Sziasztok,
     
     Egyszer lattam egy feltehetoen olasz filmet, de sajnos lemaradtam az 
     elejerol es nem tudom a cimet.
     
     A tortenet egy rajzfilm hangeffektjeit produkalo rendkivul idetlen 
     illeto korul zajlott, aki a film vegere maga is az egyik rajzfilmjenek 
     a szereplojeve vallt. Fantasztikusan jo volt, aki valahol talalkozik 
     vele, mindenkeppen nezze meg. Ha valaki kisegitene a cimmel, igen 
     halas lennek, de a KULTURAN keresztul tegye, hogy kozkinccse valljon. 
     
     Ha valaki nem latta, nezze meg Woody Allen Rejtelyes manhattani 
     halalesetet, jol fog szorakozni. 
     
     A magyar filmekrol olvasva meglepett, hogy senki sem emlitette a 
     Psychet. A film is kivalo, de Izabelle Adjani maga a megtestesult 
     Venusz es Pilinszky hangjat hallani mindig meghato.
     
     Nincs kedvetek konyvekrol es zenerol is tarsalogni? 
     
     Inditaskeppen egy zenei tizes lista:
     
     U2: Achtung Baby
     King Crimson: Court of the Crimson King
     King Crimson: Island
     Keith Jarrett: The Koln Concert
     Beatles: minden
     Doors: Morrison Hotel
     Deep Purple: Made in Japan
     Oasis: (What's the Story) Morning Glory
     Strauss: Imigyen szola Zarathusztra (igen, jol latod) 
     Es minden ami blues
     
     
     Udv
     
     Attila

Szasztok!

Tegnap azt igertem, irok a Streptese-rol. Hat nem sok irnivalom van.

1. Mint film, egy nagy vajling moslek az egesz, egy vacak osszetakolt
forgatokonyvvel. Az embernek vegig az volt az erzese, hogy az alapotlet
szerint csinaljunk egy sztriptizes filmet valami dogos szinesznovel,
akinek fizessunk marha sokat (12.5 milko), az jo reklamhordozo, tuti a
siker.
Szerintem a film keszitoi biztos sokat bosszankodtak azon, hogy itt van ez
a fasza otlet, most mar csak forgatokonyvet kene irni, meg csinalni belole
egy rendes filmet. Micsoda nyug! A fenebe, hogy az embernek ennyit kell
meloznia azert a francos penzert.

2. Mindenesetre a himtarsaknak ajanlom, hogy legalabb egyszer nezzek meg.
Hogy ez a Demi micsoda testet novesztett a buraja ala! Nem semmi, ahogy
Pesten mondanak!

3. Ami erdekesse teszi a dolgot, az a fogadtatasa. Errol nem sokat tudok,
kerem az Amerikaban csellengo KULT-tarsakat, hogy szolgaljanak valami
hatterinformacioval. Erdekes volt, amit Gyula irt tegnap a Showgirls
kapcsan. Azt nem lattam, csak olvastam rola. A Verhoeven rendezte aki az
Elemi osztont, ezert is pikkans amit Gyula ir. Egyebkent a Demimoore
marhara akarta a Sharonstone szerepet a Basic Instinct-ben, de nem kollott
a Verhoevennek. Azt irja a zujsag, hogy ez jo kis bosszu a Deminek, mert a
Showgirls bukott, a Streptease pedig allitolag kasszasiker. 

Nehany megjegyzes ahhoz, amit Peter ir Gabornak Vonnegut kapcsan. Nem
akarok allast foglalni, valamikor eleg regen olvastam nehany
Vonnegut-konyvet, csak nehany ellentmondasra akarom felhivni a figyelmet. 
Szoval Peter karhoztatja Gabort, hogy irokat sorol fel es hasonlit ossze,
mikozben onmaga ugyanabba a hibaba esik. O is felsorol nehany szerzot pl.
Vaszary Gabort (lehet, hogy gyoker vagyok, de ez ki a turo?) meg Rejto
Jenot (az Ur nevet hiaba a szadra ne vedd!), aztan kijelenti Vonnegutrol,
hogy ot Amerika legkobb irojanak szokas tartani, ez egy konformista
velemeny. 

Hat attol fuggetlenul, hogy mi a velemenyem Vonneg utrol, en nem vagyok
oda
a konformizmusert. Ha nem tetszik valami, akkor azt meg is mondom, hiaba
divatos az a valami, es lehet, hogy lesajnalnak erte a tarsasagban (lasd
pl. Picasso kalandjairol irtakat multkor). Szoval Peter jogosan vetette
fel, amit felvetett, csak esetleg ovatosabban is fogalmazhatott volna.
Valoszinu Vonnegut iranti elfogultsaga miatt a torzulas, hogy a level
olyan izure sikeredett, hogy: " ne bantsd Amerika legnagyobb irojat,
bubikam". Bar lehet, hogy en teljesen felreertettem.

Nagyon talalo, amit Sulyok Tamas ir az europai es amerikai filmek
osszehasonlitasarol. Az tenyleg nagy elony, ha az ember nem alszik el a
filmen. Toredelmesen bevallom, velem egyszer megtortent, egy Pasolini
film volt, a cimere mar nem emlekszem. Mindenesetre persze ez is durva
altalanositas. Szet kell(ene) valasztani a mozit (penz) a muveszettol. A
legjobb dolgok szerintem a ketto hatarteruleten szuletnek (ld. Brazil
Blade Runner, Stalker, The Wall, Berlin felett...). 

Balazs!

Ugy latom az SW-tabor nem megvetendo, lehet abban a trilogiaban valami!

A Schindlerrel ket bajom van. Az egyik a filmmel magaval. El lett baszva a
vege, de piszkosul. Az egesz Holocaust egy europai jelenseg volt,
szerintem nem illett hozza az amerikai stilusu nyalas Happy End.
Amikor a Svindler a vegen elkezd rinyalni, hogy meg tobbet is
megmenthettem volna, bruhuhu. Meg amikor bevonul a szovjet tiszt a taborba
feher lovon es bejelenti, hogy "Onoket felszabaditotta a Szovjetunio Voros
Hadserege!". Mint Horty! Agyam elszall! Tudomasom szerint az oroszok
eloszor elorehajtottak a gyalogsagot az aknamezok miatt, ezek
megszabaditottak a terepet az aknaktol, a lakossagot anyagi javaiktol, a
szuzeket szuzesseguktol. Aztan jottek a tankok, es csak azutan a tisztek
feher lovon. Ha egyaltalan. Meg a vegen a tulelok halas sora. Szep-szep,
lehet szippogni a moziban, de szerintem mindezek nelkul Sokkal jobb lett
volna a film. Aranyokrol van szo, meg az en izlesemrol. Ezek ebben az
esetben nem talalkoztak.

A masik gondom nem annyira a filmmel kapcsolatos, inkabb politikai jellegu
a dolog, nem is traktalom vele a tisztelt kozonseget. Annyit azert halkan
megkerdeznek, hogy miert nem csinalt soha senki halivudi szuperprodukciot
az ukranok halalra ehezteteserol, egyes szovjetuniobeli nepcsoportok
teljes kiirtasarol, egyes azsiai orszagokban (Kambodzsa, Kina) tortent
tomegmeszarlasokrol?

Elemi oszton. Mit szolsz a kovetkezo variaciohoz? 
Az elejen a szextrubadurt a seronszton baratnoje nyomta le, mert feltekeny
volt. Ugye a Maj kell Dogleszt is megprobalta eltenni lab alol. Aztan a
zsarut, aki kiszagolta a pcihologusno viselt dolgait, azt a pcihologusno
tette hidegre. A zsarut pedig valoszinuleg valoban a saron koncolta fel,
igy akarvan elszakitani a fohost korabbi kotelekeitol (baratsag, szakma).
Ezt alatamsztja az is, hogy olvastam konyvben, ott van egy olyan reszlet,
ahol a csaj printeli ki a Mesterloveszt, le van benne irva hogy mi fog
tortenni a liftben. A filmbol ez hianyzott, illetve nem volt ilyen
egyertelmu. Persze tobbfele megoldas is elkepzelheto, elsosorba ez
tetszett a filmben.

"Honnan vagyok biztos benne, hogy OJ megolte a nejet?"
Nem vagyok biztos benne, csak nagyon valoszinunek tartom. Minden
bizonyitek emellett szolt. Politikai okokbol mentettek fel. Igy szarmazott
kisebb kar a dologbol. "Csak" az igazsagszolgaltatas csorbult, de ha
elitelik, a negerek szetverik Los Angelest. Erre nyilvan senkinek nem volt
szuksege. Ugyanezen vad es bizonyitekok alapjan egy ismeretlen feketet ugy
eliteltek volna mint a huzat.

Intelligens Svarci filmet meg en se lattam (a Total Recall van legkozelebb
a dologhoz, az jo alapanyagbol keszult, Philip K. Dick novellabol. O irta
az Almodnak-e az androidok elektronikus baranyokrol c. kisregenyt, amibol
ugye a Blade Runner keszult. Mas kerdes, hogy a kettot ossze se lehet
hasonliani.), de miert kene intelligensnek lenni egy Svarci filmnek??? En
komolyan meglepodnek!!!

Az ID4-ba tenyleg sok penzt beleoltek, epp ezert meg egy kis munkat
beleolhettek volna a forgatokonyvbe. Lasd tegnapi szamot.

Olah Sandor.
Akkor ezek szerint nem voltam egyedul az erzessel, hogy Veszprem nem az
orszag kulturalis fellegvara.

Gyula, a Halhatatlansag halala milyen film? Irj rola valamit! Az Asimov
konyvbol keszult?

Na mara ennyit.

Es azt kernem, hogy ilyen tempoval ne novekedjunk, mert kinojuk a HIX-et!

Udv

Dezso

"A sor lassan butit, de nem baj: en raerek."

(Ezer tenksz a graffittikert Bihary Gabornak a MOKA-bol!)

unsubscribe

Van ugy, hogy neha az embernek egy elfelejtett film "ugrik be" es
bosszankodik, hogy miert nem emlekszik ra.

Szoval en most a kovetkezon "ragodom": Valamikor a 80-as evek vegen
90-esek elejen keszulhetett magyar filmrol van szo. A nyito kepsorban
egy meztelen no (Udvaros Dorottya?) szalad a pesti utcan, mig valaki egy
balonkabatszeruseget nem terit ra.... 
Na itt elvagtak a filmet nalam. Semmi masra nem emlekszem. Lehet, hogy
nagyon csapnivalo volt?? Ki tud valaki segiteni??
Koszi:
Pista
> ============================================
Steve I. Varadi		
			
URL  http://home.sprynet.com/sprynet/svaradi
	"Kiralyok receptje, receptek kiralya"
> ============================================

 wrote:
: En a kovetkezo
: utiranyt javasolnam (persze lehet, hogy nem ez a Te utad): Joseph Heller,
: Milan Kundera, Hermann Hesse, Thomas Mann, Esterhazy Peter (elsore csak a
: ...
: Kundera es Esterhazy afele irodalmi guide-nak is hasznalhato.
: (Kunderanal foleg A regeny muveszete, E. P. egyfolytaban [vendegszovegek,
: publicisztikak]) De Ottlik alapmuvet mar most mondom, mielott meg E.P.
: megelozne.=20
Gabor, biztos vagy benne, hogy ezt te irtad? Vagy csak en lennek olyan
bekepzelt, hogy azt hiszem, kevesek olvassak e szerzoket kulon-kulon is,
nemhogy igy egyuttesen! Hirtelenjebe ki se tudnam boviteni (illetlenseg
is lenne olyanokkal elohozakodni, melyet koztudottan olvasunk. De megis,
hatha valaki most hallja eloszor, Marquez "Szaz ev maganya").

: Ennek olyan maganlevel-hangvetele lett, raadasul hosszu. Elnezest, kedves
: Kultura-olvasok!
Aztat szeressuk :-)

Biztos emlekeztek meg Kern Andris "Ki mit tud"-os szereplesere,
a 22-csapdajabol valo resz dramatizalasara gondolok. Akkor es ott
milyen sokat mondott nekunk az a jelenet!

A fenti listaba, kulonosen az irodalmi bedekker targykorbe, illik
Claudio Magris Duna c. munkaja. Aki teheti, olvassa el. Magristol
keves jelent meg magyarul, az "Egy masik tenger" szepirodalom,
a "Habsburg mitosz" egy talan utolso igaz kozepeuropai vallomasa,
ugy is mint tortenesz. Ugy vagyok vele, ha csak jegyzetet hallom is,
(mondjatok, mi annak a musornak a cime, talan kethetente a Bartokon
megy, keso ejszaka -- annak elso adasaban mintha Varadi Julia lett
volna a szerkeszto, s ott hangzott el) mintha regi baratot hallgatnek,
annyira ismeros a gondolatmenete, s megis oly tartalommal teli,
aminek darabkajat se tudnam meg elismetelni se.

Udv, ta

Csa kulturnyikok!

Mindenekelott elmondanam, hogy a "Szuletett gyilkosok"-at (Quentin
Tarantino pedig) mindannyian kifelejtettetek (kiveve elpy-t). Igazatok
is van, mert ez kedvenc film nem is lehet. Szamomra a paranoiat, es az
oruletet jeleniti meg. Ill. egyeb dolgokat is, de azokat majd a
hun.lists.hix.utalom.amarikat-ban targyalom.

Az en listam (omlenges nelkul), bocs a kevert nyelvu cimekert:

1. Blade Runner
2. Das Boot
3. M.A.S.H.
3. Elveszett gyermekek varosa
4. Star-Wars (minden resz)
5. Metro (C.Lambert)
6. Pulp Fiction
7. Holt Koltok Tarsasaga
8. Benny & Joon (Johnny Depp)
9. London megol engem
10. Paris, Texas


Tamas

Szerencsere ugy latszik, filmet tobbet nezunk, ezert aztan
a kedvenc filmek listaja megoszlobb. Ahogy vegig gondolom,
mindenkeppen hutlen leszek kedvenc rendezoimhez, lehetetlenseg
folsorolni valamennyi filmjuket, igy inkabb azt mondanam,
aki teheti, igenis nezzen "europai" filmeket, megeri, akar
a regmult 60-as evekbol (Biciklitolvajok, Ejszaka, Lopott
csokok, A hetedik pecset, A nap vege, ... hosszu-hosszu sorban).

Azt se akarom jatszani, hogy az eddig szerepelteket nem tartom
jonak. Bar nalam Menzel Sorgyari capriccio-ja favorit, Kieslowski
ajanlatosan nezheto, a Csillagok haboruja, Volt egyszer egy vadNY,
vagy akar a Tanu epphogy befer -- csak hogy letegyem a garast.

Ezzel szemben kifejezetten nem tetszik pl. Az asszony illata.
(Csak indoklaskent: igenis *van* az asszonyoknak illata, ebbol
a filmbol azonban meg a parfumjuk illatat se lehet kifigyelni.
Al Pacino bofogesere alapozni a film tetopontjat snassz. Arrol
nem is beszelve, milyen keveset mond egy bentlakasos intezetrol,
az ottani kapcsolatokrol ez a film. Meg a "Holt koltok tarsasaga"-t
sem szabad ehelyutt megemlitenem, mert szegyent hoz ra.
Pedig az is hol marad az "If"-tol!)

Ha erdekel valakit, miert nem szeretem az amerikai filmek
nagyreszet, gondoljon a "Het szamuraj" es a "Het mesterlovesz"
kozotti kulonbsegre (melyet meg a szorakoztato filmek kategori-
ajaban jonak tartok, de az eredetivel szemben ugy lerazza 
magarol a fontos kerdeseket, mint kutya a vizet -- nem beszelve
az eredetiseg meg nem kerulendo kerdeserol.) Ugyanakkor a harom
rendezos "New York-i tortenetek" peldamutatoan jo.

A krimivel, akciofilmmel stb. ugyanaz a baj, hogy ugy jarnak,
mint pl. a regi tancos-komikus filmek: azokban utobb a kimenos
matrozok is sztepplepesben jartak, itt sem eleg mar egyetlen
gyilkossag (ami ugye a gorog dramaban a szinpadon meg se
tortenhetett, csak hire erkezett!). Ja kerem, olyan felszini
dolgoknak, mint amilyen a latvanyossag, nagy ara van! Mint
fizikus baratunk megjegyzi, a lezer fenykard egyszercsak veget
er, igaz, cserebe egymashoz csapva szepen csattan... De ezek
kis stiklik, ki nem nezne el, ha nem nyomoritana el a tortenet
egeszet a "most aztan igazan es utoljara meghalok" vagy az 
"en vagyok az apam, meg a papam apja is, ..." es folytathatnank,
de minek. Hol merheto ez Phaedra (amit modernizalva meg is 
filmesitettek) vagy az Oidipusz tragediajahoz?

Szoba kerult Hitchcock. Hat o egy nagy muvesz. Jo, iparos is,
amit az is mutat, valahogy becsempeszi magat a filmjeibe,
mintegy kepalairaskent. Na es amit nagyra tartok benne, tudja,
hogy filmjeit *mi* nezzuk, ismer minket, a reakcioinkat,
gondolatainkat, es ha egy kicsit is ra hallgatunk, el vagyunk
veszve: ural minket. Olyan hihetetlen keves eszkozzel,
hogy az mar nevetseges, de megis o tudja a lenyeget. Kerem
szepen, ez az az oriasi kulonbseg, ami elvezhetetlenne teszi 
a tucatfilmeket, barmilyen egzotikum, fantasztikum vagy epp
pucer fenek szerepel benne. Omolhet a ver, riszalhatjak magukat
a lanyok/fiuk, semmit se er, ha az ember keptelen azonosulni
veluk. A tobbiek, akiket szeretek, "csak" annyival jobbak
nala, hogy mondanivalojuk is van.

Ha megis _par_ filmet kell emlitsek, ime:

Antonioni: Zabriskie Point (az ilyen amerikai filmeket szeretem!)
Szabo Istvan: Bizalom
Kuroszava: A vihar kapujaban
Jancso: Szegenylegenyek (amit szepen kamatoztatunk, lasd: Szel)
                        (ja es bocsanat...)
Huszarik: Szinbad; Psyche (egyszer nezzetek meg csonkitatlan)
Bergman: Ritus
Pasolini: Teorema (el kell ismernem, a trilogia emeszthetobb)
Truffault(?): Ket angol lany es a kontinens
              Jules es Jill
Bertolucci: Az utolso asszony? ... tango Parizsban?
            (ki kell segitsetek, ket film is van elottem,
             az egyikben Ornelia Muti es Depardieu szerepel,
             a masikban egy ures, berelt lakas a talalkahely.
             Annak ellenere, hogy mar pontosan nem is emlekezem a
             cimekre, mindketto elottem van, mindkettot szeretem.) 
Bunuel: Tristana
Tarkovszkij: Aldozathozatal
Bo Videberg: Adelen 31
Vera Chitilova(?): Jatek az almaert


Udv, ta

---
Talan elnezitek, ha figyelmetekbe ajanlom Perlaki Tamas
filmklubja(i)t. Oktober 3-an indul az alabbi sorozat
a Balint Zsido Kozossegi hazban, Bp. VI. Revay u. 16.
Tel: 111-6669
A berlet ara 1100Ft, alkalmi jegyet 280Ft-ert arulnak. 
Az elso par film, kethetenkent csutortokon:

okt.3.    Henri-Georges Clousot: A Picasso miszterium
okt.17.   Werner Herzog: Uvegsziv
okt.31.   Dusan Makavejev: Manifesto
          (akinek masik filmje fiam kedvence:
           "W.R. avagy az organizmus dicserete"
           neha kifelejtik ezt^^a ket betut)

Ja, nem kell sem Balintnak, sem zsidonak lenni, bar egy
klubtag (aki klubkartyat vasarol) kedvezmenyt elvez.
Csak meg annyit, hogy Chagall: Kepek a Bibliahoz c.
litografiai okt.20-ig lathatok.

Kedves Peter!



 wrote:
: Kedves Gabor,
: gondolkodtam a leveled tartalmarol egy napig.  Nehogy hirtelen irjak valamit
: :-).
:-------
: Nem tartom kulonosebben jo gondolatnak az "utiranyok" ilyen jellegu kijeloles
et
: sem.  Felsorolsz nehany irot, kihagysz nehany szazat.  Honnan hova is vezet e
z
: a te listad J. Hellertol Thomas Mannon at Esterhazy Peterig?  Irokat
: osszehasonlitani ingovanyos talaj; irokat, akarom mondani szepirodalmi
: nagysagokat _sorba rendezni_ pedig valami olyan, aminek ertelme orokre rejtve
: marad elottem.

Tok igazad van. De azt kell mondjam, nem kell ennyire komolyan
gondolnod a lista kerdeset. Egyszeruen igy szokas valamit folvetni,
"mondja meg mindenki, mi a kedvenc sutije", aztan lehet valamit
valaszolni ra, meg talan azt is elmeselni, "de csak akkor, ha a
nagymamam csinalja", es senkinek se kell szegyellnie magat, ha
kifelejti a kakaos csigat a sorbol, s nem kell utana fogadkoznia,
hogy o tenyleg es igenis, itt mindenki elott kijelenti, miota a vilag
vilag, elt-halt erte. Semmit se jelent, ha egy nevet valaki elobb
hozott szoba, s legtobbszor azt se tudjuk meg, azert nem beszelunk
tobbet valakirol, mert kevesbe erdemes ra, vagy epp ellenkezoleg,
mindenki egykent nagyra tartja.

Gabor vedelmeben meg kell jegyeznem, egyenesen kertek ra, nyilvanitana
velemenyt. Megtette. Persze, hogy nem lehet muveszek, es altalaban
emberek kozott sorrendet felallitani. Ugyanakkor mindnyajan ugy
vagyunk, hogy amiben oromunket leljuk, masoknak is kivanjuk. Ossze
tudjuk hasonlitani elmenyeinket, es igenyunk van ra, hogy azt nemcsak
megosszuk masokkal, hanem ravegyuk oket, tegyenek probat ok is.

Nincsen font-es-lent, nincsenek _altalanos_ haladasi iranyok. De
ha elbeszelgetsz pl. egy konyvtarossal az olvasasi szokasaidrol,
szamodra igenis tud konyveket ajanlani "tovabblepes" gyanant.
Irodalmi utjainkon csetlunk-botlunk, s kozben itt megallunk arrol
beszelgetni, merre is jartunk, hova is igyekezunk. Kit sikerul
magunkkal ragadnunk, kit nem.


Udv, ta

HiSkacok!
Eloszor filmek. Nem vagyok nagy filmnezo, de azert akad egy-ket 
kedvenc filmem. Leirok pa'rat, ami csak ugy eszembe jut. A 
rangsorolast mellozom:
Magyar filmek: Meteo, Indul a bakterhaz, Tanu, Egri csillagok,
               Egeszseges erotika (asszem' nagyreszet irta mar mas is)
Kulfoldi filmek: a francia filmek (amiket lattam) be'nak, de a Louis 
de Funes filmeket szeretem /kivetel a Fantomas-os/; Ben Hur; Robin 
Hood a fuszeklik fejedelme - nagy marhasag, de nekem tetszett, Mel 
Brooks rendezte; Szuletett Gyilkosok; Szakasz; A Rozsa neve - ezt 
nagyon regen lattam, meg mielott a konyvet olvastam volna, akkor 
tetszett; Fiverem nap, noverem hold; 

Konyvek:
Valaki meg a multkor emlegette a Vegjatek cimu konyvet (az irojat 
elfelejetettem). Regebben en is olvastam, nagyon tetszett. Ajanlom 
mindenkinek, s fel szeretnem hivni a figyelmeteket harom konyvre. 
Ciki, mert kettonek elfelejtettem az irojat. 8-( Bocs, de a nevekkel 
mindig hadilabon alltam, ha valakit konkretan erdekel, majd 
utananezek.Szoval:
???: Izmael
???: Vidd hire't az Igazaknak 
James Redfield: A mennyei pro'fecia
El lehetne roluk vitatkozni is... (Nem a kulturaban.) Foleg azoknak 
ajanlom, akik nem riadnak vissza az altalanosan elterjedt materialis
vilagnezetunket feszegeto uj gondolatoktol vagy filozofalgatastol.

VarPeti

u.i: Jut eszembe: ki hallott a The Mission (rock) egyuttesrol?