1. |
Tevtanok kedveloinek (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
2. |
vita (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Hangolasokrol amator modra... (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
4. |
Helyesbites (minek irkal az ilyen??!! :-)) (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Csipos megjegyzesek II. (mind) |
69 sor |
(cikkei) |
6. |
Hangolasokrol, Kadar Gyorgy figyelmebe (mind) |
69 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Tevtanok kedveloinek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nezzuk, mirol is akarnak meggyozni bennunket!
Kedves TIPP-Olvasok!
A Tamas apostolnak tulajdonitott apokrif (nem-elfogadott)
un. "Tamas-Evangelium"-bol idezek:
++++++++++ (114)
Simon Peter igy szolt hozzajuk: "Tavozzon tolunk Maria,
hiszen az Eletre nem melto egyetlen noszemely sem."
Jezus mondotta: "En magam fogom vezetni ot, hogy ferfiva
valtoztassam. Mert minden asszony, ki magat ferfiva val-
toztatja, belep az Egi Kiralysagba."
++++++++++++++++
Tudja valaki ezt a suletlenseget elfogadhatoan ertelmezni?
Nos: alig hiszem! Sot, lepjunk tovabb: aki Peter es Jezus
szajaba ilyen szavakat akarna adni, annak valaszinuleg nem
sok fogalma van a keresztenysegrol.
Es azoknak sem, akik ezt az "Evangelium"-nak nevezett,
nyilvanvaloan hamisitott es igen-igen hullamzo szinvonalu
beszelygyujtemenyt - amiben a Tanitas egyes elemei szetva-
laszthatatlanul osszekeverednek olyan dolgokkal, amik
ugyanennek a Tanitasnak gyokeresen ellentmondanak - kriti-
katlanul azonos szintre akarjak helyezni a 4 hiteles evan-
geliummal.
Nem hiszem, hogy itt sokat kellene magyarazni.
Hasonlokeppen, Jozsuera, a gyoztes hadvezerre leggyakrab-
ban azert tortenik hivatkozas, mert Jozsue igeretet kapott
az Urtol: "Soha nem hagylak el, soha fol nem aldozlak."
Aki azzal all elo, hogy ugyanezt a Jozsuet Isten megis el-
hagyta es engedte, hogy meggyilkoljak (keresztre feszitsek),
az nyilvan nem sokat tud az Otestamentumrol. Az az allitas,
hogy Jozsuet megfeszitettek Kr. elott tobb, mint 1000 evvel:
(1) tortenelmileg tarthatatlan;
(2) teologiailag alatamaszthatatlan;
(3) csapas a zsido hitre nezve,
ugyanis a judeizmus a Jozsuenak tett igeretet az egesz nep-
nek szolo igeretkent ertelmezi, vagyis hogy Yahweh a zsido
nepet nem hagyja el, nem aldozza fol sosem, mikent ezt
Jozsuenek megigerte. Ha tehat Jozsue megis ugy jart volna,
ahogy ennek a tevtannak a hirdetoi mondjak, akkor egy alap-
veto isteni garancia tunik el Judea egesz nepenek eletebol.
Udvozlettel: Sz. Zoli
|
+ - | vita (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
rovid vitainditot tettem fel az Otthonkaba, ha arra jartok, nezzetek bele.
Udv, Fogarasi Miki
|
+ - | Re: Hangolasokrol amator modra... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Felado : [Hungary]
>Temakor: Hangolasokrol amator modra... ( 128 sor )
>Idopont: Fri Mar 8 12:20:19 EST 1996 VITA #463
[...]
> A zenevel meg az a baj tortent, hogy 3-nak a 12-edik hatvanya
>(531 441) nem tud azonos lenni 2-nek a 19-edik hatvanyaval (524 288),
>hanem csak majdnem. A kulonbseg kb. 1,36 szazalek, es ilyen nagy
>kulonbseg mar sok egy erzo kebelnek, hatmeg egy erzekeny fulnek.
Egy beugrato kerdes: ugyan mar mer' kellene a 3^12-nek egyenlonek lenni
a 2^19-nel ?! :))
Kadar Gyorgy egy fizikustol [?] szokatlan :)), szigoru matematikai
kovetkezetesseggel ecseteli a pitagoraszi komma letenek kovetkezmenyeit.
Van meg egy, talan joval sulyosabb gond is: negy tiszta kvint nem ad ki
egy tiszta nagytercet...
Roviden: mivel a konszonanciak a _kis egesz szamok_
aranyaval leirhato hangkozok kozott vannak, ha ezekbol a hangkozokbol
masokat akarsz kirakni, nem fog menni, mert _nagy_ egesz szamok jonnek
ki. Az oktav pedig _vegkepp_ nem jon ki, leven 1:2 aranyu...
Feri
|
+ - | Helyesbites (minek irkal az ilyen??!! :-)) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bocsanat, mea culpa, elnezest!!
A 3:1 hangkoz neve duodecima.
Varga Gyorgy
|
+ - | Re: Csipos megjegyzesek II. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Cserny Pista elnezeset kerem, meg nem jutott idom az altala kert kiegeszitesek
megkeresesehez es beirasahoz, de itt jon az eredeti valaszom masodik fele.
Cser Ferinek pedig Thiering-ugyben: nem emlekszem, hogy a Vermes-tanitvany
miert is volt rossz velemennyel Thieringrol, ha legkozelebb talalkozom vele,
megkerdezem, esetleg meghivom a VITAba...
----------- Folytatas ----------
A paleografiarol nehany szo: a tekercseket ilyen szempontbol Solomon Birnbaum,
a Londoni Egyetem tanara elemezte, o itt a nagy szakerto, akit a Bibliai
Iskola csapata tamogat. Egy jellemzo datalasi modszer: egy szovegben [Samuel-
szoveg, 4. barlang] talal egyfajta kalligrafiai jellemzobol 45-ot, egy
masikbol meg 11-et. A feltetelezett Kr.e. 300 es Kr.u. 68-as keletkezesi
intervallumban ezek utan ugy helyezi el a Samuel-szoveget, hogy x/368=11/56,
amibol x=~72, tehat Kr.e. 228. "valami olyasmit lesz, mint a Samuel-kezirat
keletkezesenek abszolut pontos ideje" [idezet Birnbaumtol, The Hebrew Scripts,
Leiden 1971, 130.o.]. A tanulsagot levonhatja mindenki maganak.
>De ha valaki venne a faradtsagot, es osszehasonlitana a Josephus Flavius
>konyveiben leirt esszenus felfogast azzal, ami az Ujszovetsegben tukrozodik,
>akkor mar kozel 1900 eve tudhatna, hogy melyek a lenyegi elteresek, s vannak
>-e kozos vonasok - a judaizmusban gyokerezo kozos eredeten tulmenoen.
Igy van, mint mar korabban ideztem, errol pl. Vermes Geza oxfordi prof.
konyveibol sokat lehet tanulni, azt is, mennyi hasonlosag volt a ket
iranyzat kozott. Sok. Es sok kulonbseg is. Masok, mint Eisenman, tobb
hasonlosagot latnak, mint Vermes. Vermes pedig sok mindenben elfogadja
a de Vaux fele csapat allitasait, es konyveit a 4. barlang kritikus
anyagainak ismerete elott irta [The Dead Sea Scrolls in English 1962, 3.
kiadas 1987 (ez van meg nekem, ujabbat 1994-ben sem talaltam); Jesus the Jew
1973, 2. kiad. 1983, 3. utannyomas 1989, a magyar forditas az 1994-es kiadas
alapjan keszult] [Csak nagykepusegbol jegyzem meg, hogy Oxfordban beszelgettem
a Vermes-tanitvany fordito Hajnal Piroskaval a forditas nehezsegeirol. Leven
egy college-hoz tartoztunk, eleg gyakran talalkoztunk, sot, 1994-ben egy
utcaban is laktunk, a ferje atjart hozzank focimeccseket nezni.]
> Persze, a kozvelemenyt elsosorban nem is Eisenman munkai, hanem a
>"vulgarizatorok" befolyasoljak, s az, hogy a tudomany teren ekozben mi
>zajlik, a nagykozonseg elol (sajnos) rejtve marad.
Ezzel teljesen egyetertek, de nekem ez valoszinuleg mast jelent, mert
en annak is orulok, hogy mar nem lehet elmismasolni sem a leplet, sem
a qumrani tekercseket.
>Kivancsi lennek, hogy szerinted az Egyhaznak milyen befolyasa es felelossege
>van akkor, amikor egy izraeli muzeum anyagat egy arizonai labor megvizsgalja?
Ki iranyitja a qumrani leletek kutatasat? A Bibliai Iskola tudoscsapata.
1990-ig nem nagyon engedtek kulsost az anyaghoz, es az izraeliekrol eleg
rossz velemennyel voltak. Nemelyek egyenesen antiszemitak voltak kozuluk.
>S a zsido, protestans es ki tudja meg milyen vilagnezetu Holt-Tengeri
>iratokat kutato tudosokat mi celbol es milyen modon befolyasolja/iranyitja?
Errol is lasd a fent emlitett Baigent es Leigh konyvben [94.o.] a nemzetkozi
csapatbol eltavolitott John Allegro velemenyet, meg 1957-bol [!!!]:
"Nagyon veszelyes helyzet alakult ki, a nemzetkozi osszetetelu es
tobb felekezet tagjaibol allo szerkesztobizottsag otlete mar a multe.
Minden reszletet eloszor de Vaux-nak vagy Miliknek mutatnak meg, es aztan,
mint a 11. barlang eseteben is, teljesseggel titokban tartjak, mi van benne,
amig at nem tanulmanyoztak."
A lenyegi kerdesekrol a lepellel es a qumrani leletekkel kapcsolatosan kesobb
irok, lassabban megy igy, hogy keresgeljek a konyveimben, hogy melyiket hol
is olvastam, de megteszem, hadd okuljon a kedves olvaso, mi mindent publi-
kaltak mar a temaban.
Udv
Attila
|
+ - | Hangolasokrol, Kadar Gyorgy figyelmebe (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kadar Gyorgy!
Az altalad leirt, tiszta kvinteken alapulo hangolas az un.
puthagoraszi hangolas; a kozepkorban kizarolagos jelleggel ezt
hasznaltak. Ugy a 15. szazad kozepe tajan ment ki vegleg a divatbol,
hogy atadja helyet az un. kozephangos hangolasnak.
Erdekes, hogy te is ugy veled, hogy egy ilyen, tiszta kvinteken
alapulo hangolasban _minden_ hangkoz tiszta. Ez tavolrol sincs igy:
eppugy, mint ahogyan tiszta kvintekbol nem lehet tiszta oktavot
kirakni (a kulonbseg az altalad is kiszamolt 531441:524288, amit
puthagoraszi kommanak nevezunk), negy egymas melle rakott kvintbol
_nagyon_ hamis nagyterc jon ki: 81/64. A tiszta nagyterc ugyanis 5/4
(= 80/64); a ketto "kulonbsege" 81/80, ez az un. szintonikus komma.
Ami azt illeti, a puthagoraszi nagyterc me'g az egyenletesen
temperalt nagytercnel is joval hamisabb.
A masik kerdes persze az, hogy mi legyen az utoljara marado kvinttel,
hiszen ha azt is tisztara vesszuk, akkor tulszaladunk az oktavon,
pontosan a puthagoraszi kommaval. Nos, ezt egyszeruen ugy oldottak,
meg, hogy az utolso kvintet meghagytak olyannak, amilyennek kijott a
masik 11 kvint tisztara hangolasa utan. Ez lett az un. farkaskvint,
amelyet persze a hangszeren valo jatek kozben el kellett kerulni.
Egyebkent nem ertem, hogy miert 3:1-nek vetted a kvintet. A kvint
3:2; a 3:1 hangkoz neve decima. Tehat a problema ugy szol, hogy 12
kvintbol ki kene rakni 7 (es nem 19) oktavot. Bar valo igaz, a
szamitott eredmenyeket ez nem befolyasolta.
Nehany megjegyzes:
> 3:2 (=1,5000) frekvenciaarany, hanem csak 1,4983, sem 4:3 (=1,3333),
> hanem csak 1,3348, stb., a hangok frekvenciaaranyai mindig irracionalisak
> lennenek, nem egesz szamok hanyadosai. De miert lenne ez baj?
Azert, mert ezek mind hamis hangkozok. Olyan intervallumok, amelyek
irracionalis szamokkal irhatok le, eleve nem lehetnek tisztak.
> g" mindkettonek felhangja. Nohat ezert volt fontos, hogy a regi szep
> zeneben a hangsorok olyan hangokbol alltak, amelyeknek a frekvenciai
> egymassal kis egesz szamarany szerint aranylottak.
Ezt nem egeszen ertem. A hangsorok onmagukban nem "allnak" sem
tiszta, sem hamis hangokbol. Minden azon mulik, hogy a hangsor
hangjait hogyan hangoljuk vagy intonaljuk.
> Vagyis
> - ha az egyenletesen elosztott fe'lhangokhoz ragaszkodunk, akkor a
> konszonancia, egyutthangzas nem jon ossze, viszont barmilyen dallam,
> barmelyik billentyun elkezdve pontosan ugyanolyan hangkozokkel
> lejatszhato,
Es ez vajon elony-e avagy hatrany? En nem tartom oriasi vivmanynak,
hogy a hangnemek egyformak. Sokkal izgalmasabb volt a 18. szazad.
amikor az un. jol temperalt hangolasokat alkamaztak a billentyus
hangszereken, melyekben NEM egyformak a hangnemek!! Vannak tiszta
hangnemek (pl. a C-dur, F-dur joval tisztabbak, mint a mai egyenletes
temperalasban), es vannak hamisabb hangnemek (H-dur, Fisz-dur, Asz-
dur stb.). Ezt a jelenseget kivaloan fel lehet hasznalni zenei
kifejezoeszkozkent, hiszen ha egy dallam valamilyen "hamis" hangnembe
modulal, a hallgato feszultseget erez, es alig varja a tiszta
alaphangnembe valo visszaterest. Ez aztan joval nagyobb
megkonnyebbulest okoz, mint ha mindez egyenletesen temperalt
hangszeren tortenne, ahol a hangnemek csak a hangMAGASSAGBAN
kulonboznek!!
Hoppa, sorlimit!! (Sorlimit? :-))
Varga Gyorgy
|
|