...A Magyar Demokrata Fo'rum egyenlo"re fo"leg e'rtelmise'gi e'rdekko~ru"
mozgalom, de ha elso" le'pe'seivel fenntarta's e's haboza's ne'lku~l nem
ebbe a ne'pi me'lyso~te'tbe akar bevila'gi'tani, s a maga feladata't nem
ennek az antidemokratikus e's hala'los helyzetnek a megva'ltoztata'sa'ban
jelo~li meg, akkor ke'so"bb mint csalo't fogja a to~rte'nelem rajtakapni. A
Magyar Demokrata Fo'rum e'rtelmise'gi tagsa'ga sza'rmaza'sa'to'l e's
vila'gne'zeti hovatartoza'sa'to'l majdnem fu~ggetlenu~l csak EBBEN A
FELADATVA'LLALA'SBAN NE'PIVE' MAGASZTOSULT E'RTELMISE'G LEHET. Ne'pinek
lenni, vagy ne'pinek tartani ku~lo~nben sem jelenthet ma ma'r ma'st, mint a
demokra'cia't oda is levinni sza'nde'koza'st, ahova' ez me'g sajnos
nyomokban sem jutott le. Vide'kre, ku~lva'rosba, lako'telepekre, oda, ahol
ma'r a szo't se nagyon e'rtik.

Hiu' a'bra'nd, so"t le'ha e's cinikus felelo"tlense'g azt ke'pzelni, hogy a
megu'julo' e's a demokra'cia'ban kiteljesu~lo" Euro'pa'ba valaha is
befuthat a magyarasa'g, ha a magyar vonat a fo~lso" re'tegek a'ramvonalas
Pullmann-kocsijaihoz ragasztott marhavagonokat vonszolja, amelyekben az
egykori a'gyu'to~ltele'kek lesza'rmazottai lo'gatja'k a la'bukat, daltala-
nul.

Politikai program mellett vagy fo~lo~tt a Magyar Demokrata Fo'rumnak
Kocsmaprogramja'nak is kell lennie. Millio'nyi ember kiemele'se a kocsma
vonza'sa'bo'l, a kocsmai ige'nytelense'gbo"l e's a borgo"zo~s elbugriso-
da'sbo'l, ma's sza'zezrek kiragada'sa a fe'lmu"veltse'g po~ffeszkedo"
ka'rte'konysa'ga'bo'l e's rombolo' o~nze'se'bo"l, s ve'gu~l e's egyu~tte-
sen, mindennek foglalatake'nt a magyar ko~ze'poszta'ly alulro'l valo'
felto~lto"de'se'nek, s e felto~lto"de's terme'szetes e's a'llando' folyama-
tossa'ga'nak megteremte'se. Ez a magyar megmarada's e's a magyar demokra'-
cia egyetlen leheto"se'ge: egy folyamatosan felto~lto"do", nemzeti tarta'-
su', a maga to~rve'nyei szerint terebe'lyesedo" ko~ze'p (oszta'ly vagy nem
oszta'ly ez mindegy ...), AMELYNEK LE'TE'RDEKE A MAGYAR DEMOKRA'CIA.

Ez e'rtelemeszeru"en, s ku~lo~no~sebb ero"feszi'te's nelku~l la'thato'an
to~bb, me'lyebb, to~rte'nelmibb gyo~kereze'su", mint amit egy pa'rtprogram
maga'ba o~lelhet. Egy pa'rtnak elso"sorban hatalommal kapcsolatos ce'ljai
vannak, a fentebb va'zoltakhoz viszont elhivatottsa'g szu~kse'geltetik. Ha
a Magyar Demokrata Fo'rum a maga elhivatottsa'ga't komolyan veszi, akkor
nem va'laszthatja a ko~nnyebbik utat, vagyis nem fokozhatja le maga't
pa'rtce'lokra. Ugyanakkor - e's ez is nyilva'nvalo' - elhivatottsa'ga
szolga'lata'ban, u'tko~zben megvalo'si'that, vagy segi'thet megvalo'si'tani
nagy terve szolga'lata'ba eso" ce'lokat, kisebb e's nagyobb jelento"se'gu"
ta'rsadalmi e's politikai feladatokat.

A pa'rtta' va'la's itt most a ko~nnyebb e's felszi'nesebb megolda's volna
az MDF re'sze'ro"l. Egy elhagyott, ege'rja'rta, po'kha'lo's szeme'ttelepnek
e's latrina'nak haszna'lt laka'sban u'gy is meg lehet hu'zo'dni egy-ke't
nya'ri he'tre, hogy a helyfoglalo' kitakari't e's a kito~rt ablakok
helye'be celofa'nt ragaszt, de annak, aki, lakni akar ebben a bu"ztanya'va'
zu~llo~tt ne'hai o~sszkomfortban, annak nemcsak takari'tania, hanem
festenie, ma'zolnia, ferto"tleni'tenie e's tataroznia is kell, so"t bu'tort
is kell szereznie, mert nem alhat a fo~ldo~n, ha'lo'zsa'kban, mint a
tu'rista'k. A pa'rtszeru" mu"ko~de's: takari'ta's, a hivata'studata'val
megvert feladatva'llala's: tataroza's. Lehet, hogy az egynya'ri pa'rtoknak
ma'r az illata sem lesz itt a helyszi'nen, amikor az MDF me'g mindig csak
fest e's ma'zol e's bu'torokat farag, de a magyar to~rte'net jo' fordula-
ta't, a haza laka'lyos otthonna' te'tele't csak i'gy e'rheti el. Me'g akkor
is, ha most tala'n nevetse'gesse' is va'lik konzervati'v akkura'tussa'ga
miatt.

Egya'ltala'n, milyen pa'rtokat lehet ma alapi'tani? Ha't, elo"szo~r is
nosztalgiapa'rtokat. A ha'boru' uta'ni volt pa'rtok mu'miateste'ro"l a me'g
balzsamszagu' gyolcs letekere'se'nek engede'lyeze'se most arra jo', hogy
kello" foglalatossa'got nyu'jtson ne'ha'ny tisztes o~regu'rnak. Jutalomja'-
te'k. Mege'rdemlik. Ez huma'nus e's sokkal me'lto'bb elja'ra's, mintha
szeretetotthonba utalna'k o"ket. A plura'lis demokra'cia megteremte'se'hez
azonban semmi ko~ze sincs.

A ma'sik leheto"se'g, hogy a ta'rsadalom mai tagoltsa'ga'nak megfelelo"
pa'rtok jo~nnek le'tre. Ha a dolgok ebben az ira'nyban szabadon mehetnek,
akkor elo"bb-uto'bb megalakul a Fiatal Laka'stalanok e's Laka'sige'nylo"k
Pa'rtja, a Nyugdi'jas Pa'rt, a Milliomosok Pa'rtja, a Pa'rton Belu~li
Margina'lisok Pa'rtja, az Analfabe'ta Pa'rt, a Volt A'vo'sok Pa'rtja, a
Volt Gebinesek Pa'rtja (ez uto'bbi ketto" ko~zo~tt sok lenne az a'tfede's,
a ketto"s tagsa'g), a Volt U~ldo~zo~ttek Pa'rtja e's a Volt U~ldo~zo~ttek
a'ltal U~ldo~zo~ttek Pa'rtja. Szo'val sok sze'p kis pa'rt, amelyek egye'b-
ke'nt mind benne vannak az egypa'rtban.

(Egyfajta pa'rtalapi'ta'st u~dvo~zo~lhetne'nk fenntarta's ne'lku~l: ha a
most alakulo' pa'rtok bent az MSZMP-ben kezdene'k el a verbuva'la'st.)

...Kell pa'rtokat alapi'tani? Bizonya'ra kell, majd. Ha az erre felke'-
szu~lt szakemberek, az o~na'llo' gondolkoda'sba e's teve'kenyse'gbe
betanult elme'k politikus serege ma'r rendelkeze'sre a'll e's a saja't
taktika'val e's messzire la'to' strate'gia'ra alapi't pa'rtot. E's valami
to~rede'k ese'ly van a hatalomra juta'sra. Mert ez a dolog le'nyege.

De ma's okbo'l is felelo"tlen a hirtelen ta'madt to~bbpa'rtrendszer-la'z.
Tudniillik, me'g senki nem tette fel a ke'rde'st, hogy vajon valo'ban ez
kell-e ennek a ta'rsadalomnak? To~bb mint negyvene'vi szigoru' cso"la'ta's-
ra tani'ttata's uta'n, negyvene'vi o~na'llo'sa'gto'l megfosztottsa'g uta'n
szolgaian a'tvenni - vagy a'tma'solni sza'nde'kozni - egy, a vila'g ma's
terein mu"ko~do", de legjobbnak csak rekla'mozott rendszert, puszta'n
aze'rt, mert ne'ha'ny zsurnaliszta elhi'resztelte? Igaz volna, hogy a
demokra'cia'nak nincs ma's u'tja e's leheto"se'ge?....



Kerdezi, na ki? na mikor? na hol?   Tala'ld ki!!!

U~dvo~zlettel:  Cser Ferenc

Az elso" a SZER-bo"l, a ma'sik a 168 o'ra'bo'l

RFE/RL Daily Report 13 OCT, 1992

CSURKA SPEAKS OUT AGAIN. The controversial Vice President of the
ruling Hungarian Democratic Forum party, Istvan Csurka, repeated
his extreme views in an interview in the latest edition, 12 October
1992, of the German news-magazine Der Spiegel. Csurka said that his
idea of a Hungarian living space was not equivalent to the German
Lebensraum concept, because his objective was not to expand but to
protect the existing living space of Hungarians. Csurka said that
the Slovak constitution did not recognize the rights of the
Hungarian minority there which suggested that the Hungarian
minority was in danger. Responding to the charge that his views
that because of their alleged links with the Kadar-era nomenklatura
and the international finance and bank world, the Jews were the
                                              -----------------
eternal and sworn enemy of Hungarians, Csurka said,"this is not
---------------------------------------------------------------
something I have invented but a fact." (Karoly Okolicsanyi,
-------------------------------------
RFE/RL Inc.)

Va'radi Ju'lia Marko' Iva'n (a Gyo"ri Balett volt vezeto"je) jerzsa'lemi
interju'ja'bo'l:

K: Magyarorsza'gro'l Izraelben ele'g sokat lehet hallani. Tudom, ma'r most
hazaja'r, s a ko~zeljo~vo"ben hosszabb ido"re is hazate'r. Mi a ve'leme'nye
arro'l, ami ma odahaza to~rte'nik?
V: Sok fa'jdalmas, negati'v e'lme'nyt tapasztaltam me'g odahaza. Bizonyos
antiszemitizmusra gondolok, ami sza'momra aze'rt volt megdo~bbento", mert
negyveno~t e'ves vagyok, e's  amio'ta fo~leszme'ltem, ezt mindeddig nem
tapasztaltam. E's azokat a to~rte'neteket, amelyek a csala'domat e'rintette'k a
ma'sodik vila'gha'boru' elo"tt e's alatt, csupa'n re'mmeseke'nt fogtam fo~l,
mert a saja't bo"ro~mo~n igaza'n soha nem e'reztem. Most viszont mege'rtettem,
mi to~rte'nhetett akkor. De u'gy gondolom, az amtiszemitizmus ke'rde'se't nem a
zsido' valla'suaknak, sza'rmaza'su'aknak kell megoldaniuk.

Ide'zte: Ko"ro~si Ga'bor

Nagyon sok a munkam -- roviden, de mindenkinek megprobalok egyszerre
valaszolni.

	Laci, ugy nez ki, hogy tul sok a velemeykulonbseg kozottunk a nyelveket
illetoen. Mivel Te vagy a szakember, feladom a vitat. (Csak legalabb kon-
szisztens lennel. Egyszer ugy szolsz, hogy a nyelvek olyan iranyban valtoz-
nak, hogy egyszerubb legyen rajtuk irni es beszelni -- me'gha a valtozas ara
sokaknak nem is tetszik. Maskor meg reflektalsz egyik peldamra, amely szerint
az angol sokkal kellemesebben/egyszerubben fejezi ki a folyamatos ige-mo'dot,
mint a francia es kijelented, hogy a kifejezes hossza es komplexitasa nem sza-
mitanak, per do~finicio. Szerencsemre Olivier, ugy nez ki, velem osztja ve-
lemenyet...)
	Tomi, teljesen igazad van. Ket utolso Malasia-i utam kozott kb. 5 ev
telt el es gazdasagilag nagy volt a fejlodes (NEM csak a luxus-hotelek szamaban,
ami kulfoldi tulajdon) Viszont, ellenteteben szingapurral, eleg nagy a korrupcio
 .
Amikor utoljara ott voltam, Szingapur meghivta Herzog izraeli elnokot eloadaso-
kat tartani. Nagy volt a malaj felhordules; tobbek kozott el akartak zarni a
vizet, amitol Sz. elegge fugg. Vegul a kormany meghivas privat meghivassa val-
tozott es mindenki megnyugodott. Onnan Szingapur volt a kovetkezo allomasom.
Ok az esetnek nulla fontossagot tulajdonitottak. Erdekes, hogy M.-ban harom
szet torveny van -- malajoknak, kinaiaknak es a hindu/tamil csoportnak. Elo-
fordul, hogy egy muszlim atter buddhistava, ha meg akar penz-koltes nelkul
egynel tobb felesegetol (marmint egyet meghagy a talonban) szabadulni.

	Sz. politikai elete egy kulon konyv irasat igenyli, nem egy egy-
dimenzios problema. Amikor a mostani utamon beszamoltam, tobbek kozott,
egy projektunkrol egy nemzetkozi konferencian. A projekt artatlan cime:
Collective Phenomena in Emerging Multi-Agent Behavior'. Egyik celunk az, hogy
bebizonyitsuk, hogy szabad valtozasok es megfelelo meta-normak eseten az
aszimptotikus allamforma a parlamenti demokracia. Erre nagy nevetes es vas-taps
jott a sz.-i hallgatosag korebol...

	G. Vilmos az osszes 10 kerdesere a valasz: talan.

	Cs. Feri kerdi, ki irta az essze't. Szerintem utoljara o", amikor be-
gepelte.

	Ejjel ke't ora es mast kell csinalnom. Udvozlet,

	F. Miki

Tisztelt SZALON!

ost kaptam ezt az ujsagkivagast. Ugy erzem, tobb, mint amit csak egy SEND-
DOC, erdemes vegiggondolni:
*************************************************
Faludy gyo~rgy: Jegyzetek a kor margo'ja'ra
Magyar Hirlap, 1992. augusztus 29. II.

Mikor 1967-ben Toronto'ba e'rkeztem e's megtudtam, hogy a Budapest nagysa'-
gu' va'rosnak mindo~ssze egy a'llando' szi'nha'za van a hazai fo"va'ros huszon-
o~t szi'nha'za'val szemben, o~ru~ltem, amie'rt kultu'ra'lisan me'g a kommunista
uralom alatt is ekkora elo"nyt e'lveztu~nk. Ugyanezt la'ttam a szi'nha'zban,
irodalomban, me'g a legrosszabb ido"ben is. A Nemzeti Szi'nha'zban elo"adott
szo~rnyu" szovjet darabokra (Szimonov, Turr testve'rek stb.) behurcolt
munka'sko~zo~nse'g az elso" felvona's uta'n hazament. Amikor Ra'kosi ideje'n
bo~rto~nbo"l szabadultam, hallottam, hogy Flaubert Bouvard e's Pecushe'
ci'mu" ko~nyve hatvanezer pe'lda'nyban kelt el.

Megke'rdeztem egyik bara'tomat: mi ko~ze ennek a ko~nyvnek a ne'pi demokra'-
cia'hoz? Ke't francia nya'rspolga'r ko~zo~s sorsjegyet va'sa'rol, megu~tik a
fo"nyereme'nyt, a pe'nzbo"l elo"bb fo~ldbirtokot vesznek, de megbuknak a
gazda'lkoda'ssal, azta'n gya'rba fekteteik pe'nzu~ket, de to~nkremennek vele,
azta'n... Bara'tom felnevetett. Ha't nem la'tod? Mindenhez hozza'kezdenek,
azta'n mindennel megbuknak, pontosan, mint a ne'pi demokra'cia. Eze'rt
olvassa'k az emberek Flaubert ko~nyve't.

Ke'so"bb Ka'da'r hosszu'ra nyu'lt e'vtizedei alatt, am'r a hatvanas e'vek
ko~zepe'to"l fogva is egyma's uta'n e'rkeztek a jo' hi'rek. Hogy az emberek nem
szerette'k meg a kommunista szerzo"k mu"veit, e's Gergely Sa'ndor vagy Ille's
Be'la ko~nyvei a nyomda'bo'l egyenest mennek a ko~nyvrakta'rakba, mi'g
Pilinszky vagy Illye's, Lampedusa vagy Camus ko~nyvei o'ra'k alatt elfogynak.
Amikor vers jelent meg Nagy Imre neve'nek kezdo"betu"je'vel az egyik folyo'i-
ratban, a fe'l orsza'g tudott ro'la.

1989 vagy 1990 ko~nyvnapja u~nnepse'g volt sza'momra is. Kanada'bo'l elo"ze-
tesen tudtam, hogy sikeres rege'nynek nevezik a ko~nyvet, ha o~tezer pe'l-
da'nyban fogy. Itt most o~tvenezer pe'lda'nyban kelt el egy-egy jo' ko~nyv, e's
sokkal rosszabbak me'g to~bben. Minderre a vira'gza'sra katasztro'fa'nak
ko~vetkezett be a ko~nyvesboltok sorozatos buka'sa e's a va'sa'rlo'ko~zo~nse'g
szinte teljes hia'nya az idei ko~nyvnapon. Az u'jsa'gok alig emli'tette'k a
ko~nyvnapokat e's a szoka'sos kritika'kat sem ko~zo~lte'k. De mi ma'st is
tehettek volna? Legfeljebb elme'lkede'seknek adhattak helyet, mi okozta
hi'rtelen va'lsa'got vagy o~sszeomla'st. Alighanem az, hogy a va'sa'rlo'ko~zo~n-
se'g , vagyis az e'rtelmise'g legnagyobb re'sze olyan su'lyos anyagi ko~ru~l-
me'nyek ko~ze' keru~lt, hogy nem tud ko~nyvet va'sa'rolni, mi'g egy nagyon
kis re'sz olyan anyagi ko~ru~lme'nyek ko~ze' keru~lt, hogy ezentu'l luxus
auto't va'sa'rol, nem pedig ko~nyvet.

Az utolso' ko~nyvnapon este ke't Kanada'bo'l e'rkezett angol bara'tomnak
mutattam meg a Va'ci utca't. Az utca ve'ge'n fiatal koldus le'pett ele'm e's
alamizsna't ke'rt. Arca'ba ne'ztem: "Honnam ismerem?", ke'rdeztem. "Az elo"zo"
ha'rom kO`nyvnapon ko~nyvet va'sa'roltam o~nto"l" - mondta. "Onnan emle'k-
szik ra'm. Ide'n ma'r newm tudok ko~nyvet venni, mert a ce'g felsza'molt,
amelynek dolgoztam."

Minderro"l korma'nypa'rti e's ellenze'ki ko~ro~kben keveset hallani.

*********************************************************

Ezt musza'j volt bege'pelnem! Erre mindenki figyelme't fo~l kell hi'vnom!

U~dvo~zlettel:  Cser Ferenc

Tavirat nehai S.Antal volt szeretojenek
      Magyarorszag, 1992. szeptember

Itt csak egy fustos dacsia maradt,
szetszort, leegett fu, ruha,
szenes emberi huscafat,
  kavart lelek, elillant szerelem.

Arcod feher. A folia sator
kihult lugasaban par zold level.
Koporsora hull a hazai fold,
piros tuz, feher gyasz, palanta zold.

Mehedben remeg egy uj magyar elet -
Isten? Haza? Csalad? Legy Te eros
asszony-fold-szereto, Te vedd meg!

Kisza'radt vilag, hol csak a tuz, csak a tuz,
csak a tuz ad kegyelmet - ha ad
kegyelmet valaki meg valakinek.

                     Turchanyi Geza
--------------------------------------------
P.S
   Egy verset nem szabad magyarazni, de nehany megjegyzest hozzafuzok:
Az eredeti tortenet Antal Aniko tollabol jelent meg a szeptember 12-i
Nepszabadsagban. NEM az abortusz vitahoz kivantam hozzaszolni.

Szinte veletlenul kezembe kerult a Radio Budapest 'Magyar Ujsag Szulofoldunk'
c. kiadvanya, ami magat 'Kozeleti, kulturalis es uzleti ujsag'-nak titulalja.
A most oktoberi szamrol van szo, cimlap aljan bekeretezve 'A Kiado' alairassal
es 'Tisztelt Olvaso!' megszolitassal egy rovid iras, abbol idezem az elso
bekezdest:

"Harmadszor jelent meg lapunk uj tartalommal. Negy honap (nyaron dupla szam
volt) nem nagy ido. Mi, magyarok azonban csodalatos napokat, heteket eltunk
meg ez alatt. Sportoloink ismet nagyon kitettek magukert az olimpian es
lezajlott a Magyarok III. Vilagtalalkozoja is. Lehet, hogy kicsit
kiegyenesedtunk?!"

Hat persze, ha sportoloink jol szerepeltek akkor nyilvan 'kiegyenesedtunk'.
Nem hittem a szememnek... Sikerult az elmult 23 evet - es annak mondjuk szuk
90%-at otthon - leelnem ugy, hogy pontosan tudtam hova ne menjek ha nem akarok
ilyen demagog allatsagokat hallani. Nem voltam egyetlen majus 1-en, es semmi
egyeb iskolainal nagyobb 'unnepsegen' egy esettol eltekintve, amikor viszont
az iskolat kivezenyeltek valahova de oda sem mentem volna valoszinuleg el, ha
nem lett volna elore az a megbizasunk (Jedlovszky Palival), hogy nem tul
fiatalos osztalyfonoknonket az elso adando alkalommal, de lehetoleg meg az
elott, kikeserjuk a tomegbol...
Erre most jonnek es a radio programfuzeteben arra bukkanok, hogy 'szabad
akaratombol' ilyesmit olvasok. Sikerult atverniuk...
Meg lehet ezt valaha bocsajtani? ;-)
                                      L.Zoli