T Vita!
Egy ket szo az antropikus elvrol. Velemenyem szerint ez egy olyan elv/teny,
ame
ly teljesen ertheto, semmi csodalatos nincs benne, es Isten melletti
ervelesre
egyaltalan nem hasznalhato.
Szekely Zoli:
"Az antropikus elv arrol szol, hogy a vilagegyetem parameterei tobb,
mint 99,999%-ban az emberi elethez szukseges ertekeket mutatjak. Mas-
keppes szolva, ezek a parameterek az emberre vannak "kihegyezve":
antropikusak. Teny, hogy akar 0,001%-os valtozas e parameterek/alap-
konstansok barmelyikenek ertekeben nemcsak az emberi eletet, hanem
barmifele biologia letezeset lehetetlenne tennek a vilagegyetemben."
Nos mirol van itt szo? Valoszinusegi kijelentesek alkalmazasa. Amennyiben
itt v
alami celiranyossagot akarunk selytetni, akkor szerintem egyaltalan nem jogos.
1) Valojaban nem lehet tudni, hogy mennyire igazak ezek a szamertekek. Nem
lehe
t azt sem tudni, hogy egyaltalan mertekek-e ezek. Mi az, hogy a fizikai
paramet
erek adott szazaleka? Hany fizikai parameter van? A fizikai parameterek
halmaza
t hogyan vizsgaltak, milyen parametereket vettek? Jogos-e ezek alapjan a
fizika
i parameterek adott szazalekarol beszelni?
2) Ketlem, hogy a 0,001% valtozas eliminalna civilizacionkat. Ha viz
forraspont
ja mondjuk 50 C fok, az lehet, hogy kellemetlen volna, nem is tudom most
hirtel
en felbecsulni mennyire, de nem halnank ki tole.
3) Van egypar fizikai parameter, ami nincs egeszen kihegyezve az emberre.
Illet
ve nem tudhatjuk pontosan mennyire optimalisak. Pl. a viz forraspontjanak
novel
ese konnyebbe tenne a fozest, nehezebbe a gozgepek mukodeset. Most akkor
optima
lis?
4) Tegyuk fel, hogy van valami az allitasban, valahogy a fizikai
parameterek tu
lsagosan emberhez igazitottak. Ez ugye egy olyan esemeny, amin
csodalkoznunk ke
ll, mert kicsi a valoszinusege. Igenam, de egystatisztikas minta alapjan
semmi
csodalkoznivalorol nem lehet beszelni. Az, hogy ez most egyszer igy
tortent, me
g nem nagy csoda.. Ha folyton ilyen kis valoszinusegu esemeny kovetkezne
be, az
mar furcsa volna.
5) Csodalkozasunk egyaltalan nem jogos, amikor eleve teny, hogy az
emberiseg le
tezik. Ebbol 100%-kal kovetkezik, hogy afizikai parameterek megfeleloek.
P(a fi
zikai parameterek megfeleloek az ember szamara) kicsi, de P(a fizikai
parameter
ek az ember szamara megfeleloek| az ember letezik)=1. Semmi csoda nincs, az
ant
ropikus elv felmerulesebol kovetkezik, hogy igaz.
6) Tegyuk fel, hogy az emberiseg kialakulasahoz tenyleg egy kis
valoszinusegu t
artomany van a fizikai parameterek tereben. Veletlenul pont ez a tartomany
a va
losag. Nem tudhatjuk, hogy masik tartomanyban mi van, lenne-e elet, vagy
nem. A
zon csodalkozzunk, hogy pont egy kicsi tartomanyba esik bele a fizikai
paramete
rek valos erteke? Dehat valamelyik kis tartomanyba bele kell esnie. Olyan
ez, m
intha csodalkoznal azon, hogy egyest dobtal egy dobokockaval, pedig csak
egyhat
od az eselye, a nem egyes dobasnak meg othatod. Valamit kellett, hogy
dobjal, e
s minegyik dobasnak egyhatod az eselye. Valojaban a ha fizikai parameterek
barm
ik lehetnek, akkor barmelyik megvalosulasuk ugyanugy 0 valoszinusegu
esemeny. M
egis szuksegszeru, hogy valamelyik megvalosuljon.
7) A vilag furcsan olyan, hogy letezjet benne, intelligens elet. A vilag
furcsa
n olyan, hogy letezik benne az emberiseg. A vilag furcsan olyan, hogy
letezek b
enne en. Hatarertekben: a vilag furcsan pont olyan, amilyen.
Valojaban a lehetseges esemenyter egy darabkajat onkenyesen kinevezed, es
csoda
lkozol azon, hogy pont abba esik a kimenet. A vilag keletkezesekor nem
arrol ke
llett, hogy "dontson", hogy lesz-e benne emberiseg, vagy nem, hanem a
fizikai p
arametrekrol. Az pedig egy folyamatos, vegtelen dimenzios ter egy pontja,
egyon
tetuen 0 valoszinuseggel. Nem baj.
Az en felfogasomban a vilagunk egyike a lehetseges vilagoknak, es en pont
ebben
vagyok, azaz most pont arrol vitatkozok, amiben vagyok, semmi kulonos.
----- YOUR ORIGINAL MESSAGE -----
>From  Mon Mar 17 10:27:10 1997
From: 
Date: Mon, 17 Mar 97 16:28:57 +0100
To: 
Subject: Antropikus elv
T Vita!
Egy ket szo az antropikus elvrol. Velemenyem szerint ez egy olyan elv/teny,
ame
ly teljesen ertheto, semmi csodalatos nincs benne, es Isten melletti
ervelesre
egyaltalan nem hasznalhato.
Szekely Zoli:
"Az antropikus elv arrol szol, hogy a vilagegyetem parameterei tobb,
mint 99,999%-ban az emberi elethez szukseges ertekeket mutatjak. Mas-
keppes szolva, ezek a parameterek az emberre vannak "kihegyezve":
antropikusak. Teny, hogy akar 0,001%-os valtozas e parameterek/alap-
konstansok barmelyikenek ertekeben nemcsak az emberi eletet, hanem
barmifele biologia letezeset lehetetlenne tennek a vilagegyetemben."
Nos mirol van itt szo? Valoszinusegi kijelentesek alkalmazasa. Amennyiben
itt v
alami celiranyossagot akarunk selytetni, akkor szerintem egyaltalan nem jogos.
1) Valojaban nem lehet tudni, hogy mennyire igazak ezek a szamertekek. Nem
lehe
t azt sem tudni, hogy egyaltalan mertekek-e ezek. Mi az, hogy a fizikai
paramet
erek adott szazaleka? Hany fizikai parameter van? A fizikai parameterek
halmaza
t hogyan vizsgaltak, milyen parametereket vettek? Jogos-e ezek alapjan a
fizika
i parameterek adott szazalekarol beszelni?
2) Ketlem, hogy a 0,001% valtozas eliminalna civilizacionkat. Ha viz
forraspont
ja mondjuk 50 C fok, az lehet, hogy kellemetlen volna, nem is tudom most
hirtel
en felbecsulni mennyire, de nem halnank ki tole.
3) Van egypar fizikai parameter, ami nincs egeszen kihegyezve az emberre.
Illet
ve nem tudhatjuk pontosan mennyire optimalisak. Pl. a viz forraspontjanak
novel
ese konnyebbe tenne a fozest, nehezebbe a gozgepek mukodeset. Most akkor
optima
lis?
4) Tegyuk fel, hogy van valami az allitasban, valahogy a fizikai
parameterek tu
lsagosan emberhez igazitottak. Ez ugye egy olyan esemeny, amin
csodalkoznunk ke
ll, mert kicsi a valoszinusege. Igenam, de egystatisztikas minta alapjan
semmi
csodalkoznivalorol nem lehet beszelni. Az, hogy ez most egyszer igy
tortent, me
g nem nagy csoda.. Ha folyton ilyen kis valoszinusegu esemeny kovetkezne
be, az
mar furcsa volna.
5) Csodalkozasunk egyaltalan nem jogos, amikor eleve teny, hogy az
emberiseg le
tezik. Ebbol 100%-kal kovetkezik, hogy afizikai parameterek megfeleloek.
P(a fi
zikai parameterek megfeleloek az ember szamara) kicsi, de P(a fizikai
parameter
ek az ember szamara megfeleloek| az ember letezik)=1. Semmi csoda nincs, az
ant
ropikus elv felmerulesebol kovetkezik, hogy igaz.
6) Tegyuk fel, hogy az emberiseg kialakulasahoz tenyleg egy kis
valoszinusegu t
artomany van a fizikai parameterek tereben. Veletlenul pont ez a tartomany
a va
losag. Nem tudhatjuk, hogy masik tartomanyban mi van, lenne-e elet, vagy
nem. A
zon csodalkozzunk, hogy pont egy kicsi tartomanyba esik bele a fizikai
paramete
rek valos erteke? Dehat valamelyik kis tartomanyba bele kell esnie. Olyan
ez, m
intha csodalkoznal azon, hogy egyest dobtal egy dobokockaval, pedig csak
egyhat
od az eselye, a nem egyes dobasnak meg othatod. Valamit kellett, hogy
dobjal, e
s minegyik dobasnak egyhatod az eselye. Valojaban a ha fizikai parameterek
barm
ik lehetnek, akkor barmelyik megvalosulasuk ugyanugy 0 valoszinusegu
esemeny. M
egis szuksegszeru, hogy valamelyik megvalosuljon.
7) A vilag furcsan olyan, hogy letezjet benne, intelligens elet. A vilag
furcsa
n olyan, hogy letezik benne az emberiseg. A vilag furcsan olyan, hogy
letezek b
enne en. Hatarertekben: a vilag furcsan pont olyan, amilyen.
Valojaban a lehetseges esemenyter egy darabkajat onkenyesen kinevezed, es
csoda
lkozol azon, hogy pont abba esik a kimenet. A vilag keletkezesekor nem
arrol ke
llett, hogy "dontson", hogy lesz-e benne emberiseg, vagy nem, hanem a
fizikai p
arametrekrol. Az pedig egy folyamatos, vegtelen dimenzios ter egy pontja,
egyon
tetuen 0 valoszinuseggel. Nem baj.
Az en felfogasomban a vilagunk egyike a lehetseges vilagoknak, es en pont
ebben
vagyok, azaz most pont arrol vitatkozok, amiben vagyok, semmi kulonos.
Ha a vilag olyan volna, hogy Te egy nagygravitacios, ultraibolya
sugarcasban fo
toszintetizalo, urben lebego,szilicium alapu moszat volnal, akkor agyanugy
csod
alkoznal, nem? Vagy, ha a vilag olyan volna, hogy nem volna benne elet,
akkor a
z is csodalkozni valo, igaz, nem volna, aki csodalkozzon. Barmelyik esetet
bele
lehetne foglalni egy kis valoszinusegu tartomanyba. "Isten nem tud olyan
vilag
ot teremteni", hogy ne az isten ujjat lasd benne.
|
