> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: dzsoki es a techno ( 199 sor )

>  Az osszes (pl. komolyzenei!) CD, es DAT felvetel tulajdonkeppen egy
> studiobeli patch. Azert mert ezen a hanghordozon van.
> Igaz jo hosszu patch.  :) Fel lehet ismerni a steril, femes hangzas miatt.
> Ha lesz komolyabb tarolokapacitas a hangrogzitesben, akkor idovel ezt
> is lehet javitani. Egyelore kenytelen vagy patch-eket hallgatni,  ha nem
> akarod likvidalod eletedbol a CD lejatszot!
> Ahol nem tolakszik be a mintavetelezes, az a hangversenyterem, a bakelit
> lemez es a hagyomanyos kazetta. (De itt sem mindig analog a keveres!!!)
> Csak a hangverseny a tuti.
Nagyon erdekes, amit irsz, mar masoktol is hallottam. Sosem ertettem
egyet vele, ket okbol. Az egyik, hogy en nem hallom a kulonbseget (egy
hegeduszolo alatt viszont hallom, amikor a bakelit(?)lemez serceg), es
szerintem ez a fontosabb. A masik, hogy megitelesem szerint nem is
annyira a hordozorol lehet itten szo, mint inkabb egy hangmernoki
iskolarol vagy iranyzatrol. Mintha emlekeznek egy Kocsis Zoltan
lemezre (Wagner-atiratok zongorara), aminek a a felvetele soran az
osszes fazis digitalis volt, aztan a vegen feketelemezen adtak ki. Egy
ilyen termekrol mi a velemenyed?

Olvastam egyszer egy cikket a New Scientistben (elo lehetne keresni,
ha erdekel), amely szerint osszehivtak a BBC egyik studiojaba
szazhuszonvalahany (azaz egy statisztikailag relevans mintanyi)
zeneszt, karmestert, hangmernokot, zeneszereto vajtfulut es
hifi-megszallottat, es kulonfele zeneket jatszottak nekik 
 - optimalisnak tekintheto korulmenyek kozt - hol CD-rol, hol
vinyllemezrol. Az eredmeny az volt, hogy nem tudtak megmondani, milyen
hordozorol szolt a zene. (Na jo, egy toredekuk *tobbe-kevesbe*
konzisztensen eltalalta, de a tobbi sem volt botfulu.) 

A hangverseny meg, lehet, hogy tuti hangzasilag, de ha az ember
megismer egy muvet lemezekrol, esetleg tobb kivalo
eloadotol-zenekartol, aztan elmegy hangversenyre, es meghallja, hogy a
fuvola vagy az ustdob lemaradt, az mar nem annyira tuti. Merthogy
akadnak am gyengebben sikerult koncertek is, es ezt sajnos mar meghallom.

Udv,

MF

Sziasztok,

  En lattam mindket filmet, es *nekem* mindketto nagyon tetszett. Az
elobbibe en egesz mast lattam bele. Az egesz film alatt (es utana is)
a kereszteny embereken gondolkodtam. (Ez a csoport nem azonos sem a hivokkel,
sem az egyhazzal az en definicioim szerint.) Szamomra nem SP, hanem az apaca,
az aldozatok szulei, es az atlag emberek voltak a lenyegesek. Valahogy
mindenki olyan helyzetbe kerult, hogy az elvei es az osztonei ellentmondasba
kerultek. Szamomra sokat mondott az emberisegrol, hogy ki hogyan reagalt.
Megkerdeznek egy *hivo* katolikust, hogy is van ez. Amennyire en ismerem
a tanitasokat (es ez keves) nem ertem, hogyan ferhet be a (hallos) bosszu
a tanitasokba. Ami a filmben elhangzott (hogy ez egy allat, nem ember)
nem igazan szimpatikus. Kisarkitva: akkor Hitler se volt bunos, hiszen
*csak* zsidokat irtott, akik nem is emberek. Ha egyszer elfogadjuk ezt
az ervet (*csak* akarmi, nem ember), akkor mar csak mennyisegi kerdes, nem
minosegi. Ezert nem tartom elfogadhatonak.
  Too die for: nekem tetszett, de valoszinuleg ehhez sok amerikai TV-t
kell nezni. Nem azert, hogy leepuljon az ember (azaz tul sokat nem szabad),
hanem azert, hogy tudja mirol szol.

Gyula

The Inner Circle
R: A. Koncsalovszkij, 1991
A film a sztalini idokrol szol egy hazaspar eleten keresztul. Megrazo,
mint minden film vagy konyv ebbol az idoszakbol.
Eva

Gyetvai (?) Aniko kivalo film ismertetojehez csak annyit tennek hozza, hogy
a felsoroltakon kivul szamomra a film legalabb akkora hangsullyal a hitrol 
is szolt. A lenyegeben nem hivo es bunet onmaga elott is tagado gyilkost az 
apaca a film vegere eljuttatta oda, hogy onmaga elott is - es nekem ugy tunt, 
hogy Isten elott is -, beismerte bunosseget es megbanta azt. A film eleg
arnyaltan mutatja be az apacat is, ahogy mindvegig o maga is tele van ketse-
gekkel a tevekenyseget illetoen, vagyis nem egy fanatikus, vakbuzgo hivo
dogmatikusan alkalmazott rabeszeleserol van szo. Egyebkent megtortent esetrol
van szo, egy valosagban letezo apaca konyvebol keszult a film. A Filmvilag
kozolt egy rovid kritikat a filmrol, amiben borzalmasan lehuzza azt. Sze-
rintem az illeto nagyon nem ertette, hogy mirol szol az egesz. De az is
lehet, hogy a forditas rontott a filmen, nem tudom feliratos-e vagy szinkroni-
zalt, en az eredetiben lattam.

A multkor irtam a pakisztani Nusrat Fateh Ali Khanrol es a qawwalirol (szufi 
vallasos zene). Nos, az illeto ugy tunik nagy sztar lett Nyugaton, ugyanis 
ebben a filmben is felbukkan a zeneje tobb helyen is, a film vegen, feliratozas
 
kozben, ha jol emlekszem, ket szama is szerepel, amelyekben felvaltva Eddie
Vedderrel, a Pearl Jam enekesevel enekelnek szolot. Igy ha valakit erdekel ez
a zenei mufaj, a filmbol kaphat egy kis izelitot belole, bar ez mar a "nyuga-
tosan" hangszerelt valtozat. Egyebkent ket CD-t is adtak ki a filmhez, tele
olyan szamokkal, amik a filmben nem is szerepeltek (pl. Suzanne Vegas-tol es
Tom Waits-tol).

Leirer Laszlo

Kedves Zoli!

>Jo volt latni a Tangerine Dream megjeleneset a Kulturaban. Az Exit c. lemezen
>meg az egykori Hirhatter focim zenejekent felhasznalt zene is rajta van.

Ahh, tudtam, hogy valahonnan ismeros nekem az utolso szam is!!!! :) Meg arra 
is emlekeztem, hogy valami masik kulpolitikai musorban volt hasznalva, de a 
neve sehogy nem ugrott be. Koszi! ;-)

>Javaslom, beszelgessunk kicsit a TD-rol! 

Jo. Annal is inkabb, mivel szanalmasan keves TD albumot ismerek. Sajnos meg 
ebbol a kevesbol sincs tul sok, amit elveznek. Vegyuk peldaul a Rubycon-t. 
Valahol a kezembe akadt, es megvettem, mondvan TD keszitmeny, tehat nem lehet 
rossz. Sajnos az. Akarhanyszor hallgatom meg, keptelen vagyok elvezni ezt a 
szintelen zenet.

Szoval ez jo ideig elvette a kedvemet attol, hogy TD lemezeket vegyek. Az 
"Exit"-en kivul meg a White Eagle is tetszik nekem. Ezeken kivul megvan meg 
nekem a Tangram, Cyclone, Optical Race, Pergamon, Wavelength, Poland, Miracle 
Mile, Electronic Meditations (ez is borzalmas), Phaedra. Hmm, megsincs olyan 
keves TD albumom... ;)

Hozza kell tegyem, hogy en jobban kedvelem a valamifele melodiaval vagy 
legalabbis komplex ritmussal ellatott zeneket, es a szuper-avantgard, lassu 
es szamomra vontatottnak hangzo stilust nem igazan kedvelem. Ezek utan lenne 
Neked meg egyeb TD ajanlatod? 

Az a baj a TD-vel, hogy eleg hullamzo a teljesitmenyuk. Van par nagyon jo 
albumuk, es van par hallgathatatlan. Talan ez is visszariasztott attol, hogy 
tobb TD albumot vegyek (ha jol tudom, van nekik vagy 60...)

Na, egyelore ennyit, mert ahhoz kepest, hogy nem vagyok egy kifejezett TD 
fanatikus, eleg sokat szoltam mar roluk...

|    |
|_/\_|_/\_  
 /~~\ /~~\  http://homepage.interaccess.com/~lala

 irja:  (Brahms muvere vonatkozolag)

> Szep elmeny lehet mindannyiunk szamara barmely mas Requiem
> meghallgatasa is. Csak a napokban eppen ezt hallgattam, s annyira
> hatott ram, hogy a temetok gyertyafenye elott, vagy utan biztosan
> lelkunket formalo elmenyt hozhat ez a zene masok szamara is.
> 
> Kivanom legyen eros akarata, eleg kitartasa levelem minden
> olvasojanak, ahhoz hogy belehallgasson a napokban ebbe a mube.
> 
> Ha valaki irna, s megosztana velem zenei elmenyet, szivesen olvasnam.
> 
> "Requiem aeternam dona eis Domine ..."

Maurice Durufle' (francia, 1902 - ? nem olyan regen halt meg)  Requiem-e 
1947-bol valo.  Szenzacios; hallgassd meg.  Nem fogod megbanni.

John Rutter (angol) barmelyik szerzemenyet is igen ajanlom.  Most is el, de 
teljesen elertheto zenei stilust hasznal, cseppet sem hipermodern.  Van egy 
"Gloria" cimu kompozicioja is.  Mivel karvezeto, a korusmuvekre 
specializalta magat.

ta:

> Mintha elsikkadt volna Horvath Imre alairasba buvo rejtvenye:
>  d    m    s   f mrdrd  ddr  rrm.......      <-- honnan van?
>  
>  WWW.bdtf.hu/vas/club.html

Ha eddig me'g nem fejtette volna meg valaki:
Beethoven 5-ik szinfoniajanak az utolso (4-ik) tetele kezdodik (majdnem) igy.
A ritmus egy picit komplikaltabb...

Udv.,
Martha

TV1, csutortok es pentek este

Nagy orommel latom, hogy sokan szeretitek a listan a Dead Can Dance-t.
 Ha valamelyikotok tudna adni egy teljes DCD diszkografiat, esetleg
 Dead Can Dance HomePage lelohelye(ke)t, annak nagyon orulnek. 

        Bo:Be

 Kivancsi vagyok a velemenyetekre a Bujtor Istvan fele Harom testor 
 Afrikaban filmrol. Szamomra rettento nagy csalodas volt...

Eppen kikapott a Fradi, gondoltam, vigasztalodom kicsinyseg a Kultura e =
modern foruman. A zenei(?) kerdesekol immar hetek ota hosszas, am kisse =
erdektelen parbeszedet folytato 5 standard levelezo lebilincselo sorai =
mellett mit kell olvasnom?

>Europaban azert el lehet adni igenyesebb filmeket is - pl. amik
>igazan szolnak valamirol, amiknek van tortenetuk...

Kedves Aniko! A film fo funkcioja szerinted a tortenetmondas? Akkor =
viszont megiscsak a Badogvaros a csucs, Hollywood ebben aligha verheto.

>filmek...altalaban eleg jol szoktak sikerulni
>(es szolnak is valamirol.

??? Foleg azt kovetoen ???, hogy elotte dicsersz egy banalis baromsagot =
- halalos itelet-dilemma - erolteto muvet, es lehuzol egy csucsnak =
aligha nevezheto, az egyen es a media kapcsolatat azonban turhetoen =
taglalo alkotast.

Mindenki maga dont arrol, hogy a nyilvanossag ele all nezeteivel. Az =
azonban nem art, ha e nezetek meghaladjak a gimnaziumi =
filozofia-olvasokonyv szinvonalat.

KT