Magyar Orokseg dij
Szeptember 19-en a Budapesti Torteneti Muzeumban adtak at a Magyar
Orokseg dijat Csanyi Laszlo es Botka Valeria karnagynak, Hites Rudolf
bences szerzetesnek, tanarnak, Simonyi Karoly fizikusnak es Turczel
Lajos irodalomtortenesznek. Ket posztumusz kituntetest is odaiteltek:
Balint Sandor neprajztudosnak, a "szegedi nemzet" szakralis neprajzanak
feltarasaert es kozkinccse teteleert, valamint Nagy Laszlo koltonek az
ujkori magyar lira organikus megujitasaert.
Az evente negyszer itelkezo, husztagu biralobizottsag Madl Ferenc
vezetesevel a beerkezo allampolgari javaslatokat merlegelve hozza meg
donteseit. Elhunyt es elo nagyjaink, muvek es cselekedetek egyarant
megkaphatjak a Magyar Orokseg dijat, amely nem mas, mint a kituntetettek
neveinek es erdemeinek bejegyzese a Magyarok Hazaban orzott
aranykonyvbe.
(Magyar Nemzet, 1998. szeptember 19.)
Hites Kristof OSB: Hatvan evnyi szolgalat Istenben bizva
Hites Kristof bences szerzetes vasarnap gyemantmisevel unnepli pappa
szentelesenek hatvanadik evfordulojat. A szerzetesi hivatas a komaromi
bences gimnaziumban gyokerezett meg, 1934-ben oltoztettek be a
pannonhalmi Szent Benedek rendbe, negy evvel kesobb pappa szenteltek.
Teologiai tanulmanyait a pragai Karoly Egyetemen vegezte, tanari
oklevelet latinbol es magyarbol a Pazmany Peter Egyetemen szerzett. Elso
tanari allasat a soproni gimnaziumban kapta, majd foapatja Komaromba
helyezte.
- A csehszlovakok visszateresekor a magyar gimnaziumnak meg kellett
szunnie, a bences tanarokat a csehszlovak kormany megfosztotta mukodesi
engedelyuktol - emlekezett a nehez idok kezdetere a szerzetes. - Ekkor
azok a diakjaim, akik nem voltak hajlandok szlovak gimnaziumba jarni,
ugynevezett bujdoso osztalyt alakitottak, oket rejtve elvezettem az
erettsegiig. Ezutan utlevelet kertem a hatosagoktol, amit azzal a
feltetellel adtak meg, hogy nem terek vissza kulfoldrol. Becsen,
Parizson at kanadai magyar farmerek lelkipasztori gondozasara kaptam
meghivast. Jelentkeztem a clevelandi szlovak alapitasu bences apatsagba,
amelynek iskolajaban hittant es latint tanitottam. A helybeli szlovak
lakossag kovetelesere az apat ket ev utan kenytelen volt elbocsajtani.
Ezutan New Jersey gimnaziumaban dolgoztam, majd pedig Detroitba
kerultem tanarnak es segedlelkesznek. Negy bences rendtarsammal
elhataroztuk, hogy onallo alapitasba kezdunk, erre Kaliforniaban nyilt
lehetoseg. Munkankat a Wells Fargo Bank elnoke segitette, aki a
vilaghaboruban amerikai pilotakent Belgium folott zuhant le, es
ejtoernyovel a mardesous-i bences apatsag kertjeben ert foldet. Maga is
egykori bences diak leven, bankelnokkent elhatarozta, hogy a benceseket
letelepiti Kaliforniaban, de hiaba kert alapitokat az angol
kongregaciotol. Rendtarsammal, Javor Egon atyaval azonban vallalkoztunk
a munkara, es 1958-ban uj kozosseget es iskolat alapitottunk. Az iskolat
tizenot evig vezettem, ma is mukodk haromszazotven diakkal, de csak
harom magyar bences tagsagaval.
Hites Kristof 1994-ben tert haza, osi monostoraban, Pannonhalman tolti
nyugdijas eveit, de ma is tanit. Hatvaneves papi mukodesenek
tapasztalatait ugy osszegzi, hogy minden a javara fordul annak, aki
Istenben bizik.
(Rosdy Tamas, Magyar Nemzet, 1998. szeptember 19.)
Simonyi Karoly: Akirol csillagot neveztek el
Amikor 1996-ban a tudomanyos ujsagirok az ev tudosava valasztottak
Simonyi Karoly professzort, jogot szereztek arra, hogy az Andromeda-kod
egyik csillagat rola nevezzek el. Persze nemcsak a tavoli csillag orzi
majd az iden nyolcvanket eves akademikus nevet, hanem tanitvanyai egyre
bovulo kore. Simonyi Karoly alapveto szakmunkain is (elektrofizika,
elmeleti villamossagtan) hazai es kulfoldi tudosok ezrei nottek fel, am
maig felulmulhatatlan munkaja, A fizika kulturtortenete szazezreket vont
es von a buvkorebe. A termeszettudomanyos es a human kulturanak e
hatalmas szintezise nemzedekek soranak bizonyitotta, hogy az emberi
gondolkodasban nem lehet eles hatarvonalakat huzni a kulonbozo
diszciplinak koze. Simonyi Karoly olyan osszefuggeseket tart fel, olyan
gondolkodokat allitott reflektorfenybe, amelyekrol es akikrol a
hetvenes-nyolcvanas evek fiatalsaga vajmi keveset tudott. Igy valhatott
ez a szerzoi szandek szerint tipografalt es illusztralt kotet maig
potolhatatlan kezikonyvve. - Ha valahol Amerikaban vallalok professzori
allast, soha nem szuletik meg A fizika kulturtortenete - mondta egy
interjuban. Ehhez a sajatos magyar klima kellett.
Simonyi Karoly szegenyparaszti csaladban szuletett 1916-ban
Egyhazasfalun. Egyszerre szerzett diplomat a budapesti Muegyetemen es a
pecsi jogi karon. Bay Zoltan csoportjaban kezdte a munkat, reszt vett a
kesobb vilaghiruve valt holdradar-kiserletben. 48-tol a soproni
egyetemen az elektrotechnikai tanszek vezetojekent tevenykedett. Ma
emlektabla jelzi, hogy itt epitette fel az elso hazai
magfizikaireszecske-rogzitot. A Budapesti Muszaki Egyetem elmeleti
villamossagtani tanszeket 1952-tol vezette, s ekkor kerult a Kozponti
Fizikai Kutatointezetbe is. Az 1956-os forradalom idejen a KFKI
forradalmi bizottsaga elnokenek valasztottak.
A forradalom leverese utan el kellett hagynia az intezetet, le kellett
mondania tanszekvezetoi allasarol. A visszavonulas eveiben gyujtotte
ossze A fizika kulturtortenete anyagat, forditotta le a magyarul meg nem
olvashato klasszikus es modern szovegeket. Noha tudostarsai tisztaban
voltak azzal, hogy a korszak egyik legfelkeszultebb tudosaval es
konstruktorevel van dolguk, az Akademia tagjava csak 1994-ben
valasztottak meg.
Simonyi Karoly sem sikereirol, sem serelmeirol nem szivesen beszel. Azt
vallja: talan neki ez az atkos rendszer kellett, hogy befuthassa a neki
szant palyat. Ez kenyszeritette nagy osszefoglalasra. A legfontosabbnak
a szerenyseget, a bonyolult dolgok iranti alazatot es a tobbi emberrel
valo teljes egyenjogusag elfogadasat mondja. Mert mint vallja: "Van, aki
szalamit arul, van, aki elmeleti villamossagtant. Ezek nem lenyeges
dolgok. A lenyeges az, amirol nem beszelunk, megis a kultura vegso es
legfontosabb tartopillere: a tartas es az etika."
(Osztovics Agnes, Magyar Nemzet, 1998. szeptember 19.)
|
Sziasztok,
Egyszer mar ajanlottam ezt a negy finn csellosbol allo bandat ('Plays
Metallica'). Most az uj lemezukre szeretnem felhivni a figyelmet:
'Inquisition Symphony'. Kicsit mas mint az elso lemezuk. Az elson igazabol
balladakat dolgoztak fel. Ezen a lemezen igazan arra koncentraltak, hogy
megmutassak hogy *mindent* meg tudnak csellon csinalni. Azert tovabbra
is vannak balladak, peldaul Nothing else matters/Metallica (ami szerintem
jobb mint az eredeti), de van egy-ket kokemeny trash metall szam. Peldaul
Refuse/resist (Sepultura). Eloszor majdnem nem vettem meg a lemezt, mert
nem hittem el, hogy ezt meg tudjak csinalni. Meg tudjak csinalni. Na meg
mar irtak is szamokat, nem csak hangszereltek (a 'feldolgoztak' szerintem
nem fejezi ki, amit csinalnak).
Szamok a lemezen:
Harmageddon (sajat)
From out of nowhere (Faith No More)
For whom the bell tolls (Metallica)
Nothing else matters (Metallica)
Refuse/resist (Sepultura)
M.B. (sajat)
Inquisition symphony (Sepultura)
Fade to black (Metallica)
Domination (Pantera)
Toreador (sajat)
ONE (Metallica)
Azt nem merem mondani, hogy rohanjatok megvenni, de erdemes felkutatni
ismerosnel es meghallgatni.
Egy kritikam van osszesen, a Fade to black-ben elkentek egy gyonyoru szolot.
Esetleg valaki aki ert a zenehez, elmagyarazna, hogy hogyan csinaljak?
Bracsas ismerosom azt mondta, hogy ilyen allat pedig nincs. Tud valaki
egyebkent a sracokrol valamit? Peldaul mit csinalnak, amikor nem 'szemetet'
jatszanak? Egyaltalan jatszanak meg komoly zenet, vagy total raalltak erre?
Gyula
|
