Nem volt idom az utobbi idoben beszallni a vitakba, ezert a tortenelem meg-
hatarozottsagarol folytatott eszmecserenek csak olvasoja voltam. Most azonban
Balogh Mihaly ismet felelevenitette a temat, es ugy gondoltam, hogy megprobalok
en is nehany gondolatot kifejteni. Ehhez Vegh Laszlo vitaindito irasat olvas-
tam ujra, a tobbire csak nagyjabol emlekszem (VITA/117).
Kedves Laszlo! Az a te bajod, hogy igazabol nem tudod, hogy mit is akarsz
tudni! Nemcsak a Te bajod ez, hanem mindnyajunke.
Szerintem a tortenelem egy sztochasztikus folyamat egyetlen realizacioja. Ez
nagyon szepen hangzik, valojaban azonban nem sokat mond azon kivul, hogy egy
kicsit megvilagitja a bajok forrasat.
Ha egy sztochasztikus folyamatot tobbszor meg lehet ismetelni, akkor a kulon-
bozo realizaciokbol kepet lehet kapni a torvenyszeru folyamatrol es a rarako-
do veletlen ingadozasokrol. A 'tortenelem' azonban egyszeri, igy ez az ut nem
jarhato. Marad a spekulacio. Fokozza a nehezsegeket, hogy a 'tortenelem' nem
is kvazistacionarius, igy a hipotetikus kulonbozo realizaciok bizonyos bifur-
kacios pontokon nagyon messze is elterhetnek egymastol.
Az elozo mondatban hasznaltam ket fogalmat, amit meg kell magyaraznom. 'Hi-
potetikus kulonbozo realizaciok': a mi lett volna, ha ... kezdetu eszmefutta-
tasok. 'Nagyon messze': bevallom, nem tudom, hogy mi a 'kozel', es mi a
'messze', de talan a kesobbiekbol kiderul, hogy ezt nem is konnyu megmondani.
Es akkor a bajok gyokere: mi az, hogy 'tortenelem'?? Mire vagy kivancsi?
Illetve mire vagyunk kivancsiak? Ha ugyanis a 'tortenelem' ennek a folyamat-
nak a torvenyszeru fo vonulata, akkor az bizony egy nagyon durva leegyszeru-
sites (majd reszletezem), ha viszont 'tortenelem'-nek eppen e folyamat ve-
letlen osszetevoit nevezzuk, akkor semmi csodalkoznivalo nincs azon, hogy e-
zek a tortenesek veletlenek, nem determinaltak, nem josolhatok meg elore.
Hiszen ilyennek definialtuk. Meghozza, minel aprobb reszletekbe megyunk bele,
annal nagyobb a bizonytalansag.
Kezdjuk a legelejen! Talan nem egeszen igaz az 'egyetlen realizacio' kifeje-
zes. Az 'Osanyank Eva, aki 200000 eve elt Afrikaban' megallapitas, amit bizo-
nyos genetikai informaciobol kovetkeztettek ki -es aminek reszleteibe nem sze-
retnek most belemenni - azt jelenti, hogy az emberrevalas folyamata tobb-
szor megindult, de a kulonbozo eloember csoportok - mindegyik, amelyik
200000 evnel regebbi es nem afrikai - menet kozben kihaltak. Igy, ha ezeket
a kiserleteket ugyanazon folyamat ismetlodesenek tekintjuk, akkor az utol-
so realizacio 'messze' tert el a korabbiaktol: lett emberiseg. Soha nem fogjuk
megtudni, de nyilvan volt ebben is egy olyan pillanat, amikor ha meg egy not
szettep az oroszlan (meg egy gyerek ehenhal, stb), akkor ez a populacio is
kihal.
Ha most egy kicsit kozelebb jovunk a mi korunkhoz, es ugy tesszuk fel a ker-
dest, hogy mi lett volna, ha... Ha mondjuk a Neander-volgyiek tulelnek es be-
nepesitik a vilagot. Valoszinu, hogy  - es innen kezdve minden spekulacio -
a fejlodes egy bizonyos stadiumaban a meleg, termekeny folyovolgyek nyujt-
jak akkor is a legjobb eletfelteteleket, ezert azt, hogy az elso kulturak
a nagy folyovolgyekben alakultak ki a tortenelem torvenyszeru menetenek te-
kinthetjuk. Hogy azutan hanyadik Ramszesz mettol meddig uralkodott, az a
veletlen osszetevo.
Az is elegge torvenyszeru, hogy amikor a fejlodes elerkezett arra a pontra,
hogy a Foldkozi tenger biztonsagosan(?) hajozato lett, a fejlodes kozpontja
attevodott ennek partjara. Hogy Roma a Tiberis partjara epult, es nem az
Arnoere, vagy valahova kicsit mashova, az tobbe-kevesbe megint veletlen.
Amikor azutan az emberiseg mar hajozni tudott az Atlanti Oceanon is, akkor
a kozpont atvandorolt oda. Azon mar el lehet gondolkodni, hogy ha 158?-ben
az a bizonyos tengeri csata a spanyolok javara dol el, akkor ez tenyleg
mas menetet ad az esemenyeknek, es a brit vilagbirodalom helyett spanyol
alakul ki, vagy csak 50-100 evvel keslelteti a brit birodalom kialakulasat.
???? Tippem sincs, nemhogy valaszom. Szoval az torvenyszeru, hogy a kozpont
nem lehet Kisinyovban vagy Helsinkiben, de meg Budan vagy Stuttgartban sem,
de az talan mar veletlen, hogy London lett es nem Madrid.
Azt pedig, hogy egy ilyen bifurkacio 'nagy'-e vagy 'kicsi', dontse el mindenki
maganak.
Az nagyon erdekes gondolat, amit Balogh Mihaly vetett fel, hogy ugyanis meny-
nyiben segitette elo Amerika meghoditasat az europaiak altal behurcolt ferto-
zes. El lehet jatszani azzal a gondolattal, hogy mi lett volna, ha forditva
tortenik: az indianok rezisztensek valamilyen korokozora, amire a hoditok nem.
Vajjon hogyan alakul a tortenelem, ha nem lehet Amerikat meghoditani, mert a
hoditasba belehalnak a hoditok??
Lehet tovabbi kerdeseket boncolgatni, erdekes is volna valamifele altalano-
sabb ismeret olyan kerdesekrol, hogy az egyes korokban mekkora terulet es
nepesseg kellett egy vilagbirodalomhoz. Pl. mi volt a torok birodalom ere-
jenek a forrasa, es miert pont Magyarorszag kozepeig tudott terjeszkedni?
Miert nem hoditottak meg Becset, es miert nem tartottak oket 3-400 km-rel
tavolabb az europai hatalmak. Vagy foleg ok miert pont ezt csinaltak?
Egy dolgot azonban nem szeretnek egy ilyesfajta eszmefuttatasban tenni, neve-
zetesen belekeverni a tortenelemre vonatkozo erzelmeinket. Ezert is tartoz-
kodom a kozelmulttol, es altalaban a magyar vonatkozasoktol. Ha viszont
lehet erzelemmentesen elmelkedni, akkor nehany nagyn izgalmas kerdest is fel
lehet tenni. Peldaul, hogy valoban bifurkacios pont volt-e, es ha igen mek-
kora a NOSZF, vagy meg inkabb az utana kovetkezo polgarhaboru? Vagy hogy
torvenyszeru-e, hogy a kis nepek a nagyok leigazottjai legyenek, amibol csak
szerencsevel lehet kimaradni.
Mivel kozeledik a sorlimit, inkabb Balogh Mihaly pestis/AIDS modelljere szeret-
nek egy kicsit reagalni. Hangsulyozom, hogy a konkret modellt, amirol irsz
nem ismerem, ezert lehet, hogy mellefogok.
A Springer Verlag altal kiadott differencialegyenletek tankonyvben van egy
jarvanyterjedesi modell. (A konyvet konyvtarban olvastam, most nem tudok szer-
zot es cimet mondani). A modell lenyege, hogy vannak megbetegedettek, akik
vagy meghalnak, vagy tulelnek, immunissa valnak (fontos!), es ezzel 'higitjak'
a megfertozheto populaciot. Az uj fertozesek szama aranyos a a betegekevel es
a megfertozhetok koncentraciojaval (Analog a masodrendu kemiai reakcioval).
A fazissikon valo kvalitativ elemzes azt mutatja, hogy a jarvany sohasem
fertozheti meg a teljes lakossagot, hanem elobb-utobb lecseng. Egy, azt
hiszem indiai, jarvany adatait mutatja grafikusan, es lam-lam milyen jo az e-
gyezes a tenyleges statisztikaval.
Nos, egy ilyen, vagy ehhez hasonlo, eleg sok parameteres modell - ha csak egy
kicsit is realisztikus feltevesekre epul - mindig kepes leirni egy konkret
esetet a parameterek megfelelo megvalasztasa eseten. Igazan hinni annak a
modellnek lehet - legalabbis predikcio szempontjabol -, amelyik tobb, egy-
mastol lenyegesen eltero esetet jol ir le, ugyanazon parameterek (fontos!!)
mellett. (Ugyanazon parameterek persze nem szam szerint, hanem jellegukben
ugyanazok)
Az AIDS-re mindezen meggondolasok messze nem igazak. Nagyon kivancsi lennek
arra a modellre, amelyik szerint az AIDS, ha a lakossag 30%-at megfertozte,
lecseng.
Mert az is a tortenelem egyik fontos bifurkacioja, hogy teleli-e az emberiseg
az AIDS-t!? Remeljuk.

"Apro kompromisszumok az erdekegyeztetesben: ...  a szakszervezetek tobbek
kozott ragaszkodtak ahhoz, hogy januar elsejetol emeljek *9000* Ft-ra a
kozalkalmazotti alapbert.... Bekesi Laszlo ezt a kovetelest *irrealisnak*
nevezte, s azt ajanlotta,hogy jovo juniusban emeljek 8700 forintra."

En nem tudom, ez jott nekem 94 november 28as HIrmondo cimen, de szerintem
elromlott a HIX, es egy tizenot evvel ezelotti Hirmondot kuldott el.

"A kormany beleegyezett, hogy a gyermekenkenti 400 forintos adokedvezmenyt
megadja a 3 vagy tobb gyermekes csaladoknak. Ennek fejeben..."

Micsoda megkonnyebbules! Mennyi most 400 Ft? Otven deka parizsi? Azt mind
adomentesen vacsorazhatja egy evig a nagycsalad? Nem fog ebbe a kormany
tonkremenni?

Diana

Kedves Mihaly, a tortenelem determinisztikussagarol irod:
> -A teli palota ostroma elott egy oraval mar biztos volt, hogy az ostrom
>  meg fog tortenni, nem? Ez azt jelenti, hogy ez esetben a tortenelem egy
>  oraval elore mar meg volt hatarozva, legalabbis nagy vonalakban.
>  Ez persze nem azt jelenti, hogy az is el volt dontve, hogy ki eli tul az
>  ostromot, es ki milyen serulessel hal bele. Ebben az ertelemben viszont
>  ot percre elore se volt eldontve semmi.
              ....
> egyebkent tudom, hogy a teli palotara alapozott pelda nem igazan meggyozo,
>   hiszen egy ora ilyen esetben nem mindig elfogadhato. Inkabb olyan peldat
>   kellett volna valasztanom, aminel az emberi dontesek megszuletese elott
>   is jelezheto az esemeny. Aki ezzel foglalkozik, az valoszinu talal is
>   megfelelot...

   A tortenelem meghatarozatlansaganak  fo tenyezoje az
emberi dontesek nem-eleve-meghatarozott volta. Termeszetesen sokat
valtoztathatnak az esemenyek meneten egyeb, szinten kiszamithatatlan
dolgok, mondjuk sikerul-e egy merenylet avagy sem. Peldaul ha sikerul
a Hitler elleni 1944 nyaran elkovetett merenylet, nem sok hianyzott ahhoz,
hogy a Fuhrer ottmaradjon, akkor egeszen mashogy alakulhatott volna peldaul
Magyarorszag es Europa tortenelme is. Min mulott, talan csak nehany centivel
odebb kellett volna rakni a bombat tartalmazo taskat. Csak ennyin. Ha jol
belegondolunk, igencsak sok ilyen, mondhatni kritikus,
szingularisnak is nevezheto pontot talalhatunk
a tortenelemben. Altalaban semmit sem szokott jelenteni, hogy ki hogyan,
hova rakja a taskat. De volt egy alkalom, amikor a vilag sorsat, milliok
eletet hatarozta meg.

 A materialis tenyezok  igen fontosak, de nem mindent eldontoek. Irod:
>-Abban a kerdesben, hogy ha a tortenelem determinisztikus, akkor mitol
> fugg a jovo, csak azt tudom mondani, hogy ha a feherek altal behurcolt
> idegen korokozok nem szoltak bele az ujvilag tortenelmebe, akkor nem tudom,
> meg mi szolt bele... Az persze igaz, hogy a feherek elobb-utobb leigaztak
> volna a kontinenst, de ezt a korokozok meggyorsitottak.
   Volt meg egy, nevezzuk tudati tenyezonek, amely ennel valoszinu joval
fontosabb volt. A kozep-amerikai indianok a feherek erkezesere bizonyos
ertelemben fel voltak keszulve. Napnyugatrol isteni oseik latogatasat vartak.
Az aztek birodalom, baljos elojelek kozott, egiek es foldiek boven voltak,
keszult az elore megjosolt esemenyre, ugyanis a szent iratok, hagyomanyok
szerint pont akkora vartak az isteni latogatast, amikorra az aranyra sovar
spanyolok patraszalltak. Ha szandekukhoz melto fogadtatasban reszesulnek,
ki tudja, mikor hodithatta volna meg a feher ember Amerikat. Expedicios
hajohadak nem voltak es ellenallas eseten igencsak megnezte volna a hoditani
szandekozo feher ember, mibe kerul az arany.
   Mas, ami me'g eszembe jut. Az amerikai polgarhaboru egyik nagy
csatajaban a
deliek gyoztek, sajnos most nem tudok utananezni, hol volt az utkozet. Ha a
csata utan azonnal elkezdik a vesztes eszakiak uldozeset, valoszinu vegleg
felmorzsoljak oket es megnyerik a haborut. Ezt nem tettek, az eszakiak
rendezhettek soraikat, osszeszedtek magukat, a haboru folytatodott. Mi volt
annak az oka, hogy keson kezdtek az uldozest? Az, hogy a deliek a gyozelem
oromere halaado istentiszteletet tartottak. Ez a par ora keses eleg volt
arra, hogy a helyzet gyokeresen mas legyen.

>-Akinek van kedve egy gondolatjatekra, az olvassa el Asimovank az Alapitvany-
> trilogiajat, es helyezkedjen bele egy kicsit a tortenetbe. Az olvasottak
> alapjan eleg logikusnak erezzuk az egyes teoriakat, alapteteleket ahhoz,
> hogy legalabb a regenybeli vilagban alkalmazhassuk oket. Akinek nem tetszik,
> hogy folyton regenyeket, regenyirokat hozok fel forraskent, az gondoljon
> arra, hogy Asimov peldaul igencsak muvelt ember volt, es muveinek nagy
> resze ismeretterjeszto volt. Egyebkent pedig egy jo regenynek az is
> alapfeltetele, hogy az iro legalabbis az alapoknak utanajarjon.

   Asimov valoban korultekintoen jart el, ahogy irod. A regeny kulcsfiguraja,
a pszichohistorikus tudos Hari Seldon valoban kiszamolta a tortenelmet,
evtizedekre, durvan e'ves pontossaggal. Seldon az egyedi emberi cselekedeteket
csupan fluktuaciokent, statisztikus ingadozasokkent kezelte. Feltetelezte,
hogy a kritikus idoszakokban, az un. Seldon valsagok idejen csak egy
racionalis dontesi lehetoseg, kiut letezik, amit a tudos ember felismer es
kepes is lehet azt az egyetlen utat jarni.
   A gond Asimov felfogasaval, annak megalapozottsagaval az, hogy az
Alapitvany elso kotete 1951-ben jelent meg. Hol volt meg akkor a kaoszrol, a
kaotikus viselkedesrol valo tudomany? Me'g akkoriban nem toltotte meg a
Physical Review-t. Nem volt szamunkra ismeretes, hogy a kezdeti feltetelek
rendkivul kis valtozasa felmerhetetlenul megvaltoztathatja a jovot. Bar a
tortenelmi tapasztalat sugallhatott volna ilyesfelet, az egzakt tudomany
akkoriban me'g nem tudott errol, nem a nemlinearis jelensegek alltak a
fokuszban. A tudos Hari Seldon figuraja az otven evvel ezelotti tudomanyos
ismeretekre, felfogasra epul.
        Minden jot kivan Laszlo

Kedves Peter!
 Erdemes a mult szazad masodik feleben uralkodo, Marx munkassagat is
meghatarozo termeszettudomanyos szemleletet egy kicsit me'g vizsgalgatni,
mar csak azert is, mert a bolcsodevel kezdodo, a foxi-maxival zarodo marxista
neveles, elokepzes kovetkezteben gondolkodasunknak me'g ma is meghatarozo
tenyezoje. Irod:

> Mondjuk ugy, hogy Marxnak
>fogalma sem volt a pszichologiarol (na ja, ha egyszer meg nem is volt akkor
>feltalalva). Ugy gondolta, hogy az embert a kulso, fizikai, gazdasagi stb.
>torvenyszerusegek iranyitjak, determinaljak, egyeb erok meg nem jatszanak
>szerepet. Vagyis figyelmen kivul hagyta a belso mozgatoeroket, amik pedig
>eppenseggel (legalabbis szerintem) sokkal fontosabbak...

  Nem csupan arrol van szo, hogy Marx a ma pszichologiaiaknak nevezett
tenyezoket csak elhanyagolta volna. Akkor legalabb az egesz rendszerben
lett volna valami kotyogas, bolcs tudos szerzoi tudtak volna, hogy valami,
bar kicsinyke dolgot nem vettek figyelembe, ezert egyes eredmenyeik akar
bizonytalanok is lehetnek. Errol sajnos szo sem volt.
  A tudosok szerint a vilag es az ember teljesen meghatarozott volt. Tehat
szo sincs elhanyagolasrol, az igazsag, akarat, erkolcs stb alapjaban veve
nem is leteztek szamukra. Ilyen ertelemben munkalkodott Freud is. Ugy
veltek, letezik egy belso meghatarozottsag, ennek mechanizmusat akartak
feltarni. Hogy azert belulrol van valami szabadsagunk is, szabad
akaratunk, arrol nem volt szo.
  Igy jobban megerthetjuk azt is, mekkora kihivassal nezett szembe a vallas,
legyenek azok nyugatiak vagy keletiek. A zsido-kereszteny felfogas egyik
alapelve, miszerint a teremtett vilag, az egyes ember sorsa nem lejatszott
parti, hanem a vilag esetleges, kontingens, teljes elutasitasra talalt.

  Talan a mechanisztikus szemlelet nem is csak marxista csokeveny.
Gondoljunk bele, a termeszettudomanyok iskolai oktatasa akarva-akaratlanul
ugyanazt a kepet sugallja. Tessek nezd, itt a jelenseg, ez azert van
pontosan igy, mert ennek meghatarozott oka van. Figyelj, kiserlet, torveny,
minden csodalatosan egyezik. Aztan az oknak is van oka, igy folytathato a
vegtelensegig. A gyerekek elso altalanostol az egyetemi diplomaig nem is
hallanak mast. Az egeszet egyutt tekinto holisztikus szemlelet az oktatasi
rendszerektol tavol all, szo sincs ilyesmirol. Pedig kellene, nem ereznenk
akkor annyira arvaknak magunkat. Csak a reszletekre, a komponensekre van
kielezve minden, amelyek klassz kis fogaskerekecskekkent kapcsolodnak
egymashoz. Bizony a  hittanora nem csupan az oktatok szemelye miatt idegen az
iskolatol.
   Minden jot, Laszlo