A GAIA Sajtoszemlebol. Olvashato: http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm

KORNYESZ 255  1996. aug. 12. 
Donella Meadows: We can't load everything onto the land (Nem
terhelhetjuk meg  mindennel a foldeket) Az erdei termek tarsasagok egy
gyulesen mindenki lelkesedett a nem erdobol szarmazo dolgokert:
bemutattak kenaf-papirt, buzaszalmabol keszult deszkat, kenderbol
keszult kartont. Arrol beszeltek, hogy ezen  termekekkel meg lehet
allitani az erdopusztulast. Az elmult 50 evben a vilag erdeinek
negyedresze eltunt. A vilag lakossaga evente 90 millioval novekszik. A
vilag papirszukseglete 20 evenkent megketszerezodik. Ezen iranyzatok
nem tarthatnak mar sokaig.  Egyes tarsasagok mar fahianyt
tapasztalnak. Hiany van peldaul a ceruzak faanyagabol, ezert
kiserleteznek az ujrahasznositott kartonnal. Keresik mindenutt a
bambusz, len, cukornad hulladekot es a gyorsan novo forro egovi fakat,
amelyek megfelelo mutragyazas mellett het evenkent kitermelhetok. Az
egyik ficko szerint ilyen ultetvenyekkel a vilag egesz papirtermeleset
egy Svedorszag nagysagu teruletrol fedezni lehetne. Vidam dolog lenne
ez, ha tudnam, hogy van ehhez eleg hasznalaton kivuli forro egovi
fold, es 20 ev mulva ketszer annyi, en nem hallanam meg, amit az
energiaipar allit. Alacsonyak az olajarak, de a termelok tudjak, hogy
hany olajmezo van igen kozel a kimeruleshez, s hogy csokkenteni kell
az olaj egeteset az uveghaz-hatas miatt. Kesobb vagy elobb, de
helyettesitenunk kell az olajat, szenet es a gazt. A biomasszarol
beszelnek, mint lehetosegrol. Egy Eszak Dakota-i vallalat szalmabol
keszit konyhabutort, egy dan ceg szalmat eget a kozponti futesi
kazanjaban. A cukorgyarak ma is hasznaljak tuzelonek a
cukornad-hulladekot, a gyorsan novo forro egovi fak hasznalhatok a
futesre. Tamogatjak az Archer-Daniels Midland ceget, amelyik
uzemanyagot keszit  gabonabol, tobb millio brazil kocsi cukornadbol
keszitett etanollal megy. A nemetek es a svedek tokeletesitik a
novenyi olajjal mukodo kocsijaikat. Van-e elegendo foldterulet ahhoz,
hogy egy idoben tehermentesitsek a pusztulo erdoket es kimerulo
olajkutakat? Valamit a csokkeno halfogast? A 14 nagy oceani
halaszterulet kozul 13 csokkenoben van, foleg a tulhalaszas miatt. Ez
az iparag is helyettesiteni szeretne a vizkulturakat. A baj az, hogy a
tenyeszto telepek halai mar nem az ocean taplaleklancahoz
kapcsolodnak, hanem a szarazfoldon termelt gabonat eszik. Azt
tervezzuk, hogy az erdok, az oceanok es az olajkutak novekvo gondjait
atharitjuk a mezogazdasagi teruletekre, amelyiknek evente 90 millioval
tobb embert kell taplalnia, bar most sem tudunk kielegito modon
taplalni mindenkit. Az egy fore juto elelmiszerfogyasztas a nyolcvanas
evek kozepen elerte a tetopontjat es azota csokkenoben van. Ennek tobb
oka van, de a legfobb a mezogazdasagi teruletek csokkenese. Az elmult
10 evben az EA. 3.8 millio acre elsorendu talajt eltemetett az
epuletek es az utburkolat ala. (Masfel millio ha). Ez alatt az ido
alatt a follendulo Azsia varosiasodas miatt elvesztette a
gabonafoldjeinek a tizedreszet. Talajpusztulas, sokivalas stb. miatt
ENSZ-adatok szerint tonkrement a vilag vetesteruletenek 16%-a, 
tovabbi 52% "mersekelten karosodott" es "erosen csokkent a
termokepessege". Mikozben a novekvo varosok kikovezik a termofoldeket
es elelmiszert igenyelnek, elszivjak a vizet is. SanDiego es El Paso
megvasaroljak a vizet a termeloktol. Indiaban, Indoneziaban es
Malajziaban sok helyen 15-30%-kal kevesebb viz jut ontozesre a varosok
vizigenye miatt. Kinatol Mexikoig es Kaliforniaig gyorsabban
szivattyuzzak ki a felszin alatti vizeket, mint ahogyan azok
potlodnak. Ha a viz elmegy, sok helyen a legjobb talajok nem tudnak
tovabb sem elelmiszert, sem rostanyagot,  sem energiat termelni. A
mezogazdasag termeszetesen ugy akarja megoldani ezeket a gondokat,
hogy tobb olajat hasznal el a mutragyak  gyartasahoz, erdoket akar
ultetni, hogy helyrehozza a vizraktarakat es megakadalyozza a
talajpusztulast, komposztalni akarja a szalmat es mas rostokat hogy
visszaadja a talaj humusztartalmat es vizraktarozo kepesseget.
Valamivel nem szamolnak. Nem ketelkedem abban, hogy novelhetjuk a
gabonahozamot, a haltermelest es a rost-ultetvenyeket, hogy kozel
minden novenyt rostdeszkava tudunk foldolgozni, a kocsikat
biouzemanyaggal tudjuk uzemeltetni es novelni tudjuk a forrasok
hasznalatanak hatekonysagat. Csak remenykedni tudok, mert azt nem
latom, mikent fogunk igy cselekedni. A forrasok gazdai ugyanis
meggondolatlanok, amikor foltetelezik, hogy ha azok kimerulnek, majd
tudnak masikra lelni. Talan egy egyszeru szabalyt kellene
felallitanunk: mielott megkiserlik, hogy rank kenyszeritsek ragyogo
terveiket egy masik forras kiaknazasara, elotte mutassak meg nekunk, 
hogy milyen hatekonyan es fenntarthato modon kezelik a meglevot.
Pi.

A GAIA Sajtoszemlebol. Olvashato: http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm

KORNYESZ 231,  11 Jun 1996 
Donella Meadows: The sperm of New York men is not the issue (A
new-yorki ember spermiuma nem vitaanyag) (Kisse roviditve) Erdekesek
az  Ellopott jovonk" cimu konyv hatasai (Gaia Sajtoszemle: 296.). Ha
egyaltalan hallottal a konyvrol, akkor valoszinuleg hallottad, hogy
azzal vadolja a modern vegyszereket,  hogy csokkentik a ferfiak
spermaszamat. A New York Times a konyvvel kapcsolatban uj tanulmanyrol
szamol be, amelyben kimutattak, hogy a New-York-i ferfiak spermaszama
ketszer akkora, mint a Los Angeles-i ferfiake. Az  Ellopott jovonk"
uzenetet nem lehet a spermiumokra korlatozni. Az arrol szol, hogy
egyes ember altal eloallitott vegyuletek hormonszeruen hatnak, s
befolyasoljak a szexualis viselkedest, a sperma es petesejt-termelest,
a megtermekenyitest, a sejtoszlast, a magzat fejlodeset, a vedekezo
rendszert. Szo van a konyvben  a madarak szaporodasarol, a balnak
fejlodesi rendellenessegeirol, az emberi emlo-rakrol is. Az emberek
csak a spermaszam csokkenesrol beszelnek, attol felnek. De nem kell
felnetek emberek, foleg azoknak, akik New Yokban elnek, Los Angelesben
biztos a fustkod vagy a bevandorlok okozzak a bajt. Sokfele modon
lehet elhessegetni azokat a kerdeseket, amelyeket nem kedvelunk. Pl.
ha elkergettuk a hirnokot, azzal elzavartuk az uzenetet. Tobb szemlezo
azt hajtogatja, hogy a konyv szerzoi nem  szabalyos" tudosok, pl. 
nagyanyaskodo" zoologus, es a technika ellensege. A masik 
keresztesvitez ujsagiro", a harmadik  emberbarat" (az eredetiben
filantrop, ami rosszallobb). Egyesek tudomanytalannak nevezik, holott
azok szamara, akiknek a tudomanyos adatok kellenek, sokszaz folyoirat
cikket idez. A konyv 20 orszagbol szarmazo 61 tanulmanyra hivatkozik,
a New York Times ket tanulmanyt idez, amely szerint 4 varosban allando
a spermaszam (NY, LA, Minnesota es Seattle). (Ezekben azonban nem volt
jo a statisztikai minta, mert olyan onkenteseket vizsgaltak, akik le
akartak kottetni az ondovezetekuket.) Vannak, akik a konyvvel
kapcsolatban elfeledkeznek   a tobbi hormonalis hatasrol, s olyan is
akad, aki mellebeszel, hogy ugyanis  ismertek a hormonhatasu anyagok a
szojaban es a brokkoliban. (A konyv ir ezekrol, kifejtve, hogy mi a
kulonbseg: a novenyi hormonok nem zsiroldekonyak, nem raktarozodnak
fol a szervezetben es nem emelkedik a szintjuk a taplaleklanc soran.
Es termeszetesen, ha vannak mergek a termeszetben ez nem adhat szabad
utat a meg tobb mereg kibocsatasara). Azt allitjak, hogy a konyv
elavult, mert a ket legrosszabb vegyulet, a DDT es a PCBk szintje
csokken. (Csokken, mivel ezeket betiltottak. Tobb mas gyanus szer
valtozatlanul hasznalatban van.) Nevetseges erveket adnak a szerzok
szajaba, azzal vadoljak oket, hogy be akarjak tiltani a klort, hogy
meg akarjak szuntetni az ivoviz kezeleset, s hatalmas
kolerajarvanyoknak  fogjak kitenni a vilagot. A legduhitobb az oreg
dohany-ceg szovege:  nincs bebizonyitva." Talaltak ugyanis fel tucat
kutatot,  akik kifejtettek ketelyeiket. Ezek a ketelyek megengedik
nekunk, hogy semmibe vegyuk a tobb tucat - a konyvben idezett - kutato
velemenyet, akiknek szinten vannak ketsegeik, (mert a ketelkedes a
tudomany nelkulozhetetlen eleme), de azt mondjak: 
 He, mi latunk itt valamit. Termeszetesen nincs bizonyitva, a
 tudomanyban semmi sincs 
egyszer s mindenkorra bebizonyitva, de ez itt  zavaro modon
nyilvanvalo teny."  Kerdezzek meg barmelyik kutatot.  Be van-e
bizonyitva, hogy valamelyik vegyi anyag endokrin szetszakadast,
karosodast okoz?" (Csak emlekeztetonek: disrupter) Az egyetlen
lehetseges valasz:  Nem." Kerdezzek meg:  Be van-e bizonyitva, hogy  a
kornyezetbe kibo csatott vegyszerek artalmatlanok? " A valasz ismet
csak annyi:  Nem" Kerdezzek meg: 
 Tudomanyos alapokon mi a valoszinu: a sok tizezer  vegyulet, amelyet
 hatalmas 
mennyisegben rakunk le a termeszetben, veszelyes-e, vagy nem az
eletre, beleertve az emberi eletet?" Furcsa volna, ha azok a
vegyszerek, kulon es egyutt, nem lennenek artalmasak. Az alapveto
kerdes nem a tudomanyos ketely, hanem a kockazat es erkolcs. Szukseg
lehet tovabbi vizsgalatokra ahhoz, hogy  ervelni tudjunk a spermiumok
ugyeben, de ahhoz nem kell erv, hogy folhagyjunk a hormonhatasu
anyagok kornyezetbe juttatasaval. Hany ilyen anyagra van jelenleg
valoban szuksegunk? Kiknek van ebbol hasznuk? Ki viseli a kockazatat?
Ki fog donteni?
 Pi.