Kedves Sanyi,

> Felado : 
> Temakor: bejaratas+szobaakusztika 
> Idopont: Mon Apr 3

> Minek szepitsem, nem hiszek a kabelek "bejaratodas"aban. 
> Szerintem a jelenseg oka mashol keresendo, mert az ember es az o" tudata
> sokkal alkalmazkodokepesebb, mint egy darab rez vagy ezust. Figyelemre 
>melto az is, hogy a "bejaratas" mindig pozitiv valtozast hoz;

Ebben lehet valami, lehet hogy az agyunk raoptimizalja a vetelt a beerkezo
jelre. Vagy ez is, az is. A hegedukeszito Dieter Ennemoser altal gyartott 
C-37 lakk is ugy mukodik (ha jol ertem) hogy a rezonanciak egy olyan 
tartomanyban jelentkezzenek ahol az agyunk konnyebben kiszuri oket (allitolag h
asonlo hatas miatt szolnak jol az olasz hegedukeszito mesterek hangszerei 
is). Viszont abban is lehet valami amit pl Bese Attila irt a hosszu ideig
nyugalomban levo femek kristalyszerkezetenek rendezodeserol (remlik valami
a femkristalyok memoriajarol). Hogy ennek mi koze lehet a hanghoz, sajna 
nem tudom, de intuitive miert ne lehetne benne valami. 
Viszont induljunk ki a tenyekbol: _van_ aki "hallja". Akkor engedjuk meg 
neki... Miert ne lehetne a (zenei) hallas _a_ "muszer"? Az "mer" jol, ami
 jol szol. [Nem hulyiteni akarlak, de van aki a haziallatait is figyeli, 
az allatokon nagyon meglatszik ha tetszik nekik ahogy szol a cucc vagy 
sem :-))) Fene a jodolgukat, mondhatnank.] Az egesz pusztan marketingfogas
(olvasd tomeghulyites) annak aki nem hallja vagy akinek nem fontos a dolog.
Ez rendben van, epp ugy mint mint az, hogy valaki megveszi a Nirvanat mert
harom honap utan uj elmenyt fog okozni neki. Barmilyen meggyozesi kiserlet 
egymas mellett valo elbeszelesbe torkollik. Ha van tudomanyos magyarazat 
a kabelek bejaratasara, akkor nyilvan nem nagy kunszt hogy akar a 
nagytavolsagu villanyvezetekek bejaratodasa is szamit parezred szazalekben,
meg a trafohazi vesztesegek, interferenciak, stb stb. A tudomanyos cikkek 
mind egy szalig ugy kezdodnek, hogy most elhanyagoljuk ezt, meg azt, es 
akkor kapjuk..., kb olyan stilusban, mint a "mitol zakatol a vonat" 
levezetese (HIX MOKAn volt par hete).

> Kicsit mar emlekeztet a dolog a mosoporok "intelligens" molekulaira. :)

:-))  Valoban erdekes hogy mindig jo iranyba valtoznak a kabelek...

> Ugyanakkor a szobaakusztika temaja ritkan merul fel, pedig hatalmas 
>szerepe van, otthon mindenki szobaban hallgat zenet :)

Ezzel maximalisan egyetertek, sot talan megerne egy topicot. A dobozok 
elhelyezese szinten. Mig a komponensek csak par dB egyenetlenseggel szolnak,
 a szoba jo kis 10-12 dB-s eltereseket is okozhat. Nyilvan a szar cuccok 
nem fognak mindjart high-end modon szolni egy jobb szobaban (noha el voltam 
kepedve mikor a teglahaz utan egy tagas fahazban is hallottam ugyanazt a 
berendezest), viszont a  jo cuccok sokkal, de sokkal jobban szolnak ha jo 
a kornyezet. 
    Azonkivul kevesen torodnek az un "polar pattern"-nel (ezt hogy mondjak
 madzsarul?), ami nyilvan pontosabban meghatarozza a hangzast es a doboz-szoba
 kolcsonhatast mint az 1 m-rol mert frekimenet. Pl melynyomoknal a dipolusok
 toleraljak (helyesen beallitva) legjobban a szobat, mig kozep-magas 
tartomanyban a vese- vagy kardioid az amit jelenleg legjobbnak itelnek. 
Meg lehet hallgatni: az a hangfal amely oldalrol vagy hatulrol hallgatva 
nagyon mashogy szol, az eleg gyatra. Nalam ugy van beallitva, hogy a 
hangfalak hatul nyilt terre neznek, majdnem ugyanannyi ter van a hatuk 
mogott mint elottuk. Hatulrol hallgatva nyilvan van kulonbseg 
(magashangokban), de az enek es hangszerek teljesen jok. 
    Egy masik effektus, hogy ha tul kozel vannak egymashoz a dobozok, sotetul
 a hang (az elozo dobozaimmal nem volt igy), ha tul tavol, akkor szetesik a 
fokusz; meg kell talalni az optimalist. Nalam kb 2.3 m-re allnak egymastol 
(centis kulonbsegek jol hallhatok), egy nagyon picit befele forditva (az 
elozo dobozaim drasztikusan beforditva szoltak jobban). Ennel a beallitasnal 
foleg az enekhangra figyelek, es szinten, minden pici modositas rogton 
hallhato. A szobaval valo kolcsonhatasok miatt szerintem egy jo doboz kb 
50 Hz-en kezd vagni, az alatt mar a melynyomok tartomanya van.
    Szinten altalanosan igaz hogy jo ha a hallgatasi pozicio mogott van hely 
es legjobb valami hangelnyelot vagy diszperzalo feluletet tenni a fotel es a 
hatso fal koze (pl novenyek, konyvespolc, stb). Ha nincs mas megoldas mint 
ratolni a falra a fotelt, akkor legalabb valami hangelnyelot kell fuggeszteni 
moge, nagyon sokat javit ez is. Bese Attila a dobozok mogott hasznal 
hangelnyelo panelleket, eleg nyilvanvalo, miert. Ha kozel az oldalfal, tennek
 az oldalukhoz is. Vannak akik a szoba egyes pontjaira tesznek meg 
hangelnyelo panelleket (lehet kicsi is), pl oda ahol a hallgatasi poziciobol
 tukrozodnek a dobozok az oldalfalakrol, mennyezetrol es padlorol. Van egy 
progi amit a dan muszaki egyetemen fejlesztettek, ami kiszamolja egy adott
 elhelyezes eseten a szoba modusokat es frekimenetet; persze meg kell adni 
mindent a szoba geometriajatol a falak es butorzat anyagaig. A demo 
valtozattal szorakoztam egy ideig, sajna elvesztettem a linket. Nem nagy 
kar, szerintem tul pesszimista progi volt a szobamat illetoen :-)

> A neten van a Roister-nek egy oldala, ahol ilyet arulnak:
> >>>Can your "no compromise" Hi-Fi system sound better than your room acoustic
s
> would allow? Digital Room Compensation (or Equalization): the ultimate sonic 
frontier, well beyond the inevitable restrictions of room acoustics!<<<

En eleg sokat hallgattam a Tact Millennium II-est az RCS-sel, kulonfele 
szobakban. Valoban volt valami eredmeny, minden szobaban nagyjabol 
egyforman szolt, de sajnos mechanikusan, kemenyen, erdesen (Dali Grand 
dobozokkal, amik eleg lagy hanguak amugy). Lemezjatszot hallgato emberek 
altalaban borzadnak tole. Peter Lyngdorf, a tervezo arrol probal meggyozni 
hogy a kompenzalt sweet potban azt hallod ami a lemezen van es a felvetel 
olyan kemeny; hat nem igazan meggyozo. Nekem nem igazan high end a szobam, 
de a zene azert elvezhetobb mint a demoszobakban a digitalis kompenzacioval. 
A masik marketingfogasa hogy elmagyarazza "egyes cegek" hallgatasi 
ajanlasat, miszerint "tedd a dobozokat a szoba kozepere es ulj te is kozepre" 
(eleg nagy szoba kell hozza), mig az RCS-sel az egyik dobozt akar a sarokba 
is teheted, a masikat meg a virag melle, te pedig leulhetsz a masik sarokba. 
Egybol beugrott hogy netene, ez itt az Audio Physic ellen jatszik :-) Hat en
 hallgattam pl a Calderat az emlitett felallasban a szoba kozepen, es sokkal
 jobban szolt mint a Tact Millennium/RCS a B&W Nautilus 801-gyel.
Egy biztos hogy sokkal _olcsobb_ a szobat jol megcsinalni mint megvenni a 
digitalis szobakompenzalo rendszert (kb 10ezer DM). A fazishibakat ugyan 
nem javitja ki a szoba kiepitese, de azert kell jo dobozokat venni. Meg 
ugye beszeld ra a Kovary Petit hogy hallgassa a lemezjatszojat digitalis
 kompenzacion keresztul :-))

> De ha mar ugyis csak egy sweet spot van, egyszerubb fejhallgatot hasznalni,
> szerintem vitan felul precizebb hangkepet lehet elerni veluk, mint a
> dobozokkal. 

En speciel nem szeretem hogy a zene a fejem kozepen vagy a folott szol a zene,
 meg ha jol is. Azonkivul faraszt a fejhallgato, meg a relative kenyelmes 
Sennheiser HD-600-as is. Es tonkreteszi a fuled is, ha nem vigyazol.

> Nem lehet, hogy a hiendben egy bizonyos szint felett mar nem is a precizseg
>szamit, hanem egy hangszororendszer es a szoba egyuttes jellemzoinek kell szep
> hangunak esetleg karakteresnek lenni, mint egy szep hangu hangszernek?

Gondolom a kerdesben benne van a valasz. Miert ne lehetne, sot. Persze az 
elv az hogy mindent a maga nemeben a legjobbra kell csinalni, nem pedig 
egymashoz igazitani a hibakat. Regi dolog hogy a szep hang nem egyenerteku 
a jol meressel, sot egyes esetekben ez utobbi teljesen irrelevans is lehet. 
Ott a Manger es a Quad ESL-63 esete, mindketto nagyon jol mer, sot a 
Manger meg jobban (szinte tokeletes lepcsovalasz), megis a Quad sokkal 
elvezhetobb, foleg korusmuvekkel. Az ok talan hogy a Manger membran 
tervezesenel a nemet precizitas mindenekfelett hozzaallassal nem vettek 
figyelembe a Fletcher-Munson effektust (az emberi hallas eltero 
erzekenyseget kulonfele frekvenciatartomanyokban), amit a BBC-vel 
(es Quad-dal :) is femjelzett audiofil hagyomanyon nevelkedett britek 
viszont igen. Pedig Mangerek komoly pszichoakusztikai kutatasokat is 
vegeztek. Azt sem feltetelezem hogy nem ismerik a Fletcher-Munson 
gorbet. Valszeg fontosabb volt hogy tokeletesen merjen, amivel reklamozzak 
is, es amit, meg kell hagyni, jobban megkozelitettek mint eddig barki mas. 
De az is lehet, hogy a Manger eseteben a szobaakusztika kedvezotlenebb 
volt mint a Quaddal :-)

Udv,
Zoli

Sziasztok HANGoskodok!

alien kerdezte:

>hm. es milyen codec-cel? ez a leneyg. ha xing akkor nem csodalkozom :)

Az AudioActive Production Studio Fraunhofer codecet hasznal. Egyebkent nem
valasztottam volna ezt. A Xing valoban sz@r. A baldeenc-et meg nem
probaltam, de az is sorra kerul.

>ehhez inkabb az l3dec nevu - regebbi, dos-os - fraunhofer progit
>ajanlanam, talan megbizhatobb :)

Ebben igazad lehet. Megvan a jo oreg l3dec, azzal is ki fogom probalni.

 irta:

>az egyik CHIP ezzel foglalkozott, s arra jutottak, hogy az egy dolog,
>hogy kisebb a WMA, meg baromi gyorsan kodolhato, de a minosege
>kozelsem megfelelo, meg sem kozeliti az azonos bps-os mp3-at,

En csak az irtam, amit halottam es amit lattam. En a fulemnek meg a
szememnek hiszek. A CHIP egyebkent is sok baromsagot hord ossze, nem kell
adni ra.

> ami a szemelyes velemenyem a WMA-rol, hogy olyan
>legyfing hangja van, na szia

Ezzel nem ertek egyet. Min hallgattad? Kis multimedia hangszoron 250W-os
P.M.P.O.-val. :-)) Mert azon mindennek legyfing hangja van.
Mellesleg a mind az MP3-nak mind a WMA-nak az eredeti CD-hez kepest
"legyfing" hangja van. De a slagerzeneket MP3-ba gyujtottem. Az igenyesebb
konnyuzenet ugyis megvettem CD-n. De azert az atlagos discozenet sem mindegy
milyen minosegben hallgatom vissza. Ebben is a jobbra torekszem. Ha talalok
egy jobb codecet, azt fogom hasznalni.

Az viszont igaz, hogy korultekintobb tesztet kell csinalnom. Egyelore a WMA
jonak igerkezik. De folytatom a vizsgalodast.

Az ujabb eredmenyekrol okvetlenul beszamolok.

UDV!
                Korpas Zoli

Hello!

Elgondolkoztam mi a kulonbseg a hordozhato es az asztali MD kozott, nem
sokra jutottam hiszen ezek digitalis dolgok, a minoseg meg digitalis
eseteben nem sokat szamit. Jojo ez olyan mint a CD, nem mindegy mi jatsza
le de akkor is, milyen minosegbeli kulonbsegek vannak kozottuk? Ha valaki
hallgatott mindkettot, netan van is neki, igazan megoszthatna a
velemenyet.

koszi, Peter

Tisztelt HANG!

Akit erdekel OLCSO CD-beszerzesi lehetoseg:

Decca, Philips, Deutsche Grammophon (es minden Universal plecsnivel ellatott 
egyeb komoly es konnyuzenei) CD-ket abszolute _beszerzesi_ aron tudok keriteni.
 
(amennyiert az Universal adja, ha kereskedokent bemesz).

Ha valaki nem erti miert eri ez meg, elmagyarazom maganban.

peldak:

- Brahms osszes concerto (Claudio Abbado, Karl Bohm, Karajan, Wiener/Berliner 
Philharmoniker, Pollini, Mutter, Antonio Meneses) = 8419 Ft

- Schubert negykezesek (Kontarsky testverek) = 1588 Ft

- Beethoven osszes concerto (Wilhelm Kempff, Anda, Leitner) = 6242 Ft (4CD)

- Anne Sophie Mutter + Trondheim Soloists fele Vivaldi 4 evszak 4222Ft (boltban
 6 
fele jar! Gruiz Marton most vett belole, eszmeletlen jo!)

- Great pianists of the 20th century sorozat 4030 Ft darabja (duplak)

Udv

Ecsedy Aron

Vasarnap randevum volt Istennel.
Ritka csemege, ha egy jobb zenekar jatszik nalunk, plane, ha a
_T_O_K_E_L_E_T_E_S_ Beethoven 3. szimfoniaja van musoran. A
Westdeutsche Sinfonia egy eleg kicsi, de profi egyuttes. Nincsenek
tobben, mint a Nemzeti Filharmonikusok. De eg es fold. Egy napon nem
lehet emliteni oket. Nem tul messze, a 14. sorban ultem majdnam
kozepen [kisse balra] tehat mar meglehetosen sok teremhang is ert.
Megis kristalytisztan szoltak. Nyar vegen hallgattam ugyanezt a
muvet pocsek akusztikaval egy erdei tisztason a Nemzetiektol. Hat
ket kulon vilag. Ossze nem lehet hasonlitani az elmenyt. Egyreszt a
hangszerkeszletuk fergeteges. Es nem is emelek ki egyetlen
hagszerfajtat sem. Mindegyik mesterdarab. A hegeduk, hangosak,
vilagosak, elnek, zsonganak, a bracsak, bogok eszmeletlenul hangosak
es szarazak, a kurtok, rezek barsonyosan meleg megis tiszta vilagos
hangasuak. [Emlekszem a Nemzetieknel fajtak a plehhangu darabok. Az
a ketto :-)] Masreszt profi muveszek kezeben voltak. Mert nem
mindegy, hogy pl. husz hegedu szazadmasodpercre, vagy
tizedmasodpercre jatszik egyutt. Szerencse, hogy nemsokara a
Nemzetiek kapnak egy rakas penzt, remelhetoleg nem lopja el senki,
es meg fog hallatszani rajtuk. A murol most egy szot se. Nagyobb
elmenyt nekem nehez elkepzelni. Olyan mu, amiben, ha egy
negyedhangot kicserlenek csak rontani tudnak rajta. Hallgatasa
kozben vegig csendesen lassan csorogtak a konnyeim. A tokeletessseg
okozta meghatottsagtol, es a hihetetlen elmenytol. Eleinte
torolgettem, aztan nem torodtem veluk. Meg legalabb egy hetig
teljesen az elmeny hatasa alatt leszek. Olyan erzes [utolag], mint
amikor az ember hazajon egy nagyon jol sikerult hosszu tengerparti
nyaralasbol. Kipihent, megtisztult, elegedett, es orommel,
energiaval teli. Tegnap egesz nap rohangaltam a varosban, es kozben
repkedtem a boldogsagtol. Kozben halkan dudoltam magamban a
melodiakat. Hat ehhez bizony el kell menni otthonrol, ezt nem lehet
hiendrol visszakapni. Ezt a massziv tomor egysegesseget, ezt a
"testesseget". Egyetlen aspektust emelnek ki, a csellok-bogok
hihetetlen erejet a zenekaron belul. A koncert szuneteben eszembe
jutott az a ket millio budapesti, aki otthon a tevet bamulja, es nem
is tudja, hogy ekozben a Zeneakademian paran egy csoda reszesei.
Hazajove vegigteszteltem a kilenc lemezemet a murol. 1 Solti, 2
Klemperer, 1 Ferencsik, 3 Karajan[asszem 62-bol, 2 Karajan [asszem
67-bol] Nos egy Karajan 62-es felvetel kozeliti meg legjobban a
valosagot, [bar nem annyira, mint Karajan hires Beehoven 5.je] Ebbol
a felvetelbol 3 lemezem is van, koztuk ketto korai "tulipanos"
labellel [ami nagyon jo szokott lenni]. De a palmat messsze egy
ujrakiadas viszi el, amit Kanadaban preseltek. Nagyon tanulsagos a
ket azonos mesterszalagrol keszult lemez kozotti kulonbseg. A
kanadain _kozelitoleg_ eredeti erovel vannak rajta a csellok-bogok,
amik nagyon, sokan nem tudjak mennyire, fontosak a zeneben. Az
eredeti regi nemet preselesen meg nagyon kell figyelni, hogy
egyaltalan kovetni tudjuk jatekukat. [Klemperer, Ferencsik, es Solti
muveszileg nem kozelitik meg Karajant szamomra. Lassan almosan
jatszatnak Karajan feszes, kontrollalt szigoru stilusaval szemben.]

Ma, kedden, varatlanul olembe pottyant ket tiszteletjegy az Operaba.
Masik kedvencemet, Mahler 3. szimfoniajat jatszotta a Bpi Filh
Tsasag Zkara es enekeltek is vagy harmincoten. A zenekar nagyobb.
Joval tobben vannak az elozoeknel. Nyolc csellot es het bogot
szamoltam meg [lehet egy takarasban volt] 26-30 hegedus, _rengeteg_
fuvos. Hatul vagy hat utos ugykodott. Aki annyira peches, hogy nem
ismeri a muvet, annak csak annyit, hogy az elso 40 perces tetel [mas
szimfonia osszesen ennyi] oriasi csinnbumcirkusz, a tovabbi ot tetel
nagyon szep lirai, szerioz, koltoi kep. En jobbnak tartanam az elso
tetelt kulon darabnak eloadni, nem sok koze van a tovabbiakhoz.
Tudom Mahler maskepp gondolta, nem ketseges, hogy neki van igaza, de
ettol meg en igy erzem. :-) A karmester egy ramenos olasz
"mozgasmuvesz es balettancos". Nos az elso tetel, amit kivulrol
fujok, akar el is tudnam vezenyelni kapasbol, annyit hallgattam,
megrazo volt. 40 perces status orgaszticus. Beleadtak apait-anyait.
Tele van rezekkel, dobbal, csello-bogokarral. [Ezert is dulpaztak
meg a bogok szamat.] A hetedik sorban ultem kisse _jobb_ oldalon, a
csellok hat-het meterre, ha voltak tolem. Eszmeletlen hangosak
voltak. Hat ehhez itthon kellene vagy 2x200-300Watt a jelenlegi 75
helyett. A sok gyakori rezfuvos nem egeszen annyira szepen szolt,
mint ket napja, de azert eleg jol, es sokkal hangosabban. Kicsit
erdesebbek voltak a kelletenel, ami a kisebbik hiba. Hifirol mar
hozzaszokhattunk. Az utosok nagyon hangosak. Nos ez sem jon le a
hiendrol igy. Igaz _ket_ Timpanis volt es ugy utottek, hogy az egyik
dobvero kettetort, es letort fele atrapult az egesz zenekar felett.
:-) A bogoket meg eppen lehetett hallani, de a csellokat egyaltalan
nem, ha nem kifejezetten hangosan jatszottak. Katasztrofa. Mintha a
Nirvana hangszorokabelt valaki ovatlanul kicserelte volna egy regi
VandenHulra. Fel is hivtam ra az asszony figyelmet. Ott jatszottak
elottem par meterre, lattam, hogy huzogatjak a vonot, de hang az
semmi nem jon beloluk. Agyrem. Raadasul a muvet ugye kivulrol fujom,
tehet tudom, mit kellene hallanom. De szinte nema csend. Ket napja
ha valaki csak hozzaert a vonoval a hurokhoz doltek a szaraz
definialt csellohangok. Pedig akkor haromszor messzebb voltam toluk
legalabb. Na ennyit a hangszerek minosegerol. Es annak
fontossagarol. A pilotanal sokkal jobb csello-bogohangot hallhatok a
mu jobb felvetelerol. Na ja! ehhez Nirvana hangszorokabel, es Kimber
KCAG interconnect kell tobbek kozott. Persze a rezek, az utosok
hangja a pilotanal meg sem kozeliti az ittenit, elsosorban
hangeroben. [gyonyoru triangulumuk volt. Atverte a zenekari tuttit]
Aztan jott a tovabbi ot lirai tetel. Itt mar legnagyobb szerepe a
hegedukarnak van. Borzalom. Alig szoltak, olyan halkak voltak. Es
tompak. Nem jott at semmi lira, semmi erzelem. Az utolso ot tetel a
pilota hiendjen egyertelmuen jobban szol. Tobb bennuk a zene. Persze
Levin es a Chicagoiak nem egeszen egy kategoria a budapestiekkel.
Hat ennyit szamit a hangszerkeszlet. Es a hangszertudas. Csellok,
bogok akkor tudnak szarazon szolni, ha eszmeletlenul egyszerre
jatszanak. Itt meg nagy volt a kavargas. Nem egyedul gondoltam igy.
A karmester egyszercsak a palcajaval kezdte verni duheben a ritmust
a hozza kozeli elso csellos kottaallvanyan. Es a hegedusok is
gyengek voltak e szempontbol. Voltak pizzicatok, amik kis
rosszindulattal ugy szoltak, mint a gepfegyverropogas. Itt forditott
volt a tesztelesi sorrend. Az eloadas elott hallgattam meg a muvet
lemezrol. Tehat eloadas alatt vegig bosszankodtam a vonosok pocsek
hangzasan. A pilotanal szebben szoltak. Es meg valamit figyeltem
meg. Mikor a timpanit [Ustdob] halkan "pergettek" hat lemezrol
definialtabbak voltak a hangok. Leghatul voltak, a nagyon mely
szinpad legvegen, Nyilvan valami akusztikai anomalia jatszott kozbe.
A hozzam kozel eneklo noi szolista hihetetlenul erosen hangulyozta
az "f"eket, "s"eket, hiendrol azt hinnem, hogy hiba. Es meg egy
megjegyzes. Vasarnap a nemetek egyutt mozogtak a zenevel.
Lenduletesebb reszeknel hullamzott az egesz zenekar. Szivbol
zeneltek. Az Operaban meg csak a karmester jart vitustancot, a
zeneszek elegge blazirtan jatszottak. Szinte sajnaltam az olasz
karmestert, hogy ennyire borzalmas zenekarral kell veszodnie.
Ezekkel egyutt az elso tetel fergeteges elmenyt nyujtott. Mar elore
orvendek, mit fogok hallani 28-an, mikor nem kisebb nagysag, mint
maga Lorin Maazel hozza el a Londoni Philarmonia Orchestrat a
Kongresszusi Kozpontba. Mit? Hat Mozart Jupiter, es Beethoven 7.
szimfoniajat. Na jo. DE HOGY!!!!!!!! Az lesz maga a zenei es
egyuttal a szonikus nirvana.

Hat valahol itt tartunk. A kozvetlen hangzas potolhatatlan, ha jo a
zenekar. De hazai viszonylatban pilota baratom _osszessegeben_
[termeszetesen kizarolag a lemezei eloadoinak, es a hangszerek
kvalitasai miatt] hatarozottan jobb hangzast elvez, mint aki a Bpi
Filh Tsasag zenekarat hallgatja. Es nem emlitettem itt a reg volt,
egyszer volt kivalosagok altal kozvetitett elmenyt. Azert ez nem
semmi. Udv, Peter.

> Felado :  [Hungary] irta:

>> A Nirvana peldaul ujonnan halgathatatlanul rosszul szol. Jo sokaig
>> bejaratva meg nem ismerek nala jobbat. 

>Hm.....Nem mindennapi metamorfozis. 

Igen. Nem mindennapi. Kulonosen erzekeny a bejaratasra. Mikor egy
honap bejaratas utan kiprobaltam, hat felsohajtottam, hogy
"szerencsere ilyent sem kell vennem." Meg egy honap jaratas utan meg
ki sem vettem mar a lancbol. Es imadom. Autos peldadat most nem
ereztem talalonak.

>Amugy a Technics RS AZ 6-os magno hon ahitott, gepkonyv szerinti
>nyavogasi erteke: (wow & flutter): 0,07 %.WRMS, +-0,2 % DIN.

Hat azert ez nem semmi. Kar hogy "w".

>Az a bizonyos "tankonyv" nem HANG-cikkek, hanem szemelyes 
>beszelgetesek, mar letorolt maganlevelek  (Bese Attila, Viletel Pista,
>masok)  "lapjaibol" all, 

Megkonnyebbultem. A hifiben mar megszokhattuk, hogy mennyi tevedes
es ellentmondo szemlelet lat napvilagot. Darvas irta a Magazin elso
szamaban: Az eddig megjelent hifis konyveket, cikkeket nyugodtan
elfelejthetjuk, ujra kell kezdeni mindent. Nincs kiralyi ut. Maganak
kell mindenkinek rajonni, hogy kinek erdemes hinnie. Aztan ennek a
dontesenek a zamatos, vagy budos levet issza a tovabbiakban.

>Amit Te irtal a temarol - a hangositasi igeny okairol - egyaltalan
>nem mondana ellent annak, amit irtam, ha azt _kiegeszitesnek_   
>szannad, azaz: a mosott, kiherelt hang  _IS_  oka lehet a 
>hangositasi igenynek. 

Persze hogy is. Mert tobb egyeb dolog is. De eppen a jo hang a
legkevesbe _is_ imho. Az csak _lehetoseget ad_ a vajtabb fulueknek
is hogy a szokasosnal hangosabban hallgassanak, ha eppen arra
szottyan kedvuk. De nem ingerel a felhangositasra. Udv, Peter.

> Felado :  [Hungary] irta:
>Kedves Peter! Minek szepitsem, nem hiszek a kabelek "bejaratodas"aban.
Kedves Sanyi! Eskuszom en sem _hiszek_ benne. :-))))))

>Szerintem a jelenseg oka mashol keresendo, mert az ember es az 
>o" tudata sokkal alkalmazkodokepesebb, mint egy darab rez vagy ezust.
Kapcsolouzemben? Huszszor egymas utan? Sohasem tevedve? 
Es tobb tesztelonel egyszerre es ugyanugy? Szerte a vilagon?

>Figyelemre melto az is hogy a "bejaratas" mindig pozitiv valtozast hoz:
Hat meg az mennyire figyelemremelto, hogy az eso mindig fentrol
lefele esik.

>De a csucs az a gondolatod volt, hogy az eromutol a trafohazig terjedo
>nagyfesz kabelnek is be kell "jaratodnia". Nem tudom tartod-e meg ezt a
>hipotezist, de ha ez igy lenne, zenehallgatas elott az osszes fizikai hatast
>figyelni kellene.
Mindenre ennyire rosszul emlekszel? Mert en epp azt irtam, hogy az
allando nagy terheles miatt azzzal nem szokott baj lenni. Viszunt uj
haznal, a falon beluli vezetekek okozhatnak galibat az elso
honapokban. Mondjuk a csak hifire hasznalt, tehat ritkan hasznalt
konnektoroknal.

>De ha mar ugyis csak egy sweet spot van, egyszerubb fejhallgatot hasznalni,
>szerintem vitan felul precizebb hangkepet lehet elerni veluk, mint a
>dobozokkal. (Egy AKG240M-em van). 
Hat nekem epp ilyen volt egy evtizedig. Nem nagyon hasznaltam. 
A szolista benne enekelt a fejemben!
Sztereokep nulla. Szinpadmelyseg nulla. Allati egy precizitas. 
Udv, Peter.

>Felado :  [Hungary] es  [Hungary]


Koszonom a javitasokat, helyenkent tenyleg rendesen osszekevertem a szezont 
a fazonnal (lasd THX). A DTS-t elirtam, az tenyleg nem Dolby. Nemreg eleg 
sok Dolby-s anyagot olvasgattam, elvitt az erdobe :(
A hallgato pontosan definialt helyet ugy kell erteni, hogy a mindenfele 
virualis surround-ok esetn szinte centimeter pontosan be kell ulnod 
kozepre, mig mondjuk normal sztereonal lenyegesen nagyobb 'kilenges' is 
elfogadhato hangkepet produkal.

>A Dolby Surround kifejezes hasznalata nem egeszen hivatalos, de ezt a 
>terminust
>  a Dolby Digital-ra alkalmazzak. A Dolby Pro-Logic-ra meg nem hallottam.
A Dolby Surround 1982-es technologia, a left-right mellett volt egy hatso 
(surround) csatornajuk is. A ProLogic-ot Dolbyek is vegyesen hasznaljak a 
Surround ProLogic-kal. Valoszinuleg azert, mert mara a surround kifejezes 
altalanos elnevezesse notte ki magat a terhatasu hangvisszadasban.

>A kulon csatornak meg nem jelentenek semmit. A filmek eseteben hasznosak, mert
>a jatekokhoz hasonloan az "atmeno" effektek, a zene es a szoveg jol 
>pozicionalhat
>o, de a realis terhez vajmi keves koze van.
Jelenleg filmekhez hasznaljak, ez igaz. De megkockaztatom, hogy sokkal 
szebb terlekepezest lehetne elerni vele. Ha belegondolsz, egy igazi reverb 
nem csak elolrol reverb hanem hatulrol is :) De meg pelenkas a technologia. 
Csak remenykedem, hogy esetleg bevonul az audioba is (nem volt azert rossz 
a kvadrofon rendszer sem, csak nem volt meg hozza a felvevo piac). 
Egyebkent meg 100% meg soha nem lesz a hangvisszaadas, ez szamomra is 
nyilvanvalo.

>A masik, hogy a fenti szabvanyok mindegyike igen komoly tomoritesre epul (bocs
>a Pro-Logic csak kodolt, de ott nincs 5+1 csatorna, csak 2).
Nem tudom mi baj van a tomoritessel (bocs, de erre mindig harapok :)! Ne 
keverjuk bele az MP3 es tarsait, mert azok nem _csak_ tomoritenek, hanem 
kodolnak - adatot is vesztenek! A _tomorites_ arrol szolna, hogy ugyanazt 
visszakapom kicsomagolaskor. Mit szolnal hozza, ha a ZIP nem ugyanazt adna 
vissza? Oda-vissza bongesztem mindenfele Dolby-s PDF-eket, de sehol nem 
talaltam utalast arra, hogy adatveszteses kodolassal dolgoznanak. A DD 
vallalja a surround csatornakra is a 20Hz-20kHz-et (a subbassra 20-120 Hz), 
szemben a regebbi modszerek 100Hz-7kHz atvitelevel. Es tegyuk hozza, hogy 
24 bit/32-44.1-48 kHz mintavetelt tud kezelni.

>PS.: A StarWars - Baljos Arnyak hangja VHS-en kivalo!!
En tegnap vettem meg :) Hetvegere igertem a gyerekeknek. Addig gyakorlom az 
onfegyelmet...

Topy

> =============================================
  _/"""\_  |         Jozsef BAKSAY
(_ o o _) |----------------------------------
  |  _  |  |       >
   \/ \/   |     >
    \^/    |     http://www.extra.hu/topy
           | http://www.geocities.com/topybear
> =============================================

 irta:

   >>Minek szepitsem, nem hiszek a kabelek \"bejaratodas\"aban. Szerintem
   a
   jelenseg
   >>oka mashol keresendo, mert az ember es az o\" tudata sokkal
   >>alkalmazkodokepesebb, mint egy darab rez vagy ezust. Figyelemre melto az
   is,
   >>hogy a \"bejaratas\" mindig pozitiv valtozast hoz:

   >Vissza-visszater a HIT kerdese es most valahogy bedurrantam. Bocs.

   >SEMMIT SEM KELL CSAK UGY ELHINNI. Tessek kiprobalni! A kabelbejaratast
   >is meg az osszes tobbi (kezdoknek talan) furcsan hangzo dolgot,
   >(seged)eszkozt stb.
   >Alapfoku, de zenei hangu eszkozokkel barmelyik misztikusnak tuno dolog,
   >jelenseg
   >hallhato.

Komolyra forditva a szot : 
1. Ok, ezek szerint tehat szerinted is letezik a jelenseg ?
2. olyanokra varom a valaszt, hogy kinek melyik kabel mennyi ido alatt milyen 
zenen jaratodott be a kabel, hatha valami torvenyszeruseget tudunk kisutni 
igy itt kozosen. (Nehogy azt mondja valaki, hogy torvenyszeruseg nincs, de a 
jelenseg letezik !:)

Koszi az eddigi valaszokat: Novak Laszlo

> -------------------------------------------------
This mail sent through IMP: mail.westel.hu

Tisztelt HANGosok,

Tegnap egy hirdetes nyoman vasaroltam nehany igen jo (hangminosegu)
CD-t. Kisszeriaju AMERIKAI kiadasok. A zenepaletta amirol valasztani 
lehet az talan nem a szokasos (breton,afro,country,amerikai-folk ?,latin
jazz,indian folk,stb) de talan valamelyikotoket erdekelheti. Az en
peldanyaim 
elvarazsoltam jol szolnak - lehet hogy az amerikai CDk jobbak az
europai atlagnal? -pedig akik ismernek engem,tudjak milyen valogatos 
vagyok,leven a lancom mar nagyon sok mindent kihoz.
Megadom a cimet:   http://www.bmc.hu/cmomus/hirdetes/hd_index.htm
Ott megtalaljatok (R.R.), este lehet telefonalni neki.

Mas. Lehet hogy a lancom nem megfelelo (??),de a jo nehany honappal
ezelott dicsert I Musici/ Negy evszak,melyet ne'mi utanjaras utan sikerult
beszerezni nem igazan jo. Kicsit eroszakosan szol,a vonosok hangja
eleg jo -a CD hanghoz kepest - de a csemballo az szornyu. Mintha kala-
paccsal vernenek. (Lehet hogy forro olmot a fulembe ??)

Udvozlettel,
Istvan

Most talaltam egy _nagyon_ hasznos site-ot,
ahol letolthetoek a web legrosszabb MP3 magyar szamai...

http://inetcomm.com/ceb/

udv,
elnio

Sziasztok
 irta: SEMMIT SEM KELL CSAK UGY ELHINNI. Tessek kiprobalni!

Persze. Ki kell probalni. Ket egyforma kabelt osszehasonlitani, aztan az
egyiket "bejaratni" es megint osszehasonlitani. Termeszetesen mindig
kettos-vaktesztekkel.
Es ugy megtervezni a kiserletet, hogy a csatlakozok hatasat kikuszoboljuk.
Tortent ilyen?

Azt viszont TUDOM, hogy egy napokig, hetekig (pl. 2 honapig) huzodo
kabel"bejaratas" vegen az embernek nem lehet biztos tampontja arrol, hogy az a
nuansznyi dolog pontosan hogyan szolt az elejen. Ebben a tekintetben egy darab
rez SOKKAL kovetkezetesebb, mint az ember hallasa. Ha egy meterrudat
rovidebbnek latok, mint 2 honapja (kozben annyi minden tortent velem) akkor
azzal is szamolni kell, hogy en tevedek. Legegyszerubb lenne megmerni. (oke,
nem mindig lehet). De nem azzal kell kezdeni, hogy aki nem latja, hogy
rovidebb, az suket :)


Bese Attila irta: Tehat fejhallgatot csak binauralis felvetelnel erdemes
hasznalni, hiszen a hangter hiteles megjelenitese ettol fugg.

A hangter nem elottem lesz az igaz, de a precizseget en ugy ertettem, hogy pl.
hany hangszert lehet megkulonboztetni. Szerintem ebben a fulesek mindig
jobbak, az arakat is figyelembe veve. A Diffused Field-es fulesek pl.
frekimenet szempontbol hitelesebbek, jobban hasonlitanak a teremhangra, de
egyaltalan nem biztos, hogy precizebbek, hogy jobb a felbontasuk.
Leteznek mindenfele athallas novelo kapcsolasok fulesekhez, a felveteli
technika miatt, probalt mar valaki ilyet? Valoszinuleg nem az igazi megoldas.

Miert nem terjedtek el a mufejes felvetelek? Kicsi a piac, mert az emberek nem
szeretik a fejhallgatok kenyelmetlenseget?

udv, Sanyi

>Felado :  [Hungary]
>acoustic research uj status sorozatarol mit tudtok? az a hir jarja, h
>eleg jo darabok - ha az ember leginkabb eleg sokfele zenet akar
>hallgatni - , es hogy az ar/ertek arany nagyon kedvezo

Tessek (meg)kerdezni: news: rec.audio.opinion
--Udv: szm