Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 619
Copyright (C) HIX
1994-03-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 ujra csak kotyogok (mind)  45 sor     (cikkei)
2 Kultura es kapitalizmus (mind)  125 sor     (cikkei)
3 Kedves Balogh Eva! (mind)  35 sor     (cikkei)

+ - ujra csak kotyogok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

bele a vitaba, mert hosszabb lelegzetu es igenyes elemzesre nincs idom.
De ez nem gatol meg abban, hogy idetegyem a velemenyem a tisztelt publikum
elektronikus asztalara. Amerikai kulture, Europa, massag, ortogonalitas,
kapitalizmus.
Ne beszeljunk most zenei eletrol, konyvterjesztesi mutatokrol, atlagos
altalanos muveltsegrol... (kimeljetek a sznob jelzotol, nekem Wolf egy
mondatban megirt poszt-avantgarde regenye ugyanolyan jo, mint a 
Haboru es beke)... nezzuk a TV-t. Roviden, mert nem er meg egy nagymiset.
Nem vagyok rendszeres TV bujo, azert atlapozom neha a francia csatornakat.
Osszehasonlitasi alapom tehat:
1) magyar TV 89 elott
2) magyar TV nyari mintavetelezessel
3) francia csatornak
4) nehany europai profilirozott csatorna (sport, MTV(zene), hirmusor)

Engedtessek meg a musorok altal kifejtett hatasrol beszamolni.
1)odahaza eles szelektivitas mellett is tobb olyan adast talaltam, ami
lekotott, mert tanultam belole, mert erdekes vita volt, mert csiszolta
az agyamat, vagy mert egyszedruen csak elszoritotta torkom, vagy 
felhevitett, stb...(igyekszem nem keverni az anyanyelv elmenyevel)
2) a nyari otthoni mintavetelek egy kicsit kedvezotlenebbek, tobb
felvizezett musort lattam, mint korabban, talan az anyagi nehezsegek...
3) a francia adasokban igen-igen keresgelni kell, hogy ertelmesen
toltse az estet az ember. Kaptafafilmek orrverzesig. A zomuk az amerikai
filmipar termeke. Innen kivanom tehat elsuttogni a velemenyem, az
amerikai filmipar dinnyeknek valo sablon kulturhulladekot gyart zommel,
es ezzel elarasztja a piacot. (nem egyenerteku azzal az allitassal, hogy
az amerikai filmek szemetek, vigyazat)
4) a francia adasok masik hibaja a kulturalis protekcionizmus (amit megertek
a fenti filmekkel szemben, ott se hatasos a jelek szerint, de botorsagnak 
tartok a japan, sved, lengyel,magyar, cseh, roman, orosz, stb filmuveszettel
 szemben)
5) kedvencem egy nemet-francia vegyessalata Arte cimmel, ezen a csatornan
neha csemegekre lehet akadni.
Konkluzio: az uzletszeruen elkovetett TV hordaleka nehezen elvezheto (nem
kell mondani, hogy az Arte is uzletszeu, statisztikai sokasagrol beszelek)
Nem, a kapitalizmus nem ortogonalis a kulturara, nagyszeru muvekre is akad
sponsor. A vetitesnel alkalmazott szog koszinusza azonban igen csekelyke.
(megintcsak kifognam a szelet egy vitorlabol, nem azt allitom, hogy a
"Sztalinunk, apank, erted zengg a kalapacs" tipusu reneszansz muveszet
az igazi).
Gusztusaink kulonbozoek. De a fogyasztoi kulturmodell velemenyem szerint
ma generaciokat butit el.
Udvozlettel:
Molnar Miklos
+ - Kultura es kapitalizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gabor (Fencsik),
attol tartok, kisse elbeszelunk egymas mellett. En nem kivanok semmit
bizonyitani vagy cafolni. Ahhoz a kultura terulete tulsagosan amorf,
keplekeny es sokarcu, hogy ilyen kategorikus dolgokat lehetne tenni. En
leginkabb beszelgetni szeretnek rola, es ha mar szoba jott, csak
figyelmeztetni azokra a negativ hatasmechanizmusokra, amiket a kultura es
piaci viszonyok szimbiozisa szerintem kitermelt es amely esetleg
folkeszuletlenul erheti Mo.-t, ha ezek a mechanizmusok otthon is mukodesbe
lepnenek. Semmi, amit itt irok, vagy irtam, nem bizonyitas ereju, csak a
meglatasaimat rogzitem.

Konkretabban. Sehol nem allitottam, hogy az amerikai halozati tevek kizarnak
az alternativakat. A jol mukodo piaci viszonyok egyik jellegzetessege, hogy
amire van igeny/kereslet, arra elobb-utobb lesz kinalat is. Ezert van BRAVO 
csatorna, Alban Berg CD-k, Keith Jarrett hangversenyek, a vilagon leg-
nagyobb valasztekkal rendelkezo lemez es konyvesboltok es konyvtarak
(es nem kis reszben a magamfajta kripto-kozmopolitanak ez is kellemesse
teszi az itt elest:-)). De nem arrol vitatkozunk, hogy a mindenfajta weird
tojasfeju ertelmisegi nem talalhatna meg itt a maga kis retegmufajat, vagy
hogy altalaban, a kulturalodas lehetosegei ne lennenek adottak.

Hanem. A halozati tv-t azert talalom peldaertekunek, mert szerintem egy
veszelyes hatasmechanizmust reprezental. Eloszor is a lakossag
egy jelentos hanyada (hogy ne mondjam tobbsege - nem mondom, mert nem ismerem
a szamokat, csak annyit, hogy az esti idoben a lakossag 75%-a nez tv-t, es
egy amerikai haztartasban atlagosan napi nyolc orat van nyitva a tv), ha 
kulturara kerul a sor, akkor az szamara a tv-vel kezdodik es
vegzodik. Mar ez onmagaban jelzi, hogy a tv tarsasagoknak legalabbis
valamekkora felelosseget kellene mutatniuk az altaluk sugarzott musorok
szinvonala irant. Ez azonban egy tokeletesen ertelmetlen kerdesse valt
abban a pillanatban, ahogy az egesz szintiszta uzleti tranzakciova
valtozott. Erre persze Te joggal kerdezheted, hogy miert zavar az, hogy
a lakossag egy resze azt a szinvonalat kapja, amit akar es amit megerdemel.
Mit akarok, bevezettetni az aczelos musorpolitikat az amerikai tv-ben?

Valaszom az, hogy nem zavar a dolog, ha felnottekrol van szo, akiknek ez
a szinvonal felel meg - ok mar valoszinuleg megrekedtek itt, legyen ez az
o bajuk. Nem zavar a dolog ertelmisegieknel, mert ok kritikailag fel vannak
fegyverkezve. Azonkivul, hogy idonkent szorakoztataskent bekapcsoljak,
kepesek kivulrol szemlelni es latni a hulyesegeit. Ketlem, hogy az a veszely
fenyegetne oket, hogy elhulyulnek tole. Amit viszont mar zavaronak talalok,
hogy generaciok csecsemokoruktol fogva ezen nonek fel, es ennek nem lehet
nem eszrevenni a negativ hatasait. Ha jelentos meretu tomegek szamara a
vilagra nyilo legfontosabb ablak a tv es annak olyan a szinvonala, mint az
amerikai tv-nek, akkor azert az megteszi a hatasat, elsosorban a fiatalokra
es a gyerekekre. Azert, mert ez a fajta musor stilus nem csak
arra szoktat ra, hogy nekik mindenkor szorakoztatva kell lenniuk, hanem
a musorok es foleg a koztuk bombazo reklamok ertekeket es eletformat
kozvetitenek, sulykolnak, hogy ne mondjam indoktrinalnak belejuk, aminek a
puszta esszenciaja az, hogy legy narcisztikusan boldog, kritikatlan, jo
fogyaszto; hogy a jo elet azonos a konnyu elettel, aminek eleresi modja a
fogyasztas, es amit addig ismetlunk neked, mig az eszkozbol cella alakul. 
Es az az adat, hogy egy atlagos tinedzser 18 eves korara eletenek 16000 
orajaban ennek lesz kiteve, es 20 eves korara kozel 1 millio reklamot nezett
vegig, az azert nem semmi. Kozhelynek szamit, hogy paradigma valtas korszakat 
eljuk, az irasos-nyomtatasos kulturat a vizualis kultura valtja fel. Bar en 
ebben sem hiszek igazan, marmint abban, hogy a vizualis kultura kepes lenne 
felvaltani az irasosat. Szerintem nem veletlenul talalta fel az emberiseg az 
irast, hanem mert igazan absztrakt gondolatokat csak ennek segitsegevel lehet 
kifejezni. (Lehet, hogy fantaziatlan vagyok, de nehezen tudom elkepzelni, 
hogy a C*-algebrat vagy Szent Anselmnek Isten letezesere vonatkozo ontologiai 
bizonyitasat kizarolag kepi uton meg lehetne erteni.) Visszaterve az amerikai 
halozati tv-hez, az igazi bajt ott latom, hogy ez az elorenyomulo vizualis 
kultura nagyreszt egy brainless kultura. Itt a halozati tv melle bizvast 
odasorolhatjuk az MTV-t (Music TV) mint kvazi idealtipust. Es en itt nem a 
csunya to"ke's ba'csikat hibaztatom, hanem arra probalok ramutatni, hogy itt 
egy onmagat pozitivan visszacsatolo folyamatrol van szo, amelynek gerjesztoje 
es fenntartoja egy sajatsagos piaci logika, sajatsagos, mert nem egyszeruen 
arucikkekre vonatkozik, hanem a kultura egy szegmensere, amely egy csomo ember 
eletere, fiatalok vilagnezetenek kialakitasara van jelentos befolyassal.

Namost, ha veszunk egy ilyen tipusu TV-n felnott tinedzsert (kornyezetemben
szamosat szemelyesen ismerek), akkor a Public tv-n enekelhet a Pavarotti,
a BRAVO csatornan adhatjak az Un Coeur en Hiver c. filmet, ezek egyszeruen
nem konkurrenciak, tavkapcsolojaval nanoszekundum alatt at fog ugrani
rajtuk, mert itt koncentralni kell, karakterabrazolas folyik, nem lehet
tudni az elso 3 masodpercen belul, hogy melyik a good guy, melyik a bad
guy, mert az NBC-n epp most rugjak le a Joe Montana vesejet, ami szazszor
erdekesebb, stb. Mert a legkisebb kozos nevezo fuggojeve, addiktivjava valtak.
(A Being There c. film Peter Sellers zsenialis alakitasaval, ha muveszileg
tuloz is, nem a semmibol keletkezett.) 

Es ennek elokeszitese mar kora gyermekkorban megkezdodik. Elvegre a 16000
orabol, amit egy gyerek 18 eves koraig tv nezessel tolt, 5000 orat ovodas
kora vegeig teszi, marpedig ez nem egy elhanyagolhato piac. A kisgyerekek
kedvenc tv ideje a szombat reggel, amikor a halozati adok gyerek
rajzfilmeket sugaroznak, na meg persze kozben reklamokat. De tonnanyit.
Es kizarolag oket celbavevo reklamokat: babak, jatekok, hupikektol a
nuklearis meghajtasuig. Na most az igazi cinizmus nem ez. Hanem az, ahogy
a dolgok racionalizalodtak, belso logikajuk szerint: a jatekgyarto ceg
megtervez es piacra dob egy baba sorozatot. Ezutan felkeri a filmgyartot,
hogy tervezzen egy ezekre a babakra epulo rajzfilmsorozatot. Maris kesz
a kettos reklam: a gyerek nezi a rajzfilmet, snitt, reklam: nini, ezeket
a babakat, amikrol most nezed a rajzfilmet "mar" lehet is kapni az
uzletekben, apuci, anyuci gyorsan meg tudja venni neked (csak siess, mert
a keszletunk korlatozott)... Es a felelmetes a dologban az, hogy ez
mukodik is. Nincs annal felemelobb erzes, mint amikor kisgyerekeket
az osztoneikre apellalva manipulalnak, pusztan potencialis fogyasztokent
kezelve oket.

Nem akarom a kelletenel sotetebbre festeni a kepet, csak azt probalom
ecsetelni, hogy vannak a kultura es kapitalizmus viszonyan belul is
valosagosan letezo veszelyes mechanizmusok, amikre erdemes odafigyelni,
es naivsag lenne azt hinni, hogy a kultura szabadsagara az allami tamogatas 
jelentene az egyetlen, vagy akar legnagyobb veszelyt. 
Hogy hogyan lehetne kivedeni ezeket, arrol ne kerdezz, mert nem tudom.
Mint feluletes szemlelonek, az azert feltunt, hogy par evvel ezelottig
Nyugat-Europaban, amig ott is meg nem indult rohamosan a TV adok privati-
zacioja, ezek a jelensegek ismeretlenek voltak. Az is igaznak tunik, hogy
Amerikanak annyiban sajatsagos a helyzete, hogy a heterogen lakossag
miatt valoszinuleg sohasem fog kialakulni egy egyseges nemzeti kultura,
talan ezert is itt a tv mindig is fontosabb szerepet toltott be - lehet,
hogy potszerkent? De az sem tagadhato, hogy az egesz vilagot vagy kozvet-
lenul az amerikai tv, vagy helyi, privatizalt formaban az amerikai stilusu 
tevezes kezdi mindinkabb uralni. 

Amit az otthoni helyzetrol irsz, abban tokeletesen egyetertek Veled.
Es en nem feltem odahaza a mar felnott generaciokat sem az itt abrazolt 
negativ jelensegektol. De a most felcseperedo es ezutan szuleto generaciokban 
mar nem vagyok olyan biztos. Igy az igazi kerdes szerintem nem az, hogy 
magunkra ismerunk-e majd a valtozasok utan, hanem, hogy magunkra ismerunk-e 
majd csemeteinkben.

        Udvozlettel,
        Leirer Laszlo
+ - Kedves Balogh Eva! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Baratsagosabb hangvetelu leveled igeretem megszegesere kesztet.

	Koszonet, hogy megmutattad a lenyeget. Igazad van en tenyleg az
eletunkben eloszor megismert nyelvet tekintem anyanyalvnek. Eszembe sem
jutott, hogy valaki ezen mast ertsen. Megengedem igazad lehet es a Te
(ill. masok) ertelmezesed is elfogadhato, igy a vitank valoban bekesen
lezarult. 

	Petrovics kunsagarol:
A XVII szazad vegen mikor az osztrakok segitettek a torokoket kiverni
a nemessegnek adot kellett ezert fizetnie. Persze a nemes sose fizet adot,
de itt a logika a kovetkezo volt. Volt egyszer egy Magyar Kiralysag. Ebben
a nemesek feladata volt a haza (es persze a sajat foldje) vedelme. Ennek
a nemesek nem tettek eleget. Ezt a kotelesseguket csak osztrak segitseggel
tudtak vegso soron teljesiteni. Ha pedig valaki az en kotelessegemet segit
teljesiteni akkor jogos, hogy ezert fizessek neki. Tehat minden nemes a
visszakapott bitokanak az ertekenek a tizedet volt koteles megfizetni.
	Valamilyen okbol ezt a kunok nem tettek meg ( a kunok kb. olyanok
voltak mint a szekelyek, vagyis minden kun koznemes volt). Nyilvan nem
volt penzuk, igy a nemesseguket el is vesztettek. kb 40 ev mulva megis azt 
mondtak (a kunok), ez igy nem mehet, ezert gyujtest szerveztek, es vissza-
vasaroltak a nemesseguket, de csak az lett nemes aki adakozott. Ha kesobb
valaki megis nemes akart lenni, akkor a kunoknak meg kellet, hogy fizesse
a raeso reszt.
	Honnam tudom biztosan, hogy Petrovics kun volt. Onnan, hogy o is
visszavasarolta  a kun nemesseget. Ezt nyilvan csak egy kun teszi meg. Mas
minek tenne, masreszt a kunok nem is engedtek volna ezt meg egy nem kunnak.
Tehat Petofi apja (a Petrovics), olyan magyar volt akinek szlovak volt az 
anyanyelve (mert neki is szlovak volt az anyanyelve, mint Mariskanak) es
kun volt a szarmazasa.

	Nehogy felre erts, ez megint csak egy kuriozum, ezzel semmit sem 
akarok allitani.

				Horvath Pista

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS