> Nem tudom elhinni, hogy ha valaki tenyleg tudomanyosan elfogadhato
> modszerekkel ilyen eredmenyeket kap, azt ne tudna megfelelo helyen
> publikalni. A fent emlitett cikk annyira bulvarsajto stilusu volt, hogy
> semmi lenyeges informaciot nem kozolt.

Vagy ket hete olvastam a sztorit asszem a Nature-ben. A ficko
(Pusztai Arpad) nyugdij elott allo, eleg tekintelyes biologus
(tobb mint 200 cikket es harom konyvet irt), eppen ezert furcsa,
hogy most publikalatlan adatok alapjan nyilatkozott a sajtonak.
A tema politikailag is eleg kenyes, ugyhogy az igazgatoja meg-
tiltotta neki a tovabbi nyilatkozatokat (nem pedig kirugta,
legalabbis a dolog akkori allasa szerint), ebbol lett a botrany.
Allitolag az eredmenyei amikre a karos hatast alapozza meg a 
hibaingadozason is belul vannak.  
 
Bela

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)

 wrote:

>> Felado :  [Hungary]
> A hosszusagert ne kerj elnezest. 

Szerintem se. Mi gatlastalanok fogjunk ossze az onigazolasert. :)

> Lehet csinalni olyan tozsdet is, ahol ez a pozitiv feedback nem mukodik.
> Fizikai analogiaval elve, iktassunk be ket szurot: egy
> csillapito szurovel jol adoztassuk meg a tokemozgatast,
> egy simito szurovel tegyunk nehany napos kotelezo offszetet
> a tranzakciokra: szerintem igy garantaltan meg lehet
> fojtani mindennemu spekulaciot.

Nekem is eszembe jutott, lehet, hogy meg mukodne is, de tul
burokratikusnak tunik (kulonosen a masodik dolog). Tkp. mar ma is van
hasonlo szabaly, ugyebar a 10%-ot (?) meghalado arvaltozas eseten
felfuggesztik a papir kereskedeset, ill. ugyanigy (?) az egesz
tozsdevel is. Ez annyit er, mint halottnak a csok, legalabbis ezt
tunik igazolni a tapasztalat. Azt hiszem, ez a modszer kb. olyan,
mintha vizes torulkozovel probalnank huteni a motort,
ahelyett, hogy megszerelnenk. A hiszteriat bizonyosam csokkentene, de
nem vagyok benne biztos, hogy ezzel megoldanank az alapveto problemat,
a realszfera es a tozsde kozott tatongo szakadek athidalasat. 

Szerintem az lenne az igazi megoldas, ha a tozsdei nyereseg nem az
arfolyamvaltozasbol, hanem az osztalekbol adodna (elsosorban). Mert ez
minden baj okozoja, ez, hogy a tozsde elsosorban onmagaval all
kapcsolatban, es csak kozvetve a reszvenykibocsajtoval. Elvegre ugyis
csak az kerul a reszvenyesek zsebebe, amit megtermelt a gazdasag (a
maganrepzit meg kell epiteni), es akkor mar olyan mindegy (ill. a
lathatatlan kez szempontjabol egyaltalan nem az), hogy ez osztalek,
vagy milyen egyebb formaban tortenik meg. Ha a tozsdezok arra
forditanak az energiajukat, tudasukat, sot, tehetseguket, hogy a valos
gazdasag mukodesevel, igenyeivel foglalkozzanak, es nem
csoportpszichologiaval es egymas gondolatainak kifurkeszesevel, oriasi
hasznot hajthatnanak a tarsadalomnak. Most nem a tozsdezoket szidom,
hiszen ez nem az o hibajuk, hanem a rendszere. Ha nekem lehetosegem
volna ra, en vagnam eloszor taccsra egesz Mexikot, egy uly CD
lejatszoert. :)

A hataridos piacot pedig szerintem ugy ahogy van, be kell fejezni,
vagy ugyanolyan adoval terhelni, mint a kaparos sorsjegyet. Vagy
buntetesul tamogassak az olimpiai csapatot. :) (a rendszer eredetileg
eppen arra lett kitalalva, hogy az ember minimalizalhassa sajat
kockazatat, de szerintem mas sult ki belole.)

Almasi Miklos irt egy allitolag nagyon izgalmas konyvet a temarol:
"Napora Times Square-en". Meg nem lattam sehol, olvasta valaki? En
csak az Ezredvegi beszelgtesekben hallottam A.M-et eloadni a
mondokajat, meg a golyavari esteken megegyszer, nagyon ajanlom
mindenki figyelmebe a konyvet. Amugy nem tudja valaki, mi van az
ezredvegi beszelgetesekkel? Mintha mar harom honapja elmaradna, pedig
egyszer beirta'k a TV-ujsagba. 

Udv.: SB

Hellosztok

Lenne egy erdekes pelda, amit egy feladatbol hoztam ki matek oran:

	i.  sin(x)=sin(y) 
	ii. cos(x)=cos(y)		cosx nem 0
	   ----------------
	iii. tg(x)=tg(y)

i.+ii.  evidens megoldasa:
	x eleme R(valos szamok),es
	y=x+k*2*pi	,k eleme Z, 
hiszen 2pi-nkent periodusos mindket fuggveny.
  de i/ii:
	tg(x)=tg(y) , ennek megoldasa:
	  x eleme R(valos szamok),
	y=x+k*pi	,k eleme Z,
  mert tg fuggveny pi-nkent periodusos.
 Es lass csodat nem ua a megoldas.
Ezekszerint az osztas nem ekvivalensmuvelet???
Uj gyokok keletkeznek. Igy tudnam modellezni:
	
	nem igaz
	----------- = igaz egyenlet
	nem igaz

	sin(30)=/sin(210) 
	---------------------    =   tg(30)=tg(210)
 	cos(30)=/cos(210)	
Utolso<iii> egyenletet megoldva hamis gyokoket is kapunk.
 Ki mit szol hozza?
 
Meg azt megkerdeznem, hogy milyen kulfoldi tudomanyhoz hasonlo lev.lista van, 
bele olvasnek nehanyba.

	Udv.:
http://www.nexus.hu/ms/index.htm    
 

> Felado :  [Hungary]
> > Egy hete hetfon hallgattam egy radiobeszelgetest a gentechnolgiaval
> > modositott novenyekrol. Kevessel korabban volt szo arrol a magyar
> > kutatorol, akit kirugtak munkahelyerol, egy angliai kutatointezetbol
> > mert a gentechnologiaval modositott krumli immunrendszert karosito
> > hatasat mutatta ki patkanyokon.
> 
> 1. A termeszet tele van "genetikailag modositott" dolgokkal, hiszen ez
> az evolucio. Megsem valoszinu, hogy a ragadozoknak, novenyevoknek
> ettol karosodna az immunrendszere.

Lehet egyszerusiteni, de a problema ettol aligha csokken.
A problema ettol osszetettebb, mert az evolucio joval sokkal hosszabb ido
alatt fejti ki hatasat. A kornyzetenek van ideje reagalni, pl. eszlelni
egy konkret noveny megvaltozasat, pl. mergezove vagy szamara karossa
valtozasat. Amennyiben nem eszleli, akkor peches, o: szelektalodik ki.
Es ez effele faj miert ne lehetne epp az ember, ha kotozkozdni akarne'k.
A kornyezet hosszu idon at tesztel es "valaszol", addig az ember kreal 
gyorsan egy valtozast es azt hiszi az csak egy ponton hat.
Azt hiszi, hogy a tartosabb paradicsom semmi masban nem valtozott, 
csak a heja lett szilardabb. 
Avagy maris annyirra preciz lenne a  gentechnologia, hogy kepes lenne
kiszamitani, ha benyomom a vasari nyuszi-lufim oldalat pl. itt, akkkor az
pont ott es ott dudorodik kifele majdan ? Ennyire preciz lenne, en ezt meg
nem hiszem. Az ido sok mindent megmagyarazna, de kinek van manapsag ideje ?
Ne feljunk, de egy kis bizalmatlansag meg soha nem artott.
Szeleczki Attila

Sziasztok !            

Az 1997-es fizikai Nobel-dijat ket amerikai es egy francia 
tudos nyerte el - az atomok lezeres hutesere es befogasara 
mar regebben kifejlesztett eljarasert. 
A lezeres hutessel ma mar csucskent 0.1 millimod fokkal 
megkozelitheto az abszolut nulla Kelvin.
Az errol eddig olvasott cikkekbol (Pl. Elet es tudomany)
igazabol elegge nehezen tudtam kihamozni a lenyeget,
igy elofordulhat, hogy leirasom nem korrekt.

Aramlo atomokat hutenek ket egymassal szemben uzemelo 
es eltero frekvenciara beallitott laser-nyalabbal.
Az aramlo atomok _szinkepvonalainak elvekonyitasa_ 
a cel, hiszem ez jelenti a homozgas merseklodeset, 
azaz a homerseklet csokkeneset.
Valojaban az atomnyalabon beluli relativ homozgast
mersekelik, azzal, hogy az eppen tul gyorsan
halado atom elolrol kap egy foton-pofont,
mig a kelletenel lassabban halado pedig hatulrol
kap noszogatast.
Kozben az atomok egymassal is utkozgetnek, es
a nem tokeletesen izolalhato kornyezetbol is 
johet energia, tehat meglehetosen bonyolult lehet 
a beallas folyamata.

Hangolhato frekvenciaju lasereket alkalmaznak.
A laserek ugy vannak behangolva, hogy figyelembe
van veve az aramlo atomok szinkepenek Doppler-effektuson
alapulo eltolodasa. 

( a mozgo atom elnyelesi ill. sugarzasi szinkepe ugyanis
a +/- sebessegtol fuggoen voroseltolodast vagy kek-eltolodast
mutat a relative allo allapotuehoz kepest. 
Egymassal utkozgeto atomok osszessegenek 
szinkepe eppen emiatt - azaz a Doppler-effektus miatt
latszik savosnak, azaz sok kulonfele szinu szinkepvonal
egyuttese adja a sav latvanyat)

Ha az aramlasban valamely atom nem a kivant sebesseggel 
halad, akkor egy meghatarozott szinkepvonalanak a szine 
kozel kerul valamelyik laser szinehez, igy a kordaban tarto,
sebesseg-korrigalo kolcsonhatas letrejon, hiszen  ilyenkor 
kovetkezhet be a foton-elnyeles, mely mechanikai 
impulzusatvetellel jar.
A szinkepvonalak aktualis szinetol eltero szinu (frekvenciaju) 
foton nem hat az eppen szabadon mozgo atomra.

udv: zoli

Sziasztok,

Ovatosan ezzel a nevvel, szakember ismerosom szerint az illeto ur
konyveiben, eloadasaiban, cikkeiben felvaltva szerepelnek a haj-
mereszto otletek illetve az elemi tevedesek es a tajekozatlansag.
Kb. olyan szinten ismerheti a kozgazdasagot mint termeszetgyogyasz
a rakbetegseget, mig azonban a termeszetgyogyaszat piaca lassan
telitodik, a tozsde uj lehetoseget kinal.

				***

A nemzetkozi tokemozgasok megadoztatasara letezik elkepzeles (nem
kell magas adot elkepzelni), ugy remlik egy T betus ember nevehez
fuzodik az otlet. Egy hibaja van, hogy nem lehet megvalositani.
Ugyanis az osszes erintett orszag egyideju lepeset koveteli meg.
Es igen nagy a csabitas a dezertalasra (a helyzet eleg pontosan
megfelel a rabok dilemmaja nevu tarsadalmi csapdanak). Szoval a
tozsdei spekulaciokat megfekezni probalo orszagot VILLAMGYORSAN
otthagynak a penzugyi befektetok, ezt senki nem engedheti meg maganak.
Egy kis es szegeny orszag mint mi, 10-20 milliard dollart bukna
de szamunkra ez az osszeg is oriasi. A nagy es gazdag orszagban
pedig a spekulacios toke szerepe talan meg relative is nagyobb.

Tehat az ilyen tipusu ado parametereit sokat kell hangolni ahhoz
hogy a bevezetes ne okozzon gazdasagi katasztrofat. A hangolashoz
pedig jo penzpiaci modelleket kell felallitani. A tozsdek jelen
modellezese siralmasan gyenge (lasd februari SciAm, amiben a jol
ismert Benoit Mandelbrot irt errol egy cikket). 

Udv///Laci