> Felado :  [Hungary]
> Temakor: meteorit a Marsrol ( 12 sor )
> 
> Nemreg hallottam ismet arrol, hogy a NASA szakemberei a sarki jegben a
> Marsrol szarmazo meteoritban az elet nyomait fedeztek fel.

Azota ezt visszavontak, pontosabban mervado szakemberek nem
fogadjak el az elo eredetet.

> Abban nem ketelkedem, hogy egy meteoritban az elet jelei
> felfedezhetoek,
> hiszen miert lennenk egyedul az univerzumban, de
> hogyan es milyen energia szakit ki es gyorsit fel a Marsrol anyagot a
> szokesi sebessegre, es

Egy meteor becsapodasa. Nem csak a Marsrol, es nem is keves ez
az anyag. Szep szammal ismerunk pl. holdi eredetu meteoritot.
A Marson fele annyi a szokesi sebesseg, es a legkor alig 1%-a
a foldinek. Amikor a becsapodas helyerol oldalra es felfele
kifroccsen az anyag, semmi akadalya hogy ilyen sebesseget erjen
el. Hogy kozben milyen atalakulasokat szenved, az mas kerdes.

> hogyan tudja ez a meteorit eppen es pontosan a Foldet eltalalni?

Jo nagy szerencsevel. Kb. olyan, mintha egy gombostufejet
kellene eltalalni 10 meterrol, vakon. Nem lehetetlen,
1 milliard ev alatt pedig nem is hihetetlen.
Rengeteg ilyen meteorit keringhet a belso Naprendszerben.

udv: VAti

Hello!

> Abban nem ketelkedem, hogy egy meteoritban az elet jelei felfedezhetoek,
> hiszen miert lennenk egyedul az univerzumban, de

Persze akar vegtelen kulonbozo egymastol teljesen orokre elzart
egyedi civilizacio letezhet.

> hogyan es milyen energia szakit ki es gyorsit fel a Marsrol anyagot a
> szokesi sebessegre, es

Pl, ustokos, kisbolygo. Az utkozes soran sok sok millio darabka
elhagyhatja a marsi gravitaciot, es sokaig keringhet pl a nap
korul.

> hogyan tudja ez a meteorit eppen es pontosan a f=F6ldet eltalalni?

Nehezen :)))

De a sokmilliobol picsinyke szazalek esely van ra.

Amugy nem is olyan reg hallottam, hogy a foldi eletet is
ustokos hozhatta, es az univezumban is igy tejedhetnek eletek...

Udvozlettel: Tibor

A mostani elmeletek szerint egy becsapodo nagy meteorit, a felszini anyagot
kiveti az urbe. A kisebb gravitacio miatt ez elerheti a szokesi sebesseget,
ezutan mar eltalalhatja nehany darab a foldet.Az mar tovabbi mazli, hogy
pont az Antarktiszra esik es meg lehet talani.

Arra en is kivancsi lennek, honnan veszik egy meteoritrol azt, hogy a
Marsrol jott.

Tucsi

Sziasztok Lista!

Termikek. Nagyon hasznos annak aki madar, vagy madarat jatszik. En
altalaban az utobbi csoportba sorolom magam. :-))

A madaraknak jo, mert erzik a termikeket, es ezert jol ki tudjak hasznalni.
A repulo ember nem tudott meg olyan muszert kieszelni, amelyik jelezne a
termiket, esetleg joval azelott, mielott beleerkezne.
A nagy kerdes.:
Milyen jellemzojet tudnam egy termiknek eszlelni, ha epp nem vagyok benne?


Levente
ui.: nem, sajna a boltokban meg egyenlore nem lehet termiklato szemuveget
rendelni. Vagy megis, csak en nem tudok rola??

> A svajci RQM Ag. vegez ilyen kutatasokat. Ennek lenyege, hogy nagyon
> eros elektromagneses terben meggyors=EDtja a felezesi idot.

A felezesi idot gyorsitja?? :-o

Irjal errol meg valamit! Nobel-dijas tema!!

Jano
> -------------------------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

> hogyan es milyen energia szakit ki es gyorsit fel a Marsrol anyagot a
> szokesi sebessegre, es
>
> hogyan tudja ez a meteorit eppen es pontosan a f=F6ldet eltalalni?

Nagyobb becsapodasok (ustokosmag, kisbolygo-toredek) sok anyagot
kidobhatnak a bolygokrol (igy a Marsrol is). Szamitasok szerint ezek kb
3 %-a 10-20 millio ev mulva talalkozhat a Folddel is.

A konkret "eletnyomok a Marsrol" sztori a kovetkezo: Az Antarktiszon
1984-ben begyujtott meteoritok elemzese soran derult ki, hogy kozuluk
nehany a Marsrol szarmazik. Az ALH1984001 jelu meteorit kb 2 kg tomegu,
asvanytani szerkezetelemzese es a radioaktiv anya-leany izotoparany
elemzes alapjan kb. 4,5 milliard evvel ezelott szilardult meg, a Marsrol
valo kilokodese utan kb. 16 millio evet toltott a vilagurben, majd 13
ezer evvel ezelott esett le az Antarktiszra. Marsi eredetet 1993-ban
ismertek fel, amikor az analitikai modszerek fejlodese soran (pl.
lezer-tomegspektrometer) kiderult, hogy ez egyike annak az eddig
osszesen 12 ismert meteoritnak, amelyek ugyanazt az egyedulallo kemiai
osszetetelt mutatjak, mint amit az 1976-ban a Marsra leszallt Viking
urszondak mertek. A munkat sarkallta a foldi nanobakteriumok valamivel
korabbi felfedezese is. A mikroszkopikus karbonatgombokben, amelyeket a
meteorit belsejeben talaltak, policiklusos aromas hidrokarbonokat
mutattak ki, tovabba a mikroszkopikus szervezetekkel gyakran tarsulo
asvanyi keverekeket lattak.

A bejelentest nem kell azonnal keszpenznek venni, McKay, a csoport
vezetoje is kijelentette: "Nem allitjuk, hogy egyertelmu bizonyitekok.
Kozreadjuk az eredmenyeket atvizsgalas, megerosites, vagy cafolas
celjabol". Eloszor a Nature kozolte 1996. augusztus 7-en, a napisajto
nagy larmat csapott korulotte. Kesobb aztan megszolaltak ketkedo
velemenyek is, jellemzo modon azok nem kerultek annyira a napisajtoba.

Eleg jo magyar nyelvu osszefoglalok:
Fizikai Szemle 1996/8 (pro)
Termeszet Vilaga 1997/5 (kontra)

(Jambor megjegyzes: A NASA komoly koltsegvetesi megszoritasoknak nezett
elebe 1996-ban. A bejelentes utan kisse mas lett az akusztikaja a
Mars-kutatasra forditando dollarokrol szolo vitanak. Meg Clinton is
allast foglalt - na ja, valasztas elott allt - sajtotajekoztatojat
Zemeckis be is vagta a Contact-ba: igazi politikus szoveg volt,
hatarozottan es meggyozoen mondta a semmit...)

(Sci-fi: ez megeshetett par milliard eve is, es lehet, hogy nem csak
bakterium-fossziliak, hanem elo bacik is erkeztek a Marsrol a Foldre.
Lehet, hogy mi vagyunk az igazi Mars-lakok, csak nem tudunk rola? :-)))

Jano
---------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

Sziasztok !

> Felado :  [Hungary]

>> oxigen tenyleg veszelyes (bar az ongyulladast legkori nyomason nem
>> hiszem).

> ha jol emlexem, van az egyik konyvben olyan kiserlet, ahol
> szobahon es nyomason bekovetkezik ongyulladas.

Ez nyilvan kamu. Az Apollo 1 urhajosai is tiszta oxigen levegot voltak
hivatva belelegezni. Mas kerdes, hogy begyulladt (nem ongyulladassal!)
egy kiserlet soran es bennegtek a kabinban, de 100%-os oxigen volt a
levegojuk.

>> BTW, sulyos asztmasok eleg oxigendus kevereket szivnak be (ha
>> jol tevedek, parasitott tiszta oxigent).

> attol meg is halnanak....

Magatol az oxigentol nem halnanak meg. Illetve kerdeses a parcialis
nyomasa a gaznak. Az altalam elobb emlitett peldaban az oxigen csupan
30%-os legkori nyomasra volt kalibralva.

Feri

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Az Apollo 1 balesetenek osszefoglaloja olvashato
<a href=="http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/Apollo204/">itt.</a>
Udv///Meszaros Laci

Sziasztok!

> A svajci RQM Ag. vegez ilyen kutatasokat. Ennek lenyege, hogy nagyon
> eros elektromagneses terben meggyors=EDtja a felezesi idot. Ehhez roppant
> eros magneses terre van szukseg, es ez emiatt koltseges eljaras.
>
> Udv: Laszlo

Ez eleg furcsanak tunik! Amennyire en tudom semmilyen fizikai vagy kemiai
eljarassal (tehat melegites, elektro-magneses ter stb.) nem lehet egy
adott radioaktiv izotop felezesi idejet befolyasolni. Ha jol emlekszem meg
a kozepiskolas fizika konyv is megemliti ezt.

> Telegdy Attila wrote:
>
>> Ugy hallottam, hogy az USA-ban nagyenergiaju reszecskekkel
>> akarjak a nagy felezesi ideju atommagokat gyorsan lebomlo
>> atommagokka alakitani es igy megoldani a radioaktiv hulladekok
>> problemajat.
>> Allitolag tobb milliardot akarnak ilyen celra kolteni.
>> Tud valaki reszleteket a tervrol?
>> Attila

Erediteleg Carlo Rubbia Nobel-dijas fizikus, a CERN (tehat az otlet
Europabol szarmazik) volt igazgatoja allt elo vele es ha jol tudom mar
kesz tervek vannak egy ilyen gyorsito berendezesre es aktivan kutatjak a
gyakorlati megvalositas lehetoseget. Az eljaras neve: accelerator-driven
nuclear waste transmutation. Allitolag meg a gyorsitoba taplalt energia
egy reszet is vissza lehet nyerni.

Istvan