Bocsanat, meg mindig az uborkaszezon termeset takaritgatom be, es a kezembe
akadt az en bajszomat is regen bokodo vitaindito. Schiebler Ede irt a KOrnyesz
#7ben a Marx GYorgy fele Kockazat-eloadasrol. Kornyeszettel foglalkozo fizikus
reven, Marx professzor urral regota szovi ossze a sors eletutunkat. A
Kockazatos eloadasahoz kb. 5szor volt szerencsem. Azota mar egy felev
garaduate kockazat-kurzust is lenyomtam es sok helyen talalkoztam a modszerrel,
es egyre szilardabb velemenyem kezd a dologrol (mind a kornyezeti elemzes ezen
modszererol, mind a Professzor ur eloadasarol) kikupalodni. Ezert igen
kivancsi
vagyok, hogy Ti hogy gondolkoztok a temaban. Nem baj, ha nem olvastatok vagy
hallottatok a Marx-eloadast.
A kockazatlemezes, ugye, a koltseg-hatekonysag elezzessel egyutt,
arra jo, hogy amugy kulonbozo dimenzioban levo kornyezeti 6asokat valahogy
ossze tudjunk merni. (tud meg valaki mas ilyen modszert mondani?).
Matematikai analogiakent, ha tobbdimenzios mennyisegrol akarunk
akarunk pozitiv-negativ iteletet mondani vagy alternativakat osszehasonlitani
(amilyen egy komplex, interdiszciplinaris kornyezeti problema ), egy merteket
kell definialni. Ez szerencses esetben egy szam, amirol mar egy egyszeru
matematikai relacioval meg lehet allapitani, hogy pozitiv vagy negativ-e, vagy
ossze lehet egy masikkal hasonlitani. Ez megszamlal6o dimenzioju vektorok
eseten
meg tisztessegesen viselkedik, pl. abszolut erteknek hivjuk. Ahogy a mennyiseg
bonyolodik (kontinuum dimenziok, stb), a mertek kivalasztasa mar nem
feltetlenul trivialis (amennyire homalyos matematikai muveltsegem futja...).
Velemenyem szerint a kornyezeti problemak a nem rendesen viselkedo mennyisegek
koze tartoznak mertek definialasa szempontjabol. Egy kornyezeti problema
kulonbozo vetuletei (pl. okologiai, hidrogeologiai, meteorologiai,
epitomernoki, gazdasagi, szociopszichologiai, politikai stb) is csak idealis
esetben merhetoek vagy ismertek numeriqs modszerek alkalmazasahoz kielegitoen.
Termeszetesen, ha egy projectrol donteni kell, hogy igen-e vagy nem, valamilyen
szempontbol mindenkepp el kell donteni, hogy tobb-e benne a jo mint a rossz,
tehat egy objektiv numerikus modszer, mint a kockazatelemzes vagy
koltsegelemzes, idealis megoldasnak tunik.
Csak, a gyulo tapasztalatok sulya alatt, sajnos egyre inkabb ugy erzem, az
ilyen *numerikus modszerek csak szentesitik a szubjektivitast*. Nezzuk
peldanak
a kockazat-elemzest es Marx professzor eloadasat.
Marx professzor arra hasznalja a kockazat-elemzest, hogy megmutassa, csak a
"hiszti koraban" elunk, (amely tennyel onmagaban meg nem feltetlenul
vitatkozom, kulonosen itt Amerikaban), es felunk pl. az atomenergiatol, pedig
az mennyivel sokkal kevesebb kockazattal jar, mint a mindennapi eletben vallalt
sok-sok hetkoznapi tettunk. Peldakent hozza a nepszeru Teller Ede peldat:
fizikusok elott kiszamolja, hogyha egy holggyel osztja meg az ember az agyat,
maris tobb sugarterhelesben lesz resze a holgy Kalium- es aktiv
szen-tartalmatol,
mint egy atomeromu belsejeben vagy kozvetllen szomszedsagaban. A professzor ur
altal mutatott statisztikakkal a kovetkezo problemaim vannak:
1. Annak a numeriqs kockazatat, hogy valaki elsziv egy cigit, nem lehet
osszehasonlitani egy atomeromunek az egyenre kifejtett veszelyevel. Hiszen,
igen alapveto kulonbseg az exkluzivitas. Vagyis, a szemely a szabad
akaratabol vallaja-e a rizikot, tehat van-e sajat szabad dontesi lehetosege
azugyben, hogy a nemes cel (pl. elektromosan bodorithato haj) erdekeben
vallaja-e azt a kockazatot, vagy inkabb koszoni, nem ker belole. Egy atomeromu
az tobbszaz, sot, ezer negyzetkilometer tavolsagban rakenyszerit az emberekre
egy bizonyos kockazatot.
2. Szociopszichologiai szempontbol nem mindegy, hogy a kockazatot kivalto
esemeny az 'aldozat' altal kontrollalhato-e. Bar ugyanakkora tavolsagu ut
repulovel valo megtetele eseten a kockazat kisebb, mint autoval; repulovel
menni megis jobban felnek a statisztikak szerint az emberek, mint autoval. Ez
(az okosok szerint) azert van, mert mig a kocsit a szemely maga vezeti, tehat
ugy erzi, ha rossz helyzet all elo, a kezeben van a kormany es van eselye a
baleset kezben tartasara; mig a repulon az utas teljesen ki van szolgaltatva
egy ember kontrolljanak. Tehat, a meztelen kockazat ertekek itt nem jelentenek
sokat.
3. Ami a professzor ur eloadasabol a legmegdobbentobb, az az,
amikor megmutatja annak a kozepiskolasok kozott vegzett felmeresnek az
eredmenyet, hogy mit valasztottak a tanulok, ha feltettek nekik a kovetkezo
kerdest: (csak emlekezetbol) "ha Magyarorszagon a fejlodes eleri a jelenlegi
energiatermeles korlatait, szerinted hogyan lehetne a legkornyezetbaratabban
tobb energiahoz jutni?". A kerdesre ikszelheto valaszlehetosegek kozott
a Magyarorszagon a jelenleg egyik legfontosabb alternativa nem szerepel: az
energia6ekonysag. Marpedig, reszrehajlo ("biased") kerdoiv eredmenyeivel
bizonyitani allaspontot szerintem az egyik legtudomanytalanabb modszer.
A fenntieket egy, a rioi konferencia emblemajaval ellatott nemzetkozi
konferencian hallottam utoljara ("Rio Follow-up" volt a konferencia alcime),
ahol
fizikusok vedtek a fold jovojet. Ugyanitt tobb eloadas is elhangzott arrol,
hogy a radioaktiv sugarterheles es a egeszsegi kockazat kozott lehet, hogy
negativ a korrelacio egy bizonyos dozisig. (Tehat csak epitsunk nyugodtan
atomeromuveket, mert kis mennyisegu sugarzas az kifejezetten jot tesz!) Az ezt
bizonyito statisztikakat tul sok hely lenne reszletezni, de a statisztikai
mintavetelezesnek es szignifikancianak a keszitoik fittyet hanytak (pl.
radonnal terhelt parszaz (talan van ezer) lakosu falu tudorakjainak szama
osszehasonlitva az orszagosan varhato ertekkel - mindket szam 10 alatt van).
A tobbi ervet most nem irom; masnak is jusson hely. Erdekelne, hogy Ti mit
gondoltok a kockazatlelemzesrol, mint a kornyezeti hataselemzes egyik
modszererol.
Diana
UI. Tisztaban vagyok vele, hogy a fennti irassal a magyarorszagi karrierem
lehet, hogy elvagtam. Ennek ellenere az erveimet vallalom, es azok bovebben
nyomtatasban is meg fognak hamarosan jenni mint a "Radioactivity in the Danube"
c. konferencia egyik szekciojanak a chair-jekenti kommentarjaim a professzor ur
eloadasara. (akit erdekel, szivesen elkuldom, vagy bemasolom a Kornyeszbe)
Szeretnem leszogezni azonban, hogy mindezek ellenere a professzor urat mint
Magyarorszag egyik legkiemelkedobb fizikusat nagyon tisztelem, es pl. a
globalis felmelegedessel kapcsolatos eloadasat nagyon elveztem.
|
Minden bizonnyal van Magyarorszagon is kifejezetten "zold"
folyoirat, csak en nem tudok rola. Ezert csak ket masikrol
tudok barmit is mondani (ezeket rendszeresen olvasom is) :
HAJO Magazin: vitorlas-szorfos-motorcsonakos ujsag. Nem
kifejezetten kornyeszlap, csak azon temakkal foglalkozik,
amelyek kozvetlenul erintik a szabadidos hajokazokat, igy
a vizek allapotaval is. Inkabb a szemlelete kornyeszes.
Megjelenik a paratlan honapok elso keddjen, 198Ft-os aron.
Terinformatika: a magyar terinformatikai szaklap. Mint ilyen,
ertelemszeruen foglalkozik kornyezetvedelmi temakkal is, ha
nem is "Ultessunk fat mozgalom" kereteben, de forgalomszervezesi
vagy hasonlo temak elemzesevel igen.
Talan ezt lenne erdemes "kintre" is megrendelni.
Megjelenik evente hatszor, csak elofizetoknek.
Kiadja a Hungis Alapitvany, a szerkesztoseg telefonja:
156-4907 ( Budapesten termeszetesen )
******************************************************
Ami a magyarorszagi veszteseges vasutvonalak felszamolasat illeti, semmi
mast nem nagyon lehet tudni, mint hogy helyzet van, de hogy az milyen,
azt nem tudni. Szoval szokas szerint kaosz van, alkudozas, meg miegyeb.
DE: ha igeny van ra, osszeszedem a fellelheto informaciokat es csinalok
beloluk egy cikkecsket egy-ket heten belul.
csussz
|
