Szervusz Druida,

> Tenyleg ennyire sz**ban vagyunk?
Nem vagyunk. Magyarorszag legmelyebben fekvo teruletei is tobb mint 60
meterrel vannak a tengerszint folott, es komoly szamitasok szerint az
osszes antarktiszi jeg elolvadasatol kb. 60 meterrel emelkedne a viz-
szint. A votervo:rld cimu filmnek ebbol a szempontbol egyetlen erdeme,
hogy a problemara felhivja a figyelmet, de a szokasos modon szazszoros-
ra nagyitva. Az eszaki jegtablak elolvadasa szomoru, de meg ha igaz is
lenne, nem fog tole emelkednia  vizszint (az uszo jeg teteje epp azert
emelkedik ki a viz fole, mert a surusege kisebb, mint a vize, tehat el-
olvadvan egy centit sem fog emelkedni a vizszint).

Globalis tulmelegedes: a 10-20 ev kicsit hamari becsles. Csak ovatos
analogia, en is itt olvastam a kornyeszen vagy fel eve, hogy az 1800-as
evek kozepen olyan (komoly!) joslatok keltek szarnyra Londonban, hogy
"ha a kozlekedes a mai utemben fejlodik, akkor 1950-re Londont X meter
vastag retegben egyenletesen boritja majd el a lotragya." Ha jartal mar
Londonban, ellenorizhetted: a varost nem boritotta el a lotragya...

Udv: Laci (Budapestrol)

>Nyarelon hallottam, levalt az Eszaki sarkrol egy cefet nagy (Gronland)
>jegtabla, uszik lefele, es olvad.  Ez gondolom kacsa.

Eloszor azt hittem ez vicc vagy provokacio.  Aztan arra gondoltam, hatha nem 
az.

Nem kacsa.  Csak nem pontos amit irsz.  A British Antarctic Survey (BAS) 
1995 februar 27.-en sajtokozlemenyben erositette meg, hogy a jegmezo amely 
korabban a James Ross szigetet kototte az antarktiszi felszigethez levalt, 
es az irott tortenelemben eloszor a Prince Gustav csatorna a sziget es a 
kontinens kozt hajozhato.  A jegtomb merete 78 x 37 km, vastagsaga kb. 200 
m.  A BAS korabban mar jelentette a Wordie jegmezo szetvalasat az 
antarktiszi felsziget nyugati oldalan, igy ez az ujabb esemeny csak 
megerositi azt az elkepzelest hogy nem veletlen esemenyekrol van szo, hanem 
tenyleges trendrol.  Az adatok szerint az 1940-es evek ota az antarktiszi 
klima 2.5C-al melegedett.  Meglepne ha errol a magyar sajtoban nem 
jelennenek meg cikkek, meg ha az antarktisz messze van is Budapesttol.  A 
BAS sajtokozlemenyet (es meg sok mast) megtalalod a kovetkezo WWW cimen: 
 http://www.nerc-bas.ac.uk/public/press/press1-95/press1-95.html

Egy szemelyes elmeny.  A nyaron a Columbia jegmezonel jartunk British 
Columbiaban.  4 honapos lanyunkra valo tekintettel kocaturista modjara addig 
mentunk fol kocsival a gleccserig, amig lehetett.  Az utolso parkolonal, a 
jegmezotol kb. 6-700 meterre kis fatabla diszeleg egy szammal, amire 
halalpontosan nem emlekszem, de kb. 1905 lehetett.  90 eve a gleccser idaig 
ert.  Ahogy kapaszkodtunk fel a jegig, egymasutani kis tablak mutattak, 
melyik evben hol tartott a jeg.  A tablak eleinte 10, majd 5, vegul 1 evente 
voltak kirakva, s a tavolsag koztuk nott.  De emlekszem ezekrol a dolgokrol 
legalabb 10 eve mar az Elet es Tudomany is irt es peldakat hozott az alpesi 
gleccserekrol.

Ugy gondolom a vita egyre kevesbe azon van, hogy melegszik-e a Fold klimaja, 
hanem azon, ez egy termeszetes ciklus resze-e, vagy pedig a valtozasnak 
antropogen okai vannak.  A biogeokemiai rendszer bonyolultsaga es az 
adatsorok viszonylagos hezagossaga miatt eddig nem volt - es soha nem lesz - 
konnyu bizonyitani a kapcsolatot.  Nem biztos azonban (biztos nem) , hogy a 
legjobb strategia a teljes bizonyossagra varni.  Egyreszt nagy az inerciaja 
pl. maganak a klimavaltozasnak, vagyis a kozvetlen kivalto okok (pl. 
atmoszferikus CO2 koncentracio-novekedes) azonalli megszunte utan meg hosszu 
idobe telhet mig a felfele ivelo trend elkezd laposodni s remelhetoleg 
visszaall egy nekunk elfogadhatobb szintre.  Masreszt nagy az inerciaja 
azoknak az antropogen folyamatoknak, amelyek reszben kivalto okai a 
valtozasnak - vagyis idobe telik, mig a gazdasag/tarsadalom meg tudja 
talalni a technikailag, gazdasagilag, es politikailag elfogadhato 
alternativakat.

Udv,

Pinter Laci
IISD, Winnipeg, MB

A klima es egyeb planetaris makrofolyamatok megertesenek fontossagarol 
erdemes elolvasni az International Union for Geological Sciences (IUGS) Gros 
Morne Deklaraciojat, amit tavaly adtak ki eves kongresszusukon.  Elolvashato 
a WWW honlapunkon (sajnos csak angolul): 
http://iisd1.iisd.ca/sd/define/grosmorn.htm

Pinter Laci

T Kornyesz!

A kerdesemre ezennel valaszt is adok: Szabad talan Onoket arra kernem, hogy:

Deak Gabornak hivnak, elso eves doktorandusz vagyok PLban, megpedig a
Wroclaw-i Kozgaz Akademian. Mivel kornyesz jellegu a temam (Az EBRD altal
tamogatott kornyezetvedelmi fejlesztesek a Visegradi orszagokban) hozzatok
fordulnek.

Angolszasz orszagban keresek feleves osztondijat olyan helyen, ahol a dolog
banki hatteret tudnam meglesni. Nem feltetlenul bank, jo vmi egyetem is, de
nehez ezt egy ennyire elmaradott banki hatterrel rendelkezo orszagban
tanulmanyozni, mint PL. Az itteni helyzet persze nem sokkal rosszabb, mint
az otthoni ezen a teren sem.

Annal is inkabb ide mereszkedtem, mert a Kornyeszben voltak mar allas- es
osztondijajanlatok.

Elore is koszonom a segitseget!

Deak Gabor

To:                                                
   
    A HIX utmutato azt tanacsolta, hogy tartalmi kerdesekkel a Moderatorhoz 
forduljak.
 
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Kedves Tamas!
Ugy dontottem, a legjobb, ha bennt hagyom ezt a leveled a Kornyeszben, 
ugy, ahogy van, vegulis pontosan beleillik.
Sok szerencset a kapcsolatfelvetelhez!
Diana
Kornyesz Moderator
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

    Eloszor is bemutatkoznek: Szondi Tamas vagyok Kecskemetrol.
    
    En egy ivovizellatassal es csatornaszolgaltatassal, ill. 
szennyviztisztitassal foglalkozo vallalatnal dolgozom. Itt feladatom a 
muszaki fejlesztesek elokeszitese es reszint a lebonyolitasa.
    
    Szamitastechnikai-informatikai ismereteim ugy erzem jo szintuek egy 
felhasznalo szamara ahhoz, hogy egy egy program ne fogjon ki rajtam, de 
ahhoz mindenkeppen keves ismerettel rendelkezem, hogy magam allitsak elo 
ilyet, melyrehato szakmai problemak megoldasara. (Tulajdonkeppen nem is ez a 
feladatom.)
    
    A szamitastechnika ismerete azonban arra inspiral, hogy keressem a 
lehetosegeket ezeknek a problemaknak a megoldasara. (Sokat irok es meg 
mindig nem derult ki a lenyeg, hogy miert eppen a HIX Kornyesz Forum 
Moderatoranak irok.) 
    
    Tulajdonkeppen a munkank soran a termeszetbol vesszuk el a fogyasztok 
ellatasahoz szukseges vizet amelyet azutan tisztitassal alkalmassa teszunk 
fogyasztasra. Ennek soran keletkeznek hulladekok, -ez a kisebbik gond-, ill. el
 is kell juttani azt a fogyasztohoz megfelelo minosegben. Termeszetesen 
hasznalni kell a vizellato rendszer sajatossagai szerint valamennyi 
fertotlenitoszert is, amelynek egeszsegkarosito hatasa kozismert. Ezen a 
teruleten keresek olyan programot(okat), amelyek tudjak a viztisztito, vagy a 
vizellato rendszerek mukodeset szimulalni-modellezni, hogy munkankat a 
fogyasztok szamara a legkisebb kockazattal vegezhessuk.
    
    A masik terulet a szennyviztisztitas kerdese. A problema itt egy kicsit 
mas jellegu. A szennyviztisztitas terulete nem annyira egzakt, mint a 
vizkezeles. Tudomasom szerint letezik szimulator, -uzemszimulacios program-, 
amely kepes a szennyviztisztitas mukodesenek modellezesere annak erdekeben, 
hogy a tisztitas a leheto legjobban uzemelhessen es a termeszetbe visszakerulo 
viz a leheto legkevesebb kornyezeti artalmat okozza.
    
    A szimulacios programok oriasi elonye, hogy olyan dolgokat is ki lehet 
probalni veluk, amelyeket uzem kozben buntetlenul nem lehetne megtenni. Ezert 
keresem oket, s itt utalok vissza az elozo zarojeles megjegyzesemre, ezert 
kerestem meg a HIX Kornyezetvedelmi Forumat, mert utodaink szempontjabol 
egyaltalan nem mindegy, hogy mi a maban mit teszunk.
    
    Tudomasom szerint sokan foglalkoznak ezeknek a kerdeseknek a megoldasan, 
-vagy a megoldas keresesen-, vilagszerte. Bizonyara fordultak mar meg a HIX 
Kornyesz Forum iroi, olvasoi kozott olyanok, akikkel fel lehetne venni a 
kapcsolatot a kornyezetvedelem e teruleten.
    
    Kerem sziveskedjek reszemre tanacsot adni a tovabbot illetoen...
    (Ha most meg szabad kernem szemelyes levelben.)
    
    Koszonettel:
    
    			Szondi Tamas

Thulya