Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 584
Copyright (C) HIX
1998-11-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Amorf anyagok -uveg (mind)  18 sor     (cikkei)
2 GeAs, uveg (mind)  20 sor     (cikkei)
3 Csernobil (mind)  11 sor     (cikkei)
4 Re: gyemant kristalyracsa (mind)  26 sor     (cikkei)
5 Re: futestechnikai feladat (mind)  21 sor     (cikkei)
6 Re: GeAs egykristaly technologiak (mind)  8 sor     (cikkei)
7 Re: Folyik-e az uveg? (mind)  43 sor     (cikkei)
8 Kvantumstatisztikak (mind)  49 sor     (cikkei)
9 borivoknak valo (mind)  13 sor     (cikkei)
10 puha viz (mind)  21 sor     (cikkei)
11 Re: Onazonossag megint (mind)  5 sor     (cikkei)
12 lottoszam (mind)  13 sor     (cikkei)

+ - Amorf anyagok -uveg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>> a regi ablakuvegek azert vastagabbak alul, mert mar eleve igy helyeztek
> Ez viszont nem tul meggyozo... mar miert helyeztek volna be oket igy?
> Kulonosen a nem korszimmetrikus uvegeknel lehet nehez a legvastagabb
> reszt alulra helyezni (nem is beszelve a valoban ~1000 eves katedralisok
> abszolut nem szimmetrikus szines uvegeirol).

Sziasztok!

Nalunk a kozepiskolaban ezt megemlitettek fizika oran, de
az is lehet, hogy kemiaora volt. Barki letesztelheti a
dolgot, ha vesz egy nagyobb uveglapot. Amit ugy tesz az
asztalra, hogy az jol lelogjon. Satu, leszorito sulyok,
akarmi. Es a lelogo vegere is kell tenni par kilot,
ugyhagyni par evig, aztan lehet beszamolni az eredmenyrol
a tudomanyban :)))

Cece
http://www.hal.vein.hu/~cece/
+ - GeAs, uveg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vic:

> Temakor: GeAs egykristaly technologiak ( 9 sor )
> Idopont: Wed Nov 11 13:03:29 EST 1998 TUDOMANY #583

GaAs vagy GeAs ? 
Az elobbirol meselhetek egyetsmast. Az utobbirol nem hallottam. 
 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

n(N)emecsek

> Mikromechanika profom szerint az altala tervezett/gyarott uvegszalas
> releben (a1, a2 bemenetek a b1, b2 kimenetre vannak kotve, a rele masik
> allasaban a b2, b1-re) az uvegszalak elofeszitese x ev alatt y szazalekkal
> csokkent az uveg folyasa miatt (a szamoknak utananezhetek, ha megtalalom a
> jegyzetem es erdekel valakit :-) ).

Engem igen, ha a szalvastagsag meg a feszitoero is meg van adva. 
Eros a gyanum, hogy itt nagyon nagy erok vannak a szokasosakhos kepest. 
Janos (Vaskalap)
+ - Csernobil (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Tudomany olvasok!

Olvastam a 11.-i szamban, hogy van akit erdekel a Csenobilban tortent
baleset hiteles (szimulacion alapulo) kronikaja. Ha tobbeket erdekel,
szivesen leirom ide is, ha nem, akkor csak az erdeklodonek maganba. 5
embernel tobb jelentkezot mar tomeges erdeklodesnek nyilvanitok.
Udv mindenkinek

Vida Zoltán
Safety Assessment Specialist
NPP Paks
+ - Re: gyemant kristalyracsa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Peter!

Nagyon keves idom van mostanaban ezert roviden valaszolhatok csak. :(

> A gyemant kristalyformaja oktaeder. Es az oktaeder lapjainak iranyaban
> nagyon jol hasithato. De a kristalyszerkezete ha jo tudom tetraederes.

Lehet hogy tevedek, de szerintem tevedsz. :) En is igy hittem, amig meg nem
kerdeztem egy volt fizikatanaromat (mar az tetraederes
gyemant-kristalyracsrol! :) ), mire meglepetten csovalta a fejet, hogy a
gyemant atomracsaban hatszog alakban foglalnak helyet az atomok. Erre
elokerestem a kemiakonyveimet es azt talaltam bennuk, amit mondtam: a
gyemant es a grafit racsaban is (most nem tom a szakszeru nevet, mar nincs
elottem a konyv) David-csillag alakzatban vannak az atomok; a grafitban
minden masodik sor el van csuszva ezert olyan puha, mig a gyemantban nincs
elcsuszva.

> Tudja valaki a magyarazatot arra, hogy egy tetraederes kristalyracsu
> anyag miert oktaederesen kristalyosodik, es miert az oktaeder lapjaival
> parhuzamosan hasad konnyen?

Talan azert, mert a tetraederek kozepen meg van egy atom? :)

Udv: Endre

"Az ember soha nem lathat eleg messzire..."
+ - Re: futestechnikai feladat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szerintem a külvilággal érintkező falfelület az érdekes és a k hőátbocsátási
tényezők (W/m2K), amit építőanyagoknál meg is szoknak adni. Ezenkívül kell
még a hőfokkülönbség (külső-belső, valamilyen átlagérték persze). A
hőkapacitás nem lényeges, mert optimális esetben tél elején befűtesz és
aztán nem hagyod kihűlni, tehát csak a folyamatos hőveszteséget kell
számítani. A k tényező alakjából ítélve valamilyen hiperbolikus függvény.

 wrote in message ...

> Adott egy epulet, benne egy keringeto szivatyus kozponti futes es persze
> egy kazan. Az epulet adatait nem ismerem legyen allando. Ha az epulet
> belsejeben allandoan 20 fokot szeretnek tartani, akkor milyen egy
> bizonyos kulso homerseklethez tartozik egy radiator homerseklet?
> Tehat mi a fuggvenye? linearis lesz? vagy parabola?
> 
> Egy epuletnek milyen adatai vannak futes technikailag ?
> gondolom ketto lehet:
> 1.  hoszigeteles
> 2.  hotarolo kepesseg
> jol tudom? mik a mertekegysegei?
> szoval minden erdekel ezzel kapcsolatban.
+ - Re: GeAs egykristaly technologiak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mizsei kollégát tudnám ajánlani, aki szokott írogatni a fórumon.
Bizonyára tud segíteni.

 wrote in message ...

> Erdeklodnek, hogy kozuletek valaki nem jaratos-e a cimben jelzett
> temakorben?
> Szeretnek nemi segitseget kerni ez ugyben!
+ - Re: Folyik-e az uveg? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Varga Joska:

> A Physics FAQ szerint csak mitosz az, hogy az uvegtargyak evszazadok
> alatt megfolynanak:

Ezen most nagyon csodalkozom. Persze mittudomen (perszevel nem lehet 
mondatot kezdeni, ezert van szukseg a tovabbi helyesirasi hibakra), de 
idaig mindenhol azt hallottam (ha jol emlekszem az egyetemen is, es a 
Budoban is mintha az lenne), hogy az uveg amorf anyag. De ha a FAQ azt 
mondja, legyen meg neki az orome, engem most csak az izgat, hogyan 
fogok holnap reggel hetkor felkelni. 

> a regi ablakuvegek azert vastagabbak alul, mert mar eleve igy helyeztek
> be oket. Az egyenetlenseget a gyartasi folyamat okozta, nem a tobb
> evszazados gravitacio.

Es miert pont ugy helyeztek be oket? Az odaig ok, hogy a gyartas soran 
egyenetlen lett, de miert mindig alulra kerul a vastagabbik resz? 

> Arra viszont van, hogy bizonyos fajta
> uvegek gyakorlatilag egyaltalan nem folynak. Pl. 150 eves teleszkoplencsek
> ma is tokeletesen fokuszalnak, marpedig ezeket a legkisebb rogyas is
> tonkretenne.

Teleszkoplencsekrol a kozepiskolai tankonyvben azt olvastam, hogy 
nagyon ugyelnek ra, minimalis buborek se legyen az uvegben, mert egy 
ido utan feljon a felszinre, es tonkreteszi a lencset (azert egy 
tankonyvbe csak nem irnak mitoszokat). Szamomra az kicsit furcsa, 
hogyan tud feljonni a felszinre, mikor meg a szendioxid buboreknak is
nehezsegebe kerul, hogy elszakitsa a viz felszinen a feluleti 
feszultseget (mindenki latott mar cocakolat, de pezsgot biztosan), 
pedig a viznek joval kisebb a viszkozitasa, mint az uvegnek. Es minel 
kisebb egy buborek, annal nehezebben tud szakitani (a felhajto ero 
kobos, a feluleti fesz pedig negyzetes erot fejt ki a sugar 
fuggvenyeben, azt hiszem). 

Joska, konyorgom, aruld mar el igazam van-e "gyorsitott lejatszas" 
ugyben. Idaig egyszer sem utaltal ra, hogy x valoban allando minden 
szabad porgettyunel, es a Feynman feladat szovege is inkabb az 
ellenkezojet sugallta. A leveledben megejtettel egy "Pontosan errol 
van szo" mondatot, de nem tudtam kitalalni, hogy pontosan mirol is.

Udv.: Sebestyen Balazs
+ - Kvantumstatisztikak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>> A helyes statisztikakat ugy lehet megideologizalni,
>> hogy a reszecskek megkulonboztethetetlenek. A statisztika pedig
>> valamilyen szinten merheto  (jobbara csak a kovetkezmenyei).
> 
> Ez szerintem tevedes, ugyanis ket reszecskenek mindig kulonbolzo lesz
> a vilagvonala hiszen nem foglalhatjak el ugyan azt a pontot egyszerre
> a teridoben, azaz elvilg minding kulonbozoek maradnak! Tehat
> statisztikak ugan tobbe kevesbe helyesek ha komplez rendszer avagy sok
> egyedi kolcsonhatas atlagat vizsgaljuk, de sohasem tokeletesek ha
> egyetlen reszecskere vonatkozo informaciot probalunk nyomon kovetni.
> Pontoan ez az amit a statsiztika nyujtani tud es ezert hasznaljuk.
> Ha viszont eldontjuk hogy egy adott reszecsket akarunk figyelemmel
> kiseruni, akkor igen furcsa dolgot latunk: ket a reszecsket
> igazandibol sohasem lehet kicserelni egy masikkal. Sohasem lehet az,
> hogy egy masik reszecske teljesen  egyenerteku legyen vele, hiszen
> ehhez az kellene, hogy a teridoben a ket reszecske ugyan az a pontot
> foglalja el.

A kvantumstatisztika nem a reszecskekkel foglalkozik, teljesen mas a
megkozleitese. Az osszes reszecske egyuttesen egy rendszert alkot. A
rendszer kulonfele allapotokban lehet. A statisztika a *rendszer*
allapotairol tesz kijelenteseket. A rendszer allapotai termeszetesen a 
rendszert alkoto reszecskek allapotainak *megkulonboztetheto* osszessege.
A reszecskek megkulonboztethetetlensege csak annyit mond, hogy ket
reszecske felcserelese nem hozza a rendszert uj allapotba. Itt fontos
az az ideologiai megkulonboztetes hogy a rendszer ket egyenerteku de
kulonbozo allapotban van-e (a reszecskek megkulonboztethetoek) avagy
egy es ugyanaz az allapota (nem megkulonboztethetoek).

Szemleletesen, a klasszikus statisztika azt allitja, hogy az
elektronokat be tudod festeni pirosra meg zoldre, es ha a doboz bal
oldalan van a piros, a jobbon a zold akkor az mas, mint ha a bal zold
es jobb piros *meg akkor is* ha ez egyebkent a doboz potencialeloszlasa 
meg minden egyeb merheto/szamolhato parametere szempontjabol tokmindegy.

A kvantumstatisztika ezzel szemben azt mondja, hogy ha minden
merheto ill. szamolhato tulajdonsag ugyanaz, akkor a ket reszecske
csereje semmit nem jelent, azaz a reszecskek nem megkulonboztetoek,
nincs piros elektron meg zold, elektron van es kesz. Ha a doboz egyik
oldalan van egy, a masikon egy masik, akkor a rendszer a 'doboz mind a
ket feleben van egy elektron' nevu egy darab allapotaban van,
fuggetlenul attol, hogy melyik elektron van itt vagy ott.
Az elektronok egyetlen ertelmezheto megkulonbozteto jelzoje a
'bal oldalon levo' ill. 'jobb oldalon levo' minthogy mast nem tudunk
megmerni roluk. Felcserelesuk utan tovabbra is az az allapot all fenn, 
hogy a bal oldalon levo elektron a bal oldalon van, a jobb oldalon
levo meg a jobb oldalon.

Zoltan
+ - borivoknak valo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,
ehhez mit szoltok?
Udv//Laci

>>> Az alkohol (foleg a bor) kis adagban es rendszeresen gyogyszer.

>> szerintem ez tevhit (akarcsak a konnyu drogok veszelytelensege);
>> ami hasznos lehet, azok a bor nem-alkohol osszetevoi (emesztesre?)
>> csak ugy nem olyan finom :-)

> Az utolso mondatod igaz es foleg a szivre jo.
> Ezt hivjak V gorbenek. A minimuma a napi ket pohar bornal van
> ferfiaknal, noknel 1 poharnal. (nem vagyunk egyenloek...)
+ - puha viz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mit tartalmaz a Calgonit nevu (motyogatogephez hasznalhato) vizlagyito
so? Izre pont olyan mint a konyhaso (NaCl) de ra van irva, hogy etelek
izesitesere nem hasznalhato, es a motyogatogepbe nem szabad helyette a
konyhasot tolteni.

Remlekeim szerint kozvetlen vizlagyitasra olyan ortofoszfat vegyuleteket
hasznalnak, melyek az oldhatatlan es vizkokent kirakodo kalcium illetve
magneziumkarbonatokat jol oldodo foszfatokra stb cserelik (egy tuzrol-
pattant vegyes igazan helyretehetne, hogy pontosan milyen reakcio zajlik,
mert azt nem tudom, mi tortenik a karbonat ionnal...).

A mugyantas lagyitokban pedig egy specialis mugyanta a feluleten levo Na
ionokat adja le es veszi fel helyettuk a Ca/Mg ionokat, a vizben igy csak
Na-karbonat marad. A gyantat valahany kobmeter viz lagyitasa utan kell
regeneralni kozonseges konyhasoval.

A motyogatogepek melyik technikat hasznaljak? A users manual szerint a
gepbe egyszerre kell betolteni a ket kilonyi sos izu feher kristalyos
anyagot (azt meg nem tudom, hogy pontosan hova).

Udv///Laci
+ - Re: Onazonossag megint (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

Egy halk kerdes:
Mennyire vagy biztos abban, hogy "reszecske" 
egyaltalan van?        HF
+ - lottoszam (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Ujabb lotto-kerdes: Mennyi az a minimalis szelvenyszam, amelyet
> kitoltve minden huzasnal van (legalabb egy kettes) nyero szelvenyunk?
> Nehany eve a Sportfogadas c. lap kozolt egy kulcsot ami szerint 100
> (azaz szaz) szelveny elegendo. Tud-e valaki erre algoritmust?

Az en megoldasom a kovetkezo. 5 nyero szam van, ezek kozul barmelyik
ketto szerepelhet a szelvenyeinken, de legalabb egyszer kell. 5 szambol
kettot "5 alatt a 2" felekeppen lehet kiszamolni. A tobbi harom szamot
88 szam kozul lehet kivalasztani. Ez "88 alatt a 3"felekeppen jon ki.
Igy a kivant szam "5 alatt a 2" * "88 alatt a 3" ez = (5*4)/2  *
(88*87*86)/2*3 = 1097360. Ez messze nem szaz. Persze nem is teszem tuzbe
a kezem a megoldas helyessegeert, de ugy tunik, jo.
Udvozlet: Papai Tamas

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS