Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 299
Copyright (C) HIX
1993-01-20
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Mediatorveny es -haboru (mind)  86 sor     (cikkei)
2 Adossag (mind)  30 sor     (cikkei)
3 Vannak valtozasok (mind)  56 sor     (cikkei)
4 rosszkedvunk tele (mind)  21 sor     (cikkei)
5 Privatizacio (mind)  101 sor     (cikkei)
6 megint ezek az imprilistak (mind)  16 sor     (cikkei)

+ - Mediatorveny es -haboru (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Feri!

Ez a me'diato~rve'ny u~gy egyre'szt iszonyu'an fel lett fu'jva. Le'nyege'ben a
to~rve'nyto"l fu~ggetlenu~l zajlott a ha'boru'skoda's a TV e's Ra'dio' ko~ru~l.
Nem la'tok e'rdemi o~sszefu~gge'st a Hankiss elleni hajsza e's a to~rve'ny
ko~ru~li huzavona ko~zt. Illetve vannak bizonyos kapcsolo'da'si pontok, de nem
befolya'solta'k e'rdemben a to~rve'ny sorsa't.

Ahhoz, amit Heszler Pe'ter lei'rt, egyet tenne'k hozza': Babus Endre a
Nyilva'nossa'g Klub u~gyvivo"je, teha't ko~zvetlen e'rintett a dologban.
Sokmindennel va'dolta'k ma'r, de korma'nypa'rtisa'ggal tudtommal me'g nem, e's
nehe'z is lenne ezt elke'pzelni. A'lli'tja, a me'diato~rve'ny elfogadhato' volt.
To~bb ellenze'ki szake'rto" is azt mondja, ez nagyon el lett cseszve, addig
taktika'ztak, ami'g lehetetlen helyzetbe hozta'k magukat. Kuline'k te'nyleg meg
akartak a'llapodni, ez sza'mukra le'tke'rde's volt. E'n u'gy e'rtem azt, ami
to~rte'nt, hogy Antall u'gy i'te'lte meg, hogy Kulin tu'l sok engedme'nyt tett,
e's az alkotma'nyu~gyi bizottsa'ggal korriga'ltatta a dolgot. (Senki sem mondta,
de vila'gosan e'rezheto" volt, hogy AJ van a dolog mo~go~tt.) Azzal, hogy ezt az
ellenze'k nem fogadta el, azt e'rik el, hogy ezentu'l mindazokban az u~gyekben,
amikben ke'tharmados to~rve'nyre lenne szu~kse'g, korma'nyrendeletekkel fognak
hata'rozni, mert az ellenze'k bizonyi'totta, nincs ese'ly kompromisszumra. Ez
az egyik baj azzal, hogy nem szu~letett to~rve'ny.

A ma'sik trivia'lis: azzal, hogy nincs to~rve'ny, a korma'ny szabad kezet
kapott, hogy azt csina'lja, amit akar. Kuline'k verese'ge uta'n nem nagyon
csina'lhat ma'st, mint amit Csurka mond. Jo' kis korma'ny-tv e's ra'dio' lesz,
lesz to~bb pe'nz is hozza', mint eddig. Lesznek majd tv-sek, akik va'llalja'k a
piszkos munka't. Viszont egyete'rtek azzal, amit Gyo~rgy Pe'ter mondott a
(Csu'cs a'ltal megszu~ntete'ssel fenyegetett) 168 o'ra'ban: "E'n u'gy
emle'kszem, hogy a leguto'bbi va'laszta'sokon Pozsgay Imre'e' volt a televi'zio'
e's a ra'dio'. Ennyit u~zenhetu~nk Csurka Istva'nnak az e'teren keresztu~l."

Egye'bke'nt ez a janua'r 12-i sza'm sokat foglalkozik a me'diaha'boru'val.
Ne'ha'ny ro~vid ide'zet, esetenke'nt kommenta'rral:
Hankiss: "Az, hogy nincs to~rve'ny, leheto"ve' teszi, hogy a magyar korma'ny,
illetve a korma'nypa'rtok a va'laszta'sig minden tova'bbi ne'lku~l, korla'toza's
ne'lku~l kiterjessze'k elleno"rze'su~ket a televi'zio'ra. Ezt ma'r megtette'k
e's megtehetik eze'rt a ra'dio'ban is. Pillanatnyilag a korma'nyzo' pa'rtok
gyo"zelme teljes." [E's ez jelento"s re'szben az ellenze'ki pa'rtok
merevse'ge'nek ko~vetkezme'nye, KG.]
"Nem e'rzem megfutamoda'snak, hogy egy fo~lo~sleges harcot, amit nem mi, hanem
a magyar politika vesztett el, nem folytatok tova'bb ... Olyan terepet keresek,
e's ma'r tala'ltam szerencse're, ahol a gyo"zelemnek van ese'lye, ez pedig a
bi'ro'sa'gok, a jog teru~lete. Megpro'ba'ljuk ezt a konkre't esetet, ami most
velu~nk folyik, tanmese've' e'pi'teni, ha o~no~k ebben segi'tenek. Mert
sza'mi'tanunk kell arra, hogy a televi'zio' jo' urai a ke'pernyo"ket igyekeznek
elza'rni elo"lu~nk. Mint tudja'k, az elmu'lt napokban volt egy nagyon keme'ny
cenzu'rarendelet velu~nk szemben, ma'r televi'zio'n belu~l." [Egy mu"sornak
elo"re bejelentett vende'gei Hankiss e's Gomba'r lettek volna, de nem engedte'k
o"ket szerepelni, Katona Tama's szerepelt helyettu~k. Egye'bke'nt cenzu'ra ma'r
decemberben is volt, amikor a Fekete Doboz egy ma'r mu"sorba a'lli'tott
o~sszea'lli'ta'sa't tiltotta'k le Hankiss felfu~ggeszte'se uta'n. (A szerkeszto"
maga'ra va'llalta a do~nte'st.) Akkor az volt az i'ge'ret, hogy janua'r eleje'n
(6. e's 11.) leadja'k majd. Nem tudja valaki, lement?]

"Ke't e's fe'l e'v o'ta va'rok arra, hogy szabadon besze'lhessek. Me'g ma,
itt e's most is visszafogom magam e's dicse'rem a korma'nyt, dicse'rem a
korma'nyzo' pa'rtokat, mert me'g mindig te've'elno~k vagyok, nem fogadta'k el
a lemonda'somat. Va'rom azt a pillanatot, amikor ke't e's fe'l e'v uta'n ve'gre
elmondhatom a ve'leme'nyemet, e's ve'gre elmondhatom azt, hogy mi to~rte'nt e
ke't e's fe'l e'v alatt. Legala'bbis azt, amiro"l e'n tudok.

Gomba'r: "Terme'szetesen vannak erko~lcsi skrupulusaim. Egyre nagyobbak lettek
a ke'tse'gek bennem, hogy alkalmas vagyok-e beto~lteni egy fu~ggetlen,
ta'rgyilagos, pa'rtokto'l e's korma'nyto'l fu~ggetlen ra'dio' vezete'se't.
Itt ugyanis arro'l van szo', hogy az elmu'lt ke't e's fe'l e'vbo"l ke't e'v
olyan hata'ssal volt ra'm, hogy azt a szerepet, amit egy fu~ggetlen,
ta'rgyilagos ra'dio' e'le'n be kell to~lteni - teha't hogy nagyja'bo'l azonos
ta'volsa'gra e'rezzem magam a politikai ero"kto"l -, ez egyre inka'bb
lehetetlenne' va'lt. A mora'lis proble'ma'm nagyon ro~viden o~sszefoglalva az,
hogy elundorodtam a koali'cio' politika'ja'to'l, e's ennek ko~vetkezte'ben u'gy
e'rzem, hogy ezen va'ltoztatni kell. Nekem ez a mora'lis proble'ma'm, s nem az,
hogy ba'rkit is cserbenhagytam volna, teha't a civil kura'zsi vagy a ba'torsa'g
ke'rde'se nem velu~nk kapcsolatban meru~l fel. A televi'zio' pe'lda'ja azt
mutatja, hogy nem Hankiss Eleme'r ellen indi'tottak bu"nva'di elja'ra'st, hanem
munkata'rsai ellen, amire adott esetben e'n is sza'mi'thatok, hogy nem ellenem
le'pnek i'gy fel, hanem egyik vagy ma'sik munkata'rsam ellen. A me'rleg ma'sik
serpenyo"je'ben ez is benne van, amit meg kell gondolni."

"Aze'rt, mert jelenleg u'gy la'tszik, hogy a ra'dio' e's a televizio' u~gyeit
illeto"en u'gy belesi'multunk abba a kelet-euro'pai szutyok-mocsok vila'gba,
amit ismeru~nk, amit e'ltu~nk, nem olyan nagy ku~lo~nlegesse'g ez, de csak ki
tudunk ebbo"l valahogy ma'szni. Ez nem jelenti azt, hogy o~ro~kre erre
vagynk i'te'lve."

                                            Ko"ro~si Ga'bor
+ - Adossag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Na'ndi!

Valo'ban kb. 3,5 md. $-t kellett tavaly fizetni. Ennek egy re'sze
to"keto~rleszte's, egy re'sze kamat. A to~rleszte'st u'j hitelekbo"l fizette'k.
(Fo~leg ko~tve'nyeket bocsa'tott ki az MNB, ami nem felte'tlen o~ro~m, kicsit
dra'ga'bb, mint a kereskedelmi ko~lcso~n, e's minden ko~ru~lme'nyek ko~zt vissza
kell fizetni, mert nincs kivel mega'llapodni az esetleges a'tu~temeze'sro"l,
ha ne adj isten baj van, de a kereskedelmi bankok most a pe'nzu~gyi va'lsa'g
miatt a'ltala'ban is nagyon tarto'zkodo'ak a hiteleze'ssel, ku~lo~no~sen olyan
orsza'gok fele', aminek me'g az IMF sem ad hitelt.) A kamatokat jo're'szt
fedezte a to"kebea'ramla's, re'szben arra is u'j hitelt vettek fel. Ha
megne'zed a HVG adatta'ra't, ado'ssa'gunk no~vo~get, a tavalyi 21md.$-ro'l most
22,5md.$, a'mba'r e no~vekme'ny tu'lnyomo' re'sze az a'rfolyamva'ltoza'sok
ko~vetkezme'nye. De mindenesetre nem volt forra'skivona's, so"t, ne'mi
forra'sbevona's volt. Eze'rt i'rtam, hogy egyelo"re nem teher a magyar
gazdasa'gnak. Most a gyors belso" elado'soda's az igazi gond (a'llamha'ztarta'si
deficit), a ku~lso" ado'ssa'g elo"rela'thato'lag proble'ma'k e's le'nyeges
forra'skivona's ne'lku~l menedzselheto".

Annak, hogy a lengyel gazdasa'g az elmu'lt fe'l e'vben ne'mileg fellendu~l egy,
a magyarna'l sokkal su'lyosabb visszaese's uta'n, a ha'rom e'vvel ezelo"tti
ado'ssa'gelengede'shez semmi ko~ze. Jo're'szt a me'g a magyarna'l is nagyobb
lengyel a'llamha'ztarta'si deficit stimula'lja. Ha valamihez, akkor ahhoz van
ko~ze, hogy a lengyel gazdasa'gnak u'jra fizete'si nehe'zse'gei vannak: a hazai
pe'nzbo"se'g ko~vetkezte'ben beindult fellendu~le's elso" eredme'nye az import
gyors felfuta'sa volt, e's nincs exportbeve'tel, amibo"l fizetni lehetne.
Ka'da'r B. e's Szabo' T., ugyan ege'szen elte'ro" okokbo'l e's mo'don, de
na'lunk is e'pp ezt szeretne' ele'rni.

                                          Ko"ro~si Ga'bor
+ - Vannak valtozasok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Amikor 91. decembere'ben, kevesebb, mint egy e'vi ku~lfo~ld uta'n hazamentem,
a Pesti utca'kon se'ta'lva az alape'lme'nyem a va'ltoza's volt. Most, 92.
decembere'ben az alape'me'nyem az volt, hogy nincsenek le'nyeges va'ltoza'sok.
Persze, van, ami ma's, de le'nyege'ben nem sok va'ltozott. Mindez tartott,
ami'g fel nem ne'ztem az utcane'vta'bla'kra. Lassan nehezebb olyan utca't
tala'lni, amit ma is u'gy hi'vnak, mint o~t e've. Ne'melyiket elfogadta a
ko~znyelv, jelento"s re'sze't figyelmen ki'vu~l hagyja. Alig tala'ltam olyat,
aki tudta, hol a Ka'roly ko~ru't, hogy most Bp. egyik fo"u'tja't emli'tsem.

A 48-asok viszonylag si'ma'n, alig ne'ha'ny vesztese'ggel megu'szta'k, de az
antifasiszta ellena'llo'k tu'lnyomo' to~bbse'ge - pa'rta'lla'sto'l majdnem
teljesen fu~ggetlenu~l - elhullott. U'jpesten pl. Bajcsy Zsilinszki is
lekeru~lt. Valahol itt kezdo"dik a Csurka-fe'le fasizmus, az antifasiszta'k
negliga'la'sa'val, leja'rata'sa'val.

Azt is ma's elvben tudni, hogy elta'voli'totta'k azok szobra't, akik e'letu~ket
a'ldozta'k szu~lo"va'rosom megmente'se'e'rt, mint szembesu~lni az iszonyu'an
u~res talapzatokkal.

Mindezt elko~vette Budapest e's keru~leteinek jo're'szt SZDSZ-es
o~nkorma'nyzatai.


Ami enne'l e'rdekesebb va'ltoza's, azt tulajdonke'pp nem is volt ko~nnyu"
e'szrevenni. Eleinte nem is nagyon e'rtettem, mie'rt vannak folyton
kellemetlen (kelletlen) e'rze'seim. Mi olyan nyomaszto'. Nem a szege'nyse'g.
Nem a gazdagsa'g. Valami sokkal me'lyebb. E's persze azzal is o~sszefu~gg, amit
Bo~ro~cz Jo'zsi ide'zett tegnap Andrassew Iva'nto'l.

Arro'l van szo', hogy az orsza'g (??? Ki sem mozdultam Pestro"l. Ma'sre'szt
sok vide'kivel is besze'ltem.) sokkal konzervati'vabba' va'lt. E's itt most
nem a politikai viszonyokra gondolok, arra, mennyire ero~lko~dik a korma'ny,
hogy ra'telepedjen a ta'rsadalomra, e's nem is teljesen eredme'nytelenu~l.
Me'g csak nem az egyha'zak lenyu"go~zo" vehemencia'val e's arrogancia'val
folytatott, e's korma'nypolitika szintje're emelt te'ri'te'si kampa'nya'ra
gondolok. (Tavaly me'g ellena'lltak az iskola'k. Most sok helyen a tana'rok
terelik a gyerekeket hittanra, ami gyakran a tanterv szerves re'sze.)
Hanem a ko~zgondolkoda'sra, a viselkede'sre. Arra, hogy az emberek a jo'l
beva'lt recepteket keresik, e's fe'lnek minden szokatlanto'l, u'jto'l. Me'g
olyanok is, akiknek erre szeme'lyesen semmi oka. Arra, hogy szinte nincs
avantgard, vagyis kise'rletezo" mu"ve'szet. Vagy ha van, nincs sok nyoma.
Arra, hogy me'g a la'zada's is konzervati'v: a Merlin szi'nha'z pl. Jo'zsef A.
e's Ady estet rendez, nagyon hagyoma'nyos forma'ban. Ami to"ke'letesen adekva't
egy, az a'tkos-a'tkos ira'nt nosztalgia'zo' hatalommal szemben. E's me'gis
lehangolo', hogy 2-3 nemzede'kkel ezelo"tti ko~lto"ket lehet csak felmutatni.

Kora'bban Pesten, mio'ta eszemet tudom, mindig voltak viszonylag sze'les
re'tegek, akik szimpatiza'ltak a kultura'lis, e'letmo'dbeli kise'rletekkel.
Re'szben ilyenekbo"l no"tt ki a libera'lis ellenze'k ke't genera'cio'ja is.
Besze'ltem egyetemista'kkal, frissen ve'gzettekkel: ilyesmi me'g ko~ztu~k is
nagyon keveseknek jut esze'be.

Minden ilyen a'ltala'nosi'ta's pontatlan. De nekem ez volt az a'ltala'nos
benyoma'som.

Ko"ro~si Ga'bor
+ - rosszkedvunk tele (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Dears !

 Epp olvastam,hogy az MDF nep-nemzeti gyulesen nyilas propagandaanyago-
 kat lehetett vasarolni,de Csurka "maglyara kuldte volna" a Kirekesztok
 koteteit.Hallgattam Hofit a kis Madachbol perelni a Bizabellaval
 hallgattam Verebes Istvant olyan szornyu tehetsegesen nekiugrani a
 Hatalomnak mint akkor es hallgattam Szuhay  szanalmas kormanyparti humorat.
 Elolvastam egy szomoru Sukosd irast azokrol az
 idokrol amikor Goncz,Hankiss es Katona Tamas meg ugyanazon az oldalon voltak.
 A Suddeutsche Zeitung jobboldali puccstol tart,a fel vilag gyomra fordult
 fel a Mestertol.Olvasom esetleg betiltjak a 168 orat.A hajdani vendeglatos
 belugyer eros allamot akar.Olvastam megint valami undoritot a la
 SENDDOC general current.FORUM valamelyik hitvany nacitol es ugy megertettem
 Edot otthon,hogy csak na.Szegeny Bibo de jo ,hogy nem kellett megernie.
 
  Aztan ma este hallgattam a Fleetwood Mac-et ,veluk enekelt egy uriember
 az en body-fat division-ombol aki tud szaxofonozni,es akinek Barbra Streisand
 elenekelte a kedvenc dalat.Egy uriember aki valoszinuleg inhaled,es aki
 nem akarta,hogy ugy hozzak haza Vietnambol mint Mr Bergert a.k.a Treat 
 Williamst.Amerikanak szerdan tizenket oratol uj elnoke van aki egyszeruen
 nem kompatibilis egy kelet-europai fasiszta Ordito Egerrel.God save Billyboy.EG
+ - Privatizacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Na'ndi!

Szeretne'm felhi'vni figyelmed, hogy van Magyarorsza'gon is olyan
privatiza'cio', mint amit ko~vetelsz, nem kell e'rte Csehorsza'gba vagy (a 
nagyon ke'tes pe'ldae'rte'ku") Oroszorsza'gba menni. Ez a ka'rpo'tla's.

A privatiza'cio' sora'n nem a to~rve'nyhozo'kat vesztegetik meg, hanem a
hivatalnokokat. Ez ellen nyilva'nossa'ggal meg pe'da's bu~ntete'sekkel lehetne 
valamennyire ve'dekezni, a korma'ny azonban u'gy e'rzi, ezt nem engedheti meg
maga'nak. Meg jo' is ez nekik...

Az igaz, hogy most ele'g tre'u~l megy a privatiza'cio', egya'ltala'n nem u'gy
ne'z ki, mintha a korma'ny sietettni akarna'. E's az is igaz, hogy az a'llami
tulajdont a korma'ny az 50-es e'vek o'ta nem igazgatta olyan ka'rte'konyan,
mint most. Abban is igazad van, hogy az a'llami tulajdonbo'l korma'nypa'rti 
politikusoknak valo'ban komoly haszna van, ez az a kliensrendszer, amit 
megpro'ba'l az MDF kie'pi'teni. Undori'to', e's a'rtalmas. Mindebbo"l azonban
nem ko~vetkezik az, hogy jobb, ha sze'thordjuk. Kellene e's lehetne 
privatiza'lni, azonban e'pp nem osztogata'ssal, mert az ingyen kapott 
va'llalatna'l jo' ese'llyel bennmaradhatnak a politikai kinevezettek, 
ku~lo~no~sen, ha sok egyma'ssal veszekedo" tulajdonos van. Az osztogata's e'pp 
ennek a kliensrendszernek a kiterjeszte'se lenne (eze'rt keru~lt most, a 
va'laszta'sok elo"tt szo'ba egy olyan korma'nyban, ami ezt kora'bban ellenezte),
e's i'gy me'g a'rtalmasabb. Atto'l, hogy a va'llalati re'szve'nyek egy re'sze't
(ko~zvetlenu~l, vagy kuponokon, hiteljegyeken keresztu~l ko~zvetve) ingyen 
sze'tosztja'k, me'g nem felte'tlen lesz maga'ntulajdonna' a ce'g. Ele'g a 
re'szve'nyek 20%-a't megtartani, ha ele'g sokfele' osztotta'k sze't a to~bbit, 
e's minden le'nyeges do~nte'st tova'bbra is az a'llam hoz. Vi'zva'ri Be'la'nak 
adott va'laszomban me'g visszate'rek ennek egy ma'sik oldala'ra.

(Vass Sa'ndor, a Pa'tria Nyomda me'g mindig igazgato'ja Szabo' Tama'snak az
A'VU~ elja'ra'sa'ro'l i'rt levele'bo"l:
"Az igazgato'sa'g az o~no~k a'ltal kezdeme'nyezett leva'lta'sa, illetve 5
tagu'ra bo"vi'te'se e's u'jrava'laszta'sa re've'n megleheto"sen furcsa
o~sszete'telu". 
Egyetlen pa'tria's dolgozo' sincs benne, e's egyetlen nyomdaipari szakember
sincs benne. Kijelo~lt elno~ke viszont dr. Gelencei Csilla, a
miniszterelno~kse'g titka'rsa'ga'nak vezeto"je. Ha o~sszeu~lnek, e'rdekes
lehet, miro"l tudnak besze'lgetni. (Tala'n az ido"ja'ra'sro'l.)"
(168 o'ra, I.12. A leve'l egye'bke'nt fo"leg arro'l szo'l, hogyan akada'lyozza
az A'VU~ a Pa'tria a'lli'to'lag akart privatiza'cio'ja't.)



Kedves (Vizva'ri) Be'la!

Tisztelettel felhi'vom a figyelmed arra, hogy Bibo' ele'g alaposan
megindokolta, mie'rt tartja 56-ot szocialista forradalomnak. Az egyik 
fontos e'rv e'pp a ko~zo~sse'gi tulajdon sze'lesko~ru" elfogada'sa volt. 
Ma viszont e'pp a szocializmus felsza'mola'sa't tekintik feladatuknak
(legala'bbis retorikailag, ha a korma'ny mu"ko~de'se'n ez to~bbnyire nem is
la'tszik) a parlamenti pa'rtok, me'g az MSZP-t is belee'rtve. Ebben az
e'rtelemben (is) terme'szetesen elszakadt a mai politika 56-to'l, mint annyi
ma's szempontbo'l is. Ve'gu~lis egy ma's, azo'ta alapveto"en megva'ltozott
orsza'gro'l van szo', ahol a szocializmus azo'ta diszkredita'lo'dott.

A Sasad tsz a korma'ny tsz ellenes kampa'nya'nak szerves re'sze volt, a
privatiza'cio' (vagy demokra'cia) ke'rde'se'hez nincs sok ko~ze. Ahhoz ma'r
sokkal inka'bb, hogy a falvakban iszonyu'an du~ho~sek az emberek, becsapottnak
e'rzik magukat. (Mint ahogy az is. Ez a becsapa's pedig jelento"s re'szben a 
ka'rpo'tla'snak nevezett ingyen vagyonosztogata's volt, vagyis e'pp az, amit
ko~vetelsz. Amibo"l gyakran persze e'pp azok a volt tsz-vezeto"k ja'rnak
legjobban, akiket a korma'ny u'gy uta'l. Re'szben aze'rt, mert o"k tudja'k, mit
hogyan e'rdemes megszerezni, ma'sre'szt a Ka'da'r-fe'le kollektiviza'la'sna'l
ko~to~tt kompromisszum ko~vetkezte'ben, amikoris a tsz-ek ira'nyi'ta'sa't 
gyakran a zsi'rosparasztokra hagyta'k. Eze'rt volt olyan sikeres na'lunk a 
kollektiviza'la's, mert hozza'e'rto"k keze'be keru~lt a vezete's, e's eze'rt 
kap sok tsz-vezeto" most olyan sok ka'rpo'tla'si jegyet, hogy a fe'l falut meg 
tudja venni.)

A tulajdon mindig kirekeszto". E'pp atto'l tulajdon. Nem lehet demokratikus.
Ami az enye'm, az nem ma'se'. Ami mindenkie', az senkie'. Egye'bke'nt
to~bbnyire mostma'r megvehetik a dolgozo'k a va'llalatukat kedvezme'nyes a'ron, 
ha hajlando'k fizetni e'rte. E's akkor az kiza'ro'lag az o~ve'k, anmeg a
bankoke', akik jelza'loghitelt adnak a ve'telre. Az eddigi tapasztalatok 
(Amerika'to'l Jugoszla'via'ig) azt bizonyi'totta'k, hogy ez csak ege'szen 
ku~lo~nleges viszonyok ko~zt hoz javula'st, hosszabb ta'von to~bbnyire cso~kken
a hate'konysa'g, mert 1. a munka'sok a munkahely megtarta'sa'ban e's fizete'sben
e'rdekeltek, e's nem a va'llalat hosszu' ta'vu' fejlo"de'se'hez szu~kse'ges,
gyakran munkahely-felsza'molo' beruha'za'sokban; 2. egyenlo"sdihez vezet, ami
e'pp a legjobb munka'sokat o~szto~nzi arra, hogy elmenjenek ma'shova.

Mie'rt gondolod azt, hogy Te 10000 ma'sik tulajdonosta'rsaddal jobban tudna'l
ira'nyi'tani egy va'llalatot, mint az a'llam, ahol elvben aze'rt legala'bb
hozza'e'rto"k do~ntenek (kellene, hogy do~ntsenek)? (Ugyan, az AVU~, A'V Rt., 
IM, FM jelenlegi mu"ko~de'se't elne'zve me'g ez sem teljesen kiza'rt.) Kapsz 
e'vente egyszer egy 250 oldalas prospektust a va'llalat mu"ko~de'se'ro"l, 
amibo"l azt az o~t oldalnyi informa'cio't, ami le'nyeges, el sem olvasod, mert 
1. fogalmad sincs, mit keress, 2. fogalmad sincs, hogy kell e'rteni. Ennek 
alapja'n vagy el sem me'sz a re'szve'nyes ko~zgyu"le'sre, vagy ha elme'sz, 
akkor irreleva'ns szempontok alapja'n szavazol. Mie'rt gondolod, hogy egy 
nagyva'llalat eredme'nyes ira'nyi'ta'sa'hoz szaktuda'sra nincs is szu~kse'g?

Ja, hogy azzal is lehet szavazni, hogy eladod a re'szve'nyt? Nade kinek, ha
szerinted nincs ra' fizeto"ke'pes kereslet?

Egye'bke'nt egy bro'ker bara'tom nagyon lelkesen do~rzso~lte a keze't, amikor
szo'bakeru~lt ez a hiteljegy. U'gy van, csak csina'ljon a korma'ny neku~nk jo'
sok a'gyu'to~ltele'ket, hogy legyen kiken gyorsan meggazdagodnom!

Ko"ro~si Ga'bor
+ - megint ezek az imprilistak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Human rights in Hungary, the report says, are "generally respected
in practice," but cautions that right-wing populists, including
some in the prime minister's own Hungarian Democratic Forum
(former HDF vice president Istvan Csurka is specifically
mentioned) have exploited popular discontent. Examples of
antidemocratic, anti-Semitic, and anti-Gypsy incidents in Hungary
are also given. 
 
 Namost ez a "bolsiliber" szervezet aki ilyenekkel vadolja meg
 a "demokrata' Csurkat nem mas,mint a csunya imperialista
 amerikai kulugyminiszterium.A hir a januar 20-i SZER anyagban van.
 Nem tudom,hogy a nep-nemzetiek ki tudjak e mondani az imperialista
 szot,de gondolom a kozeljovoben fogjak gyakorolni.
 Nagyvonalu ajanlatom van Jocokamnak:
 HA FENEKBE RUGOD A MESTERT,MINDEN MEG VAN BOCSATVA.STOP.EG 
 P.S Tenyleg Csurka nelkul mi lenne a bajunk az MDF-fel ?

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS