OMAR KHHAYYÁM: A Perzsa csillagász-poéta.

 Rubáiyát, versbe átültette  Dennis Sugar y Frank.
Bevezetőt írta: Edward Fitzgerald.

  Omar Khayyam  Naishapur városában , Korasszánban
 (  ma Irán) születetett a tizenegyedik század második felében és
ugyanott halt meg a következő évszázad első negyedében. Sovány életrajza
szorosan összefonódik   a századforduló két másik honfitársa híres, vagy
hirhedt személyével: az egyik ,Hasszán-Al-Szábáh, akinek  neve  a
szervezett gyilkossághoz fűződik, a másik nagyhírű kortárs, akinek
tollából ismerjük mind a hármuk történetét, Al-Mulk-Oroszlán Alp
vizirje, a tatár Togrul Bég unokája, aki meghódította Perzsiát Nagy
Muhamed gyenge utódjától, a Szeldzsuk királyház alapítója. Ez utóbi neve
a Kereszteshadjáratok történelméből ismeretes. Nizám-Al- Mulk, ránk
hagyta mesterművét: Wasyát ( Végrendelet), amelyet a jövő
államférfiainak szánt. Az  alanti sorokat a Calcutta Review 59. számából
idézzük, ahol History of the Assasins ( A Gyilkosok története ) cimmel
jelent meg.

“ Korasszán egyik legnagyobb és legbölcsebb szülöttje a nagyrabecsült és
tisztelt Mowaffák Naishápuri Imám (muzulmán pap), volt –Allah őrizze
lelkét.  Midőn elérte a nyolcvantödik évét, az volt a közhit qz
országban, hogy minden a Koránt nála tanuló fiúgyermeknek később egész
életében  a legnagyobb megbecsülésben lesz része. Ezért küldött engem
atyám Túsból Naishápurba Abd-U-Samaddal, a jogtudományok doktorával,
hogy a hírneves tanár legyen mesterem. A Mester a legnagyobb jóakaratot
tanúsította velem szemben, legkedvesebb tanítványa lettem, négy évet
töltöttem szolgálatában. Érkezésemkor már volt két másik tanuló is a
Mesternél. Az egyik neve Hakim Omar Khayyam, a másiké a hirhedt Ben
Szabbah. Mindkettő éleseszű, tudománytszomjazó fiatalember volt, és mind
a hárman szoros barátságot kötöttünk. Amikor az Imám befejeztele napi
tanítását, összeültünk hogy ismételjük szavait és ezeket egmásnak
magyarázzuk. Omár Naishápúr szülöttje volt, míg Ben Szabbah atyja neve
Ali volt, tartózkodó, szigorú ember, azonban hitében és gyakorlatban
heretikusan  gondolkozott és viselkedett”. “Egyszer Haszán azt mondta
nekem és Khayyámnak: “ A közvéleményazt tartja, hogy az Imám
növendékeinek nagysikerű pályafutásuk lesz. Lehet, hogy mind a
hármunknak nem lesz kimagasló életsikere, de szinte biztos, hogy
legalább egyikünkből nagy, híres ember lesz. żMit tegyünk tehát? Azt
ajánlom, hogy tegyünk egy fogadalmat, hogy az akire mosolyog a
Szerencse  ezt megosztja  egyenlően a másik kettővel, anélkúl, hogy
önmagát előnybe részesítené.” -  “Így legyen” – feleltünk, e szavakkal
tettünk fogadalmat. Évek multak, én Korasszából Transzoxianiába mentem,
majd Gazniba és Kabulba. Midőn visszatértem államhivatalnoki állást
kaptam, kormányzónak nevezett ki Alp Oroszlán szultán.”

Így tudjuk,hogy  az idő multával mindkét egykori iskolatársa felkereste,
és emlékeztette a Vizirt  ifjúkori fogadalomukra.  Hasszán állami állást
kért és a Vizír fogadalmát betartva magas rangú állást szerzett számára
a Szultántól. Azonban, ahogy mindig magasabb tisztségbe került, annál
inkább visszaélt hatalmával, égedetlenséget keltett, végül is
kegyveszett és számüzött lett. Kalandos vándorélete során a perzsiai
Izmailiai szekta feje lett. Ezek fanatikus elégedetlenek voltak, akik
az árnyékban szőttek összeesküvést gonosz céljaikért.  A szekta alapító
proféta a Káspi tenger melleti Alamut várat elfoglalta Rudbar hegyes
tartományában, 1090-ben. Itt lett híres, vagy inkább hirhedt hadvezér,
akiről a Kereszteshadjáratok európai történészei  mint  a “ Hegyi Öreg
Ember” emlékeznek meg. Terrorizálta először a környékbeli, majd a
távolabbi hittársait. Harcosait hashish kábszerrel tömte, ( ennek perzsa
neve hashish a gyökere a francia és angol “assasin” szónak, amelyet
Keresztesek magukkal hoztak Európába). Ezek mámorukban minden gaztettre
készen voltak. Egykori iskolatársa Nizá-Al-Mulk, szintén az Assasinok
(Gyilkosok)   áldozata lett.”

Omár Khayyam szintén felkereste volt tanulótársát, hogy részét kikérje.
Nem kért sem hivatalt, sem aranyat: “ A legnagyobb jótevénység, amit
velem tehetsz, he engeded, hogy árnyékodban éljek, szolgáljam a
tudományt és imádkozzam érted”. A Vizir leírja, hogy Omar öszinte volt,
és kiutalt neki évi 1200 arany mikhtál kegydíjat.

“Így élt Omár Khayyám Naishapúrban “ – írja a Vizir- “ tudományokkal
foglalkozva,,elsősorban a csillgászattal. Amikor Malik Shah lett az
ujszultán, Merv városába jött, ahol a szultán a kegyébe fogadta. Amikor
a szultán uj naptár reformra szánta magát, Ómár volt a nyolc csillagász
egyike, akik bevezették a Jalali korszakot, amely a szultán
uralkodásával kezdődött. “

Az uj naptár pontosabb volt Gibbon szerint, mint a Juliánus naptár,
megközelitette a Gergely pápa naptárát. Közölt csillagászati táblákat és
az algebrai müveletekről írt munkája francia “fordításban is megjelent.

Ezek a tanulmányok és versei, amelyek hirtelen, rövid ihlet  gyümölcse,
ismertetik meg az olvasót a szerzővel. Innen tudjuk, hogy szíves lett
volna kertgazdálkodó, noha  alias neve Takhallus
“sátor-szabót” jelent, ami célzás lehet elöbbi mesterségére. A többi
perzsa költő irosdalmi neve szintén hasonló, van kinek neve Attar
a Gyógyszerész, Assar az Olajpréselő, mint nálunk vannak Kovácsok,
Molnárok, Szabók. Omár így emlékszik meg egyik versében nevéről:

   Kháyyám, ki megvarrta a Tudomány sátrát
 Kemencébe esett, jól megégette magát
 A Sors ollója vagdosta  sátrának ponyváját
 S a Remény szolgája ingyenért  adta át.

  Még egy anekdótát  mondunk el Omárról. D’Herbelot francia orientalista
írta Veterum Persarum Religio cimű művében:
“ A Bölcsek Királya, Omár Khayyam  a Hegira 517. évében hunyt el.
(a.d.1123). Egyik tanítványa a Szamarkandi Khwaym Nizámi mondotta, hogy
gyakran hallgatta mestere tanitását kertben sétálva. “ Egyszer a
Mesterem megállt, és azt mondta: “ Itt legyek én majd eltemetve, ahol az
észak szele rózsalevelet fúj síromra”. Évekkel késöbb volt alkalmam
visszatérni Naishapurba,  elzarándékoltam sírjához, amely a kert mellett
feküdt egy gyümölcsvirággal terhes fa alatt. A tavaszi szél megrázta a
fa lombjait és sírját a virágszirmok lepték be. Ekkor jutott eszembe
hogy amit annakidején mondott, az nem üres szó volt.”

  Most lássuk verseit!
     1.

 .  Ébredj! Itt a Reggel! Az éji kupába
Egy követ dobott a Csillagok számára.
Csodák csodája: a Kelet Vadásza
A Szultán tornyát fogja  Fény hurkába.


                                   2.

Azt hiszik, hogy Napkelte az Égre mutat
Kocsmából zajosan folyik a szóárad:
“Ébredj fel Emberke, színig töltsd  poharad
Ne várd,hogy  élet bora a kupádban kiszárad.“

                                   3.

Kakas énekel,  kocsmavendékek azt kérik
”Kelj fel és számunkra nyisd ki a kaput
Itt nem maradhatunk, ha utunk innen eltérik
Ez mindörökre szól, nem látunk csak hamut”

     4.

Az Uj Évben,  vágyat idéző Szellem
A Magányba tér, emléke  ezt terheli
Mózesi Fehér Kéz jelenik meg felettem
Krisztus  proféta  Földön hű embert leheli.



    5.

Irám  valóban  elment, Rózsáit elvitte,
żHol lehet most Jamsyd  hétgyűrűs kupája?,
A rubinszínű bor csillog ott elötte
És Szellő a ligetben a Vizet imádja.



                            6.

Dávid ajka bezárva, de az isteni
Pehlevi az kiáltja: bort akarok, bort, italt!
Vörös bort, súgja Pacsirta a Rózsának
Gyengén pezsgőt, ez évit, fiatalt.

                           7.

Jöjj, Tavasz tűzével töltsd meg a kupát
Hogy a Mult öltse fel a Téli ruhát.
 Idő Madara elszáll. Búsan nézek utána
Es látom, ahogy repül, eltörött a szárnya..

                          8.

Nézd, ezer rügy fakad a Nap felkeltével
Ébredj! Ezer hull az ágról le a porba
Meleg nyári hónap, mely a Rozsát hozza
Jamidot, Kaikobádot elviszi egy éjjel.

                           9.

Jer inni vén Khayyammal, hagyd magára a többit
Kaikobad, Kaikhoszru ne legyen a gondod.
Rusztem csak aludjon, felejtsd a sok földid
Ha Taj enni vágyik, hát egye meg a lombot.

                           10.

Ahol járok, a föld zöldje mutatván
Szik homok s mező közt hol van a határ.
Sem Szultán, sem rabszolga erre sohse jár
Sajnáld Máhmud szultánt, a szerencsétlen trónján.



                            11.

Cipó kenyérrel ülök árnyékban, madarakkal.
Boros üveg, vers könyv és Te vagy velem.
Köröttem a szűz föld dalol tele torokkal
Paradicsommá vállt  a szűz föld énnekem.

                            12.

“Édes  a Halál” –  egy Hívő így képzel
Másik: “ Én Édenbe érek majdan, tiszta ésszel”.
Fogd meg amit tudsz, másnak nincsen értéke
Figyelj fel  a  zengő Dob szószóló pergésére!

(Variáció). Az egyik:“Édes a Halál , ha Paradicsomba juthatsz”
Képzeli el a Balga, ż Mit tesz ha már nem él?
Ragadd meg teli kézzel amit csak markolhatsz
A Dob zaja-szava elmúlásról beszél.

13.

Látod a Rózsát, mely felettünk virágzik?
“ Ha ráfúvok” - mondja nevetve a hölgyke -
“Ezüst pénzzacskómnak selyem csomólya nyílik
Minden kincsünk  egyszerre hull a földre”


                        14.

Olykor virággá érik szívben a Remény.
Legtöbbször azonban nem ez kerül sorra.
Friss hó, ha hullik sivatagi homokra
Csillog egy-két órát,majd locskos sár  helyén.

                         15.

Volt ki takarékos Arany Gabonával
Más  szélnek dobálta, hulljon Arany Eső
A nyoma is eltünt. Te lehetsz az első
Ki majd megtalálod a Feltámadással.