>Felado : Szucs Istvan
>....van negy egymastol teljesen fuggetlen kerdesem:
 
Kettore megprobalok valaszolni, a masik ketto passz...
>
>1) Ha a genek adott informaciot kodolnak akkor hogy lehet mutacio altal
>az eredeti ertelmezesen kivuli informaciot kodolni mutacio altal? Azaz ok
>hogy van mutacio, de hogy lesz mutacio altal (akar nagyonsok generacio utan is
)
>egeszen uj faj, amikor bizonyos dolgokat a genek a felmeno bajban nem kodoltak
>
A mutacio egyszeruen megvaltoztatja a kodolt informacioit.
Peldaul az eredeti ...GAATTC... mutal, es ...GGATTC... lesz belole.
Tehat nem az eredeti ertelmezes mellett, hanem helyett kodol valami mast.
 
A genek elsosorban (leggyakrabban) feherjeket kodolnak. A feherje kepes
valamilyen funkciot ellatni. Megvaltoztatod veletlenszeruen, igen nagy
valoszinuseggel keptelen lesz barmilyen funkciora. De icipici valoszinuseggel
kepes lehet valami masra. A mukodeskeptelen mutansok elobb-utobb
kiszelektalodnak, az uj funkciora kepes viszont elszaporodhat, ha az uj funkcio
elonyos az adott korulmenyek kozott.
 
>2) Bizonyos mutaciok akkor hasznosak ha sok minden EGYSZERRE tortenik.
>Ilyenkor hogy lehet a mutacio (hiszen az esely reciproka hatvanyozodik!)
>peldaul (bar a konkret pelda santit) ea kigyo meregfoga csak akkor jo ha
>rogton meregfog is van meg meregtermeles stb... kulonben talan tobbet art
>mint hasznal. LEhet hogy a pelda nem jo, de akerdes asszem jogos.
>
Azt hiszem, hogy a pelda jo :-)
A meregtermeles elony lehet speci meregfog nelkul is, egyszeruen a nyala
mergezo a kis kedvesnek, az mar elony a zsakmany legyureseben. Ha ehhez egy
hosszabb fog tarsul, tovabbi elony. ha a hosszu fog ureges, mint egy fecskendo,
meg jobb... es igy tovabb, lepesrol lepesre. Ido van ra, es szamos sikertelen
probalkozas megengedett....
De igazad van, sok olyan szitut is el tudok kepzelni, hogy csak sok valtozas
egyuttese egyidoben megjelenve lenne eletkepes. Gondolom, az nem is jon letre
sose...
 
 
>Felado : Vegh Laszlo
>
> Kedves Tamas (Gaal, USA, biologus), irod:
>
>>...... Biologiai szempontbol az emberi agy nem
>>kulonbozik alapvetoen a csimpanz agyatol. OK, nagyobb, komplexebb. De
>>ugyanazon az eleven mukodik, ugyanolyan alapegysegekbol epul fel.
>....
>  Meg tudnad-e irni, szamszeruen mekkora az evolucios ugras merteke?
 
Milyen mertekegysegben kered???
 
>Tehat mondjuk a majom neuronjanak X kimenete van, az ember neuronjanak
>Y  es Y>>X. Mennyire rogzitett az Y szam, mennyire fluktualodik neuronkent?
>Vannak-e me'g ehhez hasonlithato ugrasszeru evolucios valtozasok, mar ami
>az idegrendszer fejlodeset illeti.  Mondjuk a foemlosok idegsejtjei mennyivel
>differencialtabbak a tobbi emlossel osszehasonlitva?
 
En epp azt szerettem volna hangsulyozni, hogy itt nem latok evolucios ugrast,
hogy a majom es az ember idegsejtjei nagyon-nagyon hasonloak. Ha nem azonosak.
Ebbol arra kovetkeztetek, hogy a kozos osunk meg hasonlobb volt
mindkettonkhoz, nem evolucios ugras, hanem csak egy viszonylag kis mennyisegi
valtozas kovetkezett be. Biologiai szinten. A DNS szintjen. Ami azt kodolja,
hogy milyenek az idegsejtek. Ami elter, az az, hogy hany darab van beloluk...
mondjuk ketszer annyi, vagy haromszor?? Tudja valaki pontosan?
Azt, hogy valamibol, ugyanolyanbol ketszer annyi (vagy akar tizszer annyi)
kell, azt nagyon apro genetikai valtozassal le _lehet_ irni. Akar egyetlen
baziscserevel is. (Nem _tudom_, hogy igazabol ez hogyan irodik le, csak a
lehetoseget latom.)
 
						udv
							tamas

Kedves Gabor, kar, hogy egyidore megszakad a HIX-xel valo kapcsolatod.
Megprobalok gyorsan valaszolni, lehet meg egy lehetoseged a hitrol, a romai
pa'pa'rol, meg egyeb sok fejtorest okozo erthetetlen dologrol irni.

 Korabban a VITA#195-ben azt irtam, hogy a me'ly hit, a megteres a vallasos
tapasztalat eredmenye. Enelkul a csupan a nevelesen alapulo vallasossag
elgyengul, az elet probateteleinek kiteve elenyeszik. Ellenvetesed szerint:
> Ha ez igaz a hivok zomere, akkor nagyon sok nagyhatasu szemelynek,
>olvasmanynak kellene leteznie, illetve rengeteg megrendito esemenynek,
> melyek hatasara a tomegek "atprogramozodnanak".  A valosagban a tomegek
>elete megfigyelhetoen az erdektelenseg es a tomeny unalom kozott lebeg,
>ennek ellenere az emberiseg igen magas szazaleka vallasos vagy annak vallja
>magat.... Riporterek kedvenc foglalatossaga oreg embereket megkerdezni
>eletukrol, nagyhatasu esemenyekrol, elmenyekrol.  Sok ilyen riportot lattam,
>hallottam, olvastam.  Ezek kozott soha vallasi jellegu esemenyt nem emlitett
>senki elete meghatarozo fordulatakent....

  A vallasos tapasztalat egyeni. Ne a tomeges megteresekre gondolj valamely
stadionban, ahol a langszavu igehirdeto predikacioja utan tomegesen ternek meg.
Nagyon sokszor masok szamara talan erthetetlen esemeny, elmeny hatasara
ter meg valaki. Nem kizart a Saulus-Paulus tipusu, hirtelen-varatlan esemeny,
latomas hatasara torteno megteres sem. Altalaban a megtert ember me'g sajat
csaladjanak, lelkeszenek, papjanak sem beszel a donto fordulat mibenleterol,
az annyira szemelyre szolo. Legfeljebb a vallasos sajtoban olvashatsz ilyen
leirasokat. Ne keress es ne varj a riporterek erdekessegeket
csiholo interjuitol a lelek legmelyerol jovo vallomasokat.

  Szentagothai Janos altalam idezett mondatait kommentalod:
>Ha minden, amit Istenrol tudhatunk, a Bibliaban le van irva, akkor vajjon mi
>szukseg van barmi egyebre a Biblia mellett?  Templom, papsag, ritualok,
>enekek, temetok, stb?  "Ez altal ismerhetjuk meg Ot" - vajjon itt a Biblia
>melyik reszere gondolt a professzor ur?  Az Oszovetseg verszomjas,
>bosszuallo, kegyetlenkedo urara, akitol nem idegen a csillogas (ilyen vastag
>aranybol legyen a lada fedele, olyan draga anyagbol a diszites, stb); aki
>elvarja a dicsoitest, aldozatokat, stb; vagy pedig az Ujszovetseg szelidebb,
>megbocsajto, jutalmazo urara?
>Mindenesetre a professzor felfogasa, bar nem mentes az ellentmondastol -
>hogyan is lehetne mentes, tudvan, hogy a logika es a hit diszjunkt halmazok
>reszei - ....

  Szentagothai protestans volt. Eredetileg reformatus, de mivel az
evangelikus egyhaz kevesbe hodolt be az elnyomasnak, atlepett oda.
A protestans felfogas az Iras elsodlegesseget hangsulyozza, ellentetben
a katolikus egyhazzal, ahol a Biblia mellett a hagyomanyok is alapvetoen
fontosak. A Biblia magyarazatanal tekintetbe veszik a csaknem 2000 eves
tapasztalatot is, megakadalyozva ezzel azt, hogy barki a sajat szajize
szerint ertelmezhesse az irast.
  Az, hogy mikor ki mit olvas ki a Bibliabol, ez sokfele lehet. Nyilvan
kenyelmesebb lenne mindig a megbocsajtast, gondviselest olvasni belole,
a szamonkerest kevesbe.
  Ha a teologiat nezed, az axiomak utan (Isten letezik) logikus rendben
van szedve az ismeret es tudas, vagy legalabb is igyekeznek ugy
rendezni.

 Azt hiszem felreertetted, amit irni szerettem volna. Arrol irtam, hogy
ha a hit es a tudomany felfogasa utkozik, akkor ez hogyan oldhato fel.
A megjegyzesed:
>Laszlo gondosan ugyel arra, hogy "ha valamelyik hamis kijelenteseket tesz",
>akkor az a tudomany legyen!  A vallas esetleges hamis kijelentesei nem
>emlitodnek alternativakent. Sokkal lagyabban fogalmaz: "A Biblia pedig...
>inkabb koltoi erovel, mint mernoki pontossaggal nyilatkozik... Ugyhogy a
>termeszettudomanyos es vallasos interpretaciokat nem erdemes verre meno
>modon utkoztetni."

 Csak azt szerettem volna hangsulyozni, hogy a tudomany folyamat.
Termeszetenek megfeleloen folyamatosan kritikus vizsgalat targyava teszi
akar alapvetonek tekintheto eredmenyeit is. Tehat nem vesi kotablaba
azokat. Nem szegyen egy ido utan egeszen mast mondania a vilag
keletkezeserol, hanem termeszetes.

 Istenrol mint a vilagban jelenleve utalva  irod:
>Az utolso felvonasban megiscsak szinrelep az aktiv, beavatkozo Isten, aki
>Laszlo szerint a kvantumszinten fellepo esemenyek valoszinusegeivel manipulal.
>Ehhez persze fel kell rugjon egy halom statisztikai szabalyt.  A baj nem itt
>van, hanem hogy hol huzzuk meg a hatart?
  Nem szukseges felrugni a staisztikai szabalyokat. Elvileg nagyon ritkan
megpockolve valamit mar sorsdonto fordulatok kezdemenyezhetok. Egyedi
esemenyekrol, eletekrol leven szo, semmifele statisztikus modszerrel nem
mutathatod ki, hozzanyultak-e a rendszerhez, vagy mero veletlen, ami tortent.

>Most hagyjuk, hogy a Mindenhato definiciojaval ellentetesek a korlatok, inkabb
>azt kerdezzuk, miert nem kepes a sokmilliard tonnas tomegre hatni (honnan
>tudjuk, hogy nem is akar?), illetve miert kepes az en 90 kilomra, pontosabban
>Laszlo 80 (?) kilojara?  Mindezt persze kvantumszintu esemenyek valoszinuse-
>geivel manipulalva.
  A vilagot torvenyek kormanyozzak, amelyeket legtobben olyan jellemzokkel
ruhaznak fel, amelyek egyebkent Istenre vonatkoznak. A torvenyek orokok,
helytol es idotol fuggetlenek, stb. Isten ezeket a torvenyeket nem lepi at.
Az emberre, sulyatol fuggetlenul, elvileg a gondolkodasan keresztul hathat,
mi jut mondjuk eppen eszedbe, mi nem, osztonosen felre tudsz-e ugrani a
kritikus helyzetben, vagy nem. A gondolkodasunk "hardverjeben" ugyanis a
kvantummechanikai effektusok igencsak szerepet jatszhatnak.

 Minden jot kivan Vegh Laszlo