> Mikor lesz a napfogyatkozas? Megint szeretnem megkerdezni, hogy
> Bp.-rol mennyire lesz elvezheto (azt tudom, hogy legjobban a Szeged -
> Szombathely vonalrol, de nem biztos, hogy lesz idom leutazni).

Pedig erdemes volna, mert legkozelebb 2081-ben lathatsz ilyet
Magyarorszagrol, akkor is csak a Del-Dunantulrol. :)
Ha nem akarsz addig varni, akkor meg kicsit tobbet kell utazni,
pl. legkozelebb 2001. juniusaban Madagaszkar kornyekere.

A mostani augusztus 11-en a deli orakban lesz. Hogy pontosan
mikor, az foldrajzi helytol fugg, az arnyek nyugat-keleti
iranyban sopor majd vegig az orszagon kb. ketszeres
hangsebesseggel.
Bp.-en a fogyatkozas merteke 99%-os lesz, a felarnyekba
belepes idopontja 11:28:11, a kilepese 14:13:59.

A 99 %-os fogyatkozas sem merheto ossze a Nap teljes
eltunesenek elmenyevel, amikor feltunik az egyebkent csak
specialis muszerekkel lathato Napkorona, es a rovid ejszakai
sotetsegben lathatova valnak a fenyesebb csillagok es bolygok.

Es most kovetkezik a szorszalhasogatas:

> >Teljes napfogyatkozas  a Gyor-Szekesfehervar-Szeged vonalon
> >lesz Augusztus 11-etol 12-oratol.

Ez is egy vonal, de kisse torott. Egyenesebb (es pontosabb) a
Szombathely-Balatonfured-Mako vonal. Ez a teljes arnyek utjanak
kozepvonala.

> >Ezen vonal 100 kilometeres
> >korzeteben lesz teljes, de Mo-on szinte mindenhol legalabb
> >99 %-os lesz.

Szinte. De legalabbis 95-96 %-os, mint pl. Eszak-Kelet-Mo.-rol.

Udv,
     Sailor

Karcsu ) kerdezte:

> Lehet, hogy rosszul emlekszem a kepletre, de a lenyeg az,
> hogy a feny sebessege ket univerzalis allandoval kozvetlen
> kapcslatban all.

Nem ketto az, hanem egy: epp a fenysebesseg :o))) Vicc nelkul: a mu_0
neven tisztelt mennyiseg erteket az aram mertekegysegenek definicioja
rogziti (4*pi*1e-7 SI-egysegekben). Az aram es ezzel a toltes egysegenek
rogzitesevel viszont a Coulomb-torvenyben fellep egy fuggetlen konstans,
ami SI-egysegekben 9*1e9: ezt szoktak 1/(4*pi*epszilon_0) alakba irni,
de sokkal szemleletesebb, ha c^2*1e-7 -kent gondolunk ra (az 1e-7 faktor
termeszetesen az aramegyseg definiciojabol koszon vissza...) A regebbi 
CGS-rendszerben a fenysebesseg kozvetlenul jelent meg a kepletekben, de
ez mar csak kozmetikai kerdes. A lenyeg az, hogy az elektrodinamikaban
egy (1) fuggetlen ("univerzalis") allando jelenik meg, amit vagy c-kent
vagy epszilon_0-kent vagy mas modon jelenit meg az ember a megfelelo 
helyen, es minden tovabbi konstans erteket rogziti a mertekegysegrendszer.
Remelem, ertheto...

Udv,
KZ

Sziasztok.

Adam nem erti, hogyan lehet centimeteres pontossaggal merni,
illetve miert erdemes ilyen pontossagra torekedni.

A me'rt eredmeny validitasat az jelenti, hogy egymas mellett
elhelyezett tobb keszulek is azonos poziciot ad (figyelembe
veve a ket muszer tavolsagat is), valamint barmely
napszakban hosszu idon keresztul (hetek, honapok) a mert
ertek gyakorlatilag valtozatlan.

A helyzet meghatarozasa nagyon pontos idomeresen alapul.
A muholdak megfelelo periodicitassal egy alveletlen jelet
sugaroznak. A vevo a sajatmaga eltal letrehozott ugyezt az
alveletlen jelsorozatot illeszti ra a vett jelre.
Az alveletlen jelsorozat statisztikus tulajdonsaga, hogy feherzaj.
Ket alveletlen jelsorozat osszege statisztikusan 0 osszeget ad.
Kivetel, ha a ket alveletlen sorozat pontosan egybeeseik idoben,
ami csak egy nagyon pontosan beallitott vevoparameternel
kovetkezik be.

Kepzelj el ket fesut, aminek ki van torve egy-egy foga.
Ha egymasra teszed oket, gyakorlatilag ket hibatlan fesut
latsz. Viszont ha az egyiket elcsusztatod a masikon, talalsz
egy helyzetet, amikor a ket hianyzo fog egybe esik.
Leszamolhatod, hogy hanyadik fog hianyzik.
Ez a _leszamolas_ jelenti az ido mereset.

A fent elmondottak a valosagban sokkal bonyolultabbak,
de az elv talan latszik.

A muholdak palyajanak bizonytalansaga azert nem nagyon
hat a meres pontossagara, mert a _fesu fogai_ kb. 10^-8 s
nagysagrendbe esnek. Ennyi ido alatt a feny sem tesz meg
hosszu utat, nemhogy egy muhold.

Meg valami. A centimeter pontossagu meresek viszonylag
hosszu ideig tartanak. A merest terhelo zajok jellege miatt
lehetoseg van a meresi sorozat egyes eredmenyeinek
atlagolasara, illetve statisztikai szuresere. Az itt hasznalt
stat. modszereket nem ismerem.

Karcsu

>Felado :  [Hungary]
>VAti írta:
>>eredmenykeppen centimeter(!!!) nagysagrendu
>>pontossaggal lehetett megkapni a koordinatakat az adott epochra.

>Tulajdonkeppen hogyan lehet ilyen pontossagot elerni? Ennyire stabil
>palyan
>mozognak a muholdak? 

A muholdak eleg stabil palyan mozognak. Olyannyira, hogy meg a
felsolegkor veges surusege miatti lassu fekezodest is lehet elore
szamitani.

>Mert ott van peldaul a Hold, ami naponta ketszer
>meterekkel emeli/sullyeszti a tengereket, es valamennyire a
>szarazfoldeket

Haat, azert meterekkel nem, csak decimeterekkel mozgatja meg
a szarazfoldeket :-) De dicseretes, hogy megemlitetted.
Vertikalisan nem is ilyen pontos GPS, sok ertelme sincs.

>is megmozgatja. Vagy a meteorok, vagy alacsonyabban keringo muholdaknal
>a
>legkor felso reszenek hatasai. Ezek egyuttesen es hosszutavon sem
>kepesek
>ilyen centimeteres eltereseket okozni a GPS muhold palyajaban?

Ha elkapja egy olyan meteor a muholdat aminek szamit a tomege,
akkor annak a holdnak kampec. Nem jellemzo. Elteresek vannak, de
ez nem olyan gyorsak, hogy ne lehessen kovetni es szamitani.

> Vagy gyakran
>ujrakalibraljak a muholdakat? Ha igen, hogyan, mihez kepest? Hisz epp

Nem vagyok otthon annyira GPSben, egy evfolyamtarsam szakdolgozott
belole.
Azt tudom, hogy a pontossag erosen fugg attol, hogy egyszerre hany
muhold jelet tudja fogni az antenna.
Ezert ha lehet, korpanormas helyre kell tenni az antennat, igy -1995
tajan- az volt a mondas, hogy egyszerre mindig lat 5-6 holdat, neha
8-10-et is. Ha csak 3 jelet tudja fogni akkor mar kritikus a pontossag
az ilyen meresek mennek a szemetbe.

>VAtitol tudjuk, hogy a Fold felszine is ilyen centimeter nagysagrendu
>alakvaltozasokat szenved evente itt Magyarorszagon. De kontinentalis
>viszonylatban a lemeztektonika nyilvan ratesz erre meg par
>nagysagrenddel.

??? :) Nem, nem tesz ra par nagysagrenddel, a lemeztektonika mozgasai
is jocskan cm/ev nagysagrendben vannak. Csakhogy kiderult, a korabban
abszolut merevnek hitt lemezek sem azok, mindenfele takarorendszerek
csuszkalhatnak ossze-vissza (pl. az Alpok eppen szetcsuszoban van) ezt
erdemes kimerni.

>  Szoval van egyaltalan ertelme a Fold "hompolygo" felszinen ilyen
>pontossaggal abszolut koordinatakat merni?

Csak igen nagy idoskalan "hompolyog", de a hasonlat nagyon jo.
Ebben a hompolygesben is lehet talalni eppen szamunkra erdekes
vonatkozasi rendszereket, amelyek lehet nem kompatibilisek
es orokkevalok, de valahogy tajekozodni is kell, es terkepezni is kell.

Koordinatakat merni is lehet -fuggetlenul a felszintol- csak jo
vonatkozasi rendszert kell valasztani hozza. Peldaul ha veszunk egy
olyan rendszert, amiben a referenciapont a FOld tomegkozeppontja,
referenciairanyok pedig azok amire a csillagaszok azt mondjak, hogy jo
kozelitessel inerciarendszert feszitenek ki, maris van egy ertelmes
koordinata-rendszerunk.
Ez jobb meg a Fold forgastengelye altal kifeszitett koo-rendszernel is
(foldrajzi) mert a polusok 10 m/evtized nagysagrendben tudnak bolyongani
egy koron belul...
Tanulsag: ha latunk egy foldrajzi koordinata-adatot, erdemes
elgondolkodni hogy vajon mihez kepest es mennyire lehet pontos.

udv: VAti