Sziasztok,

Az akaszto mindenkeppen leesik elobb, utobb, ugyanis az a 
ragaszto, amit hasznalnak hoza eros ugyan, vagyis ha 
megrantanad lehet a csempe jonne, viszont a hosszu ideig
tarto gyenge eroknek nem all ellent. Ellenszer: le kell
vagni a gyari ragacsos reteget, es fel kell ragasztani
szilikonkaucsukkal. Egy tubus olyan 350-400 Ft, es meg
sokminden masra is jo. Szoval bekened, aztan a csempehez
nyomod. Nem art rogziteni szigeteloszalaggal, addig amig
a ragaszto at nem gumisodik, ehhez eleg egy ejszaka. 
Aztan mar nem jon le.

Zoli

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: proxy1.belnet.be)

El vagy tevedve Tibi!
Az optikai kabelben se nem "duborognek" se nem gerjesztenek 
magneses jeleket a fenyjelek.

Ez igy van hidd el.

Laci

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: slip129-37-159-223.on.ca.ibm.net)

Szervusztok!

Szilard irta:
"1. Feltetelezes: Ha a fotengely erintojenek iranyaba eso erot
felirjuk a szogelfordulas fv-eben, es integraljuk az szerint, akkor
munkat kene kapnunk.
2. Feltetelezes: Ha az a gaz kitagul, akkor az valamennyi munkat
vegez. Ezt a munkavegzes nem jelenhet meg mashol, csak a fotengelyen
(hol mashol?)
A problemam az, hogy az egyik feltetelezes, vagy egyiksem jo. Mert az
elso 40% koruli hatasfokot eredmenyez, a masodik 100%ot."
--
Ket iranybol kozelitetted meg a hatasfok szamitasat. Az elso
feltetelezes adja elvileg a valosabb hatasfokot, illetve az kozeliti
meg jobban a valosagost. A masodik feltetelezes a termikus hatasfok,
de ebbol sem jon ki 100%, hanem olyan 30egynehany, ha nem csal a
memoriam. p-v (nyomas-fajlagos terfogat) diagramban abrazolva a ket
(benzines es dizel) korfolyamatot, lehet szamolni a hatasfokot, es nem

100 lesz. Ha pontos levezetesre vagy kivancsi, akkor szolj, mert elo
kell banyasznom a foiskolai jegyzeteimet, ugyanis nem akarom fejbol
levezetni, hatha nem sikerul pontosan. Ha szerencsed van, akkor
megtalalom mind a ket feltetelezesedhez tartozo levezetest, aztan jo
bogaraszast kivanok majd hozza, mert szerintem nem feher embernek
talaltak ki.

    Sziasztok!

--
HAÁSZ Attila ----> mailto:
***> Maximum mail size: 300 kB <***
Munkahelyem: http://free.netlap.hu/autokut99

Sziasztok !

A 3. rejtely ami a lakasban elofordult, az egy napokon at 
tarto sejtelmes, halk sipolo hang volt, melytol
nem tudtam estenkent elaludni. 
Eloszor azt gondoltam, hogy az utcarol szurodik be a hang,
de ha ablakot nyitottam nem hallatszott az eros utcazajtol.
Arra is gondoltam, hogy talan az ablakuveg rezonal
egy bizonyos frekvencian es szelektiven kiemel valamilyen 
kulterbol szarmazo hangot, de ezt nem sikerult igazolni.
Lementem a foldszintre es hallgatoztam, keresgeltem,
de hiaba. Ott se szolt semmi.
A lakasban vegigfuleltem a falakat, es mar azon gondolkodtam,
hogy orvosi sztetoszkopot kellene szerezni a lefuleleshez.
Harom nap utan sikerult muszer nelkul a parkettan 
kuszva-maszva, hallgatozva eljutni a szoba sarkaig, ahol
mar egeszen hatarozottan ereztem, hogy a titok nyomara
jutok.
Kapkodva kezdtem elramolni az ott tornyosulo 
tarsasjatekos dobozokat es az alattuk levo kis jatekorgonat.
Hoppa ! Az orgona egyik billentyujen egy domino volt,
es az orgona be volt kapcsolva...

Udv: zoli

Ki tudna segiteni ,magyar oldalakon megtalalni " Myers-Briggs Type 
Indicator",ha van akkor kerem a valaszt :
Koszonom,Kati

Hello Mindenkinek!

Van egy erdekes problemam (legalabbis szerintem erdekes). Adott egy acel
spirálrugo és egy lapos kerek kis doboz, aminek az olvadaspontja joval
magasabb, mint az acele. Fogjuk a rugot es belehelyezzuk osszenyomva a
dobozkaba ugy, hogy ne tudjon kiugorni. Ekkor a rugoban valamennyi energi
van tarolva. Lezarjuk a dobozt és felhevitjuk az acel olvadaspontja fole,
majd újra lehutjuk az egeszet. A dobozban mar persze nem rugo van, hanem egy
darab acel. Kerdes, hogy hova lett a rugoban tarolt energia?

(Nekem van otletem, de kivancsi vagyok masok velemenyere is.)

BYE:     MEDVE

Elolvastam a cikkemet, es meg en sem nagyon ertettem. Igy megprobalom egy
kicsit erthetobben.

A hagyomanyos profilu repulogepszarny mukodese leegyszerusitve a
Bernoulli-egyenlettel irhato le. A lenyege, hogy a statikus es dinamikus
nyomas osszege allando, azaz ahol a levego gyorsan aramlik, ott a
"legnyomas" alacsony. Igy ha olyan alakot valasztunk a szarnynak, ahol az
egyik oldalan a levego nagyobb ut megtetelere kenyszerul egysegnyi ido
alatt (a szarny domboru resze), akkor a szarny ket oldala kozott
nyomaskulonbseg alakul ki, ami a szarny feluletere hatva felhajtoerokent
jelentkezik.

Allasszognek azt a szoget nevezzuk, amilyen szog alatt erkezik a levego a
szarny hurjahoz kepest ( a torlopont es a kilepoel kozotti egyenes). Ha az
allasszog nulla, akkor is ebred felhajtoero, ami az allasszog novelesevel
tovabb emelkedik (mikozben a legellenallas is novekszik). Az allasszog
csokkentesevel csokken a felhajtoero, es van egy olyan -negativ- allasszog,
amikor ez a hatas egy az egyben ellensulyozza a szarny alakjabol szarmazo
felhajtoerot. A negativ allasszoget novelve a "lehajtoero" novekszik, a
legellenallas ugyszinten (Ezt a folyamatot a C-gorbe irja mutatja nagyon
szemleletesen).

A repulogepeken altalaban van egy "beepitett" allasszog, amit a szarny a
torzs normal repulesi poziciojahoz kepesti felerositese hataroz meg. A
repules kozbeni, levegohoz kepesti valos allasszoget az adja, hogy a pilota
a gep torzset mennyire billenti elore vagy hatra.

Kepzeljuk el, hogy a valos allasszoget annyira negativra valasztjuk,
hogy "lehajtoero" jojjon letre rajta. A gep gyorsan merul.
Most forditsuk a "hatara" a gepet. Ha megfelelo sebesseggel megyunk es
megfelelo az allasszog, a most mar felfele mutato "lehajtoero" erteke
akkora lesz, hogy a gep sulyat ellensulyozza, igy azzal teljes nyugalommal
tudunk haton repulni.

Remelem ez most mar erthetobb volt.

Olah Sanyi

Sziasztok!

 wrote:

Gondolom a vakumenergiarol van itten szo.

> Térenergia? beszélni én is tudok róla....

De erted is???

> De akit érdekel egy JPG a Handershot féle generátorról, az szóljon.
> A neten találta agy haverom.

Sajnos a neten sok minden van, de a JPG cimet megadhatnad, kivancsi
lennek ra hogy mi is az. Moricka rajzokat ilyen temaban sokat kozolnek.

Egyebirant legyszi ne irjal ekezetesen a HIX-re, mert meg tud
bolondulni a rendszer tole, van 7 bites atvitel 1-2 helyen..

Istvan

 wrote:

> Ugy allok most, hogy se gyantam, se toluolom nincs.
> Egyaltalan, hol lehet jelenleg kisebb mennyisegben kapni
> ilyesmit ?

Toluolt szerezni eleg maceras mostansag, mivel tevekenysegi engedely
szukseges hozza, anelkul eleg nehez hozzajutni. Persze nem lehetetlen; a
volt munkahelyemen peldaul gyakran volt szukseg kulonfele oldoszerekre,
melyek tobbsege engedelykoteles volt, es eleg volt egy telefon a R.-hoz
/Nem irom ki a nevet, nehogy problema legyen belole  - bar nem sok
vegyszergyar van R-rel. :) /, mondtak egy nevet, hogy kit kell keresni,
es siman megkaptuk engedely nelkul is. Hogy hogy szamolnak el vele,
arrol fogalmam sincs, mert egy jo megoldas lenne az is, hogy egy olyan
ceg nevere allitjak ki a szamlat, amelyik rendelkezik engedellyel, es
gyakran vasarol az adott vegszerbol, de mi sajat nevre kiallitott
szamlat kaptunk. De ez a modszer gondolom csak jol bejaratott kapcsolat
eseten megy.
Legegyszerubb modja a beszerzesnek az, ha van vegyesz ismerosod, es tud
szerezni.

Rocky

Hello,

Igen sokan voltak kiváncsiak a térenergia generátor fényképére és
érdeklődtek, hogy mondjak róla valamit : ))

Jópofák vagytok. Félreértettetek. Engem is érdekel a téma, de hát ha bármi
érdemit tudnék, gondoljátok hogy most itt ülnék tétlen?  Én is csak azt
tudnám elmondani ami fenn van a neten. Sok bla-blát, meg hablattyolást.
Azért is írtam, hogy beszélni, azt én is tudok....

Tegnap beírtam egy keresőbe, hogy free energy meg ilyesmiket, hát végtelen
sok oldalt találtam, de nekem mindegyik semmitmondó.
Mindegyik csak szenzációt akar, de konkrétan értelmes műszaki leírást sehol
nem találtam.
Ha volt is leírás, azok "szilvamagból akartak atommagot" csinálni....  : ))
Még jó, csodálkoztam is volna ha bármi érdemi info fenn lenne a neten...
: ))

Volt egy leírás, ami egy közönséges rezgőkör működését magyarázta, és nem
lyukadt ki sehova.
Biztos a pali előző nap tanulta, és azt hitte az már tudomány....  valami
amerikai ürge....

De azért jó szörfözéset.
Érdemes az altavista-ban a web oldal helyett az image gombra kattintani, és
úgy is keresni.

Jó elindulási pont talán a Nu Energy nevű akármi, sajnos a web címeket nem
írtam fel, csak szörföztem.

Benyó

www.extra.hu/imeb/fooldal.htm

************************

T. Tudakozok!

A legfrissebb Nature (15 July 1999 Volume 400) angol tudomanyos magazinban
erdekes tudositas jelent meg. Francia tudosok olyan meromuszert epitettek,
amellyel eszlelni lehet egy fotont annelkul, hogy a foton elnyelodne a meres
soran. Valojaban a foton ideglenesen elnyelodik egy szupravezeto uregben
levo atomcsomagban, es ujra is keletkezik, de ezt kovetkezetesen,
megismetelheto modon teszi, es annelkul, hogy energiaja megvaltozna. Ettol
persze a foton kesni fog, de a lenyeg, hogy egy olyan korlatot sikerult
atlepni, amelyet korabban atlephetetlennek tartottak. A Heisenberg-fele
hatarozatlansagi relacio alapjan azt varnank, hogy a fotonnak vagy csak a
helyet, vagy csak az impulzusat ismerhetjuk meg, a kettot egyszerre nem.
Mivel a meresben a fotonnak tobb atommal valo kolcsonhatasarol van szo,
ezert a hatarozatlansagi relacio limitje is maskeppen alakul. A korlatot
sikerult kijatszani nemi faziskesesert cserebe. A muszer meg elegge
kiserleti stadiumban van, peldaul csak meghatarozott frekvenciaju, egyesevel
erkezo fotonokhoz hasznalhato. Ugyanis feltetel, hogy a foton energiaja nem
rezonalhat ossze a meresben szereplo atomok elektronpalyainak energia
kulonbsegeivel, vagyis nem johet letre az atomok gerjesztese. A kiserlet
elmeleti jelentosege tulmutat egy egyszeru meromuszer megalkotasan. A cikk a
kvantumszamitogepek egyre kozelibb jovojet emliti, de nekem mas jutott
eszembe. Peldaul feltehetoen elvegezhetokke valnak azok a ketreses
kiserletek, amelyek ertelmezese annyi gondot okoz nekem (is). Kiderulhet,
hogy a ketreses kiserletben az interferencia kep szeru eloszlas kialakitasa
kozben a foton pontosan meghatarozhato modon az egyik, vagy a masik resen
halad at, vagyis az interferencia oka nem a fotonban keresendo, hanem a
resek anyagaban.

Udv: Takacs Feri

Kedves Sanyi!

Bar az a mod, ahogy megprobaltad megkozeliteni a problemat, nagyon erdekes,
megsem vezetted le helyesen a torteneseket.

>B-vel ulunk egy urhajoban nyugalomban, a
>Fold tavolodik tolunk A-val egyutt, egyszercsak iszonyatos
>gravitacios ero keletkezik egy pillanatra, es hogy
>kompenzaljuk, a raketaknak padlogazt nyomunk, igy egyhelyben
>maradunk, a Foldet viszont a gravitacio felenk huzta.

A hibat ott kovetted el, hogy az egy pillanatig hato ero feltetelezese ket
kulonbozo pontban nem lehetseges egyszerre. Ugyanis nincs vegtelen sebessegu
tavolhatas, de ha lenne, akkor az csak a hatasra meroleges sikban mozgo
inerciarendszerekben lenne egyideju. A hatas iranyaban is mozgo
inerciarendszerekben a hatas egy abszolut ertekben fenysebesseget meghalado,
idoben elore, vagy visszafele halado hatas lenne. Egy ilyen hatas, es egy
ilyen hozzatartozo specialis inerciarendszer feltetelezese tulsagosan
elrugaszkodik a valosagos lehetosegektol.

Ha valami realisabb hatasra gondolok, akkor peldaul valamilyen fenysebessegu
hatast kell felteteleznem, ami vagy elektromagneses, vagy gravitacios
hullam. Erdektelen, hogy micsoda, mert ezzel maris az eredeti peldahoz
jutottunk vissza, amelyben a gyorsulas nem relativ, es pontosan megmondhato,
hogy mikor, melyik testre hat. Ezek utan az is pontosan vizsgalhato, hogy
hogyan alakulnak a terben terjedo radiojelek, hogyan mulik az ido az egyik,
vagy a masik vizsgalati ponton. Soha senki nem figyelt meg olyat, hogy az
elszenvedett gyorsulas miatt a lathato vilag egy pillanat alatt megoregedik,
foleg mivel a "pillanat" fogalomnak nincs semmi ertelme, ha az nem egy
pontra vonatkozik.

>hirtelen megoregedett
>szamunkra, noha ezt a veges terjedesi sebessegek miatt nem
>figyelhetjuk meg, de kikovetkeztethetjuk
Ennek szinten semmi ertelme. Ugyanis ha senki sem figyelhet meg semmit, es
semmi hatasa, vagy kovetkezmenye nincs a dolognak, akkor mirol is beszelunk?
Te elkepzeled, hogy szamodra egy pillanat alatt oregedett meg, de soha nem
tapasztalhatod. Ezzel szemben a folyamatosan erkezo radioadasokbol pontosan
lehet tudni, hogy folyamatosan telik mindenkinek az ideje.

Hawking ketdimenzios (valos, es kepzetes) idejet kar belekeverni a
targyalasba, mert az egy olyan bonyolult matematikai konstrukcio, amelyben
mar foldi halandok szamara nem letezik szemleletmod, legfokeppen pedig
semmit nem egyszerusit a mi problemankon. Mint mar korabban is mondtam az
ido mulasanak kulonbozosege mar az einsteini posztulatumokbol kovetkezik, es
azokban szo sincs gyorsulasrol. Ha valaki a melyebb ertelmet akarja
megtalalni az ido relativ mulasanak, akkor a posztulatomokat kell melyebben
ertelmeznie, nem pedig a kovetkezmenyekben keresni az okokat.

Udv: Takacs Feri

> Felado :  [Hungary]
> 
> Nem a fémet illetve a kábelt kell keresni, hanem az általa
> kibocsájtott mágneses rezgést.

Nem a kekeckedes kedveert, ennek a magneses rezgesnek
mi a mertekegysege?

> Mint tudjuk, minden mágnesezhető és mágnesességet kelt.

???

> Igy az optikai kábelben dübörgő fényjelek is.
> Itt már csak a műszer érzékenysége  a döntő.

Ezt kerlek fejtsd ki bovebben, nem tudtam kovetni.

> Ehez hasonló elven már kerestünk kábeleket, csak nem a víz alatt,
> hanem a talajban. A Seba Dinatronic cég álltal gyártott műszert
> használtuk.
> Ha a kábel 2 m- nél nem volt mélyebben 10 cm pontossággal volt
> megállapítható a nyomvonal.

Valoszinuleg egy protonprecesszios magnetometerrel mertetek
ami a totalis magneses tererosseg vektor egy komponenset meri,
ez all ossze a helyi foldmagneses tererossegbol, plusz a jol vezeto
kisebb targyak ezt perturbalo hatasabol (anomaliak) plusz az 
alattunk levo targyak, kozegek esetleges sajat terebol. Tipikusan
a foldmagneses teret ki kell vonni jel/zaj arany javitas miatt,
a megmarado az ami kiertekelheto. Hogy a fenykabelt (ha nincs
fem alkatresze) ezzel a modszerrel hogy talalod meg azt nem
tudom.

udv: VAti