Date: Mon, 1 Jan 1996 21:40:52 +0100 (MET)
From: Domokos Laszlo  >
X-Sender: 
To: kornyesz  >
Subject: Lukacs Attilanak sok szeretettel
Message-ID:  >
MIME-Version: 1.0
Received: from stud.u-szeged.hu by stud.u-szeged.hu; Mon, 1 Jan 1996 21:41 MET
Content-Type: TEXT/PLAIN; charset=US-ASCII
Content-Length: 1592
Udvozlet!
Nehany aprocska velemeny egy elozo leveledrol (HIX, Kornyesz #156).
>paks-rol meg csak annyit, hogy eddig meg leginkabb az atom-mal
>foglalkozo szakemberek onbecsuleset talaltam a legnagyobbnak, es a sajat
>tudasukban valo vak elbizakodottsag is talan az o esetukben volt meg a
>legnagyobb (legalabbis rovid palyafutasom alatt.)
Ha hiszed, ha nem, mindez csak azert van, mert:
1. Az Europai Atomenergetikai Bizottsag (EAB) kimutatasai szerint a paksi
atomeromu mutatoi a legjobbak koze tartoznak egesz Europaban. (Gondolok
itt szennyezoanyag kibocsatas, egy futoelemre juto megtermelt energia-
mennyiseg, stb.)
2. A paksi atomeromu messze a legbiztonsagosabb az OSSZES TOBBI HAZAI
EROMU KOZOTT!!! (Vagyis szen es olajbazisu eromuvek garmada...)
Valamint:
>pedig emberek ezreit esetleg millioit erinti (pl. csernobil, aminek
>igazgatoja most is azt nyilatkozza, hogy az eromuve messze a
>legbiztonsagosabb a volt szovjetunio eromuvei kozt. hat ezt etesse meg
>valaki massal, de ne azzal aki itt el toluk par szaz kilometerre.)
Lehet, hogy megdobbensz, de EZ TENYLEG IGY VAN!!!
Azonkivul ne feledjuk, hogy amikor a robbanas tortent, akkor SOROZATOS
EMBERI MULASZTAS volt a megallithatatlan folyamatok elinditoja. Itt a
biztonsagi rendszer kiiktatasara, a hutokorok szabalyozasara gondolok, de
folytathatnam meg.
NEM A TECHNIKA VAGY A TERVEZOMERNOK VOLT A HIBAS!
Az pedig, hogy a felhasznalo mit tesz a keszulekkel, azert nem a gyarto
vagy a feltalalo a hibas! (legalabbis jelenkori torvenyeink szerint)
Orultem, hogy segithettem.
Udv!
Ifjabb Domokos Laszlo
|
Date: Mon, 1 Jan 1996 21:46:18 +0100 (MET)
From: Domokos Laszlo  >
X-Sender: 
To: kornyesz  >
Subject: Kornyezeti tudat X. (Lukacs Attila figyelmebe)
Message-ID:  >
MIME-Version: 1.0
Received: from stud.u-szeged.hu by stud.u-szeged.hu; Mon, 1 Jan 1996 21:46 MET
Content-Type: TEXT/PLAIN; charset=US-ASCII
Content-Length: 5915
Sziasztok!
Egy-ket aprosag jutott eszembe dec. 21-i leveleddel kapcsolatban.
>EZT HOGY ERTED????? nincs mas valasztasuk?? talan Isten akarja hogy ennyi
>ember eljen igy????, vagy hogy gondolod?
Az, hogy Isten mit akar, azt sokan es sokfelekeppen vitatjak. Az viszont
biztos, hogy azok, akik varosban elnek, azok, akik cigit szivnak vagy
alkoholistak, esetleg narkosok, marhogy az AIDS-rol ne is beszeljunk,
azok azert teszik mindezt, mert OK EZT VALASZTOTTAK!!!
Lehet itt egybol vitatkozni, hogy szocialis ellehetetlenules, meg
erzekenyseg, a vilagtol valo elfordulas, de szereny velemenyem szerint ez
akkor a SAJAT VALASZTASUK ARRA, HOGY HOGYAN ELJENEK!!!!
Es elso nekifutatsra semmi koze sincs Istenhez.
>2. egy faj nem pusztit ki mas fajt. mivel ha az a taplaleka, akkor azert
>mert a taplalek megszunesevel a sajat egyedszama is csokkene, masreszt
>pedig ami NEM A TAPLALEKA AZT BEKEN HAGYJA!
Ez az allitasod ketszeresen is nem igaz!
1. Szamtalan pelda hozhato fel arra, amikor egy faj a sajat taplalekat
kipusztitja. Vegyuk peldaul a virusok es bakteriumok egy nagy csaladjat,
amelyek agyonhasznaljak a gazdaszervezetet (pestis, himlo, TBC,
torokgyik). Tovabbi nagyszeru pelda a bolhak es mas verszivo parazitak
altal halalra itelt madarfioka esete, amely bizony nem birt a tulerovel.
2. Ha ket fajnak ugyanaz a faj (fajkosa`r) a taplaleka egyazon foldrajzi
helyen, akkor a legritkabb esetben alakul ki munkamegosztas a ketto
kozott, sokkal valoszinubb a kompeticio. Ennek egyenes agi leszarmazottja
a specializalodas, vagy az egyik `ragadozo` faj eltunese az adott
teruletrol. Mi ez, ha nem KIPUSZTITAS???
>3. ha kipusztul egy faj (kornyezeti katasztrofa), akkor elettere
>megmarad, hamarosan megjelenik egy masik faj (egy uj faj) ami ezt az
>eletteret betolti. semmi baj nem tortenik.
Ha egy faj kipusztul, akkor valoszinuleg azon a helyen van egy uj faj,
ami az eletterek vegessege miatt rakenyszerul erre a pusztito lepesre.
Sajnos az emberre mindez nem igaz. Nem azert, mert mi nem vagyunk a
termeszet resze, hiszen a technizalt vilagunk is az. Hanem azert, mert mi
nem eletter nyeres celjabol tesszuk ezt az aldatlan fajpusztitast. Sajnos
tulsagosan messzehato kovetkezmenyekkel jar szinte minden cselekedetunk
(vasutepites -> eletterek elvalasztasa, vegyigyarak -> kornyezet vegyi
egyensulyanak megbontasa, tartos terhelese, atomrobbantasok -> magas
szintu mutacios rata, es meg sorolhatnam).
Es mindezt egyedfejlodesi leptekkel merve pillanatok alatt tesszuk. A
kutyus valahol itt van elasva. Hiszen az Uj-Zelandon, a polinez oslakosok
(!) altal kipusztitott kistestu futomadaraknak kellett egy-ket millio ev
ahhoz, hogy olyanok legyenek, mint amilyenek voltak. Ehhez kepest alig
ezer ev alatt eltuntek.
Vagyis A BIOLOGIAI DIVERZITAS NOVEKEDESE ES CSOKKENESE JELENLEG NINCS
EGYENSULYBAN A FOLDON!!!! Es mindez joreszt miattunk!
Vagyis 1995-ben nem igaz az allitasod.
Tovabba:
>de ha jon az ember, akkor o
>1. kilep a termeszetes szabalyozas alol, es korlatlan novekedesbe kezd.
>2. kipusztit fajokat, ugy hogy o maga ennek nem latja karat
>3. elveszi az eletteret, tehat mas fajok nem keletkezhetnek.
1. Az ember nem lep ki a termeszetes szabalyozas alol. Erre kituno pelda
a Gaia-koncepcio, mely szerint az ember ellen a bolygo virusokkal es
bacikkal vedekezik, ugyanugy, ahogy az ember szervezete ellenanyagokkal
es immumsejtekkel azok ellen (szerintem latohatar tagito a hasonlat, es
sajnos nem en talaltam ki. ;-) )
Korlatlan novekedesbe nem kezdhetunk, hiszen eroforrasaink vegesek. Talan
csak annyiban kulonbozunk a tobbi fajtol, hogy egeszen mes eroforrasokat
is felhasznalunk (ercek, nemcsak biologiai energiahordozok, stb.)
2. Igenis karat latjuk annak, hogy a fajok ily mertekben pusztulnak
tolunk. Nem arra gondolok, hogy mindenkinek vilagmeretu lelkiismeret-
furdalasa lenne ettol, hanem a kovetkezokre. A genetikusok regen
hangoztatjak azt, hogy sajat GENOMunk javitasi, korrekcios lehetosegei
szukulnek be akkor, ha Foldon csokken a genallomany. Ez tulajdonkeppen azt
jelenti, hogy egyenlore meg nem vagyunk olyan okosak, hogy sajat magunk
alkossunk meg a kivant mukodeshez a megfelelo gent. Ennel sokal egyszerubb
egy mar mukodo helyrol (masik, hozzank nagyon vagy esetleg abszolute nem
hasonlito faj genkeszlete) atvenni azt, ahelyett, hogy nekiallunk
fabrikalni. Hiszen azt a megoldast a TERMESZET MAR JOIDEJE TESZTELI!!!
3. Attol, hogy mi elveszuk az eletteret, attol meg mas fajok nyugodtan
keletkezhetnek es keletkeznek. A gond megint az idobeni felbontasbol
ered, sajnos kevesen tudnak lepest tartani velunk.
Valamint:
>igazad van. ez szerintem nem fejlodes, hanem atalakitas. es ez rossz.
Probaltam rajonni, mire gondolsz, de nem ment. A ketto kozott van valami
kulonbseg, azt erzem, de jelen esetbem (kornyezet, az elovilag fejlodese
es atalakitasa) nem latom vilagosan, mi a ketto kozott a lenyeges
kulonbseg.
Vagyis: Miert jo a fejlodes es miert rossz az atalakitas???
Ha atalakitunk, az nem fejlodes, es ha fejlodunk, az nem atalakitas ???
Utoljara:
>egyebkent talan a fiatalabb korosztaly fogekonyabb lesz erre is, de az
>idosebbek... szinte kilatastalan az ugy a 40 evi sotetseg miatt.
Remelem tudod, hogy a fiatalabb korosztaly altal M.o-on eladott
autoklimak tobb, mint 90%-a CFC-t tartalamazott!!!
Es azt is, hogy a globalis CFC kibocsatas NEM CSOKKENT JELENTOSEN az
elmult 10 evben. Mindez csak azert, mert az alairt egyezmenyek az
ezredfordulora tettek az utolso hataridoket. Vedd hozza azt is, hogy a
fejlodo orszagok (pl. India v. Kina a maga vilagmeretu vas es aceliparaval)
nem irtak ala ezen dokumentomokat, vagyis nem is tartjak be oket.
S akkor en is ajanlok egybol harom konyvet, remelem nem fogtok erte
megharagudni: ;-)
Biologia I-II-III. (Kozepiskolasoknak) Tk. kiado (1990-1995)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mara talan ennyit.
Maradok tisztelettel:
Ifjabb Domokos Laszlo
|
