A multkori szamban Revesz Peter irja:
"Emlekezzetek arra a kiserletrem amikor a pasas egy femkalitkaba
zarta magat es tobb millio voltos kisulest produkalt a femkalitka
es egy kulso elektroda kozott."
Ez valoban igy is van. Szeretnem azonban, ha legkozelebb e
kiserlet hallatan kis hazafias erzulet is feszitene' kebleteket.
A kiserlet alapja egy vilaghiru es nyugodtan mondhatom: tortenel-
mi jelentosegu magyar talalmany. A neve: na mi?... Nem talalt.
Nem dinamo. A kaszkad lokesgenerator. Ez egy olyan erosramu
kapcsolas, amely kisfeszultsegu (parezer volt. bocs, de ez ebben
a mufajban valoban kicsi) kondenzatoros elemekbol kaszkadba
kapcsolva er el tobb millio voltos feszultseget olymodon, hogy
kozben a kaszkad jelentos energiat is tarol. A bemutato annak
idejen vilagszenzacio volt es fodijat kapott a parizsi vilagki-
allitason. Ekkor valt lehetove, hogy a villamok feszultsege't
megkozelito kisuleseket mestersegesen eloidezzenek. Mind a mai
napig ezt kaszkad kapcsolast hasznaljak az erosaramu laborokban
nagy feszultsegu es egyben nagy teljesitmenyu elektromos atu-
tesek, es villamvedelem kutatasara.
Magyarorszagon ilyen generator a BME Nagyfeszultsegu Technika
Tanszekenek laborjaban talalhato a V1 (Egry Jozsef utca) epulet-
ben. Aki jart arra, talan emlekszik a V1-es epulet Duna feloli
blokkjanak ablaktalan, hat emelet magas tombjere. Abban all (tobb
mas erdemes tarsaval) a lokesgerjeszto. (A "laboratoriumi meret"
erosaramban sajnos azt jelenti, hogy az eszkozocske esetleg be-
ferhet egy kisebb stadionba.) A labor reszeit hatalmas, dupla
vaskeritesek zarjak el. Kiserlet alatt az eszkozok megkozelitese
gyakorlatilag lehetetlen, de nem is lenne ajanlatos, a tulelesi
esely zerus. Az egesz labor talaja femlapokal boritott, amelyek-
bol mindenfele vastag rezsodronyok vezetnek a foldbe. A teljes
epulet alatt, es azon szelesen tul erve, mintegy tiz meter melyen
rezhalo-szoveveny van eltemetve: ez a foldeles. Szerencsere, la-
gymanyoson vizes a talaj, es kornyezet szennyezes miatt kivaloan
vezeto elektrolit oldat lo~tyo~g az epulet alatt. A Peter altal
emlitett kisulesi kiserletet minden erosaramu villamosmernok
evfolyambol megizleli egy-ket ember, s kozulunk tortenetesen
nekem jutott a zabszem effektus elmenye. Eletemben meg annyira
nem voltam begittelve, ezt allithatom. Mindaddig nem is voltam
hajlando bemenni a femcellaba, amig sajat magam nem ellenoriztem
a foldeleseket: a cella sarkaibol szep koteg sodronyok vezetettek
le a kozponto foldelesbe. Aztan bezartak a cellaba, a tobbiek el-
bucsuztattak es kisetaltak a dupla femkerites tuloldalara, ahon-
nen batoritolag rohogtek rajtam. (Sajnos, a lanyok csodalatat nem
tudtam kivivni bator (?) vallakozasommal, ugyanis az evfolyamon
csak egyetlen lanyunk volt, aki az aznapi showmusorra mar joelore
beteget jelentett.) Aztan kigyulladtak a piros lampak, lezarultak
az automata zarak a keriteseken es beindult a kaszkad generator.
Kis idore szukseg volt amig a generator elerte az aututesi
feszultseget, s az elso villam becsapodasaig egy orokkevalosag
telt el. Behuzott nyakkal vartam a csapast, mikozben a tobbiek
kintrol rohogtek rajtam. Az elso bevagas utan par masodperces
idokozokben kovettek egymast a hatalmas csattanasok a femfalon,
es ezt lasacskan megszoktam. A kisuleskor a kaszkad nem veszti el
az osszes energiajat, igy az atutesig szukseges ujra- tolteshez
kabe ket masodperc elegendo volt. Persze, ez mindig fugg a pil-
lanatnyi paratartalomtol, levego osszeteteletol, es leginkabb az
elektroda es a femcella tavolsagatol. Kis ido mulva hosszabbodni
kezdek a szunetek es hangosabbak lettek a csattanasok: nem
lehetett latni, de nyilvanvalo volt, hogy a sracok tavolabb huz-
tak az elektodat, ami csak nagyobb feszultsegen volt hajlando
kisulni, nade aztan akkor rendesen. Aztan lekapcsoltak a genera-
tort, szerencsere akkuratusan kisuttek a kaszkadot es kiengedtek
az olambol. Kicsit csengett a fulem, kulonben jol, es foleg
piszok buszken ereztem magam.
A labort azert nem csak ilyen cirkuszi mutatvanyokra hasznal-
jak. Nagyon sok kiserletet vegeznek, s kulonosen azert, mert az
eredmenyek, ha nem is veletlenszeru, de ezert elegge empirikus
viselkedest mutatnak. Az erosaramnak ez a fejezete nagyon
nehezen modellezheto, ugyanis az itt zajlo folyamatok messze tul
esnek a hetkoznapi gyakorlat lineris lelki vilagan. Itt minden
maskepp viselkedik, par millio volton, plazma allapotban az anyag
szinte azt tesz, amit akar, de semmikeppen sem azt, mint amit
tudni velunk rola. Nehez elkepzelheto peldat mondani, de azert
megprobalok egyet. Erre is buszkek lehetunk: ez is tipikusan
keleteuropai jelenseg: a nagyfeszultsegu szabadvezetekek mufaja-
ban "hajnali ativele'snek" hivjak. Valoszinuleg sokan lattatok
mar az autopalyak felett nagyfeszultsegu vezetekeket. Az oszlo-
pokon hatalmas nagy, bordazott procelan szigetelokon haladnak at
a madzagok. Minel nagyobb a vezetek feszultsege, annal nagyobb es
bordasabb a szigetelo. Ennek az az oka, hogy a foldpotencialon
levo oszlop es a vezetek kozott nem szabad atutesnek keletkezni,
es jo messzire el kell tartani az oszloptol a vezeteket. Ha megis
atutes keletkezik, azt egyfazisu foldzarlatnak hivjak, es nagyon
nem szeretjuk. Zarlatkor az automatika bemeri, hogy melyik sza-
kaszon keletkezett a baj, es kiszakaszolja a teheles alol a
gyanus halozat-darabot. A legkozelebbi alallomasrol kikocsizik a
mezore az ugyelet, megkeresi az atutott darabot, felmaszik es
kicsereli a szigetelot. Ez jodarab ido, es viszonylag rovid leal-
las is millios penzeket jelent az energiakiesesben. Szerencsere,
a "kooperacios rendszer" (KGST orszagok halozata, orosz fotengel-
lyel) eleg konnyen kikorrigalja a kieseseket. Ennek az az oka,
hogy a hatterben gigantikus elektromos teljesitmeny all, s a
kiszakaszolt darab helyett atmenetileg kerulo uton, a rendszer
mas again elegendo teljesitmeny halad at a gyanutlan fogyasztok
fele. Ha a zarlatos reszt eleg hamar leoldja az automata, a fo-
gyasztok enyhe feszultseg esest ereznek, peches esetben egy-ket
szinkrongep kiesik a szinkronbol, de nagyobb baj nem szokott
keletkezni. Ezt ugy kell elkepzelni, hogy ha pl. Vinyica-
Albertirsa kozott valahol nalunk kinyiffant a 750ezer Voltos
vezetek, olyankor a csehek felol Szazhalombatta es Martonvasar
iranyaban a 440kV (kiloVolt) madzagon szoktunk volt egy kisegito
naftat kapni. (Hogy most ujabban hogy van ez es milyen elszamo-
lasban vagyunk a kooperacios halozattal: ezt ne kerdezzetek.) Na,
de vissza a hajnali ativeleshez! A fejlett szocialista nehezi-
parnak koszonhetoen a levegoben kello mennyisegu szilard szen-
nyezo, finom kis nitratos, szulfatos so'k utazgatnak a
porszemcsekre tapadva, amelyek eloszeretettel megtapadnak a szi-
getelon. Szaraz allapotban nincs baj, es a nagy zuhe is jo, mert
az tisztara mossa a szigetelot. A veszely az augusztus vegi-
szeptember eleji hajnalokon leselkedik: a reggeli harmat szepen
feloldja a so'kat, es remek jol vezeto elektrolit oldat kelet-
kezik a porcelan szigetelo feluleleten. A szikranak esze agaban
sem lesz atutni a levegon keresztul, hanem fenyes ivben vegig-
kuszik a szigetelon es bummmm...
Ezt a bummot szoktak a laborban nezegetni. Igazan dramai elmeny
egy ilyen fel ember nagysagu, elvileg tuzallo es mindenallo szi-
getelot elegni latni es foleg hallani. De ha mar ennyit szen-
vedtetek az olvasassal, kis haszna is legyen: ezek utan ugye az
is vilagos, hogy miert bordas a szigetelo? A valaszt mostmar min-
denki tudja: a levego sokkal jobb szigetelo anyag, mint a por-
celanon levo disszocialt koszoldat. Azaz a vezeto es az oszlop
kozti minimalis szigetelesi tavolsag (a tavolsag, amin a villamos
kisules MEG NEM indul el) a porcelan feluleten joval nagyobb,
mint szabad levegoben. Matematikailag ugye megoldas lenne, hogy
tukorsima szigetelobol csinalunk egy tizszer akkorat, dehat azt
eleg nehez lenne szerelni.
Szoval sose felejtse'tek el: kicsi a porcelan, de borda's!
__o
__o -\<,
-\<, __________O / O
__Gabor____O / O
|
Jomagam nem tudok osszehasonlitasra vallakozni, miutan a jezsuita egyetem
ahol vagyok - Boston College, ami azt hiszem az elso ilyen amerikai intezmeny
volt (es egyebkent nevenek nem teljesen megfeleloen teljes jogu egyetem,
valamint mar nem is Bostonban, hanem annak egy kertvarosaban van :-) ) - az
egyetlen katolikus egyetem amit ismerek ;-). Mindenesetre az itt tapasztaltak
alapjan nem hiszem, hogy szigorubbak lennenek, mint nem-jezsuita katolikus
egyetemek. A BC csak nem regen adta fol hivatalos egyhazi iskola jelleget,
hogy ne essenek el az altalanos szovetsegi allami tamogatasoktol. Ennek
kapcsan olyan kozmetikai valtoztatasok tortentek, mint az ebedlot addig uralo
feszulet eltavolitasa - jellemzo (legalabbis ram ;-(), hogy en csak az errol
kialakult vitabol tudtam meg, hogy valojaban jezsuita egyetem hallgatoja
vagyok, jo par honappal az ideerkezesem utan! Az oktatoi gardaban akad jopar
atya, gondolom nagyobb aranyban, mint masutt (bar statisztikat nem tudok), de
a nagy tobbseg vilagi es jelentos reszuk kinyilvanitottan nem is katolikus
(az ateistatol a hinduig terjedo spektrumon). A "pro-choice" csoportnak ugyan
nem adtak meg azt a hivatalos elismerest, ami az egyetem nevhasznalatat
lehetove tenne szamukra, de ugyanakkor a "pro-life"-osok moge sincs igazan
hivatalos folzarkozas. Szemelyes elmenykent a legsajatosabbnak azt latom,
ahogy az ortodox katolikus diaklapocska szunni nem akaroan ostorozza az
"elkorcsosult" intezmenyt, es persze fo helyen annak kozponti mainstream
diaklapjat mint a szabadelvu "liberalis" ferto melegagyat (nem kimelven
kritikajukkal az egyetem vezeteset sem a jezsuita atya elnokig folmenoen)...
-- Fekete Zoli
|
