SUBS ALL

Valami ahhoz hasonlo folyamat jatszodott le, mint 1945-46-ban, amikor a
valasztasokon gyoztes Kisgazdapart kezebol kiragadtak a Belugyminiszterium-
ot, illetve a politikai rendorseget, azaz az akkor lehetseges egyetlen eroszak-
szervet es ennek segitsegevel morzsoltak fel a demokraciat. 45 ev multan a
bankrendszer es a penzugy tett olyan jelentosegre szert, mint anak idejen a
rendorseg, es ennek megorzese jelentette a Kadar-korszakban kialakult hatalmi
elit, nomenklatura szamara a biztositekot, amit annak idejen a politikai
rendorseg. Akkor a kommunista pribekek, gyilkosok, a szajbavizelok es
koromletepok mogott a Vorosilov-fele Szovetseges Ellenorzo Bizottsag es a
megszallo Voros hadsereg allt, a jelenkori penzugyi elit mogott pedig az IMF.
  Ehhez meg hozza kell tenni egy jellemzo aprosagot. A nyolcvanas evekben,
amikor mar egyre surubbek voltak a hitelfelveteli targyalasok, gyakorta vegig
gurult a Vaci utcan egy jol ertesultektol szarmazo hir: "itt jart egy
 bankdelegacio
es mielott alairta volna az ennyi es ennyi millio dollarrol szolo
 hitelkiutalast, a
magyar fel orra ala dugott egy listat: ennek es ennek az ellenzekinek utlevelet
adjatok, ennek a zaklatasat abba kell hagyni, es igy tovabb". Vagyis a szigoruan
penzugyi targyalasok soha nem voltak mentesek a kozvetlen politikatol. Ezt nem
is kepzelte senki. Ahhoz pedig mar csak egy kis mennyisegu politikai
dorzsoltseg kell, hogy valaki elkepzelje: ezek a listak keszulhettek ugy is,
 hogy
a magyar targyalo fel kerte meg a dollarbirtokosokat a koveteles
 eloterjesztesere.
Ez akkor vitezi tett volt, szemben az allampart vaskalaposaival.
  Innen mar aztan egy ugrast sem kell tenni: ha a bankvezetes valtozatlan, akkor
a regi gardanak most is megvan ez a lehetosege. Egyszer majd kiderul talan,
hogy mennyibe kerult a magyar tarsadalomnak az a majdnem ket ev, amire
sikerult a kommunista-liberalis folyamatossag letetemenyeset, Suranyit
kicsapni. Persze, ezzel a penzugyi szfera korant sincs rendbeteve.
  Az Antall-kormanynak minden eddigi koltsegvetese megmaradt a nyolcvan-
kilences koordinatak kozott, s a kormanyzat es a rendszervaltozas igenyeit az
IMF altal megszabott feltetelek kozott kell teljesitenie. Ezert aztan minden
 egyes
koltsegvetesi vita maga a teboly a magyar Orszaggyulesben, s a kormanynak
elobb az elfogadtatas technikajat kell kiagyalni, mert maguk a kormanyparti
kepviselok is csak vonakodva adjak meg a hozzajarulasukat. Erzik, hogy egy
olyan penzugy adja nekik az anyagot, amelyik utalja oket.
  Ezek voltak a valasztast megelozo leglenyegesebb folyamatok. Ehhez meg
csak annyit kell hozzatenni, hogy az MDF nem ereje teljeben erkezett el a
valasztasokhoz. A '89-es nepszavazas, a negy igen gyozelme majdnem
ketteszakitotta es szinte teljesen kiegyenlitette az eroviszonyokat kozte es a
masik ket ellenzeki part kozott. Szertefoszlott az a magabiztossag, amely meg az
ev nyaran jellemezte az MDF-et, amikor a megejtett 5 visszahivas es lemondas
kovetkezteben kiirt idokozi valasztasbol 14-et nagy folennyel megnyert, s
csak az volt szamara a kerdes, hogy elfogadja-e a tobbi ellenzeki part
felkinalkozo tamogatasat.

A vezetest sulyos ellentetek benitottak.

  Biro Zoltan es bizonyos mertekig Csoori Sandor ugy veltek, hogy az MDF
tartozik annyival a Lakiteleki Nyilatkozatot a sajat kockazatara nyilvanossagra
hozo es a Haromoldalu Targyalasokon velunk szot erto Pozsgay Imrenek, hogy
az SZDSZ altal, lenyegeben az o koztarsasagi elnoksege ellen kieroszakolt
nepszavazas melle alljon es tamogassa, annal is inkabb, mert ismertsegben,
nepszerusegben senki nem versenyezhetett vele. Egy masik tabor, az
elnoksegben Csurka, leginkabb viszont a sajat koztarsasagi elnokjelolt mellett
szallt sikra, elismerve Pozsgay Imre ketsegbevonhatatlan erdemeit. Vegul is az
Orszagos Gyulesen ez az allaspont gyozott, elsopro tobbseggel valasztottak meg
Fur Lajost koztarsasagi elnokjeloltnek, azonban a nepszavazassal kapcsolatban
nem sikerult politikailag helyes allaspontot kialakitani. A "negy igent" nem
lehetett tamogatni, hiszen volt sajat jeloltunk. A kommunista utodpartok az egy
"nem" es harom "igen" allaspontra helyezkedtek. Ha mi ugyanezt mondjuk,
akkor beigazoljuk az SZDSZ mar sajtoszerte hirdetett hazugsagat, hogy
kommunistak vagyunk. Szellemes megoldas senkinek nem jutott eszebe,
szegeny Csengey Denest bekuldtek a televizioba, es bejelentette a bojkottot.
Minden ellenunk fordult. Nem volt sajtonk, nem volt penzunk, csak egy
igazsagunk volt: huncutsag van a kiirasban, negy olyan kerdes van ossze-
kapcsolva, amibol harom csak csaletek. Tulajdonkeppen csoda es a magyar nep
politikai bolcsessegere vall, hogy csak hatezer-valahanyszaz szavazattal kapott
tobbet a "negy igen".
  Az MDF gyozelme a valasztas masodik fordulojaban teljesedett ki. A siker
harom elembol allt ossze. Az elso es legfontosabb: a magyarsag megszolitasa-
ban, nemzeti ertekeink szolgalataban, a magyarsag hagyomanyos nemzeti
centrumgondolkodasanak megtestesiteseben semmilyen mas part nem
vetelkedhetett vele. Ez lenyegeben a Lakiteleki Nyilatkozat es a lakiteleki
szellem sikere volt. A masodik: csak az MDF tudott felmutatni egy uj politikai
vezeto szemelyiseget, akire ra lehet bizni az orszagot, Antall Jozsef
szemelyeben. A harmadik kovacsa a sikernek az a batorsag volt, amellyel az
MDF ra mert mutatni az SZDSZ vezeto koreinek bolsevista gyokereire es ezzel
azt a gyanut felkelteni, ami aztan be is igazolodott, hogy tudniillik a nagy
antikommunista hangero mogott valojaban a baloldali nomenklatura atmentese
huzodik meg.
  Ez a leleplezes azonban veszelyes fegyvernek bizonyult. Nyomaban fel lehetett
eleszteni a vadat az MDF antiszemitizmusarol. Ennek is tortenete van azonban.
Amikor a rendszervaltozast es benne az MDF rogtonzeseit elemezzuk, ezt a
kerdest nem szabad es nem is lehet megkerulni.
  Mar '87-ben, a lakiteleki satorozas masnapjan,

szeptember 28-an

megjelent a New York Times-ban egy kommentar, amelyben nacionalizmussal
es antiszemitizmussal vadoltak meg a tabort. Csoori Sandor, az egyik alapito
akkor eppen ott kint tartozkodott es mar cimere is zuhogtak a vadak. O maga is
megirta mar ezt a tortenetet. A vad latszolag abbol a tenybol taplalkozott, hogy
nehany demokratikus ellenzekbelit, akik a korabbi monori kozos rendezvenyen
fontos szerepet jatszottak, nem hivtunk meg a satorba.
  Valojaban a baj az volt, hogy SAJAT szervezetet mertunk alapitani. Ezzel
szertefoszlott az az elkepzeles, amit a Beszeloben es a Partkozpont bizonyos
irodaiban oly sokaig dedelgettek, hogy tudniillik lesz majd egy kozos nagy
"ellenzeki" szervezet, amelybe mi - a nepieknek mondott irok es egyeb szegeny-
legenyek - szallitjuk a tomegeket, az orszag reank figyelo kozepretegeit,
ertelmiseget, es ok pedig betoltik a vezeto posztokat, megtartjak a "profi"
politizalas privilegiumat es ezzel teljes mertekben megnyugtatjak azokat a
barataikat, rokonaikat, akik beleepultek a kommunista rendszerbe, es most
ketsegek kozott hanyodtak.
  Csak hat a Magyar Demokrata Forumot eppen az a felismeres hozta letre, hogy
kell, MINDENKEPPEN KELL a magyarsag hatalmi keriteseken kivul
kujtorgo, soha meg nem szervezett retegeinek egy sajat szervezet, amelyet nem
valami nemzetkozi erdekcsoport szolgalatara es nem is a mar hatalmon levok
atmentesere hoznak ossze, hanem kozvetlenul a magyarsag sorskerdeseinek a
megoldasa erdekeben.

Az antiszemitizmus vadja

az elso perctol kezdve arnyekkent koveti a Forumot. Ez ellen a vad ellen a
kormany is folyamatosan vedekezni kenyszerul.
  Azt, hogy az MDF-ben antiszemitak vannak, nem a demokratikus ellenzek
talalta ki, hanem csak orokolte az Aczel-fele agit-propon mukodo
eceszgeberektol.
  Eleg a tortenetet '45-tol ujra levezetni. Akkor a nemet megszallas utan
iszonyatosan megtizedelt, Magyarorszagra visszatero, vagy a bujkalasbol
elomereszkedo magyar zsidokank egy jelentos resze a kommunista partban
latta az egyetlen biztositekat annak, hogy nem terhet vissza meg egyszer a
'44-eshez hasonlo allapot, es ujra lehet kezdeni az eletet. Ennek nemcsak az
volt az oka, hogy a hatalmat a kezebe kaparinto moszkovita negyesfogat minden
tagja zsido volt, hanem meg inkabb az, hogy az itthoni baloldal, a kommunista
maradvany is az egykori polgari zsidosag anyagi tamogatasat elvezte. Osszenott
vele, egyaltalan nem volt ritka a nagypolgari csaladokban a kommunista
ifju, aki apanazsa egy reszet partcelokra koltotte.
  A berendezkedo es hamarosan fenevadda valo Rakosi-rendszer termeszetesen
a zsido magantulajdont is elrabolta es a kitelepitesbol sem hagyott ki valakit,
akinek a villajara szemet vetett egy avos, pusztan azert, mert zsido szarmazasu
volt. Sztalin mintajara Rakosiek akar zsido orvospert is rendeztek volna, megis
a vegosszeg az volt: veszkorszakra nincs kilatas, veszely nincs, a Rakosi-
rendszert el kell fogadni.
  '56 utan uj helyzet allt elo. Tito es Hruscsov ugy dontottek, hogy a Rakosi-
korszak utan, a forradalomra kovetkezo rezsim elvonalaban lathatoan zsido ne
legyen. Igy talan konnyebb lesz konszolidalni a lazado szellemu magyarokat.
Kulonben is a begyukben volt a Nagy Imre korul csoprtosult reformerek
zsidosaga. Rontottak az osszkepet es veszelyeztettek a megtorlast.  Ma a 301-es
parcellaban pihennek ezek a magyar martirok, Angyal Istvan es tarsai, akik
hoskent haltak meg, a nemzet tobbi martirjahoz melto modon, es akiknek az
onfelaldozasa sajnos nem volt eleg a megbekeleshez.
  Hruscsov es Tito alapito szempontjan kivul volt azonban egy masik intes is,
amit Kadarnak figyelembe kellett vennie. Amikor Eisenhower akkori amerikai
elnok az elott a nehez dontes elott allt, hogy a szamara sokkal sulyosabb szuezi
valsag ellenere, valamint a potsdami szerzodest athagva beavatkozzek-e a
szovjet erdekszfera "belugyebe", a magyar forradalomba, akkor a magyar
forradalom verbe fojtasara szabad kezet ado donteset megkonnyitettek a New
York-i Zsido Vilagkongresszus elotte megjeleno vezetoi, akik felhivtak a
figyelmet arra, hogy Budapesten zsidokat olnek.
  Ketsegtelen, hogy Budapesten nagy veszelyben volt nehany tucat foavos
verolegeny, Peter Gabor es Farkas Mihaly nehany kulonosen gonosz
hohersegedje, es veszelyben volt az a biztonsagerzet, amit a Rakosi-rendszer
nyujtott. Pogromnak, antiszemitizmusnak azonban nyoma sem volt.
  Kadarnak tehat ennek a masik, nem kisebb mertekben sulyos elvarasnak is
meg kellett felelnie es meg is felelt. Nyilvan Moszkvabol is figyelmeztettek,
hogy ehhez is tartsa magat. Az AVO fo vervonalai erintetlenul maradtak, a
kultura es a nyilvanossag Szirmai es Aczel kezebe kerult. Felul mindenki
nepinek, munkasnak es parasztnak mutatkozott, uj eletrajzok szulettek, a
forradalom zsido martirjait a tobbivel egyutt kirekesztes nelkul kellett
 elfelejteni
es mindenrol egyutt kellett hallgatni es hallgatni.
_______________________________________________________________

Kedves gyujtok!

Az alabbi szamokra lenne meg szuksegem, hogy a FORUM archivum teljesse
valjon:

Missing: FORUM.012
Missing: FORUM.014
Missing: FORUM.020
Missing: FORUM.026
Missing: FORUM.027
Missing: FORUM.034
Missing: FORUM.041
Missing: FORUM.149
Missing: FORUM.300
Missing: FORUM.316
Missing: FORUM.440
Missing: FORUM.495
Missing: FORUM.508

Kerem, hogy ne magukat a szamokat kuldjetek, hanem csak ertesitsetek,
hogy megvan, mert felek, hogy a hosszu levelek nagyon megterhelik a
vonalakat.

Koszi szepen,
Jozsi.

Ui.: Az is lehetseges, hogy valamilyen okbol ezen szamok nemelyike
     meg sem jelent; ha errol tudtok biztosat, kerem, hogy azt is irjatok meg.

Okos dolog a tanulmany kozzetetele, kivancsian varom a folytatasokat.
Van egy javaslatom/keresem ezzel kapcsolatban: A megjelenes utan a
NAGY VITATKOZOK foglaljak ossze roviden, miben ertenek egyet, miben
nem az ott leirtakkal, olyan targyilagosan, ahogy csak partallasuktol
telik. Erdemes lenne a tenyeken tul a hatast is elemezni, mert ugy
nez ki, a bomba nagyobbat robbant, kovetkezmenyei komolyabbak lesznek,
mint amilyennek talan Csurka maga szanta.
Addig pedig talan fuggesszuk fel a gyerekes gorombaskodast, jo?

Denes

u.i. Barki nyugodtan szolithat a keresztnevemen, nem vagyok hive a formalitasokn
ak - a Varkozi ugyan pontos forditas, de minek? Tul sok denes nem lehet a
vonalban!

Vegul is a magyar zsidosag

otthonossagerzete a Kadar-rendszerben nagyobb lett, mint valaha. Ehhez az is
hozzajarult, hogy a nemzet nem zsido tobbsegenek tulnyomo resze egyszeruen
el is felejtette, vagy a fiatalabb nemzedekek eseteben meg sem ismerte a
zsidokerdest. Magyarorszagrol '56 utan elenyeszoen keves ember vandorolt ki
Izraelbe, mikozben Romania kiarusitotta zsido polgarait, tetemes kart okozva
ezzel az erdelyi es osszromaniai kulturanak. Budapest es Becs volt ebben az
onmagat tulelt, beteges korszakban az a ket vilagvaros, ahol a zsidosagnak
szava volt, nyilt, vagy rejtett befolyasa, ahol meghatarozo elem lehetett.

  Ezt a hegemon helyzetet lattak veszelybe kerulni a Magyar Demokrata Forum
megalakulasaval mind az MSZMP aczelos liberalisai, mind pedig a veluk szoros
informacios kapcsolatban allo demokratikus ellenzekbeliek. Ha megalakul egy
szervezet, amelynek a vezeteseben nincs altaluk delegalt szemely, s nincs
meg az a biztositek, amelyik azonnal jelez, amint ez a szervezet a magyar
zsidosag hegemon helyzetet veszelyezteto lepesre keszul, akkor az a
szervezet veszelyes. Mind az akkori part, mind a demokratikus ellenzek tehat
az MDF-ben latta a legfobb veszelyt.
  Azt, hogy mar Lakitelek masnapjan megjelenhetett New Yorkban az MDF
antiszemitizmusat taglalo iras - valojaban egy fenyegeto figyelmeztetes -,
az nem tudhato be pusztan a demokratikus ellenzek jo kapcsolatainak,
gyorsasaganak. Ehhez egyuttmukodesre volt szukseg az akkori, mar leirt banki
osszekottetesekkel, a konzulatussal es a sokkal korabban kiepitett titkos
vonalakkal.
  '88 es '89 - az ev utolso negyedeig - az MDF nagy korszaka volt. A Jurta
Szinhazban rendezett forumokon mindenki megjelent, aki ellenzekinek
szamitott, s a partkozpont egyenesben is hallgatta, felvetelrol is, az egesz
orszag odafigyelt es mindenki meggyozodhetett, hogy sem az elhangzottakban,
sem a musor osszeallitasaban nyoma sincs antiszemitizmusnak. Ugyanakkor a
Forum vezerkara minden egyesulesi, csatlakozasi kiserletet visszavert, nem
lepett be a HALOZATBA, jarta a sajat utjat.
  Harom komoly BEOLVASZTASI ES BEEPULESI KISERLET volt ebben az idoben. A
Demokratikus Kezdemenyezesek Halozata cimu gittegylet kiserletet a Forum
lesoporte. Az Uj Marciusi Front felujitasanak ugyetlenul alcazott
partakciojat szinten, ellenben az Ellenzeki Kerekasztal egysegteremto,
esszeru es celszeru torekvese elol mar nem lehetett kibujni. Ebben azonban a
Forumnak, ha nehezsegek aran is, meg sikerult megoriznie fuggetlenseget, a
legnagyobb ellenzeki, vagy demokratikus ero poziciojat, de a kozvelemeny
szemeben sokat vesztett azaltal, hogy meg a kozepesen tajekozott emberek is
osszemostak azokkal az ellenzeki alakulatokkal, amelyekkel egyutt ult e
korul az asztal korul. Ennek kovetkezteben lehetetlenne valt az SZDSZ
leleplezese. A 40 evig kovetkezetesen felrevezetett tarsadalomnak lehetetlen
lett volna megmagyarazni: a leghirhedtebb antikommunista part valojaban
nomenklaturas, a folyamatos atmenetet biztosito tarsasag.
  A szakitas akkor kovetkezett be, amikor a kozos targyalasok eredmenyekent
letrejott alkotmanymodosito megallapodast az SZDSZ es a Fidesz nem irta ala.
Ekkor az SZDSZ-Fidesz es a mogottes agytroszt belatta, hogy ez a ket part
nem tud raragadni az MDF-re, tehat nem lehet letrehozni a nagy "ellenzeki"
cegeru partot, amelyik megeteti a magyar tarsadalmat a kommunizmussal valo
szembenallassal, de voltakeppen a legsimabb atmentest teszi lehetove a
nomenklatura szamara. Ettol kezdve az MDF lett az elso szamu kozellenseg es
a baloldal minden ereje arra torekedett, hogy az MDF hitelet rontsa, s a
valasztasok elkovetkezteig a leheto legkisebb partta zsugoritsa.
  Az 1989. junius 16-i ujratemetesi szertartast mint a Kadarkorszak veget, s
a megszabadulas unnepet elte meg a magyar tarsadalom. Az is volt. A kozonseg
nem sokat torodott azzal, hogy kik a szonokok, honnan jottek, mit csinaltak
eddig, mi kozuk van az egeszhez.
  A rendezest a Nagy Imre kore egykoron csoportosult, s a perebol eletben
maradott, akkor mar a Tortenelmi Igazsagtetel Bizottsagat alkoto reform-
kommunistak ragadtak magukhoz. Megegyeztek a kormannyal es a parttal, hogy
ok allitjak ossze a szertartast, ok jelolik ki a szonokokat es ok adjak meg
a jelleget es a hangulatat. Ketsegtelen, hogy az egesz temetest ok talaltak
ki - maguknak.
  A Magyar Demokrata Forumnak, az akkor mukodo egyetlen akciokepes
szervezetnek, amely oroszlanreszt vallalt egy elozo tomegmegmozdulas
megrendezesebol - 1988. junius 27. Szent Laszlo-napja, Erdelyi tuntetes, 250
ezer ember - most csak segedszerep jutott, karhatalmi, karszalagos
tenykedes. Ez ketsegkivul balekseg volt, de hat a kormany es a TIB kesz
helyzet ele allitott mindenkit, a hatterben megtortent a megegyezes. A
TIB-esek ultek egyutt Nagy Imrevel, nekik jar a megrendezes es a foszerep.
  Tudta-e mindenki, hogy a jovo politikai rendszerenek alaphangjat utik meg
a koporsok elott szonoklok, s politikai es erkolcsi tokeje csak annak lesz,
akit ott maga elott lat a tomeg es a tevekozvetites reven az egesz orszag?
Nem. Az emberek egyszeruen orultek, hogy mindez lehetseges. Amikor e sorok
iroja szot emelt, hogy Nagy Imre sirjanal mar legalabb ne az a Meray Tibor
beszeljen, akinek koreai haborus hazudozasai, veresszaju kommunista
magatartasa, Szabad Nepes mukodese visszatetszo volt minden kesobbi
disszidens vezeklese utan is. Akkor persze egyontetuen rarontottak - es
persze antiszemitanak nyilvanitottak.
  Akkor Kiraly Bela, Vasarhelyi Miklos, Goncz Arpad, Orban Viktor, Mecs Imre
es Racz Sandor mondhattak beszedet a koporsok elott. Racz Sandore, a volt
Kozponti Munkastanacs hosszu bortont viselt es az egesz Kadar- korszakban
szigoruan orzott ferfie volt a legjobb es legkemenyebb beszed. Termeszetesen
megtamadtak erte. Orban Viktort is ez a beszede tette ismertte, az o szavai
is kemenyek voltak. Akkor meg ugy gondolta?
  Racz Sandort kesobb, reszben talan a sajat hibajabol is, tobb meltatlan
helyzetbe beledoles utan kiszoritottak a politikai eletbol. Ellenben a
tobbiek tortenelmi igazsagerzetere mi sem jellemzobb, mint hogy
valamennyiojuket ott talaljuk a szereny igazsagteteli igenyekkel fellepo
Zetenyi-Takacs torveny megfuroi kozott.
  Vagyis minek keszult az ujratemetes a szereny jelentosegu hatodik
koporsoval, amelyen a nevtelen aldozatok elott tiszteleghetett az orszag?
  A reformkommunista atkoltes napjanak. Nemeth es Pozsgay kozos koszorut
hoztak, lehajtott fovel es Vasarhelyi, Goncz meg Kiraly Bela fogadta a
tisztelgest. Fentrol.
  Az MDF rendezogardaja pedig kicsattant az oromtol, hogy kozremukodhetett a
rendszer lelekharangjanak a huzogatasaban. Ok persze lent mozogtak, lent a
tomegben, a nep kozott.
  Kovetkezett az ugynevezett Dunagate-botrany, aminek semmi gyakorlati
jelentosege azon tul, hogy a Pozsgayhoz huzo belugyminisztert, Horvathot
eltavolitsa es az SZDSZ-Fidesz parosnak oriasi publicitast biztositson, nem
volt. VELETLENUL a fideszes Lovas Zoltan es a Fekete Doboz kezere kerult az
anyag, VELETLENUL bejuthattak a belugy egyik feltve orzott pancel-
szekrenyehez. A Hollywood-i stilusu mese mogott az utodpart megosztottsagara
is ra lehetett latni. Pozsgay a sajat partjan belul es a kormanyban is mind
megbizhatatlanabba valt, eppen MDF-es kapcsolatai miatt es az o koztarsasagi
elnoki ambicioit sem lattak mar szivesen a volt elvbaratai sem. Ot is az
MDF-el egyutt kellett valahogy kiszoritani.
  A sajto, amelyik ebben az idoben meg part- es kormanybefolyas alatt allt,
nagylelkuen atengedte magat az SZDSZ-nek es - igaz, soha nem a lenyeget
erinto- biralatokat cimzett a szocialistaknak. Kulonosen a regmultat, a
sztalinizmust es a mar a hajobol kidobott elvtarsakat (Czinege) illettek
keresetlen szavakkal. Soha nem erintettek azonban Aczel Gyorgyot es koret,
es nem fogalmaztak meg ketsegeket az SZDSZ-Fidesz vezetesi alkalmassagat
illetoen.
  Erdekesen csengett ossze mindez a TARSADALMI SZERZODES - kiadta a Beszelo
1987-ben - egyik fejezetevel. Ebben felsoroltak a Kadar-rendszer fo
feleloseit, Biszkutol Marosanig es vissza. Csak egy nevet hagytak ki. Aczel
Gyorgyet.
  Pozsgay ekkor megtette elete talan egyetlen hatarozott lepeset es
letrehozta a Televizio Felugyelo Bizottsagat, amellyel a TV Hiradot es a Het
c. musort kiragadta az ellentabor kezebol es mindkettot Palffy G. Istvanra
bizta. Palffy ettol kezdve a tamadasok kereszttuzebe kerult es ott all ma
is. A mediahaboru ekkor kezdodott.
  A megfelelo informaciomennyiseg birtokaban levo emberek elott mar vilagos
volt, hogy itt voltakeppen ket fel birkozik: A NEMZETI CENTRUM, amelyiknek
eppen ugy van kereszteny szarnya, mint nepi es egykori parasztpartian
szocialista elkotelezettsegu iranyzata, es a BALOLDALI BLOKK, amelyiket
antikommunista radikalizmusban nem lehetett tulharsogni, de amelyik veg-
eredmenyben az 1945 ota folyamatos uralmat akarja fenntartani. Ebbe terme-
szetesen beletartozik a zsidosag befolyasanak biztositasa is, de a
legfontosabb az anyagi poziciok megorzese es a hatalom atorokithetosegenek a
fenntartasa.
  A feladat, amit vegre kellett hajtani, oriasi volt, kis hijan majdnem
sikerult. Az orszagosan voltakeppen ismeretlen Beszelosokbol, egy
tulajdonkeppen csak pesti ertelmisegiekbol allo, alapjaiban marxista
hangolasu korbol kellett igen rovid ido alatt orszagos partot szervezni, s
elhitetni az emberekkel, hogy ezek lesznek, lehetnek azok, akik az orszagot
a szocializmus bukasa utan vezetik. Kozben az MSZP-MSZMP tekintelyet sem
volt szabad porig rombolniuk, de mar bizony a valtozasok fo mozgatojanak
tartott Pozsgayt le kellett jaratniok. Az MDF-et vele, ot az MDF-el kellett
megsepruzni. Ellentmondasok, zurzavar, kaosz es sehol egy fenysugar. Tavol
is maradt 40%, mert nem ertett semmit az egeszbol.
  Ekkor kezdodott az MDF bugrisok gyulekezetekent valo bemutatasa, ekkor
kapott labra, hogy a politikai szaktudas es egyaltalan az europai tudas ott
van az SZDSZ-ben, ekkor indult meg az a preciz kiszoritosdi, aminek az
kellett volna legyen a vegpontja, hogy az MDF elbukik.