Kedves Andras !

Valoban konnyu osszezavarodni a sok viszonyitgatasban, relativitasban.

> En eddig ugy tudtam, hogy az inerciarendszerek egyenertekuek.

Megnyugtathatlak, ezt jol tudtad. Barmilyen inerciarendszert is
valasztunk nyugvo rendszerkent, ugyanazt a vilagot fogjuk latni, bar
egyedi nezopontbol. Mindenesetre, ha egyszer eldontottuk, hogy mi legyen
a vonatkoztatasi rendszer, akkor azt nem valtoztathatjuk meg onkenyesen,
mivel a koordinatarendszer megvaltoztatasa egyet jelent azzal, hogy nem
inercia rendszerbol irjuk le a vilagot. Ha nem inercia rendszert
hasznalunk, akkor a spec. rel. ervenyet veszti, es azzal is szembe kell
neznunk, hogy esetleg egyaltalan nem alkalmasak a valasztott
koordinatarendszerek a minket erdeklo esemenyek leirasara.

Mit jelent az, hogy egyedi nezopontbol latjuk a vilagot a kulonbozo
inerciarendszerekbol? A kulonbozo inerciarendszerekben maskepp telik az
ido, mas milyenek mutatkoznak a tavolsagok, mast jelent az egyidejuseg,
amely miatt az egymastol tavoli esemenyek sorrendje kulonbozonek
mutatkozhat. A mozgo orat lassabbnak latjuk, a mozgo merorudat
rovidebbnek, a jobbra mozgo megfigyelo altal egyidejunek latott
esemenyek kozul mi a bal oldalit korabbi esemenynek latjuk. Ugyanakkor
az eszlelheto esemenyek, vagyis a kulonfele objektumok eletvonalainak
talalkozasai ugyanabban a rendben zajlanak, barhonnan is figyeljuk meg.
Vagyis az ido, a tavolsag, az egyidejuseg kulonbozo, relativ megitelese
nem befolyasolja az esemenyek lefolyasat. Az eletvonalak hossza, vagyis
a targyak sajatideje nem fugg a koordinata rendszer megvalasztasatol, a
koordinata-transzformaciok soran nem valtoznak, invariansak. A
termeszettorvenyek szinten invariansak.

Nincs okunk feltetelezni, hogy lenne egy abszulut nyugvo koordinata
rendszer, vagy akarcsak egy abszolut nyugvo test, igy tetszolegesen
jelolhetunk ki mereseinkhez, szamitasainkhoz egy olyan
koordinatarendszert, amelyet nyugvonak tekintunk. De a spec. rel.
alkalmazasahoz arra is szukseg van, hogy ez egy inerciarendszer legyen,
tehat, hogy a szabadjara engedett targyak, amelyekre nem hatnak erok, ne
vegezzenek gyorsulo mozgast. Ilyen koordinatarendszerre mindenkepp
szukseg van ahhoz, hogy a targyak tartozkodasi helyet, idejet, mozgasat
le tudjuk irni. Mivel az idopontok, idotartamok, tavolsagok nem
invariansak, es koordinata-transzformacioval valtoznak, ezert oda kell
figyelni, hogy mikor milyen koordinatarendszer szerinti adatokkal
szamoluk. Ha egy mozgo jarmuvel kapcsolatban akarjuk hasznalni a
spec.rel.-t, akkor nem art eszbentartani, hogy a mozgo jarmu nem
inerciarendszer. A jarmuben elhelyezett ora a jarmu sajatidejet mutatja,
de nem hasznalhato rendszeridokent.

A negydimenzios Minkovszki-terben, ahol a haromdimenzios terbeli
dimenzio mellett szerepel az idokoordinata, nem csak a harom
dimenzio-beli iranyvaltasok torik meg az egyenes eletvonalat, hanem a
sebessegvaltoztatasok is. Csak az inercialis pontok eletvonala egyenes.
Az iranyvaltasok mindegyike egy forgatas a negydimenzios terben, es mint
altalaban a forgatasoknal, csak a tengely helyzete marad valtozatlan,
minden mas terbeli koordinata megvaltozik. Ez a Minkovszki-terben az
idopontok eltolodasat is jelenti, tehat a korabbi egyideju pontok
sebessegvaltoztatas utan nem tekinthetoek egyidejunek, es a korabban
mert idotartamok, es tavolsagok sem hasznalhatoak a sebessegvaltozas
utani adatokkal transzformacio nelkul.

Az ikerparadoxon targyalasaban szokasos durva hiba az szokott lenni,
hogy amikor az urhajot hasznaljuk vonatkoztatasi rendszerkent, akkor az
urhajo megfordulasakor nem vesszuk figyelembe, hogy az egyik
inerciarendszerrol egy masikra tertunk at. Az urhajo adatait ez nem
erinti, mert az urhajo a forgatas tengelyeben van. De az urhajo mogott
tavolodo Fold a megfordulaskor nem csak hogy szemben kozeledove valik,
de egy jelentos idotartamot is figyelmen kivul hagyunk a fold
eletvonalabol. Ugyanis a tavolodaskor egyidejunek velt Fold pillanatnyi
allapota a fordulas utan egy regmult allapotta valik, es amit a fordulas
utan velunk a Fold egyideju allapotanak, az a fordulas elott meg csak
egy tavoli jovobeli allapot volt. Vagyis a sebessegvaltoztatas miatt a
tavoli targyak eletvonalai elvesztik a folytonossagukat, az uj
koordinata rendszer nem illeszkedik a valtas idopontjaban a regihez. A
sebessegvaltas iranyaban kimaradnak szakaszok az eletvonalakbol,
ellenkezo iranyban pedig ketszeresen is figyelembe vannak veve. Ezt az
illeszkedesi hibat tobbfele modszerrel is korrigalni lehet, de ez csak
foltozas. A tuti biztos az a megoldas, hogyha nem valtunk  koordinata
rendszert.

A problema tehat nem az urhajo megfordulasabol adodik, hanem az inercia
rendszer valtasabol. Ha nem az urhajoban vennek fel a koordinata
rendszert, hanem valami harmadik fuggetlenul mozgo helyen, es azt is
valtanank valamikor menet kozben, akkor ugyanilyen problemaink lennenek
a koordinatarendszer valtaskor. Az urhajo iranyvaltasa, vagy az urhajora
hato, de elhanyagolt gyorsulas ezzel szemben nem okozna problemat,
ugyanugy jarhatunk el ekkor is, mintha a foldrol figyelnenk a mozgasat.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok !

Balazs kijelentese gondolkodoba ejtett, mert szigoru
filozofikus alapigazsagnak tunt,  es igy kinalta 
magat a megkerdojelezesre:   :)

>... egy informacio birtoklasa sohasem
>lehet rosszabb, mint az informacio nem birtoklasa. 

Mar regen eszrevettem, hogy szavakkal, roviden 
nem lehet tamadhatatlan alapigazsagokat megfogalmazni.
Ez alol csak a matematikat tartom kivetelnek.
A fizikat mar kevesbe. 
( Gyerekkoromban az iskolaban sokat vitatkoztunk azon, hogy
 a fuggolegesen feldobott ko megall, vagy nem all meg, 
 mielott esni kezd. 
 Kesobb az Ohm-torveny altalanos ervenyessegerol 
 folytattunk befejezhetetlennek tuno vitakat.)

A feladvanybeli matek-vilag keretein belul 
egyet ertek Balazzsal a birtoklas elonyerol, 
de ha altalanossagban vizsgalom, mas megkozeliteseket 
is talalok.

Az alapigazsagok az eletben csak elhanyagolasokkal
lehetnek ervenyesek. 
(Kar, ha e kijelentesbol sem lehet alapigazsag. 
 Paradoxon-gyanus :)

Felsorolok nehanyat az informacio birtoklas hatranyaibol:

- Az informacio birtoklasa lehet rosszabb is a hianyanal 
  mert tarolokapacitast kot le valahol valamiben, 
  vagy valakiben, ami hatrannyal is jarhat.
- Stresszt okozhat, ha masok nem fogadjak el valonak,
  amirol meggyozodtunk.
- Veszelyeztetett helyzetbe kerulhetunk, ha masok
  tudjak, hogy mit tudunk.
- Az informacio birtoklasa arra csabit, hogy 
  donteseket alapozzunk ra. Azonban bajba kerulhetunk, 
  ha mindenrol nem tudunk. ( pl. a helyesen kijelolt,
  legrovidebbnek itelt osvenyen csapdaba lephetunk,  
    mert minden informaciot nem birtokolhatunk)
- Informacio birtokaban tele lehetunk aggodalommal,
  mikozben a lelki szegenyek tekintete felhotlenul derus.

Ezek mind szubjektiv ervek, tehat emiatt sincs
kozuk a matematikahoz.

Megis - mi lehet az oka - a sok hatrany ellenere, hogy 
annyira va'gyunk az informaciora ? 
Hosszu tavon statisztikailag igazolhatonak kell lennie, hogy 
megiscsak elonyosebb tudni, mint nem tudni.
Felteteleznunk kell, hogy mar az osember is
vegzett fejben valoszinusegszamitast, illetve  
keszitett statisztikat, hiszen maskepp
hogyan is juthattunk volna el a tudomanyban
es technikaban odaig, ahol tartunk.
Vagy egyszeruen csak informacio-ehsegre 
lennenk _programozva_ ? :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Koszonom   To:ro:k Peter hiradasat a 
W-CDMA (Wideband Code Division Multiple Access) 
bevezeteserol.

Tovabbra is - korrelalok, tehat vagyok. :)

Korrelatorom ugyan nem minden tekintetben megbizhato,
s igy bizonyos lelkiismeretfurdalast erzek, amikor elkuldom a  
tudomanyba a szureseim eredmenyeit, dehat kivel is oszthatnam
meg borzongato elkepzeleseimet ?

  A lenyegre:
  Kepzeljunk el egy gomb alaku elo sejtet, melynek 
  membranja rendezett polaros epitoelemekbol all, 
  es tobbe-kevesbe zart vilagot biztosit a sejt szamara.
  
  Feluletenek rendezettsege megvaltozik amint anyagok 
  kozlekednek rajta ki-be, tehat _hibahelyek_ jelennek meg
  es tunnek el a folyton rezgo, fluktualo sejtfalon.
  
  Mig az oldott anyagok diffuzioval kozlekedhetnek, addig 
  a szilard anyagokat mintegy korulolelve, bekeriti a sejtfal, 
  es valamifele rugalmas zsilipkamra elvet alkalmazva kebelezi 
  be csomagonkent. 
  
  Mar ott tartok, hogy - az Univerzumot leginkabb ilyesfele
  sejtnek kepzelem. ( sejtem :)

  Az Univerzum egy 4 dimenzios gombsejt lenne, mely 
  amiatt tagul, mert tapanyagokat vesz fel.
  ( Vagy csak tagulni latszik, mert mi eppen a 3 dimenzios
  sejtfalban vagyunk, es kifele jovunk belole ?)
  
  A hibatlan sejtfal maga a vakuum.
  Szamunkra a sejtfal 3 dimenzios ter.
  A vakuum polarizalhato  - mint ahogyan a 
  biologiai sejtek membranjat alkoto anyag is
  elektromos aktivitast mutat.

  Mig a biologiai sejtfalak rezgese merheto, addig
  az Univerzum sejtfal-elemeinek rezgeset nem tudjuk
  kozvetlenul merni. 
  Rezgeset feltetelezhetjuk, ha minden mozgas es minden valtozas
  okat benne keressuk.
  A reszecskek kornyezetenek rendellenes rezgese a sejtfalban 
  hullamszeru jelenseget okoz, de durva meroeszkozeinkkel 
  osszesitve csak zajt tapasztalhatunk, ezert veletlenszeruen 
  valtozo vilagnak gondoljuk a reszecskek vilagat.
  ( elkepzelesem szerint a rezgesi anomaliak eredo 
  hullamvolgyeinek ill. csucsainak potencialgodrei 
  tennek lehetove teszi a reszecskefizikai koteseket.)
  
  A sejtfalban anyag altal befolyasolt rezgesi frekvencia 
  mersekelodes okozza az ido anomaliajat a vakuumban 
  mulo idohez kepest.
  
  Az Univerzum sejtfalanak polarizacios hullamai pedig 
  az elektromagneses hullamok lennek.
  
  Mi a 4 dimenzios Sejt 3 dimenzios falaban vagyunk.
  ( Azt meg nem tudom, hogy virusok, vagy ta'plalek
  vagyunk-e. :)
  
  A Sejtbe nem egyszeru bejutni.
  Nagyobb mennyisegu anyag bekebelezesehez beszurodesnek, 
  beturemkedesnek  kell kialakulnia a falan, mely korul 
  osszezarodik a 3D sejtfal - amig a Sejt bekebelezi az anyagot.
  ( A sejtfal rezgesei elozoleg _osszeterelik_ es osszepreselik
  a szetszort falatokat. Ezt tapasztaljuk tomegvonzaskent)
  
  Azt ne kerdezze senki, hogy mikor kezd osztodni ez
  a Sejt, mert sejtelmem sincs rola. :)
  
  Lehet, hogy Kerr-fele  - gyuru alaku fekete-lyuk
  kialakulasa szukseges az osztodasahoz, es jarulekosan 
  egy ujabb Nagy Bumm lesz a lyukbol szuletes ?
  
  ( Vagy pedig a lyukon kifordul magabol a vilag, es kezdodik
    elolrol ujra a Sejt anyagcsereje...)
  
  Nem szoktam  sci-fit olvasni. Ezert erdekelne, irtak-e
  mar ilyesfelet  valahol ?

  Meg valami:
  Az is felmerult bennem, hogy az anyag intelligenciajanak
  elso, mar mukodo merfoldkove barmely biologiai sejt. 
  A sejtmembran felulete  mint rezegni es hullamozni kepes
  hej -  onmagaban is alkalmas lehet valamifele 
  jelfeldolgozonak, kodolonak, muveletvegzonek, vagy
  informatornak.
  Igy az a lepese az evolucionak, hogy a sejtekbol -
  rengeteg osszekottetessel komplex feladatokra is
  alkalmas, adatfeldolgozo intelligens rendszert 
  teremtett, mar nem is tunne olyan hihetetlennek.
  
  Szkeptikus velemenyeket varok, ha szabad kernem.
  Ha ugyanis ebben a hitemben maradok  megnyugszom, 
  es nem lesz tovabb tepelodnivalom.
  
  Vagy annyira hulyeseg ez az egesz, hogy a dobbenettol 
  elakad a szo ?
  
Udv: zoli

Sziasztok!

A terhallas abbol adodik, hogy az ember 2 fule eltero fizikai helyen van,
raadasul a fej is kozotte van. :) Ami ebbol kovetkezik az az, hogy ha
jobbrol-balrol jon a hang, akkor a 2 ful eltero idoben _es_ eltero
hangeronek erzekeli. Egy problema marad: ha pont elolrol vagy hatulrol
jon, nincs kulonbseg. Viszont a delikvensnek altalaban inog a feje,
ugyhogy ez sem gond. :) 4 hangszoro sem kell, eleg ketto egy
fejhallgatoban. A hangokat viszont egy emberi fej modell fu:leibe
helyezett 1-1 mikrofonnal kell ilyenkor felvenni.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Hello
Itt van elottem egy fenytani konyv: Ebben azt irjak,
hogy a fotolumineszcens anyagok, a megvilagito
fenynel mindig nagyobb hullamhosszusagu (kisebb 
energiaju) fenyt bocsatanak ki.
Itt van elottem egy optoelektronikai konyv is: 
Infravoros fenydioda fenyet egy foszforeszkalo
ernyo zold fennye alakitja.
Melyik konyv hazudik?
Udv:Po:li