Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 642
Copyright (C) HIX
1998-08-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Bocs! (mind)  7 sor     (cikkei)
2 Hali (mind)  5 sor     (cikkei)
3 Re: Kulonfele normal a-k, KYRIE (mind)  80 sor     (cikkei)
4 abszolut - a zene mint 1/f zaj (mind)  70 sor     (cikkei)
5 barokk zene (mind)  18 sor     (cikkei)

+ - Bocs! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elnezest kerek azoktol, akik leveleire nem valaszoltam az elmult heten,
de a mail server bedoglott, ugyhogy...

Ha vki ezert haragszik, megertem, es barmit kerhet tolem, persze
bizonyos hatarokon belul. :)

Egon
+ - Hali (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lehet, hogy az elkovetkezo napokban nem fogok a levelekre valaszolni, de
penteken egeszen biztosan mindent magmagyarazok, es egesz ejjel fent leszek, ha
vki esetleg akar vmit.

Egon
+ - Re: Kulonfele normal a-k, KYRIE (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Riesz Feri irta:

> >[...] regebben nem volt
> >egyseges normal A, mint ahogy egyseges hangszerkeszlet sem volt. Kozismert,
> >hogy pl. a velencei A magasabb volt a mashol hasznaltnal. A normal A
> >egysegesiteset a repertoar kialakulasa es altalaban a zenei elet egysegesule
se
> >tette szuksegesse.
> 
> Ez vilagos, de miert volt pl. Bach weimari tartozkodasa alatt kulon
> kamara "a" (chamber pitch, 415 Hz) es korus-"a" (choir pitch 463 korul)?
> (A normal a-t gyakran ma is gyakran kamara a-nak mondjak.) Vagy az angol
> Tudorok idejen volt egy egyhazi piccs meg egy masik, amire peldaul a
> hazimuzsikara hasznalt virginalokat stb. hangoltak!
> 
> Mi lehet ennek a kettossegnek a magyarazata? (En valahogy ugy gondolom,
> hogy az a capella eneklesnel nincs is szukseg szigoruan rogzitett
> magassagra - ez csak a hangolhato hangszereknel fontos.)

A magyarazat roppant egyszeru. Az un. karhangolas a templomi orgona 
hangolasa (abszolut hangmagassaga) volt. Amikor az orgonat epitettek, 
nyilvan nem gondoltak ra, hogy valamikor majd "vilagi" hangszerekkel 
kell egyutt jatszania. Ugyanigy azok a helybeli hangszerkeszito 
mesterek, akik a fuvosokat keszitettek, sem vettek figyelembe a 
templomi orgona hangolasat. Igy aztan az lett volna a csoda, ha a 
ketfele hangmagassag megegyezik.

Weimarban mero veletlensegbol a karhangolas kb. kisterccel magasabb 
volt, mint a kamarahangolas. Bach ott ezt a problemat ugy oldotta 
meg, hogy kantatait a magasabb karhangolas szerint kottazta le, a 
fuvolak, oboak pedig vagy transzponalt szolamot kaptak, vagy maguknak 
a jatekosoknak kellett kisterccel feljebb transzponalniuk. Kulonleges 
eset a vonosoke. Hogy ok pontosan mit csinaltak, azt (azt hiszem) 
senki sem tudja; mindenesetre ket lehetoseguk volt: vagy 
transzponaltak ok is -- tehat pl. a kottaban levo c helyett eszt 
jatszottak --, vagy eleve vekonyabb es feszesebb hurokat tettek a 
hangszerukre, es kisterccel feljebb hangoltak.

Erdekes, hogy Lipcseben Bach pont forditva csinalta ezt: ott a
kamarahangolasnak megfeleloen kottazott, es igy az orgonanak kellett 
lefele transzponalnia nagyszekundot (ott kb. ennyi volt a ketfele 
hangmagassag kulonbsege).

Mondanom se kell, hogy ez a -- latszolag -- zurzavaros kottazas 
szinte megoldhatatlan dilemma ele alitotta a Bach-kantatak korai
kozreadoit, mert az nem jutott eszukbe (tisztelet a kiveteleknek), 
hogy utanajarjanak a rejtelynek.

A Tudor gyakorlatrol sajnos nem tudok semmit. Mindenesetre Byrd es 
Gibbons billentyus zeneje roolz!!!!!! ;))

> Vajon mi lehet az oka, hogy a mise-ordinarium tetelei
> kozul a Kyrie gorog nyelvu - hisz a latin egyebkent
> kizarolagos a (romai katolikus) liturgiaban??

A Kyrie eredetileg a keresztyen kozosseg harom felkialtasa (Urunk, 
irgalmazz! Krisztus, irgalmazz! Urunk, irgalmazz!). Nyilvan 
eredetileg gorogul kialtottak, es a hagyomany ilymodon orzodott meg 
valamikor 600 korul, amikor a mise tetelrendje kezdett osszeallni. 
Jo, ez nem tokeletes valasz; aki tud jobbat, az szoljon. Mellesleg a 
"Christe" az meg latinul van.

EJE (errol jut eszembe), az Ensemble Organum kiadott ket lemezt 
(Harmonia Mundi), amelyen o-romai enekek hallhatok. Itt meg a 
szovegek jelentos resze gorogul van.

Remelem, kielegit a valasz. Ha nem, sokkal tobbet akkor sem tudok 
mondani. ;))

Varga Gyorgy

PS Zenekedvelok, nem akartok feliratkozni a musica-l levelezesi 
listara?

PPS Az Ensemble Gilles Binchois kiadott egy uj lemezt, melyen 
nevadojuk chansonjai hallhatok. Termeszetesen ez a vilag legjobb 
lemeze. Majd irok rola a musica-l-en. Azonkivul most jelent meg egy 
*csodalatos* Ars Subtilior-CD a Harmonia Mundinal; ez a lemez 
tokeletesen "rehabilitalta" szamomra ezt az elvarazsolt mufajt!!! Majd 
irok errol is, ha lesz idom. Talan jovore. :-(
+ - abszolut - a zene mint 1/f zaj (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az abszolut ertek kerdesehez szeretnek hozzaszolni, a fo forrasmunkam,
ahonnan az alabbiak szakszerubb resze szarmazik, John D. Barrow konyve,
A muveszi vilagegyetem (Kulturtrade, 1998). A konyv utolso fejezete
a zenei elmenyt probalja termeszettudomanyos modon ertelmezni. A
hasznalt fogalmak, mint a hang mintazatat jellemzo teljesitmenyspektrum,
az autokorrelacios fuggveny es a zaj, a villamosmernokok eszkoztarabol
erednek. Ezeknek a fogalma nem tul egyszeru, nem ismertetnem
itt oket, elegedjunk meg azzal, hogy a zenei darab szerkezetet is
jellemezhetik. Az un. feher zaj a kozonseges zorej, ahol nincs
korrelacio az egymast koveto hangok kozott,  nem nyujt zenei
elmenyt. Az un. barna zaj, itt joval erosebbek a korrelaciok
az egymast koveto hangok kozott, spektrumat az (1/f^2) viselkedes
jellemzi, szinten nem ad zenei elmenyt (f a frekvenciat jeloli).
Erdekes, hogy valamennyi zene, amelyet emberek zenei elmenykent
irnak le, komolyzene, jazz, nepzene, stb, barmely korbol, a vilag
barmely tajarol (1/f) spektrumu, ez az un. rozsaszin zaj.
  Ha a zeneszerzo sokkolni akarja a hallgatot, akkor a mintazat
elter az 1/f-tol, a barna zaj fele kozelit, ilyenek spektrumokat talaltak
a Stockhausen fele  atonalis zeneszerzok muveiben.
  Ha valaki a fentieket szeretne jobban megerteni, akkor juthat
tovabb, ha annyira kepzett matekbol, hogy tudja, mit jelent egy fuggveny
Fourier transzformaltja. Legjobb az eredeti cikket megnezniuk
(Nature, 258 (1975) 317).
   Tehat az ember az (1/f) tipusu rozsaszin zajt szereti, zenekent
elvezi. Vajon miert? Barrow szerint a termeszetben nagyon sok
jelenseg 1/f tipusu mintazattal rendelkezik. Ezek erzekelese fontos
az ember szamara, az agy ezert erzekeny az 1/f jellegu eszlelesekre.
Az agy a feher es barna zajra alig figyel, mivel azok nem lenyegesek szamara,
automatikusan kidobja oket, a rozsaszin zaju ingereket viszont kiertekeli.
A zene ezert nagyon altalanos gyokerekre vezetheto vissza. Mig hangszerrel
zenelni csak kevesen tudnak, a  zene elvezetenek kepessege valamennyi ember
sajatja.
   Az, hogy ki milyen zenet szeret, nyilvan fugg a tapasztalataitol,
elmenyeitol, ezek a fentiek szerint nem feltetlen csak zenei elmenyek.
A zenei elmeny nemcsak a szemelytol es a darabtol fugg, hanem attol
is, mikor, milyen korulmenyek kozott hallgatja valaki a zenet, ezt mindenki
jol tudja, aki szokott zenet hallgatni. Vannak allapotok, amikor az ember
szinte rezonal egy-egy darabra. Altalaban minel tobbszor hallgatja
meg valaki a kedvenc komolyzenei darabjat, annal tobbet vesz eszre belole.
  Ismeretes, hogy a zene iranti erzek erosen fugg, hogy magzatkent
hallgatott-e zenet az ember es mennyit. Gondoljunk a zeneszerzo
csaladokra, a ciganyzenesz dinasztiak rajkoira. Egy debreceni
zenemuvesz csalad nagymamajatol hallottam, hogy a kethetes kisfiu
visszaoazta azt az eneket, amelyet az anyukaja dalolt neki. A
magzatkent gyakran hallott darab  eros hatast gyakorolhat az illetore
vegig az eleteben.
  Lehet-e abszolut mercet allitani, melyik az igazan ertekes zene?
Van, akinek epp eleg a boci-boci tarka, van, aki a 'lagzilajcsi' zenere
fogekony, es amit komolyzenenek neveznek, az mar erzekelhetetlen szamara.
Az egyent nezve legfeljebb a szamara leginkabb felfoghato zenerol
beszelhetunk. Raadasul ez is ido es lelkiallapot fuggvenye.
  Talan olyan mercenk lehet, mennyire tartalmas egy zene. Ennek eldontesere a
kovetkezo modszert ajanlanam. Egy zenedarabot, amely elso hallasra
elmenyt ad, tessek tobbszor is meghallgatni. Ha egyre jobban beleszeret
az ember, es barmikor szivesen meghallgatja, akkor az a zene
nem ertektelen. Ha viszont egy ido utan kezd elegunk lenni belole,
unjuk, ez arra utal, hogy a darab sekelyes. Termeszetesen egy zene
tartalmassagat illetoen ez is csak egy statisztikus modszer lehet,
azaz sok embernek kellene ezt vegigcsinalnia, hogy itelhessunk.
  Valoszinu, a zene szamitogepes elemzese is tudhat vagy tud az
1/f jellegen kivul mast is mondani a zene tartalmassagarol. Errol
nem tudok reszleteket, de valoszinu, hogy lehet(ne) olyan
mennyisegeket meghatarozni, amelyek kimutatjak a tartalmasabb
zene es a 'lagzilajcsi' kozotti kulonbseget. Persze ilyen modszerektol
ne nagyon varjuk, hogy kulonbseget tehetnek Beethoven vagy Bartok zeneje
kozott, melyik az ertekesebb.
  Ha ezekrol meg beszelgetunk, csak annyit, hogy az iskolai enekorakon
kivul nem tanultam zenet, viszont nagyon szeretem hallgatni. A hatterzenet
nalunk a Bartok szolgaltatja.
    Minden jot kivan Vegh Laszlo
+ - barokk zene (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kulturaolvasok!

Tegnap jartam fenn a Varban, (aug.10-en) ahol egy esti hangversenyt
hallhattunk a barataimmal, Csalog Benedek jatszott barokk-fuvolan, Leon
Berber pedig csemballon, mindketten Hollandiabol erkezo zeneszek.

A musorfuzet szerint meg ket alkalommal lesz nyari hangverseny, amit
ajanlanek azoknak, akik mar visszajottek a nyaralasbol Budapestre, vagy
epp erre jarnak: Szekeres Tamas gitarestje J.S Bach es Heitor Villa-Lobos
muvekkel aug. 17-en, es a masik: Dobozi Borbala csemballo- es Tabori Peter
oboahangversenye Handel, Telemann, J.S.Bach es C. Philipp Emmanuel Bach
muvekkel aug. 24-en. Mindez az MTA Zenetudomanyi Intezet hangulatos
Erdody-udvaraban, rossz ido eseten ugyanott a Kodaly teremben, cim: I.ker.
Tancsics Mihaly u. 7., kezdes este 8 ora.

Tovabbi jo nyarat mindenkinek!
 
Maria

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS