Sziasztok ! Kedves Andras !
Sebeimet nyalogatom az entropia es szokesi sebesseg miatt.
Harcolni fogok az entropianovekedes torvenye ellen,
amig fel nem bomlok, es szet nem szorodok az Univerzumban !
Piheneskeppen, amig kiheverem a kijozanito pofonokat, melyeket
kuldtel a toled megszokott kimailetlenseggel - es addig is
amig kivarom, hogy a gensebeszet embert faragjon belolem
okorbo''l - kikapcsolodasul idezem A. S . Eddingtont :
_Az a torveny, hogy az entropia allandoan no - a termodinamika
II. fotetele -, szerintem a termeszet torvenyei kozott a
leghatalmasabb. Ha valaki arra figyelmeztet, hogy a
vilagegyetemrol alkotott kedvenc elmeleted ellentmond Maxwell
egyenleteinek, sebaj. Ugy kell a Maxwell-egyenleteknek !
Ha elmeleted ellentmond a megfigyelt tenyeknek - ugyan mar -
a KISERLETI FIZIKUSOK NEHA IGENCSAK ELSZURJAK a DOLGOKAT.
Ha azonban azt talalod, hogy elmeleted a termodinamika masodik
fotetelevel all ellentetben, akkor semmi joval nem
biztathatlak, csufos bukas var read !_
Jaj, hogy miket nem olvas az ember kinjaban...
En mindossze eddig voltam kepes eljutni a TD-val kapcsolatban:
Roviden: a TD I. fotetele maga - az energiamagmaradas tetele,
azaz zart rendszer osszenergiaja allando.
Nincs keletkezes, nincs eltunes.
A II. fotetel sotet. ( nekem tul bonyolult),
De hangsulyozzak, hogy kovetkezik belole, hogy
lehetetlen olyan gepet kesziteni, mely a ho''-t teljes
mertekben mechanikai munkava alakitana.
Tovabba az is kovetkezik belole - hogy zart
rendszerben elobb utobb minden energia hove alakul.
( No ez a fotetel az amibe galardul beleraktak az
entropiat, mely a kiismerhetetlenseg jelkepe.
Entropia tehat egy asszony lehet - hiszen no'')
Ezek a gonosz fotetelek tehat karoltve tagadjak
a perpetum mobile lehetosegeit. Hat szabad ebbe belenyugodni ?
Jellemzo, hogy orokmozgokkal is mindig ferfiak bibelodtek.
Andras hiaba ajanlod, hogy tanuljam meg jobban a foteteleket.
Soha nem volt szerencsem, hogy olyan konyvek keruljenek
a kezembe, melyekbol kiserleti eredmenyek es az
abbol levont logikus kovetkeztetesek szepen kovethetoen
egyszerre benne lennenek.
Pedig mar tobbszor probalkoztam ezzel. Az ellenfelet meg kell
ismerni! De folyton feladtam.
Idegtepo dolog nyitott konyvek sokasaga kozott ketsegbeesetten
ugrandozni, es folyton az elvesztett fonalat keresgelni.
Egyetertek, hogy nincs jogom ketelkedni abban amit nem ismerek.
Viszont maskepp eszembe se jutna foglalkozni vele,
hiszen nem szep, hanem szaraz dolog a matematikai
formalizmusbol visszafejtegetes.
Ahhoz, hogy csak ugy magaval ragadja az embert - szep
gombolydednek kellene lennie.
( Globalis Entropia onagysaga - igaz, hogy no'',
de mar nagyon koros lehet. Talan meg az idealis gazok
korabol szarmazik, vagy annal is regebbrol.)
A rossz konyvek is okai annak, hogy a legtobb halando arra van
karhoztatva, hogy csak higgye, es dogmakent fogadja el a
fizika tanitasait.
Az energia fogalmanak tiszta, vilagos megfogalmazasaval
sem talakoztam meg.
Ha talalomra megkerdezel - nem szakembereket - eszreveheted,
hogy milyen nehezen tudjak megfogalmazni.
Ha ramkerdez valaki, meseljem el mi az energia
- ilyesfeleket szoktam kinomban valaszolni:
Ize.. munkavegzokepesseg...
Keves ? Keves. Akkor korulirom:
Egy megfoghatatlan, elvont valami, ami ott van
a fizikai osszefuggesekben, kepletekben,
s kituntetett szerepet tulajdonitanak neki,
mert az eddigi megfigyelesek szerint nem tuntetheto
el nyomtalanul, legfeljebb mas format olt.
Keves ? Keves.
Ekkor meg hozzateszem, hogy valamelyest
megis egyszeru legyen - Energia minden - ami elvileg hove
alakithato. De itt mar elbizonytalanodom, mert tudok
olyan muszaki foiskolai fizika tanarrol, aki elott
azt a szot - hogy hoenergia - tilos volt kiejteni.
Hiszterias rohamot kapott tole, es gyakran kialtozta
eloadasain: _Jegyezzek meg : Ho'' nincs ! Ho'' nincs !
A ho'' csak munkahipotezis ! Nincs ilyen energia !_
Hat nem kedves ?
Szegenyt egy termeszetgyogyasz azonnal megolhette
volna, egy ovatlan kerdessel :
- Tanar ur - mi a velemenye a bionergiarol ?
Talalkozni konyvekben azzal a kijelentessel, hogy az energianak
ketfele formaja ismeretes: a helyzeti energia es a mozgasi energia.
Ezek szerint a tanarnak igaza volt ?
Ott a baj, hogy a tudomanyos konyvek egy resze elvont
modon, es elvi szinten targyalja az osszefuggeseket,
jelensegeket.
A legrosszabb fajta konyveket pedig mintha a szakember
a munkatarsai szamara irna azzal a cellal, hogy csodaljak,
- o mar milyen magasra jutott a tudasban.
A konyvek masik resze atesik a lo tulso oldalara, es tenyeket
kozol, de a gondolatmenetetet, a kovetkeztetesek szuleteset,
emberi logikajat, elozmenyeit, hatteret nem ismerteti.
Es erdekes, hogy minel bonyolultabb egy elmelet, annal
magatol ertetodobbnek tekintik, hogy az mar mindenkinek
a kisujjaban kell legyen.
Legtobben mindig ketelkedunk abban, amit nem
ertettunk meg tisztan. Es ezt a ketelkedest nem lehet
parancsra eloszlatni.
Hogy is lehetne csak ugy megtanulni a termodinamikat,
amikor me'g maga a zsenialis Maxwell is sajat csapdajaba esett,
amikor egy egyszerunek latszo gondolatkiserletet krealt
(Maxwell demonjai) melyet sem o, sem masok nem tudtak
megoldani sokaig.
50 ev! kellett, hogy Szilard Leo megoldja a rejtelyt 1929-ben.
---------------------
Szokesi sebesseg: Trehanysagom aldozata vagyok.
Reg elfelejtettem amit valamikor bebiflaztam a kozmikus
sebessegekrol. Azt irtam, nem tudom elkepzelni.
Tevedtem. Sikerult elkepzelni.
A varazsszo a konvergencia volt, koszonom, hogy ezt
megemlitetted, annak ellenere, hogy en az integralast
ugy kerulom, mint bienergetikus a szike't.
De - nem kellett most rogton matematika utan kapkodnom.
Eleg volt a fejemben levo karfiolszeru kepzodmeny, es
csekely kepzeloero, hogy belassam a szokes lehetoseget.
Ha elgondoljuk azt, hogy van olyan domb melynek tetejere
egy lentrol elinditott kb. 11km/sec kezdosebessegu golyo
eppen felgurulhat, akkor mar sinen vagyunk.
A domb oldala mindegy milyen meredek, nem szamit.
A magassaga az ami a lenyeges.
Ha olyan dombra guritjuk fel a golyot, mely eleinte igen meredek,
de kesobb lankassa valik, es a csucsa igen messze van,
s lehet az akar a vegtelenben is, akkor - a golyo oda is elgurul,
s nem fordul vissza menetkozben, annak ellenere, hogy kozben
lassul-lassul. Fel kell jutnia es kesz, ha egyszer mar megkapta
az utravalo energiat.
Hiszen nem a tavolsag lekuzdesehez kell az energia,
hanem a magassag eleresehez.
Mindezt akkor teszi, ha eltekintunk a vesztesegektol ( surlodas, stb).
A Fold gravitacios tere is hasonlo modon engedi
el a kilott targyat a vegtelenbe.
No mit szolsz Andras ? Hogy kikerultem a konvergenciat ?
Halabol, egy demonokrol szolo, udito, kepzeletbeli parbeszed
reszleteit idezem Eric Rogers-tol. ( nem Maxwell demonjai )
A dolog lenyege, hogy ketten beszelgetnek a surlodasrol.
egyikuk a demonok muvenek tekinti, a masikuk pedig
tudomanyos allaspontot kepvisel. Ez biztosan tetszeni fog.
A: Nem hiszek a demonokban.
Z: En igen.
A: Nem ertem hogyan is okozhatna'nak a demonok surlodast.
Z: A dolgok ele allnak es nyomjak oket, hogy megallitsak.
A: Me'g a lege'rdesebb asztalon sem latok demonokat.
Z: Tul picinyek es szinte atlatszoak.
A: De durva feluleten nagyobb a surlodas.
Z: Tobb a demon.
A: Az olaj segit.
Z: Mert megfulladnak tole a demonok.
A: Ha kifenyesitem az asztalt, csokken a surlodas.
Z: Mert letorlod vele a demonokat.
A: Ha egy teglat akarok elmozditani az asztalon,
csak egy bizonyos ero meghaladasa utan mozdul el.
Z: A demonok ereje veges. Egy bizonyos hataron tul
nem tudjak megtartani a teglat.
A: De amikor mar mozog a tegla, akkor is van surlodas.
Z: Ezt a demonok osszetort csontjai okozzak.
A: Ha ujra es ujra megmozditom a teglat az asztalon,
a surlodas alig valtozik, holott mar az elso
huzaskor megolhettem a demonokat.
Z: A demonok hihetetlen gyorsan szaporodnak.
A: A surlodasnak torvenyi is vannak:
A mozgatas ellen hato ero aranyos a feluleteket
osszetarto erovel.
Z: A demonok a felulet porusaiban elnek.
Nagyobb nyomas hatasara tobben rohannak elo,
hogy nyomjanak. A demonok mindig eppen akkora erokkel
huznak, nyomnak, mint amilyen eroket tapasztalsz
a kiserleteidben.
Udv: zoli
|