Udv Mindenkinek !

Koszonom az elektronokkal kapcsolatos infokat.

Csak elektrolittal vegzett kiserletrol hallottam korabban,
mellyel kimutattak az ionok sebesseget, s ott is igen
kis sebesseg adodott.
Elektrolittal nedvesitett itatospapir PH indikatorral,
majd a papirra adott feszultseg hatasara megindulo ion-aram
utja novekedo szines csikkent kovethetove valt.

Megnyugtatott, hogy femes vezetoban sincs szo relativisztikus 
sebessegrol.
Ezen felbatorodtam, s kozreadom egy regi problemamat,
fejtorokent. Egy kisse bonyolult ugy. 
Azt hiszem, van ra megfejtesem, bar nem eskudnek meg, hogy jo. 
Erdekelne elozetesen a velemenyetek.

Bevezetokent idezek nehany megallapitast, melyeket emlekeimbol
halaszok elo, s tulajdonkeppen igazak, csak enyhen pongyola 
a megfogalmazas:

1. Mozgo toltes kornyezeteben magneses teret eszlel az allo 
   megfigyelo.
2. Arammal atjart vezeto korul magneses ter alakul ki.
3. Magneses terben mozgo anyagi testben feszultseg indukalodik.
4. Azonos iranyu aramok vezetoi vonzzak egymast.

Mindezekre alapozva egy gondolatkiserlet vegeztem, melyet
agyilag sokaig nem tudtam feldolgozni, s ez nagyon bosszantott.

A kiserlet a kovetkezo:  Ket, egymassal parhuzamos, hosszu 
vezetekre azonos iranyu es nagysagu egyenaramot kapcsolok,
jo nagyot.
Elegedetten latom, hogy a ket vezetek egymas iranyaban 
elmozdult, azaz szepen vonzzak egymast, ahogy az illik, 
tehat statikus magneses teruk mukodik.
Ekkor beallok a ket vezetek koze, es elindulok kozottuk,
veluk parhuzamos iranyban haladva.
Amint sikerult akkora sebessegre szert tennem, mint amilyen
az elektronok atlagsebessege, eszlelem, hogy mar allandosult
indukalt feszultseg alakult ki bennem, polarizalodtam, 
vagy valami olyasmi. Egnek all a hajam, s talpamon felall 
a szor az odagyult tobblet-elektronok miatt.
Egyszercsak felvetodik bennem a kerdes: 
Mitol is van itt magneses ter, ha - a vezetekben aramlo
elektronok hozzam kepest jelenleg allnak ?
Magneses ter biztos van, hiszen ha nem lenne, nem allna egnek 
a hajam, s ha nem allna, azt hianyolna egy allo megfigyelo a 
vezetekek mellett, sot eszrevennem a vezetekek tavolsaganak 
megvaltozasabol is.
Ha az en helyzetembol tekintve nincs aram, akkor 
honnan a magneses ter ? Ellentmondasos a fizika ?

                           -geonauta-

Urak!

Velemenyem szilard, akar a koszikla: (1) fogggalmunk sincs, hogy az elso
masodpercben mekkora a kocsi lassulasa. Biztosan sokkal nagyobb, mint 1g. Igaz,
hogy ez nem sokaig tart, mert a megcsuszaskor a fekhatas lezuhan. Valami
ilyesmi a fekezo ero idofuggese: 

    /|
   / |
  /  |__________
 /
/

(2) Valamint: EGY KIVETELEVEL (az sem en voltam, sajnos) valamennyi
okoskodasban azt felteteleztuk, hogy a vezetoben csak a kutya tesz kart. Ez nem
igaz. Nyakak vidaman reccsennek kutya nelkul is, ha nincsen mogottuk fejtarto. 

A ketto egyutt mar szeghet egy vezetoi nyakat... Na de az eb miert doglik meg?

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Kedves Tudosok!
Megint uj otlettel lepek elo:-)

Szgyulanak termeszetesen igazat adok. A kutya mozgasi sebessege addig,
amig egyenesen repult, nem lassult le fokozatosan, hanem maradt
-szinte- egyforma (eltekintek itt a lefele iranyulo gravitacios
hatastol).
Hjozsi okfejtese tetszett leginkabb. Ugyanis, tenyleg a kutya azon a
10 vagy netan 5 cm-en lassult le a vezeto (es az auto) sebessegere,
mikor mar nekiutodott a soffor nyakanak. Es ez masodperc toredeke
alatt tortent.
Viszont nem ertem egeszen, miert emlitotek az 1 netan 2 g-s
gyorsulast. Szerintem itt nem errol van szo. Mert nem arrol van szo,
hogy az auto a legjobb fekezes eseten 100-120 km/hs sebesserol 0-ra
hogyan lassult le 50-60 meter alatt.
Kepzeljuk csak el me'g egyszer az esetet:

>A helyzet a kovetkezo volt:
>- egy gepkocsi 100 km/h sebesseggel haladt. Az utasterben a vezeton
>kivul egy kutya tartozkodott a gepkocsi un. kalaptartojan fekvo
>helyzetben. A kutya 12 kg. sulyu volt. Az elso uleseknel a nyakvedo
>parnakat a vezeto leszerelte.
>- A vezeto egyenes uton elozesbe kezdett, de mivel szembol is
>elozesbe kezdett egy gepkocsi kenytelen volt a fekre lepni es a
>kormanyt jobbra rantani. A manover kovetkezteben a vezeto elore dolt
>es a kutya teljes erovel a nyakcsigojajahoz vagodott. A gepkocsi 62
>meter csuszas utan az utpatka szelen megallt es a motor lefulladt. >A
vezeto nyomban eletet vesztette, a kutya gerinctoressel 2 nap mulva
>kimult.
>Adatok: a gepkocsi sebessege a fekezeskor kb. 100-120 km/h; a vezeto
>es a kutya kozotti tavolsag 125 cm; a kutya sullya 12 kg.
>Kerdesem, mennyi volt a kutya altal okozott utkozes ereje.
>Valaszokat elore is koszonve, udvozlettel:

Tehat egyenes uton elozesbe indult a kocsi. Kerdes, mennyivel haladtak
az(ok) a kocsi(k) amely(ek)et meg akart volna elozni? Mondjuk, 80-90
km/h-val. Az autosunk tehat felgyorsitott, 100-120 km/h-ra. Aztan
eszre vette, hogy jon szembe egy kocsi es nem fog mar sikerulnie az
elozes. Tehat igyekezett vissza a jobb oldali sorba. Mit tesz ennek
erdekeben? Hirtelen lefekez. Azert hirtelen, mert valoszinuleg nem
volt mar mas valasztasa. Mennyire fekez le a 100-120-as sebessegebol?
Annyira, hogy beferkozhessen a mellette (jobbra) aramlo forgalomba.
Nem totalfekezni akart, csak annyira lelassulni, hogy ismet egy
sebessegen lehessen a mellette halado karavannal. 2 lehetoseget latok
itt.  1) tobb autot akart egyszerre elozni; 1-2-t mar el is hagyott,
mikor rakenyszerult erre a fekezesre, amely kovetkezteben ama auto
_ele_ akart beallni, amely mellett epp volt. Ekkor tehat 100-120-as
sebessegerol mondjuk 80-90-re kellett lassitania. Avagy, 2) mar nem
lett volna ideje az eppen mellette levo auto _ele_ kerulni, tehat
akkor me'g jobban kellett fekeznie, hogy _mo:ge_ allhasson be. Errol a
tobbi forgalmi resztvevo tanuskodhat, illetve ki lehetne silabizalni
abbol a szogbol, amellyel jobbra rantotta a kocsijat.
Szerintem tehat egy nagyot lepett a fekre, mirefol az
autojanaksebessege 'pillanatok alatt' (?1 masodperc vagy kevesebb??)
120km/h-rol 80km/h-ra esett. A kutya pedig joforman a kocsi eredeti
sebessegevel szallt tovabb, es talan nem egeszen egyenesen, mert
kozben erosen (?) jobbra is fordult a kocsi. Ekozben az ov megfogta a
vezetot, mig a feje viszont elegge elore eshetett. A kutya pedig ebben
az allapotban, - elorehajlott nyak/fej, megfeszitett nyakizmok -,
talalta tarkon, ugy 25-35km/h-val.

Hasonlo okonal fogva, me'g egy dijbirkozo sem kepes magat lefogni a
muszerfalnak/vagy kormanynak tamasztva, ha 'kis' 40-50km/h-es varosi
sebesseggel, biztonsagi ov nelkul, frontal utkozes eri. Szinten, az
olben tartott kisgyereket sem lehetseges visszafogni....

Udv. Istvan

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: re:Re: C02 koncentracio ( 29 sor )

>>Felado :  [South Africa]
>>Temakor: re:Re: C02 koncentracio ( 40 sor )

>>>Vati irta:
>>>.... -ne feledd, most egy jegkorszak kozepen elunk - .....

>>ennek inkabb epp a forditottja az igaz: jelenleg epp, hogy ket
>>jegkorszak kozotti felmelegedesi korszakban elunk. Habar,
>>tekintettel az utobbi 2-3 jegkorszak ciklusara, mostanra mar a
>>lehulesi fazisban kell(ene) a Foldnek lennie.

>Tudomasom szerint jegkorszaknak a foldtortenet 2-20 millio eves
>(nem nehany tizezer) periodusait nevezzuk, amit az kulonboztet
>meg a tobbitol, hogy a Fold polaris jegsapkakkal rendelkezik
>ezen idoszakokban: ennek egyik kovetkezmenye a magasabb foldrajzi
>szelessegeken uralkodo lenyegesen huvosebb es nedvesebb klima.
>A mostani jegkorszak durvan 2-5 millio eve kezdodott, fokozatos
>es egyre erosodo lehules utan. (Az Antarktisz eljegesedese mar
>korabban bekovetkezett, es attol kezdve indult be a lehules)
>A megelozo jegkorszak a perm/karbon idoszakok hataran volt.
>
>A jegkorszakok -legalabbis a legutobbi- glacialisokra es
>interglacialisokra oszthatok, elobbi az "eljegesedes". Ezek tipikusan
>10-100 ezer evenkent valtjak egymast, eleg gyorsan, nehany ezer ev
>alatt. Eljegesedes idejen a sarki jegtakaro kiterjed jo messzire
>delre, az interglacialisokban pedig -mint manapsag- visszahuzodik,
>de megmarad.
>
>VAti

A legutolso jegkorszak, a diluvialis (a Quarter periodus) eljegesedes,
me'g a Tertierben kezdodott, kb. 2.5 mio eve , de ugy 10-12 ezer eve
be is fejezodott. Van persze olyan kutato is, aki szerint a Fold
jelenleg egy, 30 mio evvel ezelot kezdodott jegkorszaknak csupan egy
"rovid", meleg fazisaban van. 30 mio evvel ezelott me'g sem India nem
csatlakozott Azsiahoz, sem Delamerika Kozepamerikahoz. Tehat elegge
maskepp nezett ki a Fold, ebbol adodoan masok is voltak a tengeri es
legaramalasok, masok a klima-ovek. A Perm/Karbon periodus hataran
pedig, azaz jocskan 270 mio evvel ezelott, meg teljesen mashol allt az
osszes foldresz, mashol voltak a sarkok is.
Ami a jelenlegi (utolso 1-2 evtized) felmelegedeset illeti, ez joval
gyorsabban tortenik, mint korabbi idojaras valtozasok. Az emberiseg
joforman csak az utobbi 10-12 ezer evben kezdett komolyabban fejlodni.
Minket embereket, igenis kell, hogy aggasszon, ha arrol van szo, hogy
jelenleg emelkedik a legkor CO2 tartlama es ennek folytan a Fold
atlaghomerseklete. A vilag es sok eloleny tovabbra is fennmarad es uj
fajok is majd kifejlodnek, de azzal nem 'nyugtathatjuk' magunkat, hogy
 "azelott is volt mar felmelegedesi periodus a Foldon... most miert ne
okozhatna az ember is olyat..", mert jelenleg egesz mas valami
tortenik.
A jegkorszakok, illetve a Fold homersekletenek rendszeres
ingadozasahoz nagyban hozzajarul a Foldnek a tengelyferdulese reven
adodo 'egyeneletlen' mozgasa. Ennek az ingadozasnak 41 ezer ev a
periodusa. Van tovabba egy legalabb 100ezer eves ciklusa is a Fold
keringesi palyajanak. Tovabba a Nap ciklusa is erosen hozzajarul
hosszabb-rovidebb klima valtozasokhoz.

Udv. Istvan
U.i. az eljegesedesekkor a deli fe'lteken a (deli)sarki jegtakaro nem
delre, hanem eszakra nyomult elore.

Meg egy szempont: kor. Idos emberek csontjai kevesebbet birnak.

Olah Sanyi