wrote in message ...

> Annakidejen, amikor az elso vakumat vettem, rengeteget szorakoztam vele.
> Egyszer, a sotet szobaban veletlenul elsult, amikor pont a fenykeve
> iranyaba neztem. Par masodpercig meg valami hologramszeru kepet lattam
> magam elott.
> Megprobaltam, hogy a kezemre iranyitva sutom el, mikozben azt mereven
> nezem. A villanas utan, ha nem mozditottam a szemem, jo nehany
> masodpercig, esetenkent akar talan egy percig is, egy zoldes-kekes
> halvany fenyben jatszo haromdimenzios kepet lattam a kezemrol magam
> elott. Azonban amikor megmozditottam a szemem, a kep azonnal, es
> visszahozhatatlanul eltunt.


Sajnos az emlitett beszelgetesrol lemaradtam, de a latoidegeid
'tulterhelese' egy rodopszin (bocs, ha rosszul irom) nevu anyagtol
szarmazik.  A fenyerzekelo csapocskak feny hatasara keszitik ezt az
anyagot (minel tobb feny, annal tobb rodopszin), es ez az anyag izgatja
az erzekelesben resztvevo neuronokat (a retina elso vonala). Ennek az
anyagnak a bomlasi ideje nagyobb a nullanal 8), ezert 'latszik' a kezed
meg sotetben is. Bomlas kozben opszin es meg valami lesz belole (biztos
rod 8), de fejbol tobbet nem tudok a dologrol... 8( A 3d az egy
egyszeru erzekcsalodas, a ket szem allasabol adodik, es azert uszik a
semmibe a kep, mert nem fogod tudni ugyanugy beallitani oket meg
egyszer 8).

Ez a dolog vakunal kevesbe brutalis eszkozokkel is megoldhato, igaz nem
annyira latvanyosan: lefekves elott a lampa mellett meresztgetni kell a
szemet, majd hirtelen lekapcsolni a lampat, es becsukni a szemet. Az
ilyenkor uszkalo fenyes foltocskak is a rodopszin miatt vannak...

Egy morbid adalek: a (bizonyos fajtaju vaksag!) vak emberek beesett
szemeert is ez az anyag felelos.  Ugyanis nyomas hatasara is kivalthato
a rodopszin termeles, es ez szamukra fenyes 'latvanyossagot' okoz... 8(

Udv!
    TBS

> Mit kell tennem az ionizalt (desztillalt) vizbe, hogy fagyallokent
> viselkedjen? Nem szeretnem a draga ablaktisztito folyadekot megvenni a
> benzinkutnal, ezert erdekel a dolog. Biztosan tudtok valamit javasolni

Ablakmoso folyadekot nyugodtam lehet csapvizbol kesziteni a 'klasszikus'
piros muanyag dobozos 'Tukor' ablaktisztito hozzaadasaval. A keveresi
aranynt viszont TUDOMANYos pontossaggal kell betartani. Harmad uszkve
fel flaska annyi vizbe amennyivel a tartaly tele lesz.

> hogy hogyan lehet egy kb. ket meter magas (mint egy nagy huto) dobozban
> annyi elektromos aramot termelni, ami ellatja egy csaladi haz (futes, hutes,
> vilagitas, electric car) energia igenyet. A szerkezet nem hasznal egheto
> anyagot pl:gaz, olaj, szen, fa vagy szel, nap, csapvizet es hasado energiat.

En egy nagy transzformatorra gondolok integralt elektromos
vizmelegitovel.
(Az elektromos aram nem volt kizarva. :-) )

Gacs Lajos

Alkoholt, (a denaturalt szesz irtozatosan budos :( ) es nehany csepp
konyhai mosogatoszert.

Sajnos az alkohol sem olcso.

Istvan

 wrote:

> Rovid kerdesem a kovetkezo:
>
> Mit kell tennem az ionizalt (desztillalt) vizbe, hogy fagyallokent
> viselkedjen? Nem szeretnem a draga ablaktisztito folyadekot megvenni a
> benzinkutnal, ezert erdekel a dolog. Biztosan tudtok valamit javasolni
> (ami a kocsimat sem tenne tonkre...)
>
> Koszonom elore is a tanacsaitokat!
>
> Zsolt

Hali ImRe !

 írta "Re: hutoszekrenyfuzio" témában
(Fri Dec 11 06:47:12 EST)

 p>  wrote:
>> ...
>> P.S: valamikor a 80-as evek kozepen lehetett hallani arrol, hogy a
>> mu:on nevu reszecske szivesen katalizalja a hidrogenfuziot alacsony
>> homersekleten is, bar az alacsony itt csak viszonylagos volt, a 100
>> millio fokhoz kepest alacsony. Vajon ez a hir megmaradt erdekessegnek,
>> vagy megprobaljak felhasznalni?
 p> Kacsanak bizonyult.
 Tudtommal nem. Frankon mukodik meg az abszolut nulla koruli
homersekleten is, tobb helyen kutatjak a temat. A gond a
felhasznalhatosaggal van: a muonok termelesenek energiaigenye
egyelore nagyobb, mint a fuziobol nyerheto energia. A neten sok
anyag van rola, indulasnak pl. http://falcon.Kvac.UU.SE/groups/mcf/

                                                            Kibuc

Koszonok mindenkinek a valaszat.
Most mar ertem a lenyeget, tehat nem hosugarzas hanem hoatadas tortenik
ezert van keves jelentosege a szinnek.

Tisztelettel Szabolcs

Laci:

> hogy hogyan lehet egy kb. ket meter magas (mint egy nagy huto) dobozban
> annyi elektromos aramot termelni, ami ellatja egy csaladi haz (futes, hutes,
> vilagitas, electric car) energia igenyet. A szerkezet nem hasznal egheto
> anyagot pl:gaz, olaj, szen, fa vagy szel, nap, csapvizet es hasado energiat.
> De hasznalja a haromfele termeszeti/fizikai jelenseg combinaciojat.

Ez utolso mondat a hatarozott nevelo miatt azt jelenti, hogy osszesen
haromfele termeszeti/fizikai jelenseg letezik, s azt mind hasznalja a
berendezes. 

> Mikre tippeltek? 
De akkor minek tippelni ? 

> Tud valaki ehhez hasonlo letezeserol? Milyen hatranyokat,
> veszelyeket vonhat maga utan ennek elterjedese (munkaleadas, olaj,
> szen-banyaszat lelassulasa stb.). 

Leginkabb annak szarmazik belole hatranya, aki hisz benne. Beleol egy csomo
munkat, aztan "egy icipici" elvi hiba miatt a gep nem megy, pedig igazsag
szerint mennie kene. 

> "Minden otlet annyit er, amennyit megvalositanak belole". 

Igy igaz! A semmibol energianyerore is vonatkozik persze. 

S ehhez kapcsolodva beszamolok a hazai energetikai "fejlodesrol". 
A TV2 tegnapi musoraban megismerhettuk a "Vaskalapos" burokratat, aki
huzodozik a fizikai torvenyeknek ellentmondo szabadalmak behato
megvizsgalasatol, az emberiseg jotevoit, a langeszu feltalalokat, akik nem
az elektromos muveknek, hanem az egyeneknek akarnak talalmanyukkal
hasznalni, s akiknek elete (az ellenerdekelt felek nagy szama es
gatlastalansaga miatt) veszelyben van. 

Ismet lattuk Egely Gyorgyot, kerekevel egyutt, ami ketsegkivul forgott,
abba az iranyba, amelyik oldalrol a kezet odatette. Ebbol is latszik, hogy
a bioenergia iranyfuggo. Magam kezmelegnek nevezem, ugyanis kb. annyi ido
alatt inditotta meg a kereket, amennyi ahhoz kell, hogy a kezmelegtol a
legaramlas meginduljon. 
Idevago riporteri mulasztas: nem kerte meg a feltalalot, hogy mindket
oldalra tegye oda a kezet. A bioenergianak akkor is menni kellene, a kerek
viszont a szimmetrikus melegites miatt bizonyara allva marad.  

A kerek felfuggesztese viszont erdekes, nem egyszeru megcsinalni. Ugyanis
egy magnes tartja, de ugy, hogy nem er hozza, mert egy fennyel vezerelt
szabalyozo rendszer allando tavolsagban tartja a tengely veget. 
Az ilyen visszacsatolt rendszerekben egyebkent kis belengesek
elofordulhatnak, ami azzal jar, hogy a kerek a szabalyozorendszerbol is
vehet fel energiat, mondjuk annak hatasara, hogy a kezmelegtol felfele
aramlo levego kisse elferditi a tengelyt. 

Aztan megint bemutattak azt a fickot, aki tapegysegrol beindit egy
szerkezetet, majd leveszi a taplalast, s az izzok (szumma 80 W) tovabbra is
vilagitanak. A ket zsebelem meg mindig ott van a vezetek gubanc kozepen
(mint par eve, mikor utoljara lattam), a feltalalo szerint 30-50 mA fogy a
telepekrol, es csak az automatika taplalasahoz kell. 
A riporter megint nem tette fel a kerdest, hogy a 80 W-bol miert nem lehet
egy kicsit az automatika taplalasara forditani ? 
(Ja, es a szumma 80 W izzok azert eleg halvanyan vilagitottak, es ha az
elemekbol csak 30-50 mA fogy, akkor minek olyan bohom nagy zsebelemeket
 hasznalni ?) 

Szoval, Laci, barataim, egyelore olaj es szenbanya reszvenyeket vegyetek,
esetleg napelemes ceget grundoljatok. 

Szkeptikus udvozlettel: 
Vaskalap

A radiator temaval kapcsolatosan:
Szerintem nem lehet a problemat egyszeruen a leadott homennyiseggel
kezelni, mert a kenyelem es jo kozerzet szempontjabol nem 
mindegy, hogy a szobank falai melegek, vagy hideg falu 
szobaban meleg a levego. 

Az emberi test a hosugarzas szempontjabol jol kozeliti az abszolut
fekete test tulajdonsagait. Ebbol kifolyolag, ha a szobaban meztelenul,
vagy rosszul oltozotten is jol akarjuk erezni magunkat, akkor a meleg
falak kellemesebbek. Ha a falak hidegek, akkor meg a meleg levegoju
szobaban is fazni fogunk, mert testunk jol sugarozza a hot (=jol el is
nyeli) de a falak keveset sugaroznak nekunk vissza.

A jol sugarzo (sotet szinu) radiator a szoba falat melegiti 
elsosorban es, hacsak nem vagyunk a hoforras kozvetlen kozeleben,
akkor a hohatast csak akkor erezzuk, miutan a szoba falai mar 
valamennyire atmelegedtek. Ez altalaban nagy homennyiseget es
idot jelent.

A rosszul sugarzo (vilagos szinu) futotest elsosorban a szoba
levegojet melegiti, de ezt viszonylag gyorsan megteszi. Ha a
szoba nagyon hideg volt es gyors eredmenyt akarunk elerni, 
akkor a sugarzott hovel valo futes valoszinuleg nem elonyos.
Ilyenkor inkabb egy konvektort erdemes hasznalni, amely nem
kell feltetlenul jo sugarzo legyen.

A futes tembaban egy epuletgepesz tudna talan reszletekkel
szolgalni. 
(Vagy esetleg egy parlamenti kepviselo ...a padlofutesrol :-)

Attila

Sziasztok !

Kedves Benko Lajos !

Koszonom a kiegeszitest. 
Nagyon tetszik a felvetesed es a stilus egyarant.

A spec. rel. _megvedese_ azonban gondot okoz.

En peldaul az anyag tehetetlensegevel sem tudnek egykonnyen  
megbirkozni, ha rakerdeznenek, hogy miert is van.
Dehat szerencsere ezt nem szoktak kerdezni. :)
A tehetetlen tomeg is egy jellegzetes _csak, mer azer_
ugy.

Maradva a Klapanciusz kiserletnel: 

Ha Klapanciusz majdnem fenysebesseggel repulne a merocsovekkel,
akkor az egyik csoben a feny igen hosszu ideig kavarna,
mire kijutna belole.
A masik csovon pedig - mely szemben haladna a fennyel
a feny igen rovid ido alatt jutna at. 

Legalabbis egy allo megfigyelo helyebe kepzelve
magam - ilyesfele feltetelezesre jutok, es elakad a
lelekzetem, hiszen Michelson es Morley kiserlete arra 
a felismeresre vezetett, hogy meroeszkozokkel rohangalva 
a feny elol, vagy a feny fele, mindig ugyanazt a fizikai 
konstans fenysebesseget kellene mernunk vakuumban.

Klapanciusznal pedig mintha nem igy mukodne a dolog ?

Hatha az ellentmondas feloldasat meroeszkozeink 
meresi elvenek elemzese megadhatja:

A cso, mellyel fenysebesseget merunk, pl.
tartalmazhat egy-egy  fenyerzekelot a vegeken,
es egy stoppert a cso egyik vegen.

Amikor a feny belep a csobe a stopper elindul.
Amint a feny eleri a cso masik veget, a tavolabbi jelado
erzekeli a feny megerkezeset es jelet kuld visszafele
a stoppernek. A kilepes hire idealis esetben fenysebesseggel
erkezik a stopperhez, azaz bizonyos kesessel jelzi
a feny kileptet a csobol. 
E keses ismereteben a meresi adat korrekcioja elvegezheto.

Szembetuno azonban, hogy tulajdonkeppen egyetlen erzekelo
is elegendo a sebessegmereshez, ha nem hagyjuk a cso vegen
kilepni a teljes fenyt, hanem egy tukorrel visszaverjuk
egy reszet az elso erzekelohoz, ahol a stopper van.
Tehat vezetek helyett fenyt hasznalunk a kilepes hirenek 
stopperhez juttatasahoz, azaz a stopper megallitasahoz.

Ha elfogadjuk, hogy ezzel a megoldassal is ugyanolyan 
korrekt modon merhetunk, mint a dupla erzekelossel, akkor 
kiserletezhetunk:

Haladjunk igen nagy sebesseggel a fenyforrastol tavolodva.

A belepo feny oda-vissza megjarja az utat a csoben.
t1+t2= T idot mertunk.
Forditsuk meg ekkor a csovet, es haladjunk most
 a fenyforras fele. 
t2+t1 = T idot mertunk.
A reszeredmenyeket nem is kell konkretan ismernunk, 
megis belathato hogy a vegeredmenyeknek egyezniuk kell.

Klapanciusz kiserlete tekintheto e ket lepeses 
kiserlet egyesitett valtozatanak is,
hiszen 1-1 csovet hasznal, s az egyik a fenyterjedes 
iranyaval szemben, mig a masik ellentetesen
mozog.
A spec. rel.-nek tehat nem kell megdolnie.

Valamit azonban megsem ertek.
Az elejen az allo megfigyelore tett kijelentesemtol 
tovabbra sem tudok elszakadni, es nem ertem, 
hogy hol lehet a hiba a szemleletemben ?

udv: -geonauta-