> Felado :  [United States]
> Szia Varga Joska!
>
> Nye-Remeny: ez lehet a lenyeg. :)
Vagy NyeNyere. Majd meglatjuk.
> 0. (egy alapveto feltetel) allandosult allapotokrol beszelunk, es nem
> arrol, hogy egy szerkezettel osszegyujtunk egy halom energiat a szelbol,
> maj rovid ido alatt felhasznaljuk. Maskulonben akar a fenysebesseget is meg
> lehet elvileg akarmerre akarmilyen kis sebessegu es osszevissza fujo szel
> energiajabol kozeliteni, csak eleg hosszu ido es elegendo energiasurusegu
> tarolo kell. Tehat ezt zarjuk ki. A pillanatnyi teljesitmenyek es
> vesztesegek legyenek azonosak.
>
> 1. Fogadjuk el, hogy nem tudunk orokmozgot csinalni. Kulonben go
>  .
> --> **nem lehet** olyan jarmuvet szerkeszteni, amit ha meglokunk allo
> levegoben, a mozgastol keletkezo szembeszelbol akarmivel nyert
> teljesitmenybol mozgasban marad. Allando mozgasban!
>
> 2. Ha az 1. szerinti eset azzal modosul, hogy a szerkezet egyiranyban megy
> a hatszellel (aminek v sebessege van), es neki pedig V>v, akkor az a
> teljesitmeny, amit a szeltol kap = P = P(V-v), vagyis a hozza kepesti
> (szembe)szelsebessegtol fugg. Gondolatkiserletunkben az 1. es a 2. eset
> egyezzen meg abban, hogy a kocsihoz kepesti szelsebessegek azonosak: (V-v)
> = V(meglokott) = Vm
>
> A/ Ha az allo (!) szelben levo kiskocsi is ugyanekkora relativ
> szelsebesseggel halad, mert megloktuk, akor a kerekein (hajtoszerkezeten)
> F=P/Vm ero johet letre, es ez **nem** elegendo a mozgasban maradasahoz az
> 1. allitas miatt.
>
> B/ Ha a szerkezet a 2. szerint mozog, akkor ugyanakkora teljesitmeny megy
> bele a szeltol. A "kerekein" az ero F2 = P/V = F*Vm/V = F*(V-v)/V < F.
> Tehat (V-v)/V aranyban kisebb ero jon letre, ami ezert megkevesbe lesz
> elegendo a mozgasban maradasahoz.
> (Az osszefuggesekbol latszik, hogy nulla rel szelsebessegnel nem is jon
> letre semmifele hajtoero, ami kepletek nelkul is evidens).
>
> End.
>
> Ezzel szerintem be van bizonyítva a
> - hatszellel egyiranyu,
> - a szelnel nagyobb sebesseggel torteno
> - allandosult allapotu haladas lehetetlensege.
>
> Johet a nem 99 hanem 100$, jo forintba atszamitva is. Nev, cim
> maganemilben. :)
Rendben. Termeszetesen a bizonyitas helyes kell, hogy legyen. Ennek
eldontesere adj egy hetet, es ha nem merul fel lenyeges hezag, kuldheted a
cimedet, es mar allom is a szavam.
Eppen ezert megkerek minden kedves Tudomany olvasot, hogy nagyon tuzetesen
vegye szemugyre a bizonyitast, es ha barmilyen problemat talal, azt
surgosen kuldje be, vagy nekem privatba, nevvel, vagy nev nelkul, teljesen
mindegy.
Az a lenyeg, hogy otletet adjatok, hogyan lehetne belekotni az okfejtesbe.
Az igazsag vegul ugyis ki fog derulni, nem szeretnem, ha ez a $100
kifizetese utan tortenne.
Tehat: Szabad a gazda!
Az ora ketyeg. Szorszalhasogatok, ne kimeljetek!
Kozben Jozsi esetleg gondolkozhatna a szembeszelen is, hogy ott mi a
korlat. Akkor egyuttal Janos eredeti kerdesere is megkapnank a valaszt, es
lezarhatnank a temat. Plusz ugye a 40 dollar, amit szinten felkinaltam (ha
a szembeszel nyer).
Udv,
Varga Joska
|
Tisztelt Elmelkedok! (Az abszolut mozgasrol
tartando eloadas egy reszlete.)
Nehany kozismert kiserlet:
Egy merlegre tett ora sulyos tomege no, ha az orat felhuzva
ismet lemerjuk.
Egy merleg mutatoja tomegnovekedest jelez, ha a merlegre tett
testet melegitjuk.
A merleg tomegnovekedest mutat, ha a merlegre tett dobozba
fotonokat zarunk. (Einstein elvi kiserlete kb. 1923.)
Egy merlegre tett, de nem mozgo porgettyut lemerve, majd ezek
utan megporgetve a merleg tomegnovekedest mutat.
Kulonbozo sebessegu elektronok em. terben valo
elterithetosegenek vizsgalata azt mutatja, hogy az elektron
tomege fugg sebessegetol. /Kaufmann, 1902/
Mindegyik kiserletben mas fizikai jelenseget alkalmazunk, megis
azonosan tomegvaltozast jelez a merleg. A fizikai jelensegek
kozos tulajdonsaga az, hogy mindegyik kulso energiakozlessel
jar. A kiserletek altalanos megfogalmazasa ezek szerint: A tes-
tek tomege, -sulyos tomege is- fugg energiatartalmuktol, az
energiak megjelenesi formajatol fuggetlenul. /Az ellenkezo
iranyu tomegvaltozasok termeszetesen ugyanugy merhetok./
Relativ-e a mert tomeg es a tomegvaltozas csak azert, mert
leteznek inerciarendszerek? Egyaltalaban mi koze van a
tomegvaltozashoz annak, hogy letre tudok hozni
inerciarendszereket, illetve a termeszetben is fellelhetok jo
kozelitessel ilyen mozgast vegzo testek?
A specialis relativitaselmelet szerint a testek tomege fugg a
sebessegtol, megpedig ugy, hogy az inerciarendszerhez kepest v
sebesseggel mozgo test tomege a Lorentz osszefugges szerint
valtozik. /="relativisztikus" tomegvaltozas/
A rel.elmelet szerint azonban az inercialis mozgast vegzo
vonatkoztatasi rendszerek /VR/ felcserelhetoek, igy esetunkben
az is mondhato, hogy a testhez kepest v sebesseggel mozog a
megfigyelo. Ugyancsak a rel.elmelet szerint sosem dontheto el az
a kerdes, hogy valojaban /itt egy kepzeletbeli abszolut
nyugalomban levo testet kell magunkban feltenni/ melyik mozog.
Innen ered a felcserelhetoseg elve.
A Fold felszinen nyugvo rugora tegyunk egy testet, amely pl.1
egysegnyi osszenyomodast okoz a rugoban. Ezt a testet figyeljek
meg hozza kepest kulonbozo inercialis mozgast vegzo
megfigyelok. Mindegyikbol ugyanazt az 1-es erteket latjak a
mutaton, de megis azt mondhatjak, hogy a tomegek kulonboznek
az egyes megfigyelok szerint, mert a Fold es a merlegen nyugvo
tomeg aranyos valtozast szenved. /Tovabba fel kell tenniuk azt
is, hogy a rugoban is aranyos valtozas lep fel. Igaz ez
ellentmondasokhoz vezet./
Eddig tehat elfogadtuk a spec.rel. allitasat, a tomeg a ku-
lonbozo VR-ek szerint mas es mas erteku, valamint azt, hogy
felcserelhetoek az egymashoz viszonyitott egyenesvonalu
egyenletes mozgasok.
Felmerul a kerdes, ha kiserletileg bizonyitani tudjuk, hogy
megsem cserelhetok fel az egymashoz viszonyitott mozgasok,
fenntarthato-e a tomeg relativitasa? Mondhato-e az, hogy ha egy
merlegen nyugvo test a Foldhoz viszonyitva 1 egysegnyi valtozast
okoz, az fuggetlen mas megfigyelok relativ sebessegetol?
Azt tapasztalatbol tudjuk, hogy az inercialis mozgast vegzo
rendszerek valamilyen gyorsito folyamat reven jonnek letre. A
relativitaselmeletben jellegzetesen olyan helyzetekben tunnek
fel es el megfigyelok, akik mar valamely inercialis mozgast
vegeznek. Azonban nincs akadalya, hogy a megfigyelok
megallapitasainak ellenorzese celjabol mi is letrehozzunk
ugyanolyan mozgasallapotban levo inerciarendszereket. Ezt ugy
tudjuk megtenni, hogy a Foldon pl. vonatokat inditunk a ter azon
iranyaba, amerre a rel.elm eppen aktualis megfigyeloje van es
azonos sebessegre gyorsitjuk fel a vonatot. Ezzel lesz meg egy
azonos allapotban levo megfigyeloi rendszerunk, ahol azonos
megfigyelesi eredmenyeket kell hogy kapjunk, legalabbis rovid
ideig. Nem szabad, hogy elkerulje a figyelmunket az a teny, hogy
a vonatot fel kellett gyorsitani, tehat egy fizikai allapotval-
tozast hoztunk letre a vonatban. De valoban a vonatban jott
letre az allapotvaltozas, vagy bizonytalannak /relativnak/ kell
tekintenunk ezt az allitast?
Ha a rel.elmeletet feltetel nelkul elfogadjuk, akkor a
bizonytalansagi helyzetet is elfogadjuk, viszont, ha kiserle-
tekkel bizonyitani tudjuk, hogy valoban a vonatban es csakis
abban johet letre valtozas, mert a Fold es a rugon nyugvo tomeg
idokozben nem valtoztatta meg mozgasallapotat - a rel.elm. szi-
vesen hivatkozik arra, hogy a Fold kulso gravitacios ter hata-
sara elmozdul, amely nem ismerheto fel es a vonat valojaban
helyben marad-, akkor a megfigyelotol fuggo "relativisztikus"
tomegvaltozast el kell vetnunk.
Nem is kell nagyon komplikalni a merest ahhoz, hogy
bizonyitsuk, a vonat gyorsitasa soran a Fold megtartja-e
gyorsulasmentes mozgasat es csak is a vonat mozgasallapota
valtozik meg. Ehhez nincs szuksegunk sem abszolut terre, sem
abszolut mozgasra. Szamunkra elegendo lesz, hogy a relativitas-
elmelet felcserelhetosegi kovetelmenye alapveto fizikai ellent-
mondasokhoz vezet. /Fuggetlenul attol, hogy a VR-ek felcserel-
hetosege csak elvi lehetoseg, jelenleg ugyanolyan sullyal
esik latba, mint barmely mas fizikai jelenseg./
A kiserletet tavcsovel kell kiegeszitenunk. A tavcso a Foldon
lesz elhelyezve es a csillagos egre fogjuk iranyitani.
Mint ismeretes a tavcsovekben megfigyelt csillagok helyzete
fugg a hozzajuk viszonyitott sebessegtol, vagyis a tavcsovet
bizonyos, a sebessegtol fuggo helyzetbe kell megdontenunk. Ha a
Fold sebessege megvaltozik a kiserlet alatt, akkor a csillagok
kepe elmozdul a tavcsoben, az aberracios szog megvaltozik.
Kiserlet: A test a rugon nyugszik, a vonatot nagy sebessegre
felgyorsitjuk. A mar egyenletesen halado vonatbol megiteljuk a
test tomeget, es azt jelentjuk ki a spec. rel. elmelet alapjan,
hogy annak tomege a Lorentz osszefuggesnek megfelelo aranyban
megnovekedett. El kell dontenunk a tavcso segitsegevel, hogy a
vonatban tartozkodo megfigyelo itelete helyes-e? Megvaltozott-e
a Fold mozgasallapota? /A specialis rel. elmelet alapjan a VR-
tol fuggo valtozasokat "relativisztikus" jelensegeknek pl.
relativisztikus tomegnovekedesnek neveztek el, tehat egy olyan
jelensegnek, amely csakis az elmelet kovetkezmenyekent
magyarazhato! Valoban nem ismerunk mas olyan fizikai okot,
amely egy test szamtalan kulonbozo, egyidejuleg jelentkezo
tomeget biztositana./
A foldi tavcsoben nem tapasztaljuk a csillagok elmozdulasat,
tehat a Fold sebessege a kiserlet alatt nem valtozott meg. A
kerdes eldolt, a vonat mozgasallapota valtozott meg.
Kovetkezmenyek:
-Mivel a tomegvaltozas kiserletileg bizonyitast nyert, es amely
tobbek kozott a mozgasallapot valtozasaval is osszefugg /de nem
minden tomegvaltozas szarmazik a halado mozgas valtozasabol/,
ezert a kiserlet azt bizonyitja, hogy csakis abban a testben,
rendszerben jon letre valodi tomegvaltozas, amelynek a
mozgasallapota megvaltozott. Hogy melyik test vagy rendszer
szenved tenyleges valtozast pl. a csillagaszati aberracios
meressel mindig eldontheto.
-Mivel a Fold es a rugon nyugvo test mozgasallapota nem
valtozott, a test tomege sem fugg attol, hogy milyen sebessegu
VR-ben van a megfigyelo. A test tomegvaltozasa ITT csak
latszolagos jelenseg. (Ne felejtsuk, van valodi tomegvaltozas,
csak nem a testben, hanem a letrehozott VR-ekben. Ez azert nem
nyilvanvalo, mert a VR-ek keszen allnak a rendelkezesunkre, de
korabban elszenvedtek azt a mozgasallapotvaltozast, amely az
adott helyzetu VR-ek helyzetebe hozta. A rel.elmeletben mindig
keszen talaljuk ezeket a rendszereket es ebbol szarmaznak a
felreertesek.)
- A tomeg tehat nem relativ, a tomegvaltozas nem relativitast
fejez ki, nincs kozuk a VR-ekhez!
- Tekintettel arra, hogy a tomegvaltozas nem kovetkezenye egy
VR-hez viszonyitott sebessegnek, igy a tomegvaltozas
"relativisztikus" jelzoje is teves okoskodas kovetkezmenye.
Gondoljunk egy haz sperpektivikus kepere. A haz magassagat 100
-200 m stb tavolsagokrol is tudjuk merni(!). Mivel itt meresi(!)
eredmenyekrol van szo, el kell fogadnunk. Igy pl. a haz
magassaga relativ. Hogy megsem jarunk el helyesen, az abbol
adodik, hogy csak abban az esetben illesztheto - a haz mas
tulajdonsagait is figyelembe veve - a TERMESZETBE, ha ezeket a
meresi eredmenyeket! a latszolagossag korebe soroljuk.
Kijelenthetjuk, hogy itt csak latszolagos tomegvaltozasrol van
szo.
De akkor mivel magyarazzuk a bevezetesben felsorolt peldak
valosagos tomegvaltozasait? Lorentz relativitaselmeletevel? O
ugyanis elmeletet az anyagban letrejovo valosagos valtozasokra
mondta ki.
A felcserelhetoseg fenntartasa arra vezetne, hogy most mar
nem csak a Fold kerult kulso gravitacios mezo hatasa ala, hanem
az egesz Vilagegyetem. Ez latszolag nem okoz gondot, de ha
tovabb vizsgaljuk, akkor azt is latjuk, hogy ez a gravitacios
hatas azonnali, vegtelen terjedesi sebessegu hatast feltetelez.
Sot azt is, hogy amikor a masiniszta a relativista szerint
latszolag gyorsitja a vonatot, vegtelen nagy energia felett
rendelkezik. Tehat a vonat vegtelen nagy energia, azonnali
tavolhatas szerepebe kerul. Az altalunk alkotott termeszettor-
venyeket nem dogmanak tekinto fizikusok ezt elvetik, es azt
mondjak erre, hogy a rugon nyugvo test nem valtoztatja meg
tomeget, a tomegnovekedes megfigyelotol valo fuggese csak
latszolagos es nincs jelentosege a fizikaban.
Meg egy gondolat! A tomegvaltozas "relativisztikus" eredetenek
elvetese miatt az egyidejusegre valo visszavezetes is hibas kell
hogy legyen. Regebben sokan vitattak, hogy Lorentz (1904),
Poincare es Einstein (1905) kozolt relativitaselmeletei kozul kit
illet az elsoseg. A "relativisztikus" valtozasok ellentmondas
miatt torteno elvetese -ugy nez ki- ebben a kerdesben is dontest
fog hozni. Lorentz az anyagban letrejovo valtozasokat hangsu-
lyozta. Neki volt igaza, mar vagy 90 eve.
A kovetkezo resz az idodilatacio metafizikajarol fog szolni.
Persze az erdeklodok, ha kedvuk van megirhatjak ennek
analogiajara, en is azt fogom tenni.
Tisztelettel B.Janos
|
