On Tue, 17 Mar 1998, Szabo' Ka'roly wrote:

> Minap felmerult
> bennem a kerdes, hogy mi is valojaban a HIDEG es a MELEG ????
> Mitol meleg pl. egy pohar viz, es mitol hideg ? Jelenlegi tudasom
> alapjan en az anyagot alkoto reszecskek mozgasi sebessegere tippelek,
> de ez kapasbol meg is tudom cafolni azzal, hogy akkor a szelet miert
> erzem hidegnek ? Ott aztan van mozgasi sebesseg... vagy nem ?

A homerseklet tenyleg a reszecskek mozgasi sebessegevel kapcsolatos,
adott egyensulyi homerseklethez a reszecskek adott sebessegeloszlasa
tartozik. Itt lehetne taglalni, hogy idealis gazrol, valos gazrol,
folyadekrol, szilard testrol van-e szo. Szamoljuk ki mondjuk a levego
fo alkotoreszere, a nitrogenmolekulara az o atlagos termikus 
sebesseget, ezt a

3/2 k T = 1/2 N m v^2

egyenlet megoldasaval tehetjuk, ahol k a Boltzmann-allando, T az abszolut
homerseklet (ez legyen mondjuk 300K=27C), m a proton (es a neutron)
tomege, N a nitrogenmolekula tomegszama (28). v a keresett sebesseg.

Tudjuk, hogy

k = 1.38 10^-23 J/K
m = 1.67 10^-27 kg

Ha jol szamoltam, ebbol a sebessegre v = 500 m/s jon ki, azaz masfelszeres
hangsebesseg. Itt lehet megerteni, hogy miert nem izzik mondjuk egy
utasszallito repulogep, de miert izzanak fel a meteoritok es a
visszatero urhajok a legkorbe valo belepeskor (amiknek sebessege 7-40
km/s).

Ha a levego atlagosan nem mozog, azaz nem fuj a szel, akkor nem erzunk
semmit, mondjuk, ehhez a korulbeluli egyensulyhoz alkalmazkodik a
hoerzetunk (idegrendszerunk). Borunk kozvetlen kozeleben kialakul egy
a testunkevel kb. azonos homersekletu legreteg, amiben a tetunk altal
kibocsatott vizgoz is talalhato. Testunkbol ebbe a retegbe legyorsabb
molekulaink lepnek ki, amik sebesseguknel (azaz energiajuknal) fogva
le tudjak gyozni testunk kotesi energiajat. Ugyanugy vissza is lepnek
molekulak, es igy egyensuly van mindaddig, amig el nem kezd fujni a
szel, ami eltavolitja testunk kozelebol ezt a reteget, azaz a belolunk
kilepo legyorsabb molekulainkat. Mi pedig vissamaradunk csokkeno
atlagos energiaval, azaz hulunk es fazunk. Ha vizesek vagyunk, akkor
sokkal tobb anyagot tudunk igy vesziteni, sokkal gyorsabban hulunk.

Hidas Pal

mEGYA: 
> Szerintem lehetetlen, hogy te 100 km/h-val kocsikazol, szembe meg
> fenysebesseggel jon a szel, ugyhogy ide nekem a 1.080.000.000 km/h-nak
> megfelelo, azaz tobb mint egymilliard dollart! :-)

Mar miert volna lehetetlen? Ha te gondoskodsz a szelrol, en biztositom a
jarmuvet. Sot, hagylak vezetni. Komolyan! 

MF:
> jegen, aztan vizen is sikerult mar
> meghaladni a szel sebesseget szellel hajtott jarmuvel? Van errol egy remek
> konyv: High Performance Sailing by Frank Bethwaite

Tenyleg nagyon jo konyv! 
Megtalaltam benne, hogy jegvitorlassal a szelnel hatszor (6-szor!!)
gyorsabban is sikerult mar karcintani. 


> Ez eleg eros elvi korlat! Legjobb tudomasom szerint a hangsebesseg
> kozeleben megvaltozik az aramlo kozeg surusege es viszkozitasa a test
> korul, es olyan, a felhajtoeron alapulo meghajtassal, mint a legcsavar,
> vagy a vitorla, eppen ezert el sem lehet erni a hangsebesseget, nemhogy
> tullepni.

Jo, de mennyire valtozik meg? Es, ha valami szuperszilard anyagbol
csinalnank furmanyos legcsavart? 

> O"o"o"... A.? (Eszterga talan tud gyorsabban is esni? ;-|)                

Mivel a k mellett a suly is szamit...

> Az esesi hatarsebesseg ugy jon ide, hogy ez egy erosebb korlat a          
> hangsebessegnel, 

Kozonseges jarmuvekre igen, de egy szaz meter magas tomor aceltorony
leejtve miert tisztelne a hangsebesseget? 

> de gyengebb, mint amit ezt kovetoen irtam volt (hogy ti. 
> elkezd tul szembefujni a szel neki, ahhoz, hogy a felhajtoerobol tudjon   
> menetiranyu komponenst hasznositani).                                     

Felteve, hogy a hajtoero kisebb, mint a jarmu sulya. De hol az van
megirva? 


> 1. Az v m/s-os szelbol maximum E_v = E_v(v)-nyi energiat lehet kinyerni.

Vagy akarmennyit, ha eleg sokaig varunk. 


Janos: 
> Arra gondolsz, hogy mennyi garassal szallok be a nagy innovacioba ?  :-) 

Nem. Szembeszel, vagy hatszel a nyertes, szerinted? Tobb mint ket het vita
utan korvonalazodik-e mar valami sejtes? 

> Vagy arra, hogy tudom a megoldast, csak nem osztom meg veletek ?
> Sajnos nem tudom. Idealis korulmenyeket (0 surlodas es legellenallas,
> vegtelen jo iranytartas) tekintve azonban nyilvanvalo, hogy a teljes  
> hatszelben a maximalis sebesseg=szelsebesseg igaz. 

No, ha ez ilyen nyilvanvalo, akkor az indoklas sem lehet tul bonyolult.
Valaki esetleg elmagyarazhatna, es mar megy is a 99 rongy. 


Udv, 

Varga Joska

Gabor ) kerdezett a retrograd forgasokrol:

> Van-e olyan bolygo, amely ugyan szepen ellipszis palyan keringel a sajat
> napja (vagy akarmije korul), de kozben fordidott iranyban forog a sajat
> tengelye korul, mint azt a Fold teszi?

Igen: a Naprendszerben a Venusz epp ezt teszi.

> Amit fonnebb kerdezek, az tulajdonkeppen az, hogy lehetseges-e az, hogy
> egy objektum egy egitest korul jobbsodrasban kering, sajat maga korul
> pedig balsodrasban forog.

Miert ne lenne lehetseges? Elvileg tomegpontok eseten a ket
impulzusmomentum (palya ill. sajat) egymastol fuggetlen. A gyakorlat
persze bonyolultabb [vagy gazdagabb, ahogy tetszik :o) ]: a bolygok/holdak
nem tomegpontok, sot me'g csak nem is merev testek, emiatt a sajat tengely
koruli forgasra hatassal van az alakjuk, belso szerkezetuk es a tobbi
bolygo meg hold jelenlete is. Altalaban eleg bonyolult dinamikaja lehet a
dolognak: a Szaturnusznak pl. van egy Hiperion nevu holdja, amelyik
vszg. szabalytalan (krumpli) alakja miatt kovalyogva, billegve porog. A
Venuszrol azt gyanitjak, hogy a forgastengelye idonkent atfordul, ugyhogy
ez a retrograd viselkedes nem volt es vszg. nem is lesz mindig igy. A Fold
eseteben igen lenyeges (legalabbis nekunk az :o), hogy a forgastengely ne
billegjen (lasd egovek, evszakok), es a jol ismert precessziot (ami persze
a Fold lapultsagabol ered) feltehetoen a Hold jelenlete stabilizalja.

Az a teny, hogy a Naprendszerben tulnyomoreszt egy iranyba porog/forog
minden, vszg. a kialakulas elotti allapot impulzusmomentumara vezetheto 
vissza, es epp ezert erdekes az a nehany kivetel, amit ismerunk. Ugy
tunik, a magyarazat dinamikai finomsagokban rejlik.

[A fentieket fejbol irtam, ugyhogy bocs, ha valami nagy marhasag is 
becsuszott volna.]

Udv,
KZ

Attila > az altalam emitett "telluric" aramokra 
utalva kerdezi: 

> Van-e kozuk ezeknek a foldaramoknak a Ley vonalakhoz, amelyek allitolag 
> behalozzak a foldet. Az emberek mar nagyon regen ezek vonalan, 
> csomopontjain epitettek vallasi, kultikus letesitmenyeiket. Lehet-e itt 
> valamifele osszefuggeseket talalni a "tudomannyal ? 

Ez engem is erdekel. A Ley vonalakrol nem tudok semmit, de arrol tudok, 
hogy a foldmagneses ter (ami a foldaramokkal szoros kapcsolatban van) 
befolyasol bizonyos biologia folyamatokat.  Olvastam utalast az irodalomban 
arra, hogy a foldmagneses ter valtozas bizonyos fakban is produkal merheto 
aramokat es hogy a vandor madarak, egyes tengeri halak es bakteriumok a 
foldmagneses ter alapjan tajekozodnak. 

A magneses terek biologiai hatasarol rengeteg tanulmany keszult, de ezek a 
sokkal erosebb, emberek altal produkalt magneses terek hatasat vizsgaltak. A 
nagyon gyenge, lassan valtozo foldmagneses terrel kevesen foglalkoznak. 
Allitolag egy W.D. Parkinson nevu ur foglakozott a temaval es eredmenyeit 
egy 1982-ben megjelent konyvben foglalta ossze (Intoduction to 
Geomagnetism). Sajnos ezt a konyvet meg nem sikerult megszereznem.

Bozoki Barna

Sziasztok!

Azt irja :
> Magyarorszagon haromfele halozat van. Nagyfeszultsegu (120 kV es folotte),
> kozepfeszultsegu (6-35 kV) es kisfeszultsegu (0.4 kV; amatoroknek 400 V).
> A nagy es a kisfesz halozatok csillagpontjat foldelik. A kozepfeszultsegu
> halozatok csillagpontja nem foldelt. Hogy a kozepfeszultsegu oldalon a
> transzformatorokat csillagba vagy deltaba kapcsoljak, azt nem tudom, de
> szerintem csillagba, mert ugy kevesebb drot kell hozza.

Ne'mi pontositas.

A nagyfeszultsegu (>=120kV) csillagpontok mereven foldeltek (azaz le vannak
foldelve!).
A kozepfeszultsegu (<120kV >1kV) attol fuggoen hogy kabel, vagy
szabadvezetek halozathoz kapcsolodik:
    - kabel eseten ellenallason (100ohm) keresztul foldelt (hosszufold),
    - szabadvezetek eseten induktivitason (Petersen tekercs) keresztul
foldelt (kompenzalt).
A kisfeszultsegu (<1kV) csillagpontok mereven foldeltek.

Fo" okok:
Nagyfeszultseg: A merev foldeles megakadalyozza, hogy a fazis feszultseg
megemelkedjen egyfazisu foldzarlat eseten.
Kozepfeszultseg:
    Kabel: zarlati aram csokkentese
    Szabadvezetek: foldzarlatos uzem tartasa
Kisfeszultseg: Erintesvedelmi szempontok indokoljak.

Transzformator kapcsolasok:
nagy/nagy       - Takarek kapcsolas (booster, csengotrafo)
nagy/kozep     - Y/delta, Y/zegzug - delta eseten "csinalnak csillagpontot"
csillagpontkepzo transzfomatorral.
kozep/kis        - Y/y D/y

Fo" okok:
Nagyfeszultseg: kisebb a transzformator helyigenye
Kozepfeszultseg: A nagyfeszultsegu oldalon ha egyfazis zarlatos, az nemhat
at a kozepfeszultsegu oldalra (a fogyasztonal nem okoz kimaradast).
Kisfeszultseg: Nem tudok okot mondani.

Talan olvassa valaki aki aramszolgaltatonal dolgozik, es ki tudja egesziteni
az itt leirtakat. En ezt emlekezetbol irom, sajnos itt semmilyen anyag nem
all rendelkezesemre.

A HIX nem olvasom rendszeresen, ha valaki a levelemmel kapcsolatban ir,
kerem hivja fel ra a figyelmemet egy magam levelben.

Peter

Peter Meszaros

Eddig rendkivul elegedett (es foleg meglepodott) vagyok, hogy legalabb nem
kerdeztem hulyeseget! Na de most biztosan sikerulni fog:

Milyen a "bolygokezdemennyel rezonancian levo anyag" es mit csinal es miert
van rezonancian es hogy van rezonancian? Legy szives magyarazd el ezt a
rezonancai dolgot!

"Ez lenyegeben egy Titus Bode szabaly magyarazata is." -- Mit csinalnak a
Titus Bode szabalyok (a mondatbol ugy veszem ki, hogy tobb is van)? 

Koszi.
                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

> toris vagyok/, gondolom, ha a baszkok indoeuropaiak lennenek, akkor az o
> nyelvuk se logna ki a sorbol.

Van-e meg a finneken, rajtunk (a rokonainkon) es a baszkokon
kivul ragaszto nyelvu nep? (a ragaszto alatt azt ertem, hogy
a ragjaikat nem eloljarokent, hanem a szo vegehez ragasztva
hasznaljak).
A baszkok eppen ezert valoszinuleg azsiabol jottek, mint mi.
Egyesek szerint a Kaukazusbol.

Bar en sok baszktol (meg toritanaroktol is) azt hallottam, hogy
ok mindig is(!) ott eltek, ahol most. (A baszk egysejtu ott
maszott ki Bilbo mellett a navarrai obolbol...) :-)

De szerintem nagyon jo fejek.

Gora Euzkadi!
-- 
v. Bardosy Lacko RM, Cs