Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 584
Copyright (C) HIX
1994-02-01
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Utolso lehellet (mind)  42 sor     (cikkei)
2 Valaszok vallas es ertelmisegi ugyben (mind)  154 sor     (cikkei)
3 ADY (mind)  31 sor     (cikkei)

+ - Utolso lehellet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves SZALON,

az a "jo hir", hogy tuleltem az evszazad leghidegebb napjat Montrealban.
A "rossz hir" viszont az, hogy megkezdodott a felev, es igy mostantol inkabb
olvaso, mint hozzaszolo leszek a kovethetetlenul szerteagazott vitaban.

Latom, hogy kozben sikerult a baptista keresztenysegfelfogasig es az 
agykontrollig is eljutni. Sajnos ugyanakkor mintha nem alakult volna ki 
konszenzus azzal kapcsolatban, hogy Hanak megjegyzese igazsagtalan volt, 
objektive is es a lelektani helyzetet tekintve. 

Vegulis ez talan nem meglepo. Hiszen ezeken az elektronikus forumokon es 
odakint az eletben is akkora a velemenyek diverzitasa, hogy meg Csurkat sem 
tartja mindenki fasisztanak, es Hanak inszinuacioja valoban vegtelenul 
szelidebb annal, mint ahogy a szelsojobb szokta a kommunizmus szellemi 
rokonsagat felvazolni... 

Nem erolkodom tehat tovabb ezugyben. Inkabb azt szeretnem alahuzni, Korosi 
druszam altal inspiralva, hogy el tudom fogadni, hogy a kommunizmusnak s 
meginkabb a marxizmusnak voltak pozitiv tarsadalmi es kulturalis hatasai.
Ahogy a nagy francia forradalomnak is voltak.

Csak azellen probaltam hadakozni, hogy a keresztenyseget ugyanebbe a kalapba 
tegyuk. A keresztenyseg mas, akarmennyi eroszakot is kovettek el
magukat keresztenynek nevezo emberek. Jezus orszaga "nem evilagbol valo"
es a katolikus egyhaz "hatalma" (szerintem csak befolyasa) fenypontjan sem
allt elo olyan "tarsadalomjavito" tervekkel, mint a felvilagosodas, a marxizmus
vagy a liberalizmus. Es ezt nem azert tette, mert "az egyhaz a fennallo 
rendszer tamasza", hanem mert a keresztenyseg az ember es nem a jatekszabalyok
megjavitasanak tulajdonit elsodleges fontossagot. Mindezt egyebkent Leirer Laci
nalam sokkal jobban megfogalmazta.

Ennyi volt fontos szamomra kezdettol fogva. Nem szamitottam ra, hogy ekkora
aradatot inditok el a levelemmel. Kivaloan szorakozom
a majomkiserletek kiertekeleserol szolo levelek olvastakor, es ha lenne
idom, szivesen tovabb vitatkoznek a vallas racionalistasat illetoen,
menetkozben ---megengedhetetlen arukapcsolassal ---propagalva Gemingat 
irritalo szelsosegesen pozitivista intuicioimat. Sajnos ezekre a tarsalgasokra
most keves, vagy semmi idom nem fog jutni, de nagy erdeklodessel fogom olvasni
tovabbra is a SZALON-t.

				Udvozlettel, Hetyei Gabor
+ - Valaszok vallas es ertelmisegi ugyben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON!

Horvath Pista irja:
>    1. Megis azt mondom, ha valaki nem hisz Istenben, de magaban kialakit
>valamit (nevezzuk etikanak), es ezt fontosnak tartja az eleteben, megprobal
>e szerint "JOL" elni, akkor udvozulhet.
>    No persze barki udvozulhet aki a halalos agyan megter. Es barki elkar-
>hozhat, ha ugyanott megtagadja Jezust. De az 1. pontot nem ilyen altalanosan
>ertettem, hanem ugy, hogy ha mindig igy el akkor szereny velemenyem szerint
>udvozulni fog.

Akkor most mi a fontos? Tisztesseggel elni, vagy az utolso pillanatban fordi-
tani egyet a kopenyen? A teologia szerint ez utobbi :-((

Mamrovits Laszlo ezt irja:

>   Ehhez csak annyit. A keresztenyseg tanitasa szerint az ember az anyja
>mehetol fogva BUNOS es nem beke szereto. Az emberben benne van a KAIN
>irigykedo es egyilkolo termeszete. Isten Szelleme es Jezus Krisztus az
>aki ehelyett be akar koltozni, hogy ezt a termeszetet megvaltoztassa.
>En az utobbi mellett dontottem.

Akar ez is lehetne a valaszom Szekely Zolinak.

Az eredendo bunosseg az, ami szamomra a kereszteny tanitasbol teljesseggel
elfogadhatatlan. A szeretet fontossagat elfogadom, igyekszem is realizalni,
de az, hogy egy Isten szamara "bunos aki el" (L. Istvan a kiralybol a taltos
eneket) az a jo es torodo Istenseg kepet azonnal es visszavonhatatlanul torli
a szinterrol. Ez a kep remek idedologiai alap a papsag szamara, hogy diktal-
jon, hogy az emberek eletformajat meghatarozza es az ahhoz valo viszony alap-
jan itelje elo es holt felett. A kozepkorban ez meg elment, de ma mar elvisel-
hetetlen, kulonosen egy ertelmisegi oldalarol nezve a kerdest.

A kovetkezokre is szeretnem felhivni a figyelmeteket:

>Ha nem csak
>betuszerint olvasod a Bibliat (sajnos nagyon sokat csak ezt teszik),
>akkor arra is rajossz, hogy ez akkor lesz, amikor az Ur megiteli a ...

Maximalisan egyetertek! A Biblia szovegenek ket sikon van ertelme. Egyik
ertelem a mindennapok hivoinek a masik a beavatottaknak szol. Erre hivja
fel a figyelmet nem is egyszer, hogy "akinek van fule a hallasra, az hallja".
Tekintve, hogy az "istennek beszede" altalaban Jezusra vonatkozik, igy bi-
zonyara Pal levele Timotheushoz is Jezusra vonatkozik, amikor ezt kozli
teljesen varatlanul (Pal apostolnak Timotheushoz irt masodik levele, 2.9):

"A melyert, mint egy gonosztevo, szenvedek mind a fogsagig,
 de az Istennek beszede nincs bilincsbe verve",

Mit jelent ez? Azt, hogy szemelyesen Jezus, aki ott van nincs letartoztatva.
Nero koruli mondak alapjan akkoriban az Antikrisztus volt ott, vagy ho-
gyan is van ez? Tudom, van erre is teologiailag "elfogadhato" magyarazat,
hogy ezt, vagy azt, jelenti, hogy ettol o meg predikal, meg hasonlo, de
sokkal valoszinubb, hogy Timotheussal kozolte, azt, ami fontos volt: a vele
eguttlevo Jezust nem taroztattak le a hatosagok. A tobbi korites csupan.

De azt hiszem a Bibliabol, annak magyarazatabol es a HITtel valo kapcsolata-
bol ennyi eleg, a tobbi mar hitvita es abba nem kivanok belemerulni.

Szekely Zolinak:

Ezt irod:

>Mar miert ne lenne igaz??? Szerinted milyen alapon all a keresztenyseg, ha
>nem a krisztusi szeretet - egyfajta "beke-elvuseg" - alapjan?

Csak az a kerdesem, hogy a fenti gondolatodnak az >>emberben eredendoen
bennelako beke-elvuseg<<hez mi koze van? Errol volt ugyanis eredetileg szo
es en ezt tagadom. Ha folytatni akarod a diskurzust, akkor kerlek bizonyitsd
a teteled, OK? Kulonben azt kellene irnom, hogy fenti mondatod csusztatas a
javabol.

Hogy Te hogyan definialod az ertelmiseget, az a Te dolgod. En maskent. Hogy
Kadarnak volt-e vegzettsege, mikozben maga is ertelmisegi volt, az lenyegte-
len. Egy koltonek, egy ironak, milyen vegzettsege van? Jo ha van erettsegije,
megsem fer ketseg ertelmisegi lenyehez. Dr. Nezval Ferenc igazsagugyminiszter
is munkasnak titulalta magat, holott jogi diplomaval IS rendelkezett! Ugyhogy az
a javaslatom, hogy hagyjuk a regi rendszerrel analog meghatarozasokat es in-
kabb szoritkozzunk a realitasokra. Szerintem az ertelmiseg az adott tarsadalom
szellemi eletenek a meghatarozoja es ezert abba a politikusok vaskosan bele-
fernek, sot, gyakran eppen ok a meghatarozo tenyezo. A Te definiciod arra
mindenesetre alkalmas, hogy egy ertelmisegi (mondjuk P.Q.) ha valami oltari
okorseget mond, mint politikus, akkor az az ertelmisegi letenek resze, ha
viszont szepeket es jokat ir (mondjuk egy politikai dramat otol ki, amitol
Isten ovjon, hogy meg is valosuljon), akkor meg nagybecsu politikus. Szerin-
tem viszont mindket "formajaban" ertelmisegi. A jovoben, ha ertelmisegiekre,
mint egyseges kategoriara hivatkazom, az nalam azt jelenti, hogy a tarsadalom
szellemi eleteben meghatarozo szerepet jatszo szemelyek csoportja (es ebbol a
politkusok nem lehetnek kizarva, sot leginkabb ok vannak a kozeppontban).

Hogy mire vonatkozott a "sot"? Idezek a SZALON 170-bol. Ezt irtad:

>===============================================
>Felado : Szekely Zoltan
>E-mail : 
>Temakor: Regi reflexek   ( 127 sor )
>Idopont: Fri Sep 4 17:28:52 EDT 1992 SZALON #170
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Avagy mi van a levelben?
>
>Tisztelt SZALON!
>
>Ajtony Gyorgy elkovette (az Onok szempontjabol
[.... ]
>Csurka Istvan koziro a kovetkezo honapokban fog-
>ja megmutatni orszag-vilag elott, hogy POLITIKUS-
>NAK kell-e ot tekintenunk a jovoben, vagy meg-
>marad (kulonben igen jeles) kozironak. Ne gondol-
>jak, hogy Csurka Istvan a MAGYAR DANTON szerepere
>palyazik (bar a kepessegei adottak lennenek hozza).
>Csurka Istvan pontosan tudja, hogy A DANTONOKAT A
>ROBESPIERRE-K KOVETIK. A magyar tortenelem pedig
>nem bir el meg egy Robespierre-t (Kun Belat/Lenint/
>Hitlert/Rakosit).
>
>Mindenesetre aki "Aczelosan" tamad Csurka Istvanra,
>az ne csodalkozzon, ha beveri a fejet a (formalodo)
>nemzeti konszenzus palankjaba.

Csurkarol nem tobbet, csak annyit, hogy o tavaly nyaron is aktivan politizalt,
tehat az elveid szerint ekkor mar POLITIKUS volt. A Nehany Gondolatot viszont
parthivei igyekeztek az iroi munkassaga reszenek tekinteni. Vagy most maskent
akarod ezt lattatni velem? Vegulis ki verte be a fejet a "(formalodo) nemzeti
konszenzus palankjan"? Csurka, mint a nemzeti konszenzus alakja! Rohely!

A fenti SZALON #170 szovegedben nekem ugy tunt, mintha a politikus megtisz-
telobb cim lenne, mint az iro, azaz ertelmisegi ["vagy MEGMARAD kozironak"]
Esetleg nalad akkoriban ezek a szavak mas erzelmi toltest hordoztak?

Vegul:

>En nem hivatkoznek a helyedben Antall Jozsefre. Mindenki emlekszik, mit
>mondtal ra tavaly nyaron: mar eleteben elparentaltad, meglehetosen kar-
>orvendo modon. Kicsit hiteltelen a szadbol az antalli politika vedelme.
>Nem gondolod?

Nem gondolom, Zolikam, egyaltalan nem gondolom. Eloszor is nem vedtem az an-
talli politikat es most sem vedem. Masodszor nem parentaltam el akkor Antallt,
legkevesbe karorvendo modon, meg akkor sem, ha esetleg kozeli halalrol irtam
volna (nem tettem, jollehet a betegseg tunetei alapjan ez kiszamithato volt)
csak annyit allitottam - es allitok ma is - hogy:

"nincsenek potolhatatlan emberek. Pelda ra a temeto,
 ami tele van potolhatatlan emberekkel."

(hatha nem mindenki emlekszik arra, amit akkoriban irtam). Most, hogy
Antall Jozsef meghalt egyertelmuen ki is derult: nem potolhatatlan!
A ketyere megy tovabb es talan nem is rosszabbul, mint azelott.

Attol meg Csurka "veretes" szavait idezhetem es minosithetem is
(pl. ertelmisegi megnyilvanulasnak), esetleg, nemde?

Udvozlettel:   Cser Ferenc
+ - ADY (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Temakor: Ady - a ma iroja?!

                             FELSZALLOTT A PAVA

"Felszallott a pava a varmegye-hazra,
Sok szegeny legenynek szabadulasara."

Kenyes buszke pavak,Nap-szedito tollak,
Hirrel hirdessetek: maskeppen lesz holnap.
Maskeppen lesz holnap, maskeppen lesz vegre,
Uj arcok, uj szemek kacagnak az egre.

Uj szelek nyogetik az os magyar fakat,
Varjuk mar, varjuk az uj magyar csodakat.

Vagy bolondok vagyunk s elveszunk egy szalig,
Vagy ez a mi hitunk valosagra valik.

Uj langok, uj hitek uj kohok, uj szentek,
Vagy vagytok vagy ismet semmi kodbe mentek.

Vagy lang csap az odon, vad varmegye-hazra,
Vagy itt ul a lelkunk tovabb leigazva.

Vagy lesz ertelmuk a magyar igeknek,
Vagy marad regiben a bus, magyar elet.

"Folszallott a pava a varmegye-hazra,
Sok szegeny legenynek szabadulasara."

Ady Endre.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS