Kedves Jo'zsef!

Sajnos mostansa'g nagyon keve's olyasmi jelenik meg a magyar ko~zgazdasa'gi
szakirodalomban, amivel veszi'tesz. Eze'rt nem e'rdemes hazamenned. E'n nem
"kilo~kni" akartalak, csak arra a kite'teledre reaga'ltam, hogy
> Vegezetul, baromira nem hallom senki magyar gazdasagi szakerto vagy pl.
> ellenzeki gazdasagpolitikus szajabol azt az egyszeru be- illetve felismerest,
> hogy a helyzet, hogy enyhen fogalmazzunk, ujszeru.
Terme'szetesen szaktuda's ne'lku~l is bele lehet duma'lni ko~zgazdasa'gi
ke'rde'sekbe. (Nekem ilyenkor ido"nke'nt fela'll a szo"r a ha'tamon, de ez ma'r
az e'n bajom. Legko~zelebb majd elmagyara'zom a kvantumfizika egyes ke'rde'seit.
Vagy azt, hogy mito"l va'lnak az emberek pszichopata'va'. [Olyan nincs is!] ;-))

A helyzet egye'bke'nt ta'volro'l sem minden tekintetben u'jszeru". Vannak az
emberek, inte'zme'nyek gazdasa'gi viselkede'se'nek olyan o~sszefu~gge'sei,
amikben semmi u'j sincs. Vannak jelense'gek, amiket a gazdasa'gtan
megleheto"sen re'go'ta tanulma'nyoz. Az egyik ilyen az infla'cio'.

Bizony mondom Ne'ked, sok oka van az infla'cio'nak. Ha csak az a'llam fedezet
ne'lku~li pe'nzkibocsa'ta'sa'n mu'lna, akkor Sve'dorsza'gban, ahol a ko~ltse'g-
vete'si deficit ara'nya GDP-hez a magyar ha'romszorosa, e's Go~ro~g- vagy Olasz-
orsza'gban, ahol dupla'ja, le'nyegesen gyorsabb kellene legyen, mint na'lunk
(mindha'rom orsza'g jobban el van ado'sodva, mint Magyarorsza'g), de az USA-ban
e's Ne'metorsza'gban is akkora, mint Magyarorsza'gon, mert hiszen az ottani
ara'nnyal le'nyege'ben megegyezik a mienk. Ha ez nincs i'gy, akkor rossz az
e'rved. (A klasszikus - friedmani - pe'lda: a 70-es e'vek ko~zepe'n Chile e's
Anglia egyara'nt cso"dbe ment, relati'v pe'nzu~gyi mutato'ik: deficit,
ado'ssa'g, stb. alapja'n le'nyege'ben ugyanolyan volt a helyzet, Chile'ben
me'gis nagyobb volt az infla'cio' havi u~teme, mint Anglia'ban az e'ves (20%).)

Az infla'cio' egyre'szt atto'l fu~gg, hogy a jelento"s pe'nztulajdonosok hogy
mo'dosi'tja'k vagyonme'rlegu~ket. Ke'tse'gki'vu~l sok orsza'gban az a'llam
szokott a legfelelo"tlenebbu~l viselkedni, de ma'sok (va'llalatok, lakossa'g)
is hozhatnak olyan do~nte'seket, amik az infla'cio' gyorsula'sa'hoz vezetnek.
Klasszikus pe'lda az 1973 uta'ni infla'cio's hulla'm, amit sok orsza'gban nem
az a'llam csina'lt.

Ma'sre'szt az infla'cio' ero"sen fu~gg a gazdasa'gi szereplo"k
va'rakoza'saito'l, vagyis atto'l, mit gondolnak arro'l, mekkora lesz az
infla'cio', hogyan alakul a gazdasa'gi helyzet.

E's me'g sokminden ma'sto'l. Azon persze hosszasan vitatkoznak ko~zgazda'szok,
mekkora a jelento"se'ge az egyes te'nyezo"knek. Valo'szi'nu"leg ez az adott
gazdasa'gi szitua'cio'to'l is fu~gg, nincsenek a'ltala'nos szaba'lyok.
(A'mba'r egyesek a'lli'tja'k, hogy vannak. Viszont aha'nyszor valaki lei'rta,
o" mit gondol ilyennek, ugyanolyan ko~nnyedse'ggel lehetett ca'folo' pe'lda'kat
tala'lni, mint a Tiedre.)

Az "ingyenes" vagyonosztogata's mo'dosi'tja a ha'ztarta'sok vagyonme'rlege't,
azt gondolja'k a ha'ztarta'sok, hogy no"tt a vagyonuk, eze'rt ko~ltekezni
kezdenek. Az i'gy kia'ramlo' pe'nz ugyanolyan infla'cio's hata'su', mintha az
a'llam csina'lna deficitet. Ra'ada'sul, mivel ez elo"re la'thato', hogy etto"l
az infla'cio' no", a(z o~nmegvalo'si'to') va'rakoza'sok is a magas infla'cio' 
fele' viszik a gazdasa'got. Ezek a dolgok ki vannak pro'ba'lva.

                            Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Jo'zsef!

A kuponos privatiza'cio'ro'l a szakmai vita Magyarorsza'gon lezajlott 1988-90
ko~zo~tt. (Egy re'sze azo'ta sem lett publika'lva. :-( ) Azo'ta semmi olyan u'j
e'rvet nem la'ttam, amit akkor ne elemeztek volna. A csehekne'l van ne'ha'ny
olyan technikai megolda's, ami akkor senkinek sem jutott esze'be, de ezek
valo'szi'nu"leg ma'sodlagos jelento"se'gu"ek. Egy olyan ko~ru~lme'ny van, ami
az akkori vitatkozo'kban nem meru~lt fel: hogy az u'j korma'ny annyira rossz
gazda'ja lesz az a'llami vagyonnak, mint amilyen, e's hogy az 1991-es
rendszerva'lta's ugyanu'gy a szakemberek komisza'rokkal valo' felva'lta'sa't
hozza, mint az 1948-as. Ez sza'modra haszna'lhato' e'rv lehet. Ma'sre'szt
viszonyt reme'lheto"leg jo' egy e'v mu'lva e'rdektelenne' va'lik.

1. (Szerencse're) Van sze'les ko~ru" tulajdona'talakula's. Ennek egy re'sze
   privatiza'cio', egy ma'sik re'sze nem. Amikor az igazgato'k a saja't
   kft-ju~knek adja'k el bago'e'rt a va'llalat fontosabb re'szlegeit, az bizony
   privatiza'cio'. Amikor egy a'llami va'llalat cso"dbe megy, e's eszko~zeit
   az a'rvere'sen olcso'n felva'sa'rolja'k a maga'nva'llalkozo'k, az is
   privatiza'cio'. Amikor a GE megveszi a Tunsgramot, vagy Palota's a
   Pharmatradet, az is privatiza'cio'. Amikor az a'llami va'llalat u'gy 
   szabadul meg a ma'te'szalkai u~zeme'to"l, hogy o~na'llo' va'llalatta' 
   szervezi, e's az ado'ssa'g ellene'ben a'tadja (az a'llami tulajdonu') 
   banknak, vagy o~nkorma'nyzatnak, az nem. A gazdasa'gpolitika'ba te'vedt 
   ko~zgazda'szok e'szlelik a fenti folyamatokat, oly annyira, hogy az A'VU~ 
   ez uto'bbit lelkesen haszna'lja pa'rtka'dereinek elhelyeze'se're.

2. Az a'llam te'nyleges szerepe a magyar gazdasa'gban radika'lisan kisebb,
   mint volt aka'r csak o~t e've. Pedig ma'r akkor is le'nyegesen kisebb
   volt, mint ti'z e've, hogy most a hu'szro'l, vagy pla'ne, a harmincro'l,
   negyvenro"l ne is besze'lju~nk.

Tulajdonjogi szempontbo'l a ka'rpo'tla'si jegy azonos az a'llampolga'ri
re'szve'nnyel. E's bocs, de nem bi'rom kihagyni ziccert, az ala'bbi a Te
mondatod apro' mo'dosi'ta'sa'val szu~letett:
Az utobbi politikai trukk, melyet "a demokratikus tulajdonlas, a magyar polgar
tulajdossa tetele" cimu szolamra valo, meglehetosen atlatszo es olcso
hivatkozassal ad elo egy-ket, meglehetosen sotet politikai figura, kb. azzal
a logikaval, hogy az igy megvasarolt retegek ha torik, ha szakad a a
karpotlas-kizsarolo partra fognak szavazni. (E logikanak az igaza egyebkent
ugyancsak ketseges, de szinte biztosra veszem, hogy ezert nyomatja ezt a
temat az a part, mely nyomatja.) [Csak az ide'zo"jeles szlogen va'ltozott.]

Mert ha't vegyu~k e'szre, hogy a hiteljegy o~tlete egyszeru" va'laszta'si
e'rdekbo"l meru~lt most fel: valamit adni akarnak a ne'pnek, hogy
lekenyerezze'k. E's leheto"leg u'gy akarnak majd adni, hogy az aja'nde'k lovat
megkapja'k a va'laszta'sok elo"tt, de a foga't majd csak uta'na ne'zhesse'k meg.

A kisva'llalkozo'k gazdasa'gi szerepe'ro"l e'rdemi, megbi'zhato' adat tudtommal
nincs, de ez nem egy szentse'g, hanem a KSH sze'thulla'sa'nak ko~vetkezme'nye.
Ke't dolgot lehet tudni: 1. a magyar kisva'llalkozo'k sokkal kevesebb
alkalmazottal dolgoznak, mint az olaszok. 2. A magyar nagyva'llalatok
sokkal alacsonyabb termele'kenyse'ggel, hate'konysa'ggal mu"ko~dnek, mint az
olaszok. Adatok hia'nya'ban sajnos csak tala'lgatni lehet, mi a ke't
ellente'tes hata's eredo"je. De ezt Te is csak tala'lgatod.

Nem e'rzem a de'l-koreai pe'lda't releva'nsabbnak, mint az osztra'kot vagy a
ne'metet. Kultura'lis hagyoma'nyaink e's gazdasa'gi e'rdekeink az uto'bbiakhoz
ko~tnek minket. Jelenleg egye'bke'nt a magyar lakossa'g teljesen o~nke'ntesen,
a'llami instrukcio'k ne'lku~l drasztikusan visszafogja fogyaszta'sa't:
cso~kkeno" e'letszi'nvonal mellett a lakossa'gi megtakari'ta'si ra'ta
[(jo~vedelem-fogyaszta's)/jo~vedelem] 2-3%-ro'l 11-12%-ra no"tt, csak ezt az
a'llami deficit elszi'vja a va'llalkozo'k elo"l. De'l-Korea'ban a visszafoga's
nem volt o~nke'ntes: az a'llam keme'ny rendo"ri ero"szakkal ke'nyszeri'tette ki,
hogy a be'rek ne no"jenek. Ahogy kito~rt a demokra'cia, a megtakari'ta'si ra'ta
kb. a magyar no~vekede'snek megfelo" me'rte'kben cso~kkent. Te'nyleg azt akarod,
hogy a rendo"rse'g halomra gyilkolja a be'remele'se'rt harcolo' magyar 
sztra'jkolo'kat?!

A magyar igazgato' sem a'tlag kisember. Vagy to~bbnyire aze'rt keru~lt az
a'llami va'llalat e'le're (a 80-as e'vekben), mert e'rt hozza', vagy to~bbnyire
aze'rt, mert megbi'zhato' (a 80-as e'vek elo"tt e's uta'n). Egyik esetben sem
kisember. Az A'VU~ mindenesetre az e'rve'nyben le'vo" to~rve'nyek
felhaszna'la'sa'val u'gy i'rtja az elso" fajta't, mintha ez lenne a fo"
feladata. De most nem ez a vita'nk ta'rgya. A menedzser a 70-es, 80-as
e'vekben volt "absentee owner", mert az a'llam - ne'ha'ny tucatnyi,
gyakran bajba juto' nagyva'llalat kive'tele'vel - ritka'n szo'lt bele e'rdemben
a va'llalat u~gyeibe. Viszont akkor az a'tlag va'llalatvezeto"k a'ltala'ban me'g
nem nyu'lhattak bele a me'zesbo~do~nbe. Legala'bbis nem me'lyen. Most me'lyebben
belenyu'lhat, de ez szerintem sem baj. Vagy e'rtenie kell hozza' ahhoz,
amit csina'l, vagy pedig politikus. Ez uto'bbi esetben a va'laszto'k
(ko~zvetett) dolga do~nteni arro'l, tova'bbra is kotora'szhat-e ott.

Az 1870-es e'vek nagy to"zsdekrachja'nak hata'sa'ro'l hosszasan e'rtekeztek a
gazdasa'gto~rte'ne'szek, e'n fo"leg Berend e's Ra'nki munka'ibo'l tudok ro'la.
Ele'g sokan tape'ta'ztak uta'na a to~nkrement va'llalatok papi'rjaival, e's nem
voltak tu'l lelkesek to"le. Valahogy nem va'gytak arra, hogy ezt
isme'telgethesse'k.

Van magyar e'rte'kpapi'rpiac. A megleheto"sen unalmas, eseme'nytelen magyar
to"zsde'n a heti forgalom millia'rdos nagysa'grendu". A to~bb millio' ember
kiszolga'la'sa aze'rt gond, mert ahhoz sok szakember kell. Az pedig lassu',
ido"ige'nyes ke'pze's eredme'nye.

Az orsza'g aze'rt csalo'dott, mert a rendszerva'lta's uta'n a lakossa'g nagy
re'sze'nek e'letszi'nvonala romlott, e's nem javult. Ennek semmi ko~ze ahhoz,
hogy tulajdonosnak e'rzi-e maga't. Nem veszed e'szre, hogy visszafele' su~l el
az az e'rved, hogy nem tudnak mit kezdeni a tulajdonosaik az ingyen osztogatott
ka'rpo'tla'si jegyekkel? To~bbekkel besze'ltem, akiknek van ka'rpo'tla'si jegye,
e's becsapottnak e'rzi maga't. Ingyen kapta, me'gis rontott a ko~ze'rzete'n.

                              Ko"ro~si Ga'bor