Sziasztok!

>MOST ERKEZTUNK EL a cikk elejen emlitett szempontok figyelembe
>vetelere.Ha ugyanis pl.8 ohmos hangfalunk van,az atviteltechni-
>ka torvenyszerusegek alapjan 8 ohm HULLAMELLENALLASU (characte-
>ristic impedance) vezeteken kell eljuttatni az energiat - itt
>felfoghatjuk ugy, hogy az informaciot -  a fogyasztasi helyre.

Miert ? Milyen torvenyszeruseg alapjan ?
Es mekkora legyen a erisito kimeneti elenallasa ?

Udv: Andras

Sziasztok!

>HANG-osok, ilyen nem volt, nem van es nem lesz!!!
>Egyszeruen leirhatatlan az a hangminoseg, amit ez a
>ket kabel - kulonosen az interconnect -  produkal!
>(Azert megprobalom.....)


>Vegul pedig az erdeklodoknek: Pista hozzajarulasaval ime a
>mobil-szama: 06-30-9503-668.

Ez az omlenges enyhenszolva az elvtelen reklam kategoriajaba tartozik.

Udv: Andras

Hajdu Csabanak!

> Eppen ez a digitalis technika alapja, hogy a jelek matematikailag
> nezhetok, a villamos kulonbsegek adott hataron belul nem szamitanak!
> Most nem az A/D es D/A konverzio kozbeni problemakrol van szo, hanem
> arrol, hogy kozottuk mi tortenik a digitalis jellel. Vagy akkor szerinted
> a szamitogepeknek sem kene mukodni???
>
Minden amirol eddig irtam csak hangok es a villamos jelek viszonyara
vonatkozott. Ez a kulonos csak fullel hallhato effektus olyan elkepesztoen
nehez rejtvenyt ad a vele foglalkozo szamara ami a muszaki eletben teljesen
szokatlan. Senkit nem akarok arrol meggyozni, hogy a makrofizikai muszaki
parameterek masodlagosak vagy elhanyagolhatoak, de nem elegsegesek. Magam is
sok olyan merest dolgoztam ki amelyek ismeretlenek vagy nem hasznalatosak az
audio teruleten.

Nem egeszen ide tartozo dolog a szamitastechnikarol: A digitalis
szamitogepek bizonyos szempontbol elvileg sokal primitivebbek mint az analog
szamologepek, megis a digitalis szamitogepek lettek az uralkodoak. Egy
kerdes -szerinted melyik alkalmasabb modszer az idoben folytonos vagy az
idoben diszkret jelfeldolgozas az audio teruleten?


>
> Felado : Viletel Istvan
> E-mail :  [United States]
> Temakor: Reagalasok ( 119 sor )
> Idopont: Mon Dec  7 07:14:42 EST 1998 HANG #276
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Egyaltalaban, mi a "zenei informacio ateresztokepesseg"?
> Homalyositson mar fel valaki a definiciojarol,mert lehet ,hogy
> olyasmit hasznalok(?) amit nem tudok.

Valoszinuleg tolem ideztek de rosszul, helyesen akusztikai informacio
ateresztokepesseg. A fogalom magyarazatat az internetes irasaimban
talalhatjatok meg. http:www.digitel2002.hu/aliscaorange

Üdvözlettel Bese Attila

Kedves HANG-osok,

aki tudja, mondja (irja) meg: mit jelentenek a CD-boriton
az alabbiak:
- CDC
- Q

A fenti jeloleseket Roger Waters Amoused to death c.
lemezen talaltam. Hallottam mar AAD-rol, ADD-rol es
DDD-rol, de CDC-rol meg nem. Az ugyancsak a felveteli modszert (?) 
jelolo "Q" szinten talany a szamomra.

Udv mindenkinek: Zozo

Hajdu Csaba irta:
> Eppen ez a digitalis technika alapja, hogy a jelek matematikailag
> nezhetok, a villamos kulonbsegek adott hataron belul nem szamitanak!
> Most nem az A/D es D/A konverzio kozbeni problemakrol van szo, hanem
> arrol, hogy kozottuk mi tortenik a digitalis jellel. Vagy akkor szerinted
> a szamitogepeknek sem kene mukodni???

Bocs hogy kozbeszolok, de szerintem egymast mellett beszeltek el.
A jelek nezhetok matematikailag, de ez egyreszt fugg az alkalmazastol, es
kerdes az hogy mit kodolnak ezek a jelek olyan "digitalis" pontossaggal:
benne vannak a kvantalasi hibak, az idealistol eltero jelformak altal
okozott torzitasok, ehhez meg hozzatevodik a D/A konverzio es szu"res
hibaja (a digitalis technikaban feltetelezzuk, hogy idealis szurovel
dolgozunk, ilyen pedig nincs) stb stb. 
A problema persze sokkal komplexebb mint ahogy leirtam.
 A szamitogepeknel eleg ha a bouncing effektust kiszu"rjuk
es a megfelelo keslelteteseket, felfutasi idoket stb figyelembe vesszuk. 
A jelek jol meghatarozott ket tartomanyban vehetnek fel ertekeket,
egyebkent a dolog bedoglik. Ha megnezzuk a modemmel torteno adattovabbitas
torvenyszerusegeit: itt mar sokkal kritikusabb az adatatvitel, az atviheto
harmonikus osszetevok szamanak veges (es kicsi) volta miatt (adott
savszelessegnel). Ez csupan szemlelteti a hangtovabbitas problemait.
Hasonlo dolog tortenik a digitalis ketyereknel. A (coax) digitalis kabel
minosege imho azert (is) szamit mert a savszelesseg fuggvenyeben tobb vagy
kevesebb felharmonikust tud atvinni (negyszogjelnel pedig kell egy par).
Az igaz hogy adattovabbitasra megfelelne, de hangot kodolo informaciok
tovabbitasakor vannak meg mas megszoritasok is. Minel tobb harmonikust tud
atvinni, minel kevesebb szuro-effektussal es faziskesleltetessel, annal
kisebbek lesznek az idozitesi hibak, csokken a jitter stb.
A digitalis technika megoldhatja ugyan a jelek kodolasat (a hatarokon
belul), de az idozites pontossagat nem oldja meg. Hangoknal ez pedig
nagyon fontos. 
Ez csak egy pelda. Elo lehetne venni az A/D, D/A konverziot es a szurest
is. Ezek csak kiragadott (es talan nem relevans) peldak.

Meg egy: a hang NEM ADAT, a jelenlegi digitalis technika mellett. Meg
nem tudjuk a hangot kello pontossaggal binaris adatfolyamma konvertalni.

Az a baj hogy mindezek megfelelnek adattovabbitasra, de a fulunk van
annnyira erzekeny hogy zeneben meghalljuk a kulonbseget. Egyebkent nem
kellene kulonbseget hallani CD-transzportok kozott, konverterek es szurok
kozott.  A CD-formatum halala az hogy tul van komplikalva, csomo szuro,
kvantalasi konverziok, stb stb. Ha mar mindenkepp digitalis
kell, nekem azert szimpatikus pl a DSD, mert a leheto legegyszerubb, es a
legkevesebb szures kell hozza (es _analog_ szuro!). 


Viletel Pistanak.
> Egyaltalaban, mi a "zenei informacio ateresztokepesseg"?
> Homalyositson mar fel valaki a definiciojarol,mert lehet ,hogy 
> olyasmit hasznalok(?) amit nem tudok.

Nem kotekedni akartam, csak talalgatok. Nem tudok ra definiciot adni, de
osszefugg a zene lenyegevel, az eufoniaval, a ritmusok "harmonia"javal, a
kolteszettel, a nok ba'jaival, a termeszet szepsegeivel... :-)))
Vannak dolgok, amik jobban, vannak, amik kevesbe jobban tolmacsoljak.
Mindig csodalkozom, miert szol jobban a jo oreg Linn Isobarik hangfalam
skot es ir zenevel mint barmi mas amit hallottam (amugy egesz sor jobb
hangfal van), miert olyan elethuek a kurt hangszorok, miert me'r ugyanugy
az Ariel egy tucat erositovel, mikozben a hangja mas es mas, miert szol
jol a Manger hangsugarzo mikor a frekvenciamenete enyhen szolva hullamos,
stb stb. A karakterisztikak nem adnak valaszt erre, illetve ha javitunk a
parametereken, nem biztos hogy ott lesz jobb, ahol javitani akartunk.
Termeszetesen van ra fizikai magyarazat, mert fizikai jelensegekrol van
szo, es megis, sokszor csak talalgatunk, a modelleink meg nem mukodnek.

> 
> Jol olvasom? 2 picofarad/meter !? Ez szinte fantasztikus .Ha ket 
> 1m-es vezeteket a levegoben 1 cmre egymastol lelogatok ez tobb 
> mint a fenti ertek,es egy kabelnel meg dielektrikum is van.
> Te merted 2 pF/m-t? Vagy egy gyari adatlapbol van?

Megtalaltam meg egy helyen, ez gyari specko, ott igy szerepel: "6pF/ft,
0.00009 mH/ft, 0.0042 Ohm/ft, (0.254x1.27 mm)x 4 strands, 12 awg, extruded
teflon insulation".
Ez valoban nagyobb kapacitas mint amit a tegnap irtam, kb kijon 20pF/m,  
0.0003 mH/m induktivitas, 0.015 Ohm/m ellenallas. De meg igy is 2
nagysagrenddel kisebb a kapacitas mint a nF.
A Goertz-rol csak annyi adat van hogy 4-8 Ohm a karakterisztikus
impedanciaja. A Nordost-nal a szalak egymas melle vannak
fektetve a vekony (0.254 mm) eluket mutatva egymasnak, a Goertz-nel
egymasra vannak fektetve lapjara. Mindketto solid-core OFC. Gondolom a
Goertz-nek nagyobb a kapacitasa. 
Kulonbozo kabelek (Monster, Cardas, Audioquest, Kimber stb) parametereinek
osszehasonlitasa megtalalhato a Nordost honlapjan, a 
http://www.nordost.com/tech_1.html -en. Goertz nincs koztuk, szerintem
azert mert az lehet meg jobb :-) Es hat ez is reklamszoveg. Azzal jonnek
hogy 20-30 %-kal gyorsabb a kabeluk mint a tobbi (fenysebesseg 95%-a), meg
a legkisebb a kapacitas, induktivitas, ellenallas. Es akkor? Biztos hogy
ETTOL szol jol? Pl Goertz szerint nem.

Kicserelted a hangfal belso kabelezeset is? (Ja, Neked sajat gyartmanyu
van, akkor biztos eleve olyanbol van :-). De mi tortenik, ha valaki nem
csereli le a belso kabelezest es impedanciaillesztett kabelt hasznal?
Aztan mi a radio- es elektromagneses interferencia hatasa a kabeleknel?
Szinten erdekelne, hogy az interconnecteknel milyen elvek ervenyesulnek?


Novak Laci emlitett egy A Kimber 8TC-s cikket. Nem tudom miert, nekem nem
igazan meggyozo a hangja azert a penzert. Szerintem a VS jobban,
selymesebben szol. De az is lehet, hogy az elektronikam produkal kisse
eles hangot, mert a Nordost es a Goertz is kicsit elesen szol. 
A multkor ezt rafogtam a teflon szigetelesre, es talan ebben is lehet
reszigazsag. Szerencsere a hangvaltobol nagyjabol ki tudom korrigalni, igy
nem tulsagosan nagy baj. Viszont a magas-lecsengesek kicsit erdesek a
TC-vel. Es ha azt nezem, hogy a Nordost Flatline-nak csak 10$ metere, es
jobban szol... Csak sajnos, ez sem tokeletes. Viszont penzeseknek ott
vannak a Nordost micro-litz kabelek (blue heaven, spm) meg a Goertz
kabelek. Es hat egyre kivancsibb vagyok a Pista kabeleire meg az Alisca
Orange Black Line-ra :-)

Udv,
Zoli

Tisztelt HANGosok,

Novak Laszlonak:

^erdemben kesobb szeretnek hozzaszolni. .....Mindenesetre a 
hullamimpedancia
fontossagarol, reflexiokrol a hangfalkabelt illetoen egy 
"Kimber-Reklam"
cikk egeszen maskeppen velekedik..... Azert  ovatosan kell 
olvasni, van
benne nehany tulzas is. Ez egy maganjellegu level, munkaadomtol 
fuggetlen.

A hivatalos Kimber oldalon talaltam...
http://www.kimber.com/8tc.htm#jameshayward^

Idemasolom az idezett reszt is.

^The impedances of individual speaker systems are rarely 
constant in magnitude or phase. A
recent study (ref.#2) presented the Nyquist plots of the 
complex impedance curves of 21
speaker systems based on results from published reviews. It 
certainly wasn't good news for
those who believe that the world would be a better place if all 
the audiophiles invested in
transmission lines with a characteristic impedance of 8 ohms. 
The graph looked like a
hound's breakfast, with the minimum impedance being one ohm and 
the maximum 28 ohms.
Phase deviations abounded between maximums of +56 and -67.5 
degrees. As if that
wasn't bad enough, a number of scientific reports (ref.#3, #4, 
#5) indicate that certain
dynamic signals (rectangular waveforms of a particular 
magnitude that can occur in
recorded musical passages) applied to speaker systems can cause 
a current to flow that is
up to two and one half times greater than that predicted by the 
speaker's minimum
impedance! With possible dynamic loads below one ohm, cable 
manufactures have a real
challenge to keep speaker cable impedance as low as possible 
throughout the audio
spectrum. But their efforts will be wasted if your power amp 
isn't up to the task of handling
that heavy load as well. So let's now take a closer look at 
your power amp. Does it have
what it takes to allow your system to benefit from low 
impedance cables?^

Amennyire gyenge angolsagommal ertem, O is azt irja,hogy a
vizsgalt nagyszamu hangfal mennyire nem allando impedanciaju,
s igy ezeknel nincs ertelme a hullamellenallasra illesztett
kabelnak.De hat en tisztessegesen MEGTERVEZETT hangfalrol 
irtam, amelyik KOZEL ALLANDO lezarast biztosit.Ez FELTETELE
a nevezett kabel alkalmazasanak.

(Az en hangfalam nevlegesen 8 ohmos es a legalso 37 Hz-es 
kb 30 ohmra felfuto puptol eltekintve 80 Hz-tol 20 kHz-ig
6.9 es 9,4 ohm kozott ingadozik.Ez utobbi ertek 20 kHz-en
mert. Persze en magam csinaltam az egeszet)

A fentiekben leirt szerencsetlen power amplifier azert fog 
kinlodni a tobbszoros aram eloallitasaval,mert a kabel
- leven nincs lezarva korrektul - mint KAPACITAS jelenik 
meg( mondjuk 1 nanofarad/m, ami egy realis ertek itt ) es 
annak allando toltesevel ill kisutesevel is foglalkoznia
kell !!
SZOMORU VAGYOK,hogy ahelyett egy problemat tisztessegesen 
megoldanak,rogton mashol,kerulo uton probalkoznak. Na ja,
ha a tomegtermelesben kisporolhatunk ot alkatreszt egy
hangfalbol,tobb lesz a nyereseg.A szerencsetlen kuncsaft
meg vegye meg a nagyobb erositot,ott is tobb lesz a nyere-
seg.De hat ilyen a vilag, mindent a penz mozgat.
" Ha valakinek tartos fejfajasa van,ne a Quarelin adagot
emeljuk,hanem probaljuk megtalalni,miert faj a feje "

A cikket kulonben vegigbogarasztam, iroja elveti tobbek kozott 
a skinhatast is,jollehet Kimbert hasznal. Kimberek pedig szamol 
ezzel is.Legvegen pedig elismeri a risetime fontossagat,amivel
burkoltan elismeri amit nyiltan tagad!

Koszonom turelmeteket.
Udv,Istvan