Szervusztok!

Adodott a kovetkezo problemam, hatha tud valaki hozzaszollani: kellene
meghatarozni olyan f(x):R-->R fuggvenyeket, amelyek teljesitik a kov.
egyenletet:
f(x)=sin( (f(x)-1)/(f(x)+1) )

Probalkoztam egy y=sin((x-1)/(x+1)) es egy y=x egyelet abrazolasaval, es
valami SZORNYU!!! dolog volt a (-1,0) intervallumban(ha nem tevedek itt a
metszesek szama tart a vegtelen fele, legalabbis ugy nezett ki!).  Akar
matek, akar info otletek jok...

Hasonlo kerdes pl. az (e^x)*(3^f(x))+(e^f(x))*(3^x)=1999 egyenlet eseten
is...

elore is koszi,
    Sandor

>> Raadasul, ha szetbontanak mondjuk iskolazottsag szerint a
>> csaladonkent szuletett gyermekek szamat, akkor kiderul hogy
>> minel iskolazottabb valaki annal kevesebb utoda szuletik.
>> A szaporasag pedig jo jelzoszam a biologiai "ratermettsegre".

> Miert kene szetbontani? A fejlodoorszagokbol a bevandorlas
> ellensulyozza az alacsony szuletesszamot es a kulonbozo
> emberi populaciok keveredeset eredmenyezi.
> Necc Elek (az ezermester)

Azert kellenne szetbontani, mert az alapkerdes az volt, hogy
rontja e a tudas a biologiai "ratermettseget".
A bevandorlas es az abbol erodo populaciokeveredes az egy mas
teszta.
Szeleczki Attila

> Ellenben ha egy kisebb csoporton belul viszonylag sok egyedben
> megvan a kerdeses gen, akkor ez a populacio mar elonyt szerezhet
> belole, es fokozatosan atadhatja a gent mas csoportoknak is. Tehat a faj
> szempontjabol az az elonyos, ha a populacio sok kisebb, elszigetelt
> csoportra oszlik,amelyek kulon-kulon "tesztelhetik" a kulonbozo geneket,
> igy barmilyen esetben nagyobb esellyel lehet olyan csoport,
> amelyik az elonyos geneknek koszonhetoen tulelesre kepes.

Es ha mar itt tartunk erdekes figyelni, hogy tudatlanul?, de
nagyon erosen jelen van a emberi viselkedesben az elkulonulesre
"kesztetes". Osztonosen keressuk a kozoset masokkal, hogy ezzel
elkulonitsuk magunkat  a "tobbitol". Lehet ebben a viselkedesben
valamifele genetikai kenyszerhatas ?
A harcok a "masok" ellen, (ellen)drukkerek a sportmerkozeseken,
szetvalaszto feszultseg az "eltero" csoportok kozott mind arra
hivatott, hogy ne homogenizalodjon tulzottan a genkeszlet ?
Egyfajta atavizmus ez manapsag, mert csak foldrajzi fizikai
elkulonulessel mukodott valojaban hatasosan.

> Ugyanakkor a beltenyesztes elkerulesere
> idonkent a csoportok kozott is csereberelni kell a geneket.
> Pontosan igy elnek pl. a csimpanzok (es a mi oseink is valoszinuleg
> igy eltek hosszu ideig): kisebb hordakban, amelyek egymassal
> ellensegesek,ugyanakkor az egyes nostenyek es himek idonkent atjarnak
> a "szomszedba" egykis etyepetye remenyeben.
> Peter

Es a "tiltott gyumolcs" valoban veszelyes az egyedre, de elonyos
a fajnak. Minel tavolibb annal jobb, mert tobb eltero gen beszerzeset
jelenti. (heterozishatas)
Romeo es Julia de meg inkabb a West Side Story esete.
Udv
Szeleczki Attila

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: evolucio, az intelligencia (vissza)fejlodese ( 60 sor )
> Sajnos nem azok az egyedek szaporodnak akik a
> kivalasztodas soran erre alkalmasak, mivel nincs termeszetes
> kivalasztodas, nincs versenyhelyzet a nosteny egyedekert,

Itt allj, ezt honnan veszed ? Meghogy nincs versenyhelyzet a
nokert. En nem ugy tapasztaltam.  :-))

> nincs
> termeszetes ellensegunk (csak mi magunk es a betegsegek)nincs
> semmi olyan ami az allatvilagban megszokott modon biztositja az,
> hogy csak a legratermettebb egyed szaporodhasson, es eljen
> tul.Ez szerintem a legfobb ok.

De van taplalekhiany, van kornyezetszennyezes. A csekely taplalek
megszerzesere csak a valamiben jobbaknak van eselye foleg a
fejletlen orszagokban, ahova  a gyogyszerekkel elvitte az ehezest
a "nyugat".
A fejlett orszagokban pedig nem mindegy, hogy ki hol el -
tiszta levegoju kertvarosban vagy buzlo ipartelep netalan
szemettelep mellett.
S kozben ne felejtsuk el, hogy az evolucio nem nemzedeknyi
leptekkel merheto, attol sokkal tobb idore van szuksege.

> Meg egy jol megfigyelheto tenyt kozolnek az intelligenciaval
> kapcsolatban.Ott a legmagasabb ahol a legtobb haboru dult a
> tortenelem folyaman....(szelekcios hatas ?)

Peldaul hol ? Egy-ket megemlitett helyet es nepet szivesen
olvasnek toled.
Udv
Szeleczki Attila

Hello
Sokan ertik tokeletesen a spec. es alt.rel. egyenleteit (en nem).
Nobel-dijasok szoktak Istennek megkoszonni, hogy ilyen egyszeruen,
ellentmondasmentesen leirhato a vilag. De nincs a Foldon ember, aki
tokeletes modellt tudna alkotni a fejeben a specialis, foleg nem az alt.
rel.-rol. (gorbe terido, tagulo vilagegyetem>a lufi modell a pottyokkel csak
egy nepszerusito, ismeretterjeszto fogas, stb.)
Apropo, nemreg muholdak palyatorzulasaibol kimertek a frame-dragginget, most
akkor kesz van egy ujabb bizonyitek az alt.rel. mellett, vagy azert fellovik
a speci szondat is? Ezt is (hogy a tomeg magaval ragadja a teridot) azonnal
eterrel modellezne az ember, pedig a Mach-elv van benne.
A vegso kerdesekre _nincs_ valasz. Pl.: a vilag egy kvantumfluktuacioban
keletkezett !? Na ne! :)) Es kellett neki egyaltalan keletkeznie?
Szerintem ugyanigy (mint a sajat farkat kergeto kutya), korbe-korbe jarunk,
ha a tudatunkat akarjuk megerteni. (vagy matematikai fogalmakat nagyon
melyen)
udv, Sanyi

Sziasztok !

Kedves Balazs !

Nagyon tetszett a levezetesed, es egyetertek intelmeiddel is.

Valoban karos lehet, ha altalanos fogalmakat leszukitunk,
beskatulyazunk egy szukebb kategoriaba.

Ez igazan akkor baj, ha nem tudjuk, hogy a dolog ennel valojaban
bovebb, es csak a korlatozott, vagy epp a hibas modellt 
tartjuk szamon.
Jellegzetes pelda erre az integralas, mely igen 
konnyen beskatulyazhato fuggvenyalatti teruletszamitasi
modszernek. Nem baj ezt tudni rola, de keves.
Vizsgan ezzel inditani pedig kesz katasztrofa. :(

Lehet, hogy van aki komikusnak talalja, hogy az elojeleknel
ilyen hosszasan idozunk, de ne felejtsuk el, hogy
az olvasok kozott sokan iskolaba jarnak es lehet, hogy 
epp itt talalkoznak azzal a hianyzo lancszemmel, amelynek 
hianya amugy fel sem tunt volna, 
viszont olykor kifejezetten jol johet, ha zsebbol elohuzhato. 

Az imaginarius szamokat en ugy tettem helyre melyebb 
elmeleti ismeretek nelkul magamban , hogy csupan eszkoz, 
melynek bevezetese formalis egyszerusitesekre ad 
lehetoseget, s igy alkalmazasanak gyakorlati haszna van, 
hasonloan a zarojelek alkalmazasahoz, bar 
a ket dolog nem azonos kategoriaba tartozik.  
Ha valamilyen eszkoz bevezetese elonyoket nyujt es 
ellentmondashoz nem vezet, es a szabalyokat sem kell tulzottan 
elbonyolitani miatta, akkor erdemes alkalmazni.

Talan tanulsagkent az oktatas modszertananak nehezsegei is 
kisejlenek a minusz*minusz temaval kapcsolatban elhangzottakbol.
Roppant nehez lehet tanitani, hiszen valamikepp forditva
kell sokmindent kezdeni. Eloszor megtanuljuk  
alapszinten a matematika egyszeru alkalmazasat, majd potlolag -
aki melyebben kivanja ismerni, mert messzebb szeretne jutni - 
meg kell tanulja a rendszer lenyeget, az igazi alapokat, 
a korrekt definiciokkal.
Arrol nem is beszelve, hogy matematikus matematikussal
csak kozos nyelven  kommunikalhat.

Az alapfogalmakat intuitive kell elsajatitanunk, s csak
kesobb lehet pontosabba tenni, ill. tudatositani.

Ez a fajta tanulasi folyamat olyasfele, mint amilyen
egy festmeny megtekintese. Eloszor megnezzuk tavolrol
az osszkepet, s csak azutan merulunk bele a reszleteibe.
Ha forditva kezdjuk - nagyitoval nekiindulva, akkor
lehet, hogy az onmagukban ertelmetlennek latszo reszletek
elveszik a kedvunket az egesztol.

Megtanulunk beszelni, de a nyelvtani szabalyok
alaposabb ismerete es rendszerezese kesobbre marad. 
A zenet is eloszor hallani, erezni kell, s csak 
ezutan erdemes zeneelmeleteti fogalmak taglalasaba kezdeni.

( Hu, ezt is fel kellene meg vetni itt. Letezik-e, ill. 
 letezhet-e egzakt zeneelmelet ??? )

A felsofoku fizika oktatasanal a tanarok olykor
bosszankodnak, hogy a kozepiskolai szintu oktatas
soran leegyszerusitve targyalt alapfogalmak 
megrogzodese akadalyozza a tovabblepest.
Pl. ha az atlagsebesseg fogalmanak elsajatitasa 
az integralas ismerete nelkul tortent, maris
ujra kell tanulni, maskepp.

Rengeteg peldat lehezne hozni, es kellene is 
tapasztalatokat atadni, buktatok, felreertesek elkerulesere 
fokent a ma is tanuloknak.

Azt hiszem en amiatt probalkozom folyton  a 
dolgok filozofiai megkozelitesevel, mert ugy 
megjegyezhetobbekke valnak szamomra, es az a 
kenyszerkepzetem, hogy mas szamara is ez a konnyebb.

De lehet, hogy mas oka is van.
Egyszer egy matektanartol megkerdeztem -
mire valo a matrixszamitas, mire o elkomorodva a kerdes
hallatan kijelentette - tole erre valaszt nem 
kapunk. Nem hajlando kozolni, mert a 
matematika az matematika ! Ne foglalkozzunk azzal,
hogy mire hasznalhato, mert az ugyis csak hamis 
illuziokat keltene.
Nem szeretne vizsgan definiciok helyett gyakorlati 
alkalmazasi peldakat hallani, hiszen az leggyakrabban 
felhaborito meggyalazasa az onmaga elvont szepsegeben 
letezo matematikanak.
Ebben igazat adtam neki, de megis megmaradt a hianyerzetem.

Egy fizika tanarunk viszont - ha neha-neha hajlando volt
felfirkantani a tablara egy osszefuggest - mindig hozzatette: 
Ez CSAK matematika, mi ezzel nem foglalkozunk. 
A differencialegyenletek megoldasa nem tartozik rank ! 
Az a matematikusok dolga !
Igy aztan igen gyakran, tenyleg ket szek kozott a pad alatt 
ereztuk magunkat. 

Volt ugy egy nyaron, hogy sikeres vizsga utan - 
talan lelkiismeretfurdalasbol - nekilattam megerteni a 
Laplace transzformaciot.
A gyakorlati jelentoseget ismertem, de a lenyeget,
a hozza vezeto gondolatmenetet nem ertettem egyaltalan,
csak elfogadtam.

Tulajdonkeppen a szaraz matematikai definicio mogotti
fizikai kepet kerestem eloszor konyvek tomegeben,
de miutan nem talaltam sehol szemleletes leirast, 
sot barki akit errol faggattam gyanakodva kerdezte -  
minek ezt erteni, eleg ha hasznalni tudod  - igy magamra 
hagyatva neki kellett allnom alaposan vegigragni mindent 
az alapjaitol. 
Amikor vegre _megfejtettem_, megorultem, s megnyugodva 
felredobtam.
Am sajnos annyira feluletes lehetett a felismeresem, 
hogy hamarosan el is felejtettem. 
Ez kesobb nem nyugtatalanitott, mert az volt a fontos,
hogy egyszer mar meg tudtam fogalmazni magamnak, 
azaz egyszer mar legyoztem !  
Ez pedig fontos. 
Ha majd szugsegem lesz ra, ujra legyozom.
De azota sem kellett. Tulajdonkeppen sajnalom, mert 
egeszen megtetszett, annak ellenere, hogy a rossz 
OMEN - a komplex kitevo ott lapult benne. :)

A szemleletesseg hianyanak tulajdonitom, hogy
a komplex szamokkal kapcsolatban talalkoztam mar egeszen 
misztikara hajlo velemennyel is - azaz, hogy 
pl. _az valamifele titokzatos dolog, mely a negativ es pozitiv
szamok kozott bujik meg, es talan a mult es jovo kozotti
osszekoto kapocs, s igy bizonyara a lottoszamok
megjoslasahoz..._. 

Ez semmikeppen sem eloremutato, es
igazi ateses a lo' komplex oldalara. :)

Az egyertemu megfeleltetes kedveert egy rogtonzott 
definico: 

A lo komplex oldalanak nevezzuk a lo testenek 
azon - nem eloremutato, domboru reszet, melynek 
komoly hatulutoi vannak.   :)

Udv: zoli

Gabor kerdezte:

> Par eve lattam egy angol filmet, amiben egy erdekes biologiai jelenseget
> mutattak be. A helyszin egy kicsi (azt hiszem) indoneziai sziget volt ahol
> ez a bizonyos jelenseg "nagyon gyakori" volt ebben az evszazadban. Kabe
> egy tucat esetet jegyeztek fel, az esetek nagy reszet mindossze ket
> csaladban. A kozossegben ma is elnek olyan ferfiak, akik az alabbi
> jelenseget megtapasztaltak:
> 
> Egy kulsodlegesen, ranezesre normalis leanynak a nemi eres ideje korul
> egyszer csak penisze es herezacskoja novekszik, herei leszallnak, az
> (egykor volt) kislany ferfiasan megizmosodik, majd rovid ido alatt
> szaporodokepes ferfiva valik.
> 
> Tud valaki errol reszleteket? Az kulon "jopofa" volt, hogy az ilyen
> eseteket azert jegyeztek fel akkuratusan, mert ez valosagos aldasnak
> szamitott a csaladban. Ugyanis eggyel tobb eros ferfi vett reszt a csaladi
> gazdasagban mikozben eggyel kevesebb lany hozomanyarol kellett aggodniuk.
> 
> -- Gabor

Az esetet ugy hivjak, hogy al-hermafroditizmus (pseudo-hermaphroditism). 
A fenti esetben az illetonek normalis XY kromoszomaja van, de a
tesztoszteron receptora csak nagyobb hormon szintre reagal. Az embrionalis
fejlodes soran a tesztoszteron szint eleg alacsony, ami normalis esetben
eleg, hogy beinditsa az elsodleges nemi jelleg kialakulasat. Ha viszont a
receptor kevesbe erzekeny egy mutacio kovetkezteben, akkor csak a pubertas
megnovekedett hormonszintjere reagal. 

Eva