Kedves Szalon olvasok!
Erdeklodessel olvastam az utobbi idoben kialakult eszmecseret a kovzervativiz-
musrol, liberalizmusrol es egyeb -izmusokrol. Sajnos (vagy egyesek talan ugy
gondoljak, hogy szerencsere), az itteni szamitogep problemak ket honapja akada-
lyoznak abban, hogy aktivan is resztvegyek a VITA-ban vagy a SZALON-ban. Ma
ismet 'megcsinaltak' a szamitogepemet, nem tudom, hogy most jo lesz-e, vagy
csak ket hiba kozotti rovid atmenetrol van szo. Elvesztek az osszes file-jaim,
nincsenek meg a regi szamok, a Hamvasrol szolo beszelgeteshez is irtam meg egy
cikket, de egy ejszaka nyomtalanul eltunt.
Remelem, most mar a technika kitart meg arra a harom hetre, amig itt leszek.
Koos Kolos Szilard fejtegeti a 800. szamban az elvek - es nem csak a libera-
lizmus - megvalosithatosagat, meglehetosen negativ vegkicsengessel. Nem arrol
van szo, hogy az egesz gondolatmenet hibas? Mindenfele -izmuse.
A vilag -es most szoritkozzunk csak az emberi tarsadalomra es kozvetlen kor-
nyezetere - egy sok komponensbol allo, sokszorosan visszacsatolt, erosen nem-
linearis - az is lehet, hogy kaotikus (l. nemregi vitankat a tortenelem deter-
minisztikus/veletlenszeru voltarol) - rendszer, amelynek megvannak a maga tor-
venyszerusegei, meg akkor is, ha ezeket a tarsadalomfilozofusok nem ismerik,
vagy legalabbis nem akarjak elismerni.
Elismerem, hogy barmilyen - eloszor azt irtam ide, hogy mukodokepes, de eny-
hitek - legalabb kvalitative relevans kepet ado modellt (leirast, filozofiat,
nevezzuk ahogy akarjuk) csinalni rettenetesen nehez feladat. De tarsadalomfi-
lozofusaink nem is ezzel az igennyel allnak hozza. Legalabbis az eddigiekbol
szamomra ez tunik ki. Mi az alapvato problema? Az a baj, hogy a filozofus
maga is resze a rendszernek, es nem kepes (nem is akar) a sajat helyzeten
felulemelkedni.
Szilard irja: 'Magyarorszag visel egy hatalombirtoklasi vagytol uzott
elvtelen hordat, ... '
Vajjon tenyleg csak Magyarorszag? Nem arrol van szo, hogy ha valahol hatalmi/
birtoklasi 'vakuum' alakul ki, akkor SZUKSEGSZERUEN kialakul egy olyan reteg,
amelyik mindenaron maganak akarja megszerezni a hatalmat/tulajdont? Az ameri-
kai 'vadnyugat' nem ugyanez a jelenseg? A jugoszlaviai polgarhaborunak teny-
leg csak etnikai okai vannak? A cirill/latin betukert, a romai katolikus/
ortodox/muzulman vallasokert olik egymast?? Vagy - a haboru pozitiv vissza-
csatolasos belso logikaja mellett - arrol van-e szo, hogy ki mit fog birto-
kolni, ki lesz gazdag es ki lesz szegeny? Es most tekintsunk el Kozep-Kelet
Europatol, nem ugyanez jatszodott le a gyarmati uralom alol felszabadult
afrikai, stb. orszagokban? (l. Kongo: Lumumba, Csombe, vegul Mobutu). Es
nem csak az egyenek, hanem a cegek, erdekcsoportok csataja ez.
Ha pedig ez igy van - vagy ha nincs igazam, akkor legalabbis cafoljatok meg
valamifele logikus magyarazattal - akkor minden valalmirevalo tarsadalomfi-
lozofiai modellnek ezt kell tukroznie! Vagy nem teszi, es akkor nem e vi-
lagra valo. Ettol meg logikus rendszerterv lehet egy szamitogepi mu-vilaghoz!
Amirol olvastunk is egy hirdetest a kozelmultban.
Zarojelben Vegh Laszlonak: miert vagy annyira kiakadva azon a szovegen?
Szabalyos termekpropaganda szoveg, amit mufajanal fogva egyetlen pilla-
natra sem szabad komolyan venni. A program ettol meg lehet akar zsenialis,
akar gyengecske, vagy e ketto barmilyen pozitiv linearis kombinacioja.
Vissza a filozofiahoz. Elgondolkodott-e barmelyik filozofus azon, hogy milyen
kovetkezmennyel jarna, ha a vilag minden embere nagy hirtelen az o filozofiaja
szerint kezdene elni?? Ha MINDENKI liberalis lenne? Vagy konzervativ? Hat ez
garantaltan nem menne. Akkor viszont ezek a filozofiak, meg a tobbi -izmus is
alkalmatlanok a vilag leirasara vagy plane vezerlesere! Nem veletlen tehat,
- amint az sokszor kiderult - hogy a megvalositott politikak sohasem vala-
mely elv vegytiszta megnyilvanulasai, hanem atmenetek, kompromisszumok,
'inkabb kicsit ez, mint az' lavirozasok.
A dologban az a baj, hogy sem a tarsadalomfilozofusoknak, meg kevesbe a hatal-
mon levo poltikusoknak halvany fogalmuk sincs arrol, hogy hogyan is mukodik
valojaban az a rendszer, amit iranyitanak. Es kozben a vilag rohan a kataszt-
rofa fele, amelynek egyik aspektusat, a tulnepesedest Ellmann Gabor erzeklete-
sen vilagitja meg a VITA-ban.
Es ha a dolog nem ennyire rossz, mint ahogy most leirtam, ha van valaki
(vannak valakik), akinek realisabb kepe van a vilagrol, akkor az elvesz a
tobbi onjelolt profeta hangzavaraban. (Mintha volna egy hibatlan logartabla
a tizezer ossszevissza hibas kozott, de mindenki 'az enyem az igazan jo!'
felkialtassal hirdetne a magaet) Es kozben tulajdonosok-politikusok- ujsag-
irok es egyeb mezei hadak csak a sajat pillanatnyi rovidtavu erdekeiket
nezik!
Nekem lehet persze szegezni a kerdest, hogy 'es te tudsz jobbat?'. Nem tu-
dok! Ha tudnek, nem Koreaban oktatnam a hallgatosagot szamitastechnikara
es matematikara. De erre tipikusan igaz, amit G.B. Show mondott: 'azert,
mert nem tudok tojni, azert meg meg tudom mondani, hogy melyik tojas budos.'
Egy vilagkep josaganak ugyanis nem az a merceje, hogy JP tud-e jobbat, ha-
nem az, hogy a vilag tenyleg ugy viselkedik-e. (Vagy ha a kivanatos visel-
kedest irja le, akkor hogy lehet-e igy viselkedni es az jo eredmenyre ve-
zet-e)
Ennyi negativ kicsengesu fustolges utan - amivel egy pillanatra sem akarom
megbantani e muvek olvasoit es a gondolatok kozreadoit, nem ti tehettek
arrol, hogy a konzervativ vilagnezet filozofiaja nem all az absztrakt
indexhalmazok (jol emlekszem EG-ra?) egzaktsagi fokan - szoval ennyi nega-
tivum utan hadd mondjam el a sajat velemenyemet is. A vilag csak akkor lehet
jol-rosszul mukodokepes, ha kulonbozo viselkedesu, szemleletu, felfogasu
emberek lakjak. Ezert nem lehet egyetlen szemleletet vagy viselkedesi for-
mat 'egyetlen'-nek, 'egyedul igaz'-nak, a tobbinel erkolcsileg magasabbren-
dunek kikialtani. A Csiriszan hegye alatt naphosszat a Hegy Szellemehez
imadkozo (rossz szo de nem tudok jobbat az ahitatosan dobolo es eneklo
magatartasra), satorban lako, vizhatlan muanyag dzsekit viselo tobbisten-
hivo taoista saman [lattam, fenykepem van rola!]csak akkor mukodokepes,
ha vannak konzervativok, liberalisok, progresszivek es zavaros fejuek. Meg
vannak filozofiaval nem foglalkozok, akik kitalaljak es megcsinaljak a
PVC dzsekit, a dobot, a mindennap kiloszamra elegetett gyertyakat, stb.
Es ugyanez igaz mas nezetek kepviseloire is. Jo lenne egyszer egy igazan
rendszerszemleletu vilag modellt, vilag-filozofiat latni. Az Ellmann Gabor
altal leirt modell valamelyest kozelit ehhez, de amennyire en emlekszem ra,
elegge elnagyolt.
Vegul egy apro megjegyzes Elek Gabornak: egy atlagos szlovak zmrzlina-ban
az 'r', de azt hiszem a 'z' is maganhangzo! Igaz viszont, hogy Marxnal az
'sch' csak egyetlen massalhangzo.
Nem hagyhatom szo nelkul Vegh Laszlo egyhaz-apologetikajat sem. Laszlo,
veled nem vallasi kerdesekben altalaban egyet szoktam erteni, vallasi ker-
desekben pedig mersekelt szoktal lenni, de most azt hiszem nagyon tavol
kerultel ettol a keptol. Bantasi szandek nelkul, 'a zsido-kereszteny
vilagszemlelet ... szolgalt a termeszettudomany fejlodesenek alapjaul.'
es kesobb ' a zsido es kereszteny vallas mondhatni utat keszitett a
termeszettudomany szamara'. Mondhatni. De ez olyanfajta erveles, mintha
valaki a sztalinizmust dicserne, hogy 'mondhatni utat keszitett a rend-
szervaltashoz' [Tulzas, elismerem] Szerintem az egyhaz - mint hatalmi szerve-
zet - Giordano Bruno es Husz Janos megegetesevel antagonisztikusan szembe-
kerult a termeszettudomannyal, egyszer s mindenkorra. Es ez fuggetlen attol,
hogy elmult idok egyes termeszettudosai hittek-e Istenben vagy sem, vagy
akar alacsony statuszu papok voltak. (Jedlik Anyos, Mendel). Vagy, mint
Laplace mondta Napoleonnak, erre a hipotezisre nem volt szukseguk. Mindegy.
Tovabbra is erdeklodessel olvasom az -izmusokat.
Mindenkinek minden jot, es megkesett Boldog Uj Evet kivanok.
|
Laborfalvi Benke Tibor irja::
> Azt hiszem, hogy meg kell kulonboztetni az eredeti (regi,
> kozvetlen a Francia felvilagosulas es forradalom ellen kialakult) Europai
> konzervatizmust, ami a Porosz/Nemet nemesseg erdekeit vedte, az amerikai
> (u.n.) konzervatizmust (ami viszonylag uj, es a liberalis forradalom meg a
> radikalis protestans elvek kenyelmetlen szintezise) es az amerikai
> kapitalistak erdekeit vedi, es utoljara az uj europai (Thatcher fele)
> konzervatizmust ami a nyugat europai uralkodo osztaly szempontja es a regi
> europai konzervatizmus meg az amerikai konzervatizmus osszevonasa.
Megkulonboztetni meglehet, eppen csak semmi ertelme nincs, illetve nem sok,
es ez pont abbol a konyvbol derul ki, amit lenntebb ajanlasz nekunk:
> Az eredeti konzervatizmus fejlodeserol meg a huszas evekben Mannheim Karoly
> irt egy igen erdekes szociologiai tanulmanyt. Az angol forditas (nemetbol
> Konservatismus: Ein Beitrag zur Sociologie des Wissesns_) _Consrvatism, A
> Contribution to the Sociology of Knowledge_ ( edited by David Ketter,
> Volker Meja and Nico Stehr, publihed by Rutledge and Kegan Paul 1986)
A konyv - Mannheim habilitacios dolgozata - magyar nyelven is hozzaferheto
( ott rohad az en konyvedpolcomon is :) :) ), de en inkabb filozofiai munek
tartottam eddig, nem szociologiainak (noha tenyleg hatareset igy most bele-
gondolva).
A konyvet erdemes elolvasni, noha az altalanos gondolatainak nagyreszet mar
osszeszedtetek es leirtatok itt a SZALON-ban, a tobbi pedig a nemet konzer-
vativizmussal (XIX. sz) foglalkozik, igaz ennek is megvan a maga pikanteri-
aja.
Amit erdekes lenne begepelni- meg is teszem, ha nem felejtem el (sajna holnap
nagyon koran kell kelnem, ami az elfelejtest valoszinusiti), illetve ha meg
nem eloz valaki- az a tradicionalizmus, es a raepulo konzervativizmus mann-
heimi definicioja. Na meg par egyeb nyalanksagot.
Tamas
|
