Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 532
Copyright (C) HIX
1998-09-20
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
		
HIX Pointcast websugarzas
-------------------------

Ismet olvashato a HIX websugarzassal, miutan atirtam a formatumot az
uj Pointcastnak megfelelore. Leiras a kovetkezo cimen:

http://www.hix.com/hix/webcast/

Jozsi. /HIX/
1 Re: nagy primszamok (mind)  28 sor     (cikkei)
2 Re: szamossagok (mind)  28 sor     (cikkei)
3 Egy alltalanosan relativ erdekesseg (mind)  19 sor     (cikkei)
4 Re: fekete lyuk (mind)  123 sor     (cikkei)
5 aksi, lampa (mind)  12 sor     (cikkei)
6 "Teljes napfogyatkozas 1999" konferencia - Szombathely, (mind)  63 sor     (cikkei)

+ - Re: nagy primszamok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Fri, 18 Sep 1998 09:09:20 EDT,   (Láng Pál)
wrote:

> primszamokat, nevezetesen azt hogy jo par evvel ezelott azt
> olvastam , hogy az eddig ismert legnagyobb primszam az
>                  M(33)    =2^859433 - 1
> nagysagu Mersenne-szam.
> Ez bizony eleg nagy, de nem tudom, talaltak-e azota
> nagyobbat is, hiszen az a  szamitogep, amellyel az ezt
> eredmenyezo prim-tesztet futtattak, ma mar bizonyara
> elavultnak tekintheto.

A ma (1998.09.20) ismert legnagyobb primszam az M(37)=2^3021377-1 .
Errol iden januar 27.-en derult ki, hogy prim. Szamjegyeinek szama
909,526. Ezt, es a ket kovetkezo legnagyobbat a GIMPS (Great Internet
Mersenne Prime Search) projekt kereteben fedeztek fel (pontosabban
fedeztuk, hiszen magam is reszt veszek benne), egy egyszeru asztali
PC-n. Tehat nem elavult szamitogepeken, hanem sok-sok PC-n. Sok lud
disznot gyoz alapon.

A GIMPS projektben jelenleg tobb mint 5000 ember vesz reszt, mindenki
sajat gepe(i)n futtatja a George Woltman floridai programozo altal irt
programot, az interneten keresztul szinkronizaljuk az eredmenyeket.
Akinek kedve van, reszt lehet benne, ha valaki megtalalja a
kovetkezot, egesz jo sajto't kap. Informacio es belepes a
http://www.mersenne.org/prime.htm  cimen.

/Gabor
+ - Re: szamossagok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Fri, 18 Sep 1998 12:10:33 EDT,   wrote:

>> Egyebkent R barmely megszamlalhato reszhalmazahoz lehet olyan f:R->R
>> monoton fv-t is konstrualni, amely a halmaz minden pontjaban szakad es
>> a halmaz komplementeren folytonos, igy olyat is, amely minden
>> racionalis pontban szakad, es minden irracionalis pontban folytonos.
>
>Es elarulod a konstrukciot?
>
>Titusz


Hogyne. Most olvasgatom S. Balazs megoldasat, addig is elmondom azt
amit en ismerek, az talan egyszerubb.

Legyen H<R a megszamlalhato halmaz, h(i) elemekkel. Tovabba legyen
r(i) egy olyan pozitiv valos szamsorozat, hogy szumma(r(i))
konvergens. 

Az f fuggveny x beli erteke azon r(i) valos szamok osszege, melyekre
h(i) <= x,  (Ha H alulrol korlatos halmaz, akkor f(x)=0 minden olyan
x-re, amely kisebb H minden elemenel).

Ez a fuggveny nyilvan monoton no, H komplementeren folytonos, es H
pontjaiban ugrik, meghozza ri-t. QED.


/Gabor
+ - Egy alltalanosan relativ erdekesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mar annyi szo volt itt az alltalanos relativitaselmeletrol, hogy nem tudom
megallni, hogy ne irjam meg a kedvenc reszemet belole.


AZ ALLTALANOS RELATIVITASELMELETBEN NEM MARAD MEG SEM AZ ENERGIA, SEM AZ
IMPULZUS, SEM AZ IMPULZUSMOMENTUM.

Aki ezen meglepodne:
Az energia, impulzus es impulzusmomentum megmaradasa az szarmaztatott
tetel.  Az ido ill a ter homogenitasabol ill izotropiajabol kovetkeznek
(ld. Landau I.).  Namarmost az alltalanos relativitaselmeletben ezen, a
geometria simasagara vonatkozo feltetelezesek nem teljesulnek.

ImRe

> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)
+ - Re: fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Takacs Ferenc wrote:
> > Na ja, de az altalanos relativitaselmeletben nincsen gravitacios
> > eroter.
> 
> Viszont az alt.rel.t azert talaltak ki, hogy magyarazatot adjanak a
> gravitacios eroterre. Vagyis az alt. rel. nem mas, mint a gravitacios
> ter elmelete. Minden - legalabbis a szandek szerint minden - hagyomanyos
> gravitacios terelmeleti fogalomnak meg van az alt. rel.-ben a
> megfeleloje.
> 
> > A masik problema az abban
> > rejlik, hogy differencialgeomaetriai szemszogbol nezve az altalanos
> > relativitaselmeletben csak sztatika letezik.
> 
> Hat ez valoban nagy problema. Pontosan ezert kaphattak szarnyra ilyen
> fekete lyuk nevu absztrakciok. A valosagban csak dinamika van. Nem
> leteznek statikus terek.

Na ezt most nem ertem.  Ha nincsen gravitacios mezo, raadasul minden
statikus (bizonyos szemszogbol), ajjor hogyhogy csak dinamika letezik?

> 
> > De gondolj csak bele, hogy mennyivel kisebb energiaju egy
> > gamma foton, mint mondjuk egy cseresznyemag
> > (E=mc -veel szamolva).  Na durvan ennyivel is kevesbe
> > modositja a geometriai ter szerkezetet.
> 
> Egy foton energiaja valoban kicsi. De a cseresznye magban nem csak tomeg
> van, hanem vannak atommagok, es elektronok is, megpedig szep szammal
> (annyian vannak, mint ahany tomeg). Ezeknek egyutt viszont jelentos

Jo.  De akkor mond meg, hogy mekkora ezekbek a reszecskeknek a
(tomeg-energia)surusege.  Hiszen a lokalis tergorbulet szempontjabol ez a
lenyeges.  Ha ezeknek az alltalad feltetelezett iszonyu (tomeg-energia)
surusege mellett meg sebesseguk is van, nem kene pl egy elektronsugarnak
eszlelheto valtozasokat letrehozni a geometriaban?

> lehet az elektromos mezeje. Kozvetlenul a cseresznye mag mellett olyan
> nagy, hogy el is gorbiti a fenysugarakat (Freshnel fele elhajlas). Es ha
> eppen egy uveggolyorol van szo, akkor ez a mezo lelassitja a golyon

Az elektromos mezo hogy lassitja le ill gorbiti el a fenyt?  Egy cimboram
egyszer szabad idejeben kiszamolta a foton-foton vertexet elso rendben, es
igen kis nemlinearis jarulekot kapott....

> atmeno fenysugarakat. Tavolhatasban ez a tergorbites sokkal kevesbe
> jelentos, mivel a negativ, es pozitiv toltesek hatasa semlegesiti
> egymast. Nagyon valoszinu, viszont, hogy a ter gorbitese nem fugg a
> toltes elojeletol. Ha fuggne, akkor sokkal jobban osszekuszalodnanak az
> atmeno sugarak. (Persze ez meg csak feltetelezes.)

Mas.  Ha valamit mar a klasszikus fizikaval is lehet magyarazni (ld Frensel
fele elhajlas), akkor valoszinusitem, hogy egyszeruen kovarians
formalizmusra valo atteressel megkapjuk az alltalanosan relativ leirast. 
Szoval miert kell bekeverni az elektronok alltal letrehozott tergorbuletet?

> > Az, hogy gyujtolencsekent mukodik, az igen eros tulzas.
> 
> Valoban. De hat vegul is egy csillag sokkal nagyobb egy lencsenel. :-)

Lattal mar olyan "gravitacios lencset," amelyik fokuszal?

> >> letrejon egy tomeg. Hogy hogyan az most nem lenyeges, de mivel
> >> ismerjuk
> >> a tomeg-energia ekvivalenciajat, feltehetjuk, hogy valami energiabol.
> > Egy fizikus kerdes: Hogyan jon letre az a tomeg?
> 
> Mint fent irtam; nem lenyeges. Masrol beszelek. Ugyan az a problema a

De hat nem jon letre!!!!
Igy pedig nincs ertelme annak amirol beszelsz.  (Ezt probaltam finomabban
megfogalmazni.)

> hatas terjedesevel, ha az adott helyen nem keletkezik a tomeg, hanem egy
> masik helyrol erkezik. Az uj helyre erkezo tomeg hatasa csak
> fenysebesseggel tavolodo hatasa alapjan modosithatja a gravitacios
> teret, vagy ha neked ugy jobban tetszik, gorbiti meg. Ezt a hagyomanyos
> terelmeletben a retardalt potencialok hasznalatanak nevezik. Csak hogy
> amig a spec.rel.-ben ez valoban egy allando sebesseget jelent, addig az
> alt.rel.-ben a hatas terjedesenel is figyelembe kell venni a ter
> gorbuletet, vagy hagyomanyos szohasznalattal a gravitacios ter
> erosseget, es elhajlasat. Ez ugyanaz a mechanizmus, mint ahogyan a feny

Most fenysebesseggel terjed, vagy nem?

> is terjed a gorbult terben. Ezek a retardalt potencialok felelnek meg
> tehat a tergorbito tenzoroknak. Es eppen itt jon be a kepbe a
> esemenyhorizont. Nem lehet retardalt potencialokkal szamolni rajta

Nem is kell, hiszen mindig a jovoben van.  Legalabbis minden fizikailag
ertelmes esetben.

> keresztul. Ajto becsukodott, tomeg benmaradt, nem maradt kinn semmi,
> csak a remenytelen vegtelen ut. Ha az alt.rel.-ben csak statikus terek
> leteznek, mint mondod, akkor ez sulyos hianyosag. A vilagban altalaban
> zajlanak a dolgok. Persze nem keso meg behozni a lemaradast, csak az

Na ja, mert az egyik terdinenziot mi csak mint skalar parametert
erzekeljuk.  Ezert latjuk ugy, mintha zajlananak a dolgok.

> esemenyhorizonton kell valahogy tuljutni.

En inkabb maradnek itt :)))
Azt mondjak, hogy arrafele az arapajerok igencsak artalmasak az egeszsegre.

> > Az teny, hogy a kulso szemlelo szamara nem letezik a fekete lyuk,
> > hiszen a kollapszus az az o szemszogebol vegtelen ideig tart, de vannak
> > olyan idoszeru gorbek, amelyek az elkeszult fekete lyukban vegzodnek.
> > Ill. a kollapszus a sajat szemszogebol nezve veges ideig tart.
> 
> A kollapszust nezze az o szemszogebol, mi pedig nezzuk a mi
> szemszogunkbol.

Hat ez az!
Vagyis a fekete lyuk az valamilyen szemszogbol nezve nem letezik, de ez nem
nyugtatja meg azt, aki eppen bele esik.

ImRe

> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)
+ - aksi, lampa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Egyreszt az a fogaskerdes, hogy manapsag mi a legjobb aksi? Regen a lugos
aksik voltak hosszu idore eltarthatok. Manapsag a zselesrol hall az ember,
hogy az a tuti, de milyen teren? Mennyi lehet az ara?
Egy telekre kellene kiszallitani, ahol feltoltott allapotban hosszu ideig
mukodokepesnek kellene maradnia, es halozat nelkul utantolthetonek. Napelem,
szelkerek, stb.

Masreszrol a tudtommal legenergiatakarekosabb lampa a natriumgoz lampa. De
hol lehet hozzajutni? Mik a mutatoi altalaban? (allitolag meg azeket az
"alfenycsoveket" - amik kortefoglalatba csavarhatok is lekorozi)

Henrik
+ - "Teljes napfogyatkozas 1999" konferencia - Szombathely, (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Gothard Amatorcsillagaszati Egyesulet valamint
a Megyei Muvelodesi es Ifjusagi Kozpont

                    "Teljes napfogyatkozas 1999"

cimmel konferenciat rendez

               1998. oktober 2-3-an (penteken, szombaton)

amatorcsillagaszok, bemutato csillagvizsgalo vezetok,
csillagasz szakkorok, klubvezetok, egyesuleti vezetok, szaktanarok es
idegenforgalmi szervezok reszere.

A konferencia helye: Megyei Muvelodesi es Ifjusagi Kozpont
Szombathely, Ady ter 5.

A program oktober 2-an 10 orakor kezdodik es 3-an 13 oraig tart.
Az eloadasokat felkert neves hazai es kulfoldi szakemberek tartjak.


                        A tervezett program:
                        ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 Vertes Erno:  1999 - a teljes napfogyatkozas eve

 Dr. Horvath Andras:  A teljes napfogyatkozas letrejottenek kozmikus
     feltetelei, a megfigyelheto csillagaszati jelensegek es
     az ehhez szukseges technikai eszkozok.

 Bartha Lajos:  Fogyatkozasok a tortenelmi Magyarorszagon

 E. Kovacs Zoltan:  Az 1999. evi teljes napfogyatkozas efemerisei

 Dr. Kovacs J. Attila:  A teljes napfogyatkozas varhato biologiai
     kiserojelensegei es ezek megfigyelese

 Dr. Szinetar Csaba:  A teljes napfogyatkozas varhato etologiai
     kiserojelensegei es ezek megfigyelese

 Dr. Karossy Csaba:  A teljes napfogyatkozas varhato meteorologiai
     kiserojelensegei es ezek megfigyelese

 Vertes Erno:   A teljes napfogyatkozas varhato tarsadalmi kiserojelensegei,
     kozossegek felkeszitese a jelensegre, az informacio es a propaganda
     megszervezese

 Theodor Pinter:  A teljes napfogyatkozas expediciok tapasztalatai es
     felhasznalasuk az 1999. evi expediciok szervezesehez

 Balogh Karoly:  Az 1999. evi teljes napfogyatkozashoz kapcsolodo Vas megyei
     hobbiturisztikai tervek es lehetosegek

 Dr. Hermann Mucke:  Felkeszules Ausztriaban a teljes napfogyatkozas
     megfigyelesere, idegenforgalmi - turisztikai  programok


A konferencian a reszvetel dijtalan, etkezes a resztvev‹k onallo gondoskodnak.
A szallasigenyeket kerjuk elore bejelenteni.

Jelentkezni lehet irasban Vertes Erno - 9730 Koszeg, Rohonci u. 48. cimen vagy
e-mailen Tuboly Vincenel a    cimen.

                                                (Kozreadta:  Tepi, MCSE)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS