1. |
Allando dolgok (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
2. |
soc.culture.hungarian, javaslat s.c.magyar atnevezesere (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
3. |
Kedves Joska! (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
4. |
Szadai Jozsefnek az allandosagrol (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
5. |
a torvenyek allandosagarol (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
6. |
Koos Kolosnak a letrol es eletrol (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
7. |
Stradivari & onania (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Allando dolgok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szadai Jozsef ( ) irja:
> a termeszeti torvenyek allandoak.
> Nos ez sem igaz.
Hat ezt honnan tudod? Az, hogy abban a formaban, ahogy mi
jelenleg ismerjuk oket nem azok, az lehet.
De mivel modelljeink egyelore eleg veznacskak,
ez nem sokat jelent.
> A Gravitacios allando a vilagegyetem tagulasaval csokken.
Ez a legtobb modellben nem igaz. Maga az allando nagyjabol
allandonak tekintett mindenki altal. Hogy a tagulas miatt
gyengulnek a gravitacios kolcsonhatasok, az pont a tavolsagok
novekedesenek tudhato be.
> Bizonyos esetekben (pl. fekete lyukak) az osszes ismert termeszeti
> torveny ervenyet veszti.
Itt nagyon nagy betukkel irnam, es hatszor alahuznam azt a szot:
"ismert"! Arrol nem is beszelve, hogy bizonyos szempontbol
meg igy sem teljesen igaz: a toltes es impulzusmomentum
megmaradas torvenye ugy tunik teljes mertekben ervenyes.
Jo volna, ha egy szakerto is beleszolna, de mintha azt pletykalnak,
hogy a termodinamika alapveto torvenyei (fotetelei) is
ervenyesek. Az pedig, hogy a gravitacios kolcsonhatasok
nagysaga vegtelennek tunik, valoszinuleg csak annak a kovetkezmenye,
hogy nem ismerjuk a gravitacio kvantumelmeletet.
Vegul is a fekete lyukak azon terreszek, ahol a klasszikus
relativitaselmelet nem ervenyes, pont ugy, mint ahogy pl.
egy hidrogenatom belseje is olyan terresz, ahol a newtoni
mechanika nem ervenyesul.
minden elkepzelheto es elkepzelhetetlen jot mindenkinek
Geza
|
+ - | soc.culture.hungarian, javaslat s.c.magyar atnevezesere (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ezuton is szeretnek mindenkit tajekoztatni, hogy uj Usenet-csoport
letrehozasat (illetve az s.c.m atnevezeset) javasolom:
soc.culture.hungarian. A javaslat magyar nyelvu beharangozoja a TIPP-en
volt olvashato a mult heten, a teljes angol nyelvu inditvany pedig
megtalalhato a SENDDOC new/soc.culture.hungarian_Proposal-1 doksijaban,
rovid magyar nyelvu magyarazattal bevezetve. Kerem, minel tobben
kovessetek a news.groups Usenet-csoportban folytatando vitat! Akiknek
nincs kozvetlen net-news hozzaferese, azoknak javaslom kiindulasul a
new/Usenet_email_utjan tajekoztatoban foglaltak atnezeset.
Zoli , finger for the charter of s.c.h
# Wallace Sayre said, "Academic politics is the most vicious and bitter
# form of politics, because the stakes are so low." He didn't know
# Usenet: welcome to the next level. (Ron "Asbestos" Dippold)
|
+ - | Kedves Joska! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>E-mail :
>Temakor: Vegh Laszlonak allando dolgokrol ( 13 sor )
>Idopont: Wed Mar 8 08:49:36 EST 1995 VITA #205
>A VITA egyik szamaban irtad hogy a termeszeti torvenyek allandoak.
>Nos ez sem igaz.
>A Gravitacios allando a vilagegyetem tagulasaval csokken.
No ezt honnan vetted? Melyik konyv mely oldala? Vagy melyik folyoirat melyik
cikke? Nagyon Fontos!
>Bizonyos esetekben (pl. fekete lyukak) az osszes ismert termeszeti
>torveny ervenyet veszti.
Nagy tevedes. Toltesmegmaradas, tomegmegmaradas, impulzusmomentummegmaradas,
impulzusmegmaradas. Ez mind igaz a fekete lyukaknal is.
>Persze van ami allando (mai ismereteink szerint), pl. a fenysebesseg
>vakuumban, az elektron toltese, a viz harmaspontja, vagy fajhoje, az
>abszolut nuullafok). De biztosan ezeket sem allithatjuk, csupan
>tudasunk mai ismeretere alapozzuk.
>Egyvalami allando, a valtozas lete.
Ezzel a resszel, kulonosen a "De biztosan ezeket sem allithatjuk" mondattal
mar egyet tudok erteni.
Horvath Pista
|
+ - | Szadai Jozsefnek az allandosagrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Jozsef !
Ami az allandosagot illeti, nyilvan igazad van, de ez csak megismeresunk
vegessegenek a kovetkezmenye.
Nyilvan v a n n a k olyan torvenyek, amelyek allandoak, amelyek leirjak
a valtozast is. Persze lehet, sot valoszinu, hogy ezeket soha nem fogjuk
megtudni.
Udvozlettel Feri 8-)>
|
+ - | a torvenyek allandosagarol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Jozsef, a VITA#205-ben irod, hogy me'g a termeszet torvenyei
sem tekinthetok allandoknak:
>A Gravitacios allando a vilagegyetem tagulasaval csokken.
>Bizonyos esetekben (pl. fekete lyukak) az osszes ismert termeszeti
>torveny ervenyet veszti.
>
>Persze van ami allando (mai ismereteink szerint), pl. a fenysebesseg
>vakuumban, az elektron toltese, a viz harmaspontja, vagy fajhoje, az
>abszolut nuullafok). De biztosan ezeket sem allithatjuk, csupan
>tudasunk mai ismeretere alapozzuk.
>Egyvalami allando, a valtozas lete.
Valoban, egyre tobb torvenyrol derul ki,
hogy csak meghatarozott feltetelek mellett ervenyes. Peldaul a newtoni
gravitacios torveny az altalanos relativitaselmelet alkalmazasakent
kapott kozelites. De azert az altalanos relativitaselmelet me'g a fekete
lyukakat is kepes leirni es a kvantummechanika a fekete lyukak
energiajanak szetsugarzodasarol is szamot ad.
Azt lehet mondani, vannak alapveto torvenyek, amelyekbol masok
leszarmaztathatoak. Hogy az alapveto torvenyek mennyire tokeletesek,
megint kerdeses. Peldaul a kvantummechanika es az altalanos
relativitaselmelet, mindketto alapnak tekintheto, a Planck idon
es hosszon (10^-44 sec es 10^-33 cm) belul mar nem ervenyesek.
De feltetelezzuk, hogy a kvantumgravitacio, amelyik me'g azon belul
is jo, es hataresetkent tartalmazza a kvantummechanikat valamint az
altalanos relativitas elmeletet is, igazan alapveto torveny.
A valtozasok felett allo, azokat formalo, de azoktol fuggetlen,
allando es orok torvenyek lete a fizika alapfeltelezese, me'g ha
kiderul is, hogy a feltart torvenyek tulnyomo tobbsege csak
korlatozottan ervenyes, leszarmaztatott torveny.
Udv, Vegh Laszlo
|
+ - | Koos Kolosnak a letrol es eletrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kolos!
Hogy a let es az elet kulonbozosegerol, szokasokrol es torvenyekrol,
valtozasokrol es allandosagrol beszeljunk, talan meg kellene
probalni tisztazni, minek tartjuk az embert.
Mit kaptunk az elettel? Talan azt, hogy szuleteskor a meghatarozott,
oroklott kepessegekkel, de tiszta lappal indulunk. Azutan beirodott
belenk sokminden. A pszichenk allandoan valtozik, alakul, ez
hatarozza meg valaszainkat. Felismerunk, megerzunk bizonyos torvenyeket,
kialakulnak szokasaink, a tortenesekre ezek szerint reagalunk.
Visszatukrozzuk azt, amit egyszer mar megtanultunk, felismertunk.
Vajon az ember csak a vilagot visszatukrozo valami vagy ennel tobb?
Van-e bennunk, bennem valami plusz, ami tobb annal, mint a vilag
jelensegeinek visszatukrozodese? Kepesek vagyunk-e felismerni az
orok es allando torvenyeket, melyek elohivtak bennunket, melyeknek
letunket koszonhetjuk? Rajohetunk-e arra, miert inkabb mi letezunk,
mint mas valami, vagy a semmi?
A kerdesekre nehez valaszolni. Miert tudott emberfia Stradivari
hegedut kesziteni, honnan bukkanunk ra a megoldasra soha nem tapasztalt
nehez feladatok eseten, nem tudom. Nem megszokasbol, az biztos.
Van-e valamilyen melyebben fekvo letezo, amely megvilagosit
(neha) es eberebb allapotba kerulunk es a teljessegre raerezve
felbukkan a megoldas, nem tudom kizarni. Sajnos csak igen ritkan,
egyebkent az eletunk igencsak docog. Ha volna valamilyen, a teljes
emberiseg tortenelme soran kialakult, letezo kollektiv tudatalatti,
amely szamunkra erthetetlen modon, neha-neha ellat nemi otlettel,
ez magyarazatul szolgalhatna.
Nagyon nehez lenne megfogalmaznom, mi lenne letezesem lenyege, a
Let ram juto resze, amivel gazdalkodhattam, gazdalkodom, amiert felelosseget
viselek, amiert szamot kell majd adnom. Eletemrol gondolkodva megcsak
tudok ilyet-olyat mondani, ezt csinaltam, azt nem tettem, valamit
jol rendeztem el, mashoz szerencsetlen modon nyultam es bajt kevertem.
Hogy a zajlo eletben vegul is mennyire ismertem fel a torveny altal
diktalt tennivalokat es megtettem-e azt, amire meg volt adva a
lehetoseg, szoval a letem es az eletem mennyire lehet fedesben,
nem is merek ra valaszolni. Egyetertek azzal, amit irtal, miszerint
>Az Elet a lefojtott Letezes.
Minden jot kivanok Laszlo
|
+ - | Stradivari & onania (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Let - Elet.
Elet, ami a tudasra (a megszerzett vivmanyokra) epul es azok tovabbepitesere
torekedve fonntartja magat. Az Elet produkal olyan Muszaly-okat, mint az
otthon melege, vagy az emberi nyelvek. Az otthon melege peldaul a normalis
eletvitelunk alapja, a nyelv pedig kommunikacionk eszkoze. A haza fogalma is
ennek egy peldaja: valami Eletunkhoz szervesen kapcsolodo de nem esszencialis
eleme. Legjobban ezt azzal tudnam erzekeltetni, hogy egy peldazatot hozok fol
ra: vannak dolgok amelyek olyanok, mint a csorgoora. Holott ismert jelenseg,
hogy az ember kepes magat "beprogramozni" arra, hogy reggel folebredjen,
megsem ezt a kepesseget hasznalja e celbol, hanem a csorgoorat. Idomeresre
sem belso orajat hasznalja, hanem orajat, vagy a Nap, a csillagok allasat.
A kommunikaciora ez eppigy ervenyes: a nyelv arnyalatai arrol tanuskodnak,
hogy tobbretegu a nyelv szerkezete. Szamtalan dolgot lehet kifejezni az
eszkozok egyszeru atrendezesevel, vagy pl. a beszlet nyelv hangsulyaival.
Beszed nelkul bajosan lennenk meg, de a telepatia tokeletesen potolja csak
tekintetben nem: telepatiara alapulo kommunikacioban nem lehet hazudni. A
nyelv arnyalatai tudositanak arrol, hogy a gondolatok milyen melyek, s hogy a
nyelv mennyire csak hordozoja azoknak, ugyanakkor a nyelv megertesehez
szukseges alapok azt is megmutatjak, mennyire mesterseges dologrol van szo.
Csakhogy ez az Eletunk: nagyon jol tudjuk, hogy milyen rossz a vekker hangja-
ra ebredni....
A Letezes viszonya a tudashoz (peldaul) egeszen mas. Mig az Elet szamara a
tudas (a tapasztalat, neveltetes, tudomany, egyebek) alapveto es a tudas
az emlekezetre epit, addig a Letezes szamara a megismeres, a felismeres,
a megertes, megkulonboztetes kepessege az alapveto, mialtal az emlekezet
es a tudas eszkozze valik - mondhatjuk ezek utan: a helyere kerul (?).
Az Elet szamara elfogadhato a hutlenseg a parkapcsolatokban, vagy a faj-
fenntartas szandeka nelkul vegzett nemi aktus. Ez a Letezes szamara egy-
szeruen ertelmetlen.
A torvenyek (az emberekei) igazabol csak csomopontok, fordulopontok, szeglet-,
kilometerkovek (a termeszet torvenyei maguk a termeszet). A torvenyek, mint
allando dolgok, nem mervadoak, amikent az igazsag sem mervado. A torvenyek
be es megtartasarol nekem mindig azok a szerzetesek jutnak eszembe, akik
hosszu evek munkajaval, rengeteg gyakorlas es edzes segitsegevel elertek,
hogy onkielegulesuk lehessen magomles nelkul. Miert volt ez jo? Hat mert a
Biblia bunnek tekinti az onanaiat (az egyebkent a megszkitott kozosulest
jelenti), egesz pontosan a "mag" elvesztegeteset ("ejszakai magomles" utan a
ferfinak harom hetig nem volt szabad mosakodnia...). Marmost az orgazmus
magomles nelkul, ezekszerint istenes dolog lenne? Ha a torvenyek celja az
volna, hogy egyertelmu informaciokat tartalmazva iranyitsanak, akkor a
legkevesebb azt kell mondjuk, hogy az embernek ez "nem passzol". A termeszet
torvenyeinek egyik (eddig olvasatlan) fejezete valoszinuleg arrol szol, hogy
miert nem szegi meg a termeszet sajat torvenyeit. Erre hanyagul a REND
kifejezest szoktak alkalmazni. Nos a kivetelek ismereteben azt kellene
mondani, hogy a rend ontorvenyu. De ne menjunk ebbe bele - azert, mert az
ember ennek a rendnek mar reges regen nem resze.
Egeszen pontosan azota nem, amiota Elete es Lete elkulonultek, es az
ember elni kezdte a lefokozott Letet, az Eletet(meg tovabb filozofalva az apo-
kaliptikus allapotrol kene megemlekezni, de az eddigiek utalasai mar errol az
egesz mas temarol elegsegesek lehetnek). Ha valakit jobban kifejtve is erdekel
dolog, ajanlom Hamvas Bela Scientia Sacra cimu muvet. A fentiek egyresz az en
gondolataim, masreszt ennek a munek bennem lecsapodott maradvanyai - teljesen
sajat szajizem szerint interpretalva, de a beprogramozott ebredes sajat tapasz-
talat, akarcsak a telepatia letezese, vagy a csorgoorara ebredes borzaszto
volta :-))
Udvozlettel: Olorin
|
|