Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 749
Copyright (C) HIX
1999-05-03
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 felderites (mind)  96 sor     (cikkei)
2 Re: tudas-ratermettseg (mind)  38 sor     (cikkei)
3 Re:falevel (mind)  26 sor     (cikkei)
4 A rak lekuzdese? (mind)  25 sor     (cikkei)
5 Implicit C-n (mind)  19 sor     (cikkei)
6 parafeno-kemek (mind)  23 sor     (cikkei)
7 Re: gravidetektor (mind)  63 sor     (cikkei)
8 Re: rendezetlen uveg, parhuzamos fenysugar (mind)  32 sor     (cikkei)

+ - felderites (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Koszonom Takacs Feri kiegesziteset a femkereses temaban.

Annyit hozzatennek, hogy a femkeresok sipolasanak
hallgatasa egyszerre lehet idegesito es nyugtato.
Nyugtatoan duruzsolva jelzi szegeny katonanak, hogy 
vannak me'g dobhartyai. :) :(

Egy kicsit tovabbkalandozok most.
Nemregen olvastam egy uj lehetosegrol (Elet es tudomany), 
mely geologiai kutatasok szamara megkonnyiti a tengerfenek
domborzatanak felterkepezeset. 
A Fold gravitacios eroterenek egyenetlensegeit ki lehet
merni muholdrol - megpedig a tengerviz felszinenek  
_domborzata_ alapjan.
A tenger felszine ugyanis nem vizszintes. A fenek domborzati
sajatossagaitol fuggoen pupok es volgyek lehetnek a felszinen.
A hajozast ez nem erinti, mert a hajok szamara ezek geodetikus
feluletek, (ekvipotencialisak) igy nem kell megmaszni oket, 
es lecsuszni sem lehet egy adott ilyen puprol.
Eredetileg katonai celra, muholdas meresekkel terkepeztek fel
a tengerfelszin domborzatat, ugyanis a raketakilovesek
szempontjabol mar nagyon is kritikus, hogy a hajo - 
amelyrol inditanak - milyen szempontbol _vizszintes._

(Asszem ezek meg nem sejtettek, hogy van gravitavcso, s  
kenytelenek voltak kimenni meregetni az urbe :)

A tengerfelszini szint-anomaliakbol a geologusok az
ugynevezett harmonikus fuggvenyekre ervenyes elvek
alapjan szamitogeppel meg tudjak hatarozni a 
tengerfenek domborzatat.
A matematikaban harmonikus fuggvenyeknek nevezett fv.-ekre
jellemzo, hogy ertekeik jol meghatarozott osszhangban allnak 
egymassal. A Fold gravitacios tere is harmonikus fuggvennyel
irhato le.
Igy a kivalasztott feluletreszek vizdomborzat-leiro fuggveny 
ertekeinek ismereteben az attol melyebben fekvo helyek terenek 
leirasa lehetseges, abbol kiszamithato, s igy a teret 
kialakito geologiai domborzati viszonyokra vissza lehet 
kovetkeztetni.

A tomografiaval, es meginkabb magrezonancias meresekkel 
kapcsolatban eszembejutott utobb, hogy olvastam valahol egy 
cikket tavaly, melyben arrol szamoltak be, hogy Gorogorszagban, 
tengerparton nehany meterrel a viz alatt okori epuletromokat 
talaltak. 
Megpedig egy furdohelyen tortent az eset, ahol a furdozo 
turistak  nem is sejtettek, hogy alattuk sok ezer eve 
elsullyedt epuletek vannak.
Az nem derult ki, hogy egyszeru femkeresessel indult-e a kutatas,
(ami furdohelyeken elofordul az _aranyos_ vendegek
ke're'se're :), hanem ami meglepett az az, hogy mint 
irtak - magneses magrezonancia vizsgalattal talaltak 
ra a romokra.

Legutobb    Andras is tovabbvitte a felderito 
eszkozokkel kapcsolatos szalat.

Lehet, hogy felrertettem, de mintha a tomografiat es 
a magneses magrezonancia elvet alkalmazo eszkozoket 
kulon kategoriaba sorolnad ?

A tomografkent emlegetett gepek nem altalaban
azok, amelyek retegfelvetelek keszitesere alkalmasak ?

A rontgen-tomograf a hagyomanyos atvilagitasi technikabol
kiindulva, koruljarva a lekepezendo testet rengeteg
_globalis_ felvetelt keszit, melyek matematikai 
feldolgozasa utan a belso _takart_ reszek is lathatova
valnak.
Erdekesseg, hogy ez akkora feldolgozokapacitast igenyelt 
a talalmany kifejlesztese idejen, amely majdnem lehetlenne 
tette, hogy rovid idon belul jo minosegu retegfelvetelekhez
lehessen jutni.
Igen nagy mennyisegu es terjedelmes matrixok 
feldolgozasa jelentette a gondot.
Sikerult azonban bizonyitottan helyes eljarast kidolgozni
a matrixokon vegzett muveletek nagymerteku egyszerusitesere,
Ennek sokan nagyobb jelentoseget tulajdonitottak, mint 
a tomograf megalkotasanak. 
Igy a Nobel-dijat ugyan formalisan a berendezes
megalkotasaert kaptak , azonban az akkori pletykak 
szerint a dijjal valojaban _fu alatt_ a matematikai 
elorelepest ismertek el, merthogy matematikai 
Nobel-dij nincs.

Errol ennyit hallottam.

A m. magrezonancias elvrol meg ennel is kevesebbet 
tudtam, de nagyon vilagosan leirtad, amiert kulon koszonet.
Vajon femek jelenlete ( orvenyaramok, antenna-hatas)
a mereseket nem zavarjak ?

Udv: zoli
+ - Re: tudas-ratermettseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Denmark]
> Temakor: tudas-biol.ratermettseg ( 82 sor )
> A merev, nehezen valtoztathato "biologiai" szervekhez
> kepest osszehasonlithatatlanul nagyobb valtozatossagot es a
> korulmenyekhez valo jobb, es sokkal gyorsabb alkalmazkodast biztosito
> eszkoz-szervek erteket az ember elterjedese es igen kulonbozo
> korulmenyek kozotti eletkepessege bizonyitja. Az eszkoz-szervek
> birtokaban egyes "sajat" biologiai szervek foloslegesse valnak,
> illetve kisebb teljesitmenyuk is elegseges lesz a fajfenntartashoz.

Es epp ezert terjedt el az ember az egesz foldon, mig a tobbi fajnak
joval szukebb a lehetseges elettere. Nincs meg egy faj amely ennyire
szelsoseges korulmenyek kozott mint az ember kepes megelni.
Az immunrendszer pedig egyszeruen edzes kerdese, ahogy mergekhez is
hozzalehet szokni ugy az immunrendszer is edzheto, csak sajnos
itt belep a tudomany, a sokszor indokolatlan antibiotikum szedes
gyakorta eltorli. A TV-ben volt egy musor, egyik riportalany (?) mondta
a gyereknek ha azt akarjuk egeszseges legyen evi 1 kg koszt meg kell
enni.

> Az ember nagy teljesitmenyu, konnyen valtoztathato eszkozokre csereli
> a szerveit, azaz a "levaltott", vagy "kisegitett" szervek
> teljesitmenyenek jelentosege az emberi faj ratermettsege
> szempontjabol csokken.

Es a nok, akik valasztanak ma mar nem kizarolag az izommeret, hanem 
mas tenyezok vastagsagat is figyelembe veszik. A "tuleleshez, 
biztonsaghoz",az utod felnevelesehez ma mar nem(csak) az izmok adjak
a garanciat.

> (Ezek alapjan ha van szemuveg, de nincs potagy, akkor az x %-al
> nagyobb teljesitmenyu agy nagyobb elonyt jelent, mint a 10 x %-al
> gyengebb szem okozta hatrany, azaz a rossz szemuek kevesbe rontjak az
> emberi faj teljesitokepesseget*, mint a makkegeszseges izomagyuak.)

Igy vagyon. Az viszont lehet, hogy epp ezert a fizikum gyengul.
Udv
Szeleczki Attila
+ - Re:falevel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Temakor: RE: falevel, emberi evolucio ( 103 sor )
> Jozsa Istvan Gergo irta:
> > valt anyagot, melyektol ilyen modon a legegyszerubb
> > megszabadulni, ugyanakkor a teli, asszimilaciora kevesbe
> > alkalmas idoben sok energiat sporol meg IMHO.
> Szerintem az, hogy igy megszabadulnak a salakanyagoktol, inkabb az eredmenye
> lehet a levelek elhullatasanak, mintsem az oka. Tehat azt el tudom kepzelni,
> hogy _miutan_ mar kialakult egy lombhullato fafajta, az idok folyaman
> kiszelektalodnak azok a peldanyok, amelyek a lombhullast ossze tudjak
> kapcsolni a salakanyagoktol valo megszabadulassal. De a forditottjat
> nehezen.

Akkor irok meg egy okot, el tudnatok kepzelni egy lombhullato fara mennyi
ho' tudna ratapadni ha leveles. Kibirnak e azt terhelest szetszakadas
nelkul ?
A masik a vizvesztes, ekkora parologtato felulettel telen kiszaradnanak.
Az orokzoldeknel is megesik az u.n fiziologiai kiszaradas, amelyet 
megfagyasnak nevezunk. Valojaban amikor telen atfagy a talaj a vizfelvetel
gatolt belole, de a zold lombozatra rasut a nap es vizet parologtat amelyet
a fagyott talajbol keptelen potolni.
Ezert ajanlatos tel elott avart ill. barmifele szigetelo hatasu anyagot 
a tovukhez hordani, hogy a talaj melyebb atfagyasat meggatoljuk. Ezert
erzekenyek egyes orokzoldek fiatalon fokozottan a fagyra mert meg nincs
fagyhatar ala melyrehatolo gyokerzetuk.
Udv
Szeleczki Attila
+ - A rak lekuzdese? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kaptam egy bizalmas es megbizhato infot - hiaba, mindenhol elnek
magyarok.

Ugy nez ki, hogy rovidesen lekuzdik a rakbetegseget.
Az amerikai haditengereszet parapszichologusai azt a feladatot adtak egy
tisztanlato [clairvoyance] mediumuknak, hogy talalja meg a rak
gyogyszeret. A medium hetekig elt egyutt egy rakosztalyon a kulonfele
rakbetegekkel, majd minden jelentosebb biologiai, es kemiai kepzettseg
nelkul leirt egy molekulat, hogy az gyogyitja a rakot.

A leirt molekula [kis javitassal] valosagos, es gyarthato volt. Az
allatkiserletek folytan kiderult, hogy nem gyogyitja megbizhatoan a
rakot, de az vele elozetesen kezelt allatokon egyetlen esetben sem
tudtak rakbetegseget eloidezni. Tehat ugy nez ki, hogy hamarosan itt
a rak elleni oltoanyag. Jelenleg mar [maximalisan titokban, nehogy
esetleg felesleges remenyeket keltsenek, es felsuljenek] human
kiserletek folynak halalraiteltekkel. Erdekes, hogy a temat nem adtak at
az allami egeszsegugynek, hanem tovabbra is a haditengereszet szakertoi
vegzik a tesztelest. Ugy latszik ott is vannak "egyenlobbek" akik
kivetelt kapnak a
szokasos, torvenyes eljaras alol. Talan a titoktartas miatt, vagy
esetleg azert, hogy az ezzel nyert nem eppen jelentektelen haszon a
haditengereszet budzsejet vastagitsa. :-)

Udv, Peter.
+ - Implicit C-n (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok!

Nemreg irtam egy par implicit fuggvenyrol, jott is maganba egy par
hozzaszollas, de konkret eredmeny meg nincs. Nekem sem sikerult valamit
osszedobni, de jott egy uj otlet: legyen f(x):C-->C (komplex szamok!!!) es
keresuk meg olyan f(x) fuggvenyeket,
amelyek teljesitik a kov. egyenletet: f(x)+k=e^f(x), ahol k is komplex
valtozo.

Valos szamokon pofonegyszeru, pl. k=0 eseten nincs megoldas, k=1-re az
f(x):{0}-->{1} fuggvenyt kapjuk, tehat egyetlen megoldas f(0)=1, utanna
peddig minden k>1 eseten ket x erteket kepez le az f(x).

Mivel komplex szamokon nem nagyon tudtam abrazolni (nem ugrott be, hogyan
lehetne!) nem tudtam megoldani. Barmilyen abrazolasi (esetleg matematikai!)
megoldast szivesen fogadok!

    elore is koszi szepen,
        Sandor
+ - parafeno-kemek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Andras

> =======================================================
> Felado : Szilagyi Andras
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: parafenomen hirszerzok ( 43 sor )
> Idopont: Fri Apr 30 05:30:49 EDT 1999 TUDOMANY #747
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Szorol szora igaz, amit elmondtak. Edwin C. May fizikus, evtizedek ota
> foglalkozik tudomanyos parapszichologiaval, abszolut korrekt tudomanyos
> modszerekkel.  stb.

Tudomasod van valami nethelyrol, ahonnan tobbet megtudhatunk a dologrol? Pl.
kiserletek leirasa, esetleirasok, mas bizonyitekok.

Elore is koszonom: ceyra

ui: Nekem a musor ezzel foglalkozo reszeben akkor tamadt sirhatnekom majdnem,
amikor valamelyikuk megjegyezte, hogy mas bolygokra is ellatogattak ilyen
modszerrel, illetve pontosabban azon, hogy a Thomas Frei siman elengedte ezt a 
fule mellett. Az jutott eszembe, hogy tulkep. kit erdekel, hogy mit latott a
kem az orosz gyarhangarban, amikor nyilvanvaloan elso Foldon kivuli "utjuk"
a marsi piramisokhoz vezetett. Na jo. Lehet hogy csak a masodik..
+ - Re: gravidetektor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Feri!

> =======================================================
> Felado : Takacs Ferenc
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: gravidetektor ( 76 sor )
> Idopont: Thu Apr 29 18:36:21 EDT 1999 TUDOMANY #746
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> >>Ket kerdes az altalad korabban leirt kiserletrol:  Mi a szerepe a
> >>muanyagcsonek, miert van ra szukseg? Nem lenne szukseg a probatestek
> >>elektromagneses hatasanak learnyekolasara a diffrakciot letrehozo
> >>wolframszal, vagy a muanyagcso fele?
> >Tudtommal az elektromagneses mezo nem befolyasolja a fenyt, ezert nem
> >ertem a masodik kerdest.
> Ebben az esetben nem gondoltam arra, hogy az elektromagneses mezo
> befolyasolna a fenyt. Ellenben arra gondoltam, hogy a probatest anyaga,
> es a muanyagcso anyaga is a sajat permealibitasabol, es
> permittivitasabol kifolyolag befolyasolja az elektromagneses mezot,
> vagyis a feny terjedeset.

Nem. Az elektromagneses mezo semmilyen mertekben nem befolyasolja a feny
terjedeset. Annak ellenere, hogy - allitolag/latszolag - elektromagneses
hullam, hozza se szol, mint ahogy befolyasolja ellenben a radiohullamokat.

> Tovabba a gravitacios mezo hatasa a fenyre pontosan ismert, es
> kiszamithato. A kiserleti berendezesre is megteheto lenne, de nincs
> nalam a Landau-Lifsic konyv. Arra azonban emlekszem, hogy a Nap mellett
> elhalado feny 1.75 masodperc szoggel hajlik el. Ha a Nap tomeget
> egybeveted a probatest tomegevel, akkor lathatod, hogy nem marad annyi,
> amelyet ki lehetne mutatni.

A gond az, hogy nem ott keresed a hatast, ahol az van, nem azokkal a
kepletekkel szamolsz, amivel kene pl. Megaztan Te is emlekszel a kiserletre:
anyagTORUSZOKAT helyeztek a lezersugar kore. Ismeretes, hogy az ilyen formaju
tomeg zerus mertekben hajlitja el a benne halado lezersugarat, akar a "cso"
tengelyebe helyezed a sugarat, akar elmozditva valamely iranyba; a grav.
hatas nulla. A kiserletnel sem ebben fedezte'k fel a tomeg hatasat, hanem
abban, hogy a wolframszal altal okoz ott diffrakcionak mas es mas lett a
"karakterisztikaja", mashogy rendezodott. Itt pedig pontosan megallapithato 
volt, hogy eppen olom, rez, vas, nikkel stb. -bol van a gyuru.

Tehat roviden: nem az elhajlasban kellett keresni a tomeg hatasat.

>>Az elso kerdesre: Talan azert kell muanyagcso, mert fem eseteben csak
>>tulzottan "zajositana" a diffrakcioban felfedezheto deformaciot. A
>>muanyag kevesbe "zajos" gravitacios szempontbol...
>Ezt a zajt nem ertem. Ha a probatest nem erintkezik a lezersugarral,
>vagy a wolfram szallal, akkor milyen zajrol is lenne szo?

Ezt a "zajt" (idezojelben is irtam fent) arra ertettem, hogy sejthetoen a
muanyagnak is hatasa van a lezerrel, csak sokkal kevesbe, mint a femnek. Ha
pl. vascsovet alkalmaztak volna a kiserletben, akkor az BELESZOLT volna a
meresbe, ami mintegy ZAJkent jelentkezik akkor, ha nem tudjuk, hogy a
vascso hatasa. Ezert alkalmaztak muanyagot, hogy sokkal kevesbe zavarjon
bele a meresbe, ezaltal sokkal pontosabban felismerheto az egyes anyagok
hatasa, mintha mindig szamolni kellene a konstans vascso hatasaval.

Udv: Ceyra

ui: Leveled tovabbi reszere nem tiszteletlensegbol nem valaszoltam, hanem
mert ott a feny _elhajlasarol_ irtal, ami ugye hengerben (es gombben ugye)
nem ertelmezheto. :)
+ - Re: rendezetlen uveg, parhuzamos fenysugar (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

> >Az uveg optikailag homogen, a fenysugar nem foglakozik a hullamhosszanal
> Most meg jobban nem ertem. Ha tul kicsi a fenynek egy "uvegmolekula",
> akkor miert hajlik el miatta?

A valasznak ket resze van.

1. A feny hullamok alakjaban terjed (tudom, vannak fotonok is, de itt most
hullam), es ha elhiszed azt, (ld. 2.pont) hogy a feny az egyik anyagban
lassabban terjed mint a masikban, akkor egy egyszeru hullamtani magyarazata
van, amit barmelyik optikai tankonyvben meg lehet talalni. (ket oka van hogy
nem taglalom, az egyik hogy ertem, de nem tudnam szabatosan elmagyarazni, a 
masik, eleg maceras a kepleteket itt leirni)

2. Azt, hogy miert terjed lassabban a feny kozegtol fuggoen, most ne kerdezd,
talan valaki mas tud ra alapos kvantumfizikai magyarazatot adni.

>> De akkor en is hadd kerdezzek. Mitol fugg, hogy egy anyag atlatszo-e?
> Ezt en is szeretnem tudni.

Attol, hogy az anyag elektronrendszeret az adott feny tudja-e gerjeszteni. Ha
egy anyag elektronjait a kek feny gerjeszti, (pl. nitrobenzol szarmazekok),
akkor az anyagot sargasnak latod. Ha a gerjesztest lathato fennyel nem tudod
elerni, akkor _neked_mint_embernek_ atlatszo. UV-ban pl a közönseges uveg (ami
ugye atlatszo) ugy 330 nm-tol igencsak elnyel, tehat UV-ban nem atlatszo.
Muszeres mereseket vegezve, igen megrazo elmeny, hogy egy germanium optikai
szuro az infraban atlatszo, mikozben teljesen szurke fem.

Na ennyit mara a tudomany es a technika ujdonsagaibol...:-)

Istvan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS