Tudja valaki, hogy hol lehet fellelni Einsteini leirasokat (pl
relativitaselmelet meg ilyesmik ) ?
Thanx in advance 
Zoli

Zoltan Lusthaus  -  Slurppy /HWDs - DaPP
H-3529 4th Perczel M. Str., Miskolc, Hungary  - +36-46-365-870

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Horvath Pista alapos de didaktikus magyarazatait megtalaljatok itt:
http://mercury.es.pusan.ac.kr/~hoi/rel.html (zipelve pedig kb fel mega)
Apropo, tud valaki HOI-rol? Az rmki-bol eltunt a raklapja...
///Meszaros Laci

Egy Skyglobe programom van, dos alatt fut, eleg regi, de sokat tud:
a Hold, Nap, bolygok es az osszes csillag -csillagkep helyzetet,
elore-hatra az idoben. Irjatok, akinek kell, 
fel mega alatti, osszecsomagoltan. 

Laci

Sziasztok!

Idezek:
> A feny sebessege vegtelen. Amit merunk , az annak a folyamatnak
> a sebessege , mig a fenyimpulzus keletkezik a fenyforrasban ,
> es az amig az impulzus visszaalakul fotonna . A ketto kozott
> barmely tavolsagot nulla ido alatt teszi meg . Az 5-szoros informacio

Miert all fenn egyenes aranyossag a zero ido alatt megtett ut es az 
impulzussa- vagy fotonna alakulas ideje kozott? Maganba is koszonettel
varom a valaszt attol, aki erti.

<sacha>

T. Gyozo !
 irta:
> A feny sebessege vegtelen. ...
> ... A magyarazat ezuttal elmarad, ...
Nem tul megGyozo a feltetelezesed. Mert hat mivel magyarazod, hogy a
feny 8 perc alatt er ide a Naprol. Ennyi ideig keletkezik? Kozben a
szobamban levo fenyforrasok nano-secundum alatt is celba juttatjak a
fotonokat? Raadasul ez a keslekedesi ido eppen az allando
fenysebesseggel magyarazhato a leginkabb, mivel pontosan a tavolsaggal
aranyos. Az mindenesetre kedves toled, hogy megkimelsz minket a
magyarazattol. Epp elegge sikerult enelkul is meglepned engem, es vegul
is mi ertelme volna a magyarazatnak? Kinek hianyzik? (Na jo, nekem, de
nagyon.) Amugy a vakuum nem irital engem, csak biztonsagi okokbol
kerulom, nehogy beszippantson. A porszivot is bizonyara ezert kerulom,
bar lehet, hogy egyeb okok is lappanganak a hatterben. ;-) A 60
nagysagrenddel gyorsabb sebesseg emlitese kulonoskeppen komolyan
hangzik. Majdnem leultem, mikor olvastam, de sajnos mar eleve ultem. Ezt
szerintem nagyon kezenfekvo ugy ertelmezni, hogy vegtelen sebesseggel
ultem le.

 irta:
> A Discovery channelen hallottam hogy a kolni egyetemen Nimtz
> professzor az ugynevezett "quantum tunelling" elv alapjan elerte hogy
> informacio terjedt 5-szoros fenysebesseggel (egy zenet kuldott egyik
> helyrol masikra lezersugar segitsegevel amely a fenti quantum
> tunelling effektust kihasznalta).
>
> Tud errol valaki bovebben?

Sokat nem tudok, de nezd meg peldaul ezt a lapot:
http://lal.cs.byu.edu/ketav/issue_3.2/Lumin/lumin.html
Sajnos angolul van, de a cime (Teny vagy kitalacio) is jelzi, hogy nem
egy lezart temarol van szo. Amit kivettem a cikkbol, az a kovetkezo:
A kvantummechanikabol ismert alaguteffektusban az elemi reszecske
valoszinusegi fuggvenye athatol a reszecsket akadalyozo potencialgaton,
tehat a gat masik oldalan is lesz a reszecskenek elofordulasi
valoszinusege, meg ha a reszecske potencialja kisebb is, mint a
potencialgat, es  raadasul az athatolas idotartalma meghaladhatja a
fenysebesseget.
A gyakorlati alkalmazasnak azonban van nemi akadalya. Ilyen
alaguteffektust nem lehet produkalni tetszoleges tavolsagon keresztul
(altalaban vekony specialis szurokrol van csak szo, talan megis komolyan
kell venni a femek egynel kisebb toresmutatojat?), raadasul a nem nulla
atjutasi valoszinuseg nem biztositja az informaciohordozo reszecske
biztos atjutasat a gaton, csak a valoszinusegnek megfelelo elofordulasi
gyakorisaggal. Vagyis ha peldaul a potencialgaton ket szazalekra csokken
a valoszinuseg, akkor szaz reszecskebol csupan ketto fog atjutni, de az
szupergyorsan. Az ilyen bizonytalan informaciohordozo pedig nem az
informatikusok alma. A hibakorrekcio tobb idot, vagy sokkal nagyobb
savszelesseget igenyel, mint a regi jol bevalt lassu, de biztos
informacio tovabbitasi modok alkalmazasa. Vagyis a reszecskek
esetenkenti fenynel gyorsabb haladasa nem jarhat az informacio fenynel
gyorsabb terjedesevel. Igy valojaban ezek a kiserletek inkabb a
kvantummechanika elmeletenek kiserleti igazolasainak tekinthetok, nem
pedig olyan gyakorlati eredmenyeknek, amelyeket konnyen tudnank
alkalmazni a hetkoznapi eletben.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok!

>A feny sebessege vegtelen. Amit merunk , az annak a folyamatnak
>a sebessege , mig a fenyimpulzus keletkezik a fenyforrasban ,
>es az amig az impulzus visszaalakul fotonna . A ketto kozott
>barmely tavolsagot nulla ido alatt teszi meg . Az 5-szoros informacio
>terjedes is szerintem nulla ideig tartott , csak mast is bele mertek .
Ez egy eleg erdekes okfejtes. Ezek szerint a tavolabbi galaxisokbol
erkezo feny is azonnal ittvan, csupan nehany ezer evecsket alakulgat
oda-vissza? ;-)
Ezt kisse nehezen tudom felfogni. Ha ez igy igaz, akkor gyorsabbak vagyunk a
fenynel... (egy csettintes alatt alig van atalakulas)
Sot, tovabbmenve az idodiletacio sem mas ezek szerint, mint a fenyhullamok
'ARJ A, illetve X-parameterezese'? (bocs, ez utobbit viccnek szantam)
Udvozlettel:
         Norbi.

Mondjatok, kicsiny hazankban hol keszitenek meg uvegbol
lencseket? Kellene nekem nehany kondenzorlencse es 
egypar objektiv a diavetitombe. A MOM letezik meg valahol?

Koszonettel

Csussz

Sziasztok !

Megszakitva talpfa-radios adasaimat 
ujra spec.rel:

Mindezideig a terhez kepest meg nem sikerult mozgast kimutatni 
a Michelson-Morley kiserletben sem.

Csak objektumokhoz kepest haladunk. 
A fenyhez kepest sem haladunk.

( Objektumnak nevezem azt, aminek globalisan nem
tulajdonitunk hullamtermeszetet.)

Szemleletet kerestem, es azt hiszem talaltam.

Mar tobb mint 100 ev ota foglalkoztat es nyugtalanit
sokakat ez a kerdes, de szemlelet helyett folyton csak 
kepletek, inerciarendszer, transzformaciok, tergeometria
stb. stb. jon be a kepbe. Ezen utobbiakra termeszetesen 
igen nagy szukseg van, es valoban zsenialis, tiszta
korrekt szakszeru megkozelitesek, de szinte kizarolag csak a 
szakemberek szamara nyujtanak elonyt.

A koznapi magyarazathoz sajnos nekem is szuksegem, 
lesz megfelelo kifejezesekre:

- ORA-nak fogom nevezni a kozonseges makroszkopikus 
  vekkerorat, mely anyagi objektum.
- Az ORA megallasan a ketyeges vegletekig lassulasat
  ertem majd, tehat nem a terbeli helyvaltoztatas 
  szunetelesere vonatkozik. 
- Rendszerorajelnek nevezem azokat az _impulzusokat_
  melyek a ter minden pontjan jelen vannak, es
  vakuumban tokeletes szinkronitast mutatnak egymassal.
  ( Az idofogalom terben egyenletesen eloszlo forrasai _ezek_. )
 
Most elveket sorolok fel, melyek meghatarozzak az  
esemenyek alakulasat. Az elvekrol, szabalyszerusegekrol 
van szo, melyek okaival egyelore nem erdemes foglalkozni, 
mert elvesznenk a reszletekben:

- Minden ORA a rendszerorajel kenyszerito, szinkronizalo 
  hatasa miatt jar.
  Ezzel egyuttal arra is utalok, hogy az ORA megallna,
  ha nem kapna tisztesseges noszogatast.

- Minden hozzam kepest allo ORA egyforman jar a ter kulonbozo 
  pontjain, s bar a tavolabbi ORAk regebbi idopontot mutatnak,
  mint a kozelebbikek, ez nem jelent aszinkronitast kozottunk.

- Amennyiben egy ORA hozzam kepest mozgasban van,
  kevesbe ervenyesul ra _kozos_  rendszerorajelunk 
  szinkronizalo hatasa. 
  Folyamatos helyvaltoztatas eseten tehat _gyengul_ az ORA 
  jarasahoz szukseges szinkronjel, s emiatt az ORA
  lassabban jar.


Ezen elvekbol kovetkezik az, hogy en, mint megfigyelo
nem tapasztalhatom a velem egyutt utazo ORAk lassulasat,
hiszen ugyanolyan frekvenciaju szinkronjeleket kapok,
mint a o''k, mig azonban masokat - akik hozzam kepest
mozognak - lassu mukodesueknek latok.
Ok ugyancsak lassu mukodesunek tapasztalnak engem.

Nyugodtan elkepzelhetunk abszolut terben torteno
mozgast, vagy allast, de a fenti elvek megsem teszik
lehetove, hogy kimutassuk - ki all, es ki mozog.
Igy az abszolut ter kepzete tulajdonkeppen felesleges.

Aki fenysebesseggel mozogna hozzam kepest,
annak teljesen megallna az oraja, mert 
teljesen elveszitene a kapcsolatot a 
rendszerorajellel. ( No refresh )

Miert rovidulnek a megfigyelohoz kepest mozgasban levo
testek ?
Az anyagot e'ro  es belso mozgasban tarto rendszeroraimpuzusok  
gyengulo hatasa - a belso mozgas lassulasaval egyutt -
meretcsokkenest is eredmenyez, mely csak a mozgas 
iranyaban tapasztalhato.

Talan sikerul ennel is tovabblepni, 
ha ez eddig _megjarja_. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

:  Minthogy ket sin van, aka'r zenes, sztereo uzenetet is
:  lehetne tarolni rajtuk.   ( no es persze faxokat  )

A poen jo, de a nemetek "telefonalast" (igaz, "uzenetrogzito" nelkul :-) )
mar megoldottak. 2 drot a palya alatt, egyik a sin mellett, a masik pedig
kozepen, es x meterenkent helyet cserelnek. A mozdony alatt rezgokor, es
maris kommunikal a palya es a szerelveny egymassal, minimum annyit, hogy 
eppen hol van a vonat.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> Tud valaki olyan programot ajánlani, ami alkalmas a hold aktuális napi
> helyének meghatározására/Melyik állatövi jegyben tartózkodik?/ akár több
> hónapra, évre előre is.

Home Planet: http://www.fourmilab.ch/homeplanet

Gacs Lajos

Gyozo irta:
>A feny sebessege vegtelen. Amit merunk , az annak a folyamatnak
>a sebessege , mig a fenyimpulzus keletkezik a fenyforrasban ,
>es az amig az impulzus visszaalakul fotonna . A ketto kozott
>barmely tavolsagot nulla ido alatt teszi meg . Az 5-szoros informacio
>terjedes is szerintem nulla ideig tartott , csak mast is bele mertek .
>Illetve megsem pont vegtelen , de becslesem szerint 60 nagysagrenddel
>gyorsabban terjed a feny a ket vegallomas kozott , ha leszamitjuk
>az oda vissza alakulast . A magyarazat ezuttal elmarad , mert
>sokszor szerepelne benne az a szo , ami sokakat irital , a
>Vakum . De hogy hetente lehet hallani olyan uj kiserletekrol ,
>amik mind bizonyiteknak tekinthetok , az legalabbis erdekes .

Ha mar igy felcsigaztal mindenkit, megis kifejthetned bovebben!
Erdekesen hangzik, amit irsz. Amire en kivancsi lennek, az az,
hogy hogy lehet, hogy a feny terjedesi ideje ket pont kozott
(beleertve az atalakulasokat is) megis csak:
     a ket pont tavolsaga / fenysebesseg (ami nem vegtelen)
Ez eleg jol merheto. Ha ugy lenne, ahogy irtad, akkor a feny
terjedesi sebessege fuggetlen lenne a tavolsagtol, ami mar
biztos feltunt volna valakinek ;-) (a 60 nagysagrend + atalakulas
esetet sem lehetne nem eszrevenni)
De nyilvan nem erre gondoltal es megvan ra a magyarazat(od).

m