Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX OTTHON 137
Copyright (C) HIX
1994-04-02
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Husokrol.... (mind)  22 sor     (cikkei)
2 Algeria: keresztul a Szaharan (I.) (mind)  168 sor     (cikkei)

+ - Husokrol.... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

En mindenevo vagyok (ezert is vesznek emberszamba a kinaiak, peldaul zokszo
nelkul megettem a kacsabelet meg az alvadt disznovert [sot ugyebar az utobbit
nalunk is megeszik -- es ezt el is meseltem nekik]).
 Amit a jenkik osszehordanak a zsirok artalmassagarul az ujabban sokak szerint
egyszeruen hulyeseg! (Meg nem dolgoztam magamat at a szakirodalmon, ha
pontosabban is le tudom irni, hogy miert akkor megigerem, hogy leirom.)
 A voros husokkal (es a zoldsegekkel!) meg az a baj, hogy tul sok bennuk a
vas. (Ez nagyon erdekes, mar regota ugy gondoljak, hogy a tulzott vasfo-
gyasztas artalmas ennek ellenere itt peldaul szinte nem is lehet olyan
vitamintablettat kapni ami ne lenne tele vassal.)
 Allitolag noveli az infarktus meg miegyebb 'szivbajok' veszelyet a rak elo-
fordulasat stb. stb. Holgyeim, ne aggodjatok nokben szinte sohasem tud annyira
felhalmozodni, hogy artson (a legegyszerubb modja a vastol valo megszaba-
dulasnak a vervesztes) ferfiaknak mostansag egyre inkabb ajanljak, hogy
neha menjunk el vert adni.(!) (Remelem, hogy valaki a temat jobban ismero
is tud mondani errol valamit!)
 Ellenben nekem is lenne egy kerdesem: A legtobb angol/amerikai/nyugateuropai
(es persze kinai) huskonzervben van nitrit (nemelyikben szerencsere 'csak'
nitrat). Namarmost ezekrol ugyebar tudjuk (biztosan), hogy mergezo vegyuletek
szerintem az izuk is elegge rossz, ezek utan nem ertem, hogy minek kell
mindenbe belerakni? (Van valakinek otlete?)
Zsoter Andras
+ - Algeria: keresztul a Szaharan (I.) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ujbol kedvet kaptam az irashoz.  Remelem, nem hangzott tul "exotisztikusan"
mindaz, amit a multkori (folytatasos) hozzaszolasomban afrikai utam alatti
taplalkozasi szokasaimrol irtam.  A celom legalabbis nem az volt, hogy
nagyon exotikusan irjak, hanem hogy valami olyanrol tudositsak, ami szamomra
meghatarozo elmeny volt, es amit kozuletek sokan valoszinuleg soha nem
fognak szemelyesen megtapasztalni.

A visszajelzesekbol arra kovetkeztetek, hogy altalaban orommel, de
legalabbis erdeklodessel olvassatok az utammal kapcsolatos hozzaszolasaimat.
Aki ezzel mashogy van, az lapozzon tovabb.

A tobbieknek:  nem minden "szep", amirol irok.  Nem mindenkit erdekel az,
ami nem "szep".  Nalam ez ugy all, hogy engem az intenzitas erdekel, es nem
a "szepseg"; es mennel intenzivebben tortennek velem a dolgok, annal inkabb
erzem, hogy eletben vagyok, es ez megnyugtat.  Ezert en olyan dolgokat is
muvelni szoktam, amelyek kifejezetten nem tetszenek, szandekosan eloidezek
szituaciokat, amelyek nem kedvemre valoak, viszont "masok" es intenzivek.
(Nehany hete vettem egy bogret.  Rajta sziv alaku rozsakoszoru, a a szivben
tekergozo lila szalag, es kalligrafikus, rozsaszinu betukkel a felirat:
"Love".  Annyira ocsmany, hogy rogton meg kellett vennem.  Azota ebbol
iszom.)  Ezert van az, hogy elvezni tudtam az afrikai utat, pedig gyakran
semmi, de az egvilagon semmi elveznivalo nem volt rajta, es ugyanezert
erdekesek szamomra az arabok "tisztalkodasi szokasai" es meg sok egyeb
"gusztustalan" dolog (es nem azert, mert esetleg koprofag volnek).

Legtobbeteknek nyilvan teljesen kozombos hogy miert irok, csak erdekes
legyen.  Tehat kezdem...


Az elso orszag Algeria volt.

Nagyon vegyes erzelmekkel gondoltam arra, hogy milyen lehet ott biciklizni.
Algeria koztudomasulag iszlam orszag, a Maghreb resze.  Teruletenek
legnagyobb hanyada (homok-)sivatag, amelyen az atjutas meg autoval sem
egeszen trivialis, hat meg kerekparon.  Az elokeszuleteim soran sokat
toprengtem azon, hogy melyik eszaki orszagban kezdjem is az utat.  Marokkoba
semmi kedvem nem volt menni, minden hiradas azt allitja, hogy ott a
tomegturizmus valt meghatarozova; egyebkent is onnan aztan hova?
Nyugat-Szahara, Mauritania es Mali mar tul nagy kitero lett volna.  Libyat
sokaig fontolgattam, vonzott az orszag politikai elszigeteltsege, es a
turizmus teljes hianya; onnan viszont szuksegkeppen Csadon kellett volna
keresztulmennem, marpedig ott az orszag eszaki reszeben meg mindig
polgarhaboru dul, tovabba Kadhafi epp akkor vonulgatott fel a hadseregevel a
deli hataron, hogy megtamadja Csadot, egyszoval a terep egy kisse tul forro
volt.  Esetleg Egyiptomon keresztul le a Nilus menten delnek?  Ez viszont
reszben tul unalmasnak tunt, minden idiota ott biciklizik le Kelet-Afrika
fele, tul azon, hogy "utbaesik" Szudan, ott pedig manapsag utazzon keresztul
az, akinek ket anyja van.  Nos tehat, maradna Algeria.  Az orszagon
keresztul vezet a legjelentosebb "Trans-Afrika" utvonal, azaz mar csak a
geografiai adottsagok miatt is erre pofognek keresztul az egesz Afrikat
atszelni kivano dzsipes-miegyebes nyugati polgartarsak.  Ennyiben bejart ut.
Azonban Algeriaban is elezodott a polgarhaborus helyzet, az indulasom elott
par hettel ropitettek a levegobe az Air France irodajat Algirban, lottek le
par tucat rendort, tuntetesekrol, letartoztatasokrol, kinzasokrol, turista-
es altalaban europai-ellenessegrol szolt minden hir.  A "US Gov.  Travel
Advisory" kovetkezetesen eltanacsolt minden amerikait a beutazastol.  Tul
ezen a maghrebi fundamentalista iszlamallam-torekvesek okozta politikai es
tarsadalmi felfordulason volt (van) meg egy gocpont, nevezetesen az orszag
deli resze, ahol a fuggetlenedni kivano szeparatista tuaregek - masok
szerint egyszeru rablobandak - kevertek mint a fagyigep.  (Tajekoztatasul:
Mali es Niger eszaki reszen, es Algeria deli reszen elnek a tuaregek,
tortenetesen nincs sajat orszaguk, de allitolag nagyon szeretnenek egyet.)
Ezen a videken annyira gyakoriva valtak a turistakat ert rablotamadasok es a
katonasagot ert incidensek, hogy mostanra az egesz videket lezartak, es
helikopterrel-miegyebbel irtjak a tuaregeket, akik persze rohognek a
markukba, es jol elbujnak a sivatagban.  A bonni nigeri kovetsegen elore
figyelmeztettek, hogy Niger eszaki hatara emiatt le van zarva; beutazas csak
delrol, ill.  repulogepen.  Mindegy, gondoltam, majd meglatjuk a helyszinen.

Algeria eszaki reszenek uthalozata kivalo, lenyegeben europai szintu.  Del
fele haladva kisse arnyaltabba valik a kep:  El Goleatol delre egyre
gyakoribbak a homokatfuvasok, idonkent aszfaltozatlanba csap at a fout,
aztan van minden, mint a moziban:  kavics- es laza kotormelek, daras es
finom homok, lyukak es godrok, hullamlemez-utak veg nelkul.  In Salahtol
delre pedig maga az ut is megszunik, a terkepre ugyan ut van bejegyezve, de
az inkabb az "irany" szot erdemelne ki.  Kb.  10-15 km (sic!  es *nem* mint
ahogy en eddig tudtam, max.  2-3 km) szelesen vagtatnak a kereknyomok a
homokban nagyjabol egyiranyban, de ide-oda tekeregve, ahogy a kocsik es
teherautok a szilardabb talajt keresik.  Ilyen korulmenyek kozott egyebkent
meg a taborozas is kesz horror.  Hol verd fel a satrad, hogy biztos legy
benne, hogy eszaka nem a nyakadon uget keresztul egy teherauto?  Murphy a
sivatagban is jelen van...  Ezen a 650 km-es szakaszon Tamanrassetig, az
utolso algeriai varosig lenyegeben nem lehet vizet talalni.  Vannak ugyan
vizlyukak a terkepen bejelolve, de ezeket eloszor is meg kene talalni abban
a nagy budos sivatagban tajekozodasi pontok nelkul, aztan azokban meg viz is
kene hogy legyen, tovabba szuksegeltetik meg egy kb.  harminc meteres kotel
es egy vodor.  Ezen tul felvetodnek a kifejezetten kerekparos szempontok:
probaltatok mar 35-45 kg csomaggal 35-400C-ban, tuzo napon, bokaig suppedo
homokban biciklizni?  Megeri kiprobalni.  Az ilyen mely es finom homokban
nemhogy haladni nem lehet, de meg tolni is alig, ugyanis inkabb csuszik
rezsutosan oldalra a kerekpar, mint elore.  Arnyek altalaban nincs, ugyanis
a homokdunek - ha egyaltalan vannak - napkozben nem vetnek arnyekot, fak
pedig igen ritkan akadnak.  Tamanrasset utan Arlitig, az elso nigeri
varosig, amely meg mindig a Szahara legbelsejeben fekszik, 600 km-nyi
tomeny, uttalan sivatag jon.  Minden, a turizmus szempontjabol atlagosnak
szamito evben szaz-szazotven eltevedesbol, es a sajat eroforrasok
tulbecsulesebol adodo halaleset tortenik csak Algeriaban.


A Marseille-bol Algirba tarto kompon ert az elso kellemetlen meglepetes.
Hiaba kinoztam magam honapokon keresztul az arab nyelv alapjaival, algeriai
utitarsaimmal minden kommunikacios kiserletem kinos kudarcba fulladt.  A
legegyszerubb mondatokat sem voltak hajlandoak megerteni.  Hamar kiderult,
hogy en "masr"-t, azaz egyiptomi, tehat kozelitoleg "irodalmi" arabot
tanultam (konyvbol, kazettarol), mig Algeriaban a maghrebi dialektust
beszelik, ami valami nagyon-nagyon mas.  Kolosszalis nuansz.  Igy hat
rohamtempoban jegyzeteltem fonetikusan mindazt, amit egy segitokesz arc
utkozben elmagyarazott.

Algirt, tekintettel a politikai helyzetre igyekeztem teljes sebesseggel
elhagyni.  Az utcan mindenutt fegyveres milicia, katonai jarganyok;
egyebkent szemlatomast nyugalom.  Lenduletbol ratertem a delnek vezeto
autopalya leallosavjara (aki mer az nyer), es euforikus hangulatban
szaguldottam a kovetkezo varos fele:  megcsinaltam!  itt vagyok Afrikaban
masfel evnyi felkeszules utan!

Masnap Blidat elhagyva belerohantam egy katonai utlezarasba.  Nagy
surges-forgas, tuzelesre kesz fegyveru katonakkal telt teherautok indultak
tovabb del fele, "na mar csak ez hianyzott", gondoltam, s kiderult, hogy
"allamellensegeket" keszulnek levadaszni a kovetkezo 30 km-en, ezert ez a
szakasz estig le van zarva.  Nem birtam nyugodni, ezert kineztem magamnak a
terkepen egy keruloutat, amely becsleseim szerint olyan 80-90 km-es
lehetett, es elindultam arrafele.  Meg egy katonai ellenorzes,
csomagvizsgalat, aztan kicsit orditoztak velem es feltetettek a kormanyon
fityego sisakomat; nem ertetlenkedtem, hanem sisak fel, aztan a kanyar utan
megint le.  Ratertem a kinezett mellekutra, amely az Atlasz elso magasabb
vonulatan vezetett keresztul, pokoli szembeszellel es hirtelen megszuno
utburkolattal.  Ott kinoztam magam folfele egy darabig, aztan mar csak
toltam atkozodva, hogy miert is nem tudtam inkabb meg egy napot varni.
Rovidesen leallt mellettem egy holt szakadt, szetrohadt, lampatlan kek
roncs, es kiszallt harom borostas arab pasas.  "Na" - gondoltam - "itt a
veg.  Ennyi."  De nem, nagyon kedvesek voltak, es rogton felajanlottak, hogy
rakjam csak be a biciklit a csomagtartoba, majd ok folvisznek a vonulat
tetejere.  Szabadkoztam, de nem hagytak, ezert arra hivatkoztam, hogy ugysem
fer be a kerekpar a csomagtartoba, ami igaz is volt.  (Egyebkent franciaul
folyt a tarsalgas; idos embereket es elhagyatott videkeket kiveve
szerencsere szinte mindenki beszel franciaul.)  Errefol az az otletuk
tamadt, hogy felvontatnak kotelen.  Pont ez hianyzott nekem mar a masodik
napon.  Hiaba probaltam elhessegetni oket, nem tagitottak, azta mar az en
tiltakozasom is lankadt, gondoltam, legyen, pedig milyen kar ertem...
Elovettek egy szakadozott, rojtos, sargas kenderkotelet, ezt rakotottuk a
vazra meg a lokharito csonkjara.  (Sisak fel!)  Megertettem a vezetovel,
hogy ha nem lassan hajt, akkor belolem ott hatul puding lesz...  es start.
Nem hiszitek el, de pompasan ment!  Huztak vagy tizenot km-en keresztul
folyamatosan folfele; az emelkedo kozben annyira bedurvult, hogy a roncs mar
nem birta a sulyt, ezert a harombol *ket pasas kiszallt*, a harmadik meg
egyedul huzott tovabb.  A vonulat tetejerol pedig szaguldas lefele,
keresztul a turistak altal soha nem latogatott falvakon, "salaam, as salamu
aleikum" - "alejkum as salaam", valaszoltak a meglepett emberek mindig
nagyon komolyan; aztan elertem megint a betonozott utakat, es tekertem mint
az allat, mert mar esteledett, es mindenki ettol az egytol ovott:  csak
Algeria eszaki reszen sotetedes utan nem az uton maradni!  Persze ma mar
elbujnek valami facsoport mogott, es csondben folvernem a satramat, de akkor
meg azt hittem, hogy ott csak a szallodak lehetnek biztonsagosak, ezert
hajtottam magamat.  Ramesteledett, es tokeletesen kivilagitatlan autok
huztak el mellettem idonkent - hogy ok hogy lattak, az elottem maig is
rejtely -, az emelkedok nem lankasodtak, es a keresett varos csak nem akart
elem kerulni, pedig mar 100 km folott jartam.  Tovabbi husz km-re leltem meg
a teljesen kivilagitatlan kisvarost, totalisan kimerulve, atfazva, rettegve
az ismeretlentol.  Nehany alak settenkedett az utcakon, de ahogy
megszolitottam oket, hogy hol van itt egy hotel, szemlatomast megremultek es
elrohantak.  Tiszta orultekhaza.  A kinkeservvel megtalalt szalloban kaptam
egy ures szobat, amely mocskos volt es urulektol buzlott (bocs, Panni), csak
annyi erom volt, hogy bevonszoljam magamat a csomagjaimmal egyutt, es
beszakadjak a szintem mocskos es budos agyba, ahol izzo uleppel, gorcsolo
izmokkal, lazasan es ehesen alomba merultem.  Imigyen zajlott a masodik nap.

(folyt kov.)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS