Orkeny Istvan: Egy tragikus eset

   A mennyezetrol zomancellenzos lampa csung.  Oreg, elfasult lampa, maga 
sem hisz mar a fenyben, de ha meggyujtjak, e'g... Magva egy izzo drot-
darabka, korulotte legures ter, akorul piszkos, osszefogdosott uveg.  
Sarga feny a'rad ki a lampabol, s kivag egy sarga kort a Hivatal por- es 
tinta- es firnajsz-szagu homalyabol.
   - Allampolgarsaga? - kerdi a rigo szemu.
   - Magyar - mondom.
   - Munkas, paraszt, vagy ertelmisegi?
   - Ertelmisegi - mondom.
   Vannak szavaink, amelyeket szeretunk.  Szivesebben mondjuk ki oket, mint
mas szavakat.  Ennekem ez a ketto is ilyen: hiaba mondtam mar el 
kisezerszer, hogy "magyar" vagy "ertelmisegi", most is jolesik mondanom,
mint ahogy a friss vizet sem unom soha inni.
   A rigo szemu rahajol az arkuspapirra, bal keze mutatoujjaval megkeresi 
azt a rubrikat, amelybe az ertelmisegi belevalo.  Fogja a rubrikat, nehogy 
elfutamodjon, s kicsi, csorszeruen hegyes orrat a papirra szegezve, irni 
kezd.  Orraval is girbegurba vonasokat rajzol a levegobe, pontosan ugy,
ahogy a tollal a papirosra.
   - Szoval, ertelmiseg.
   A ket Bolyai is, Eotvos, Semmelweiss, Arany Janos, Tolsztoj es Leonardo
da Vinci. Az ember egy paranyi reszecskeje annak a rendezo elvnek, mely urra
lett a garazda elemeken es a bennunk garazdalkodni vagyo, allati osztonokon.
   - Foglalkozasa?
   - Iro'.
   Mar elcsipte az uj rubrikat, de nem ir.  Orra s tolla nyugtalanul remeg 
a levegoben.  Orraval s tollaval bajt szimatol.
   - Irnok? - kerdezi.
   - Nem.
   - Szoval nem irnok.
   - Nem irnok.  Iro'.
   - Milyen iro'?
   Meghokkenek.  Milyen iro'?  Az a'm, milyen?  Vallj szint - biztatom 
magam.  Milyen iro vagy?  Gazember kontar, esocsinalo, nepcsalo?  Vagy 
derek kozepszer, egynapeltu tehetseg?  Vagy langesz talan?  Uj ustokos a 
nemzet egen, fenyes csillag neped homlokan?
   - Szepiro - mondom szerenyen, targyilagosan.
   - Az mas - dunnyogi.  Nem nez ram, de erzem, hogy megnyugodott. - Egy-
szoval, irnok.  Irhatjuk, "irnok"?
   - Nem irhatjuk.
   Felpillant.  Miota itt allok, eloszor nez ram.  Tekintete szemrehanyast
sugaroz.  Mogotted is allnak, varnak sorukra - vadol a feketebors szempar.
- Talan bizony valamilyen kulon elbanast igenyelsz?  Nehany sort a 
"Megjegyzesek" rovatba, vagy esetleg kulon rubrikat nyissunk vakmero 
gogodnek?  Vissza, kiserto! - szur belem a fenylo madartekintet.
   - Diktalasra ir?
   - Nem.  Onszantambol irok.
   - Aha'! - csap le ram. - Egyszoval fogalmazo.  Irhatjuk, "fogalmazo"?
   - Nem irhatjuk.
   - Nem?
   Felsohajt.  Leteszi tolla't.  Szemugyre vesz engem, es atfutja tekin-
tetevel a sok kicsi kockat az arkuspapiron.
   - Iro, iro, iro... - ismetelgeti szarnyaszegetten. - Hat mit ir?
   - Prozat.
   Rabokdos nehany rubrikara, aztan leteszi a tollat.  Athajolok a konyoklon,
beletolakszom a lampa fenykorebe.  Hadd lassa, hogy az arcom emberi arc.
   - Mint Mikszath Kalman - mondom, segiteni va'gyo'n.
   - Tessek?
   - Nem baj - mondom. - Ismeri ezt a nevet: Jokai Mor?
   Tolla elrepul a rubrikak folott.
   - Az elobb mas nevet mondott - jegyzi meg idegesen.
   Visszabujok a felhomalyba.  Nezem ezt az emberformaju lenyt, ezt a vilag-
csodajat.  Szeretnek vele szerepet cserelni, kifaggatni, agyonkerdezni.  
Hogy elt idaig.  Minek orult, mitol bankodott, ki adta szajaba a boldogsag 
meg a szerelem szavait.  De tudom, hogy ezzel a kerdezoskodessel csak 
megvaditanam; maradjunk csak szepen - gondolom - a rubrikaknal.
   - Bocsasson meg - kerdem. - On is ertelmisegi?
   - Sajnos, igen.  Ertelmisegi - mondja, s szeme megall a rubrikan.
   Mint Leonardo, mint Tolsztoj.  Mint Pasteur es Vergilius.
   - Miert sajnos? - erdeklodom.
   Rigoszeme jobbra-balra villan.  Nezi, nincs-e a kozelben valaki.
   - Ez, kerem szepen, az en legnagyobb tragediam.  Az embert ugyszolvan
semmibe veszik - suttogja, aztan sebesen leir egy kacskaringot a levegobe 
a tollal, es megallitja az arkusiv folott.
   - Egyszoval, mi a foglalkozasa?
	
[1953]

A magam reszerol Torok Peter ertelmisegi definiciojahoz allok kozel,
azaz azt tartom, hogy az az ertelmisegi, aki az ujat letrehozo, a
meglevot atszervezo (es igy vegul is ujat letrehozo), atgondolo szel-
lemi tevekenyseget fontosnak tartja. Elhet masbol, de valamilyen kom-
munikacios viszonyban kell allnia a kulvilaggal (ez lehet az utokor
is).

De mi a kulonbseg pl. a haz tervezoje (aki szerintem ertelmisegi) es
az acs kozott (aki nem az, ha csak egyeb szempontok miatt nem), aki
mondjuk modositja a tervet a kivitelezes soran. Nehez a pontos hatart
meghuzni, de tervezo nyilvan "komplexebben" all a kerdeshez, elotte
lebeg az egesz haz, mint az emberi elet kozpontjanak megszervezese.
Az alapkoncepciot nyilvan a tervezo adja, az acsot pedig inkabb kivi-
telezesi gondok vezerlik.

Nezzunk egy egesz mas kerdest. Ti meg nem talalkoztatok olyan "ertel-
misegivel", aki mondjuk ismerte 30 kolto muveit a 20-as evekbol, de
buszke arra, hogy nem tud 10-ig szamolni. A forditott allapot szerinte
bunkosag. Fencsik Gabor ezt irja :

"Elsosorban arra lennek kivancsi, mit olvas, milyen filmeket nez,
 milyen zenet hallgat, es mirol beszelget a barataival."

Ezzel gondolom sokan egyetertenek, olyanok is, akiknek a vegul is ege-
szen mast ertenek alatta, mint en. Azt is hozzatennem, hogy arra is
kivancsi lennek milyen szemmel nezi, milyen fullel hallgatja, es na-
gyon fontos, hogy en a filmek es zenek sokkal szelesebb koret bevonom
a targykorbe, mint sokan a fenti definicio alapjan gondolnatok.

Egy Louis de Funes filmert nem jar Oscar, mert "kommersz", de nem le-
het-e a felhotlen szorakozason kivul valamit megtudni belole a fran-
cia karakterrol ? Biztos-e, hogy a pop-rock-beat-zenet teljesen el
kell-e vetni, mint kulturalis erteket ? Az accordok "nincsenek-e
a helyukon" egy reszuknel, a szovegek nem az emberi problemakkal fog-
lalkoznak-e ? A klasszikus zenenek es irodalomnak csak a toredeke es
java jut el hozzank, nem ezert olyan bizarr az osszehasonlitas ered-
menye ?

A sznobizmusrol pedig meg nem is szoltam.

Hidas Pal

Kedves Pali!

E'n me'g nagyon jo'l emle'kszem, hogy a nyolcvanas e'vekben minden ma'sodik
taxit e'rtelmise'gi vezette Pesten. To~bbnyire me'rno~ko~k. Most kevesebbszer
u~lo~k pesti taxiban, de ma'r nagyon re'g nem volt e'rtelmise'gi soffo~ro~m.
Ez empirikus e'rv mondando'ddal szemben. Van to~bb is.

Rossz ne'ven vettem a gazdasa'gi szfe'ra kiza'ra'sa't az e'rtelmise'gbo"l.
Egy banka'r gyakran ugyanannyira tulajdonosa a banknak, mint Te az egyetemnek.
E's bizony a pe'nzu~gyi szfe'ra'ban dolgozo' e'rtelmise'giek nagyon sokat
nyertek a rendszerva'lta'ssal. Meg a'ltala'ban a gazdasa'gi e'rtelmise'g is,
a'mba'r a pe'nzu~gyesekne'l kevesebbet.

Van az e'rtelmise'gnek olyan re'sze, akiknek a rendszerva'lta's jelento"s
(rea'l)jo~vedelemno~vekede'st hozott (nem csak a gazdasa'gban: tana'rok,
bi'ro'k), e's szinte nincs olyan nagy e'rtelmise'gi csoport - ta'n a
kora'bbina'l gyakran nomina'lisan is kevesebb ha'lape'nzt kapo' orvosokat 
kive've - akiknek le'nyegesen cso~kkent volna a rea'ljo~vedelme.

Tizeno~t e've a ko~zga'z egyetem oktato'inak nem nagyon volt parkola'si gondja.
O~t e've ma'r szinte mindnek: e'pp a Trabantot csere'lte Lada'ra, Da'cia'ra,
stb. Ma szinte mind az e'n ausztra'l kocsimna'l u'jabb e's elega'nsabb nyugati
auto' ablaka'n kihajolva ke'rdezi, milyen erre, e'rdemes-e idejo~nni, amikor
megla't. E's o"k persze azok, akik valamilyen okbo'l most e'pp otthon vannak.
Mert most sokkal to~bben vannak e'pp Amerika'ban, mint ba'rmikor kora'bban.
(Sokan me'g most sem tudnak ele'gge' angolul ahhoz, hogy mehessenek.) Si'rni 
persze o"k is si'rnak, amikor e'pp ra'e'rnek a sok ku~lo~nmunka'to'l. Mert 
persze nem a fizete'su~kbo"l e'lnek. Deha't 15 e've sem. Ma ko~nnyebb a 
fizete'sedne'l e'rtelmise'gi pluszmunka'val le'nyegesen to~bbet keresni, 
mint 15 e've. Ha'ny oktato' korrepeta'l ma ko~ze'piskola'sokat?

Szerintem egy egyetemi sem vesztett a rendszerva'lta'son, hacsak nem
orosztana'r, tud-szoc oktato', stb. volt. E'n ugyan Pesten az egyetemekne'l
rosszabbul fizeto" akade'miai inte'zetben vagyok, de pa'lyakezde'skor me'g kb.
ugyanannyi volt a be'rem, mint egyetemen maradt csoportta'rsamnak. Most u'jra
utole'rtem ugyan, mert ugyanazon a szama'rle'tra'n vagyunk, de ko~zben ele'g
nagy ku~lo~nbse'g volt. Ra'ada'sul az egyetemek le'tsza'ma nem cso~kkent, az
akade'miai inte'zeteke' viszont ele'g le'nyegesen, mert kevesebb embert tudnak
az inte'zetek megfizetni. (Igaz, a to~bblet jelento"s re'sze ku~lfo~ldo~n van,
de nagy baj lenne, ha mindenkiben kito~rne a honva'gy.) De egy mostani
pa'lyakezdo" semmivel sem kap kevesebbet rea'le'rte'kben, mint amennyit e'n
kaptam, amikor kezdtem, Az e'n pesti fizete'sem most kimondottan magasabb 
lenne rea'le'rte'lben, mint volt hasonlo' koru', stb. kutato'e' 15 e've. 
Akkor 2600 Ft. kezdo"fizete'sbo"l 50 Ft-e'rt vettu~nk szi'nha'zjegyet.
Most 15000 Ft. kezdo"fizete'sbo"l 250 Ft-e'rt vehet egy kezdo". Me'g olcso'bb
is. (Operajegyben sza'molva ma'r nem. A szakko~nyvek meg re'gebben is
megfizethetetlenek voltak: magyarul szinte semmi sem jelent meg, a
kutato'i/oktato'i fizete'sbo"l ku~lfo~ldit venni meg legfeljebb oroszul
lehetett, de az az e'n szakma'mban - a Tieddel szemben - mit sem e'rt.
Nagyon jo'l emle'kszem: majd megszakadtam a ku~lfo~ldi tanulma'nyu'tro'l
hazavitt fe'nyma'solatok su'lya alatt.)

15 e've is luxus volt egyetemi/akade'miai a'lla'sban dolgozni. Ezt e'n ma'r
akkor is i'gy mondtam, pontosan ezekkel a szavakkal: ha'la istennek, e'n
megengedhetem magamnak ezt a luxust. Most is az. Ku~lo~no~sen pa'lyakezdo"nek.

Ez nem va'ltozott. Nem ez va'ltozott. Azon lehet vitatkozni, hogy a
ta'rsadalom, a politikai rendszer a'talakalusa'ke'nt az e'rtelmise'g politikai,
erko~lcsi, ta'rsadalmi szerepe cso~kkent-e. Lehetse'ges. Bizonyos e'rtelemben 
elkeru~lhetetlenu~l. Vannak olyan szegmensek, ahol szerintem az
ege'szse'gesne'l me'g most is jo'val nagyobb. De anyagilag nem vesztettu~nk.
Sokan ma'sok igen, de mi nem. A viszonyi'ta'si alap va'ltozott meg.

A ko~rnyezet va'ltozott meg. Ma az e'rtelmise'gi szakma'bo'l kile'po" nem
taxisoffo~r lesz, hanem gya'ros. Vagy, ha peche van, munkane'lku~li. Ma nem
az orsza'gos a'tlag a viszonyi'ta'si alap - 15 e've me'g az volt, de egy
gyorsan differencia'lo'do' ta'rsadalomban az a'tlag e'rtelme't veszti -, hanem
a ku~lfo~ldo~n hasonlo' a'lla'sban dolgozo'. E's az a ku~lfo~ld persze nem
Moszkva't, vagy Bukarestet jelenti.

O~sszesse'ge'ben csak a megva'ltozott leheto"se'gekhez ke'pest szege'nyebbek
a magyar e'rtelmise'giek. Ahhoz igen, de semmi ma'shoz. (Egye'neket persze e'n 
is ismerek, akik ra'fa'ztak.) Te'nyleg baj, hogy hirtelen ennyire kita'gultak 
a leheto"se'gek?

Ko"ro~si Ga'bor

Akos cikkehez irt hozzaszolasom sokakat ingerelt irasra. Megprobalok a 
felvetett gondolatokra reszben szerzok, reszben temak szerint reagalni.
Az ertelmisegi definiciohoz: nem tudom megallni, hogy ne kotozkodjek egy
kicsit. Ha Korosenyi szerint a matematikusok es termeszettudosok azert nem
ertelmisegiek, mert szaktudasuk van, akkor tessek mondani, a filozofusokat
es tarsadalomkutatokat a szaktudas hianya emeli ez ertelmiseg magasztos ka-
tegoriajaba??? De ez legyen a Korosenyi baja.
En elsosorban a magas kepzettseget szerettem volna hangsulyozni. A hiva-
talnok/ertelmisegi elhatarolast (azt hiszem Cser Feri vetette fel), eppen
az adja meg, hogy mennyire magas az a 'magas'. Egyet ertek Torok Peter azon
gondolataval, hogy 'a szellemi tevekenyseget tartja fontosnak'. Allitom
tovabba, hogy ennek az allapotnak a hosszu tavon torteno megorzese  egesz
embert kivan, ennek kell szentelnie idejet es energiajat, kulonben a 'magas'
hamarosan nem lesz eleg magas! Fencsik Gabor allastalan szinesze, ha meg
nehany evig pincerkedik (kotozkodes: most allastalan, vagy az az allasa,
hogy pincer?), 'pincer' lesz, aki fiatalabb koraban fellepett szinpadon is.
Amit Akos ir, hogy ' ha egy ertelmisegi csak harom evente egyszer akar
utazni nyugatra' , annak ugyanez lesz a kovetkezmenye: tiz ev alatt kikopik
(kopas, nem ko:p'es) az ertelmisegi kategoriabol, eloszor csak hivatalnok 
lesz, aztan ujabb tiz ev mulva annak is szuklatokoru. Ami pedig a Zsigulit 
illeti: a hetvenes evek elejen a Zsiguli 80 eFt volt, a fizetest vehetjuk
4000 Ft-nak, azaz egy Zsiguli~= husz havi ber. Es az elod, a FIAT 124-es
1964-ben az ev autoja volt. A korrekt osszehasonlitas az lenne, hogy meg-
vehet-e ma egy ugyanolyan kategoriaju ertelmisegi 20 havi, mondjuk 
30 eFt netto berebol egy olyan kocsit, ami 1984-ben az ev autoja volt?
Meg annak FAK-beli klonjat sem! Egyik kollegam - igaz, hogy tendenciozu-
san, - jovedelmet atszamitja benzinre. Ahogy haladt elore a palyajan, a
havi fizetesbol megveheto benzin eleinte nott, de mara boven a hatvanas
evek elejenek ifju tanarsegedi nivoja ala csokkent.
Ugyanez a valaszom Findler Miki tozsdei befektetesebol elo ertelmisegere.
Volt egy fizikus kollegam Amerikaban, tenyleg a tozsdei befekteteseibol
elt. Mindennap a tozsdei hireknel kezdte a US Today-t, es a tobbiek sze-
rint a fizika oktatoi tavekenysege csak olyan hobbi volt.
Nem volt ugyan professzor, csak kandidatus az a vegyesz ismerosom, aki meg
a partallami idok vegen alapitott kisszovetkezetet nehany masik molekula-
szerkezet kutatoval. Egy fel ev mulva mondta, hogy mar regen nem a tudo-
many fontos szamara, hanem hogy mit hogyan lehet eladni.
Ezert hangsulyoztam, hogy ertelmisegi az, aki a szellemi tevekenysegebol
el, mert ha nem, akkor mas fogja lekotni az idejet, energiajat, szellemi
kepessegeit, es nemsokara a tarsadalom egy masik - talan anyagilag eppen
sikeresebb - kategoriajaban talalja magat. 
Cser Feri valoszinuleg nem ertette meg a ket kategoriamat. Valami egeszen
masrol beszelsz. Ha belemegyek a te osztalyozasodba, akkor a kommunista(?)
rendszer deklaraltan jezusi volt, csak sajat deklaracioibol keveset valosi-
tott meg. (Marmint a pozitiv celkituzesekbol)
Radnai Tamasnak: a statisztikadat nagyon megkoszonnem, segitene a tisztan-
latast. Azert azt hiszem, hogy meg ha a kisbefektetok osszesen talan tobben
is vannak, vagy nagyobb az osszes tokejuk, a hatalom a nagy multik kezeben
van. Amerikaban meg kulonosen sok a nagy cegek koruli szatellit ceg: auto-
gyarak forgalmazoi, aruhazlancok beszallitoi. Ezek persze kis cegek, de le-
tuk es joletuk szorosan a nagyokhoz kotott. Persze ezek egy amator erzesei
es megfigyelesei, a statisztika megvilagitana az aranyokat.
A nyilvanossag elott szeretnek reagalni Vladar Andras maganlevelere is, mert
azt hiszem kozerdeku. Akos cikket az altalanos nyelvromlas ellenpeldajanak
nyilvanitottam. Andras szerint a cikk kivetel, es a ra valo hivatkozas
elkendozi az altalanos romlast. Nos, szerintem nincs altalanos romlas semmi-
lyen korabbi tenylegesen meglevo allapothoz kepest, hanem egy igazsagtalan
osszehasonlitas tortenik: a korabbi idok legjobb iroit, es azoknak is gondo-
san szerkesztett irasait merjuk a ma gyors levelezesehez. Ha ugy fogalma-
zunk, hogy a mai fogalmazasi keszseg (a vita konkreten a HIX-en megjeleno
irasokra vonatkozik) nem eri el az elvarasaink szintjet, es jo lenne gondo-
sabban-pontosabban irni, akkor persze egyetertek. Es el kell ismernem 
azokat a pogyolasagokat, rossz megfogalmazasokat is, amiket  Andras konkretan
kipecezett a cikkemben, talan egy kivetellel, a 'csattanos valasz'-ban a
csattanos szot nem erzem annyira konkretnak, pofonra utalonak.
Vegul Akosnak: Maria Treben egy "Fuben-faban orvossag" vagy valami hasonlo
cimu taplalkozstudomanyi munka szerzoje. A konyv negy eve minden utcai konyv-
arusnal kaphato. (Itt Koreaban meg nem, ezert a cimet nem tudtam most
leelenorizni). Beleolvastam, a boritoja tetszetos.