Kedves Nacy!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: jatek a betukkel ( 57 sor )
> Idopont: Sun Jun 11 14:43:38 EDT 2000 TUDOMANY #1143

> Utananeztem egy kicsit a szanszkrit abcnek,
> 
> "Hence 14 vowels and diphtongs
> 36 consonants
> 27 conjunct consonants (at least)
> + 432 vowel-consonant compounds excl. consonants
> ----
> 509"
> 
> [http://www.dalitstan.org/journal/brahman/a_sans/a_sans4.html]
> 
> tehat 432 olyan 'betu' van, ami kulon kodkent szerepelhet /36 a valodi
> massalhangzok szama, de a versike peldajan lattuk, hogy az osszetett
> massalhangzok kulon szamitottak termeszetesen/.

Ezt Te nem tudom, hol lattad. Ott csak a szimpla massalhangzokrol 
volt szo, Isvara semmi mast nem emlitett...

Le vagyok maradva - alaposan -, mivel nem voltam itthon, es meg  a 
multkori tavolletem lemaradasat sem tudtam bepotolni, igy konnyen 
lehet, hogy mar avatottabb kezek is billegettek a karaktereket a 
temaban, de tovabbra is kitartok amellett, hogy itt a betukhoz 
egysegesen rendelt szamokrol van szo, nem erre az egy versre 
ervenyesen, hanem 'univerzalisan' minden szovegben - ahogyan a 
heberben is megvan minden betunek a szamerteke, csak ott egy 
betunek egyetlen szam-megfeleloje van.


> Ezek fenyeben igazan
> csodalkozom, hogy megalltak 32 tizedesnel /es meg igy is elrontottak a
> veget/.

A fentiek alapjan ez szerintem nem ilyen egyszeru, es azert 
megiscsak valamivel tobbrol van itt szo konnyu feladvanynal...


Emlekeztetek arra, hogy az eredeti kerdesfelvetes az volt, mit 
adott a keleti gondolkodas a tudomanynak. Nem szaz szazalekos, en 
magam is vitatkozom kicsit vele, de azert erdemes megfontolni, 
hogy a spontan szimmetriasertest miert epp keleti tudosok 
figyeltek meg...


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Paradoxon Volandnak es Mathnak:

> Felado :  [Hungary]

> 2., az "ikerparadoxon" magyarazata az, hogy az urhajos iker nem 
> inercialis mozgast vegzett.

> Talan lathato a fenti ket allitasban a bibi. Ha a ket rendszer fel-
> cserelheto es ekvivalens, akkor ugyan mi alapjan dontjuk el, hogy 
> eppen az urhajos iker vegzett nem inercialis mozgast? ...

> Remelem vilagosabb lett az allaspontom.

T. Fotisztelendo Voland,

vilagosabb lett, hogy hol a bibi az allaspontodban. A spec.relativitas
nem azt allitja, hogy barmely ket rendszer ekvivalens, hanem azt, hogy
barmely ket *inerciarendszer*. Az, hogy melyik rendszer inercialis es
melyik nem, az abbol dontheto el, hogy melyik iker gyomra szorul ossze
gyorsulastol. Ebbol a szempontbol mindegy, hogy az csak egy pillanatra 
lep fel. Billiardnal is a golyo el tudja donteni, hogy egyenesen ment,
vagy mandinerbol. A tortvonal es egyenes kozott kulonbseg van es azt
rendszertol fuggetlenul meg tudjuk mondani, hogy melyik egyenes es
melyik tort. 

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: paradoxon ( 51 sor )

> peldaul igy. node a fenykup mint olyan total onkenyes dolog ebben
> a kontextusban. miert nem beszelunk hangkuprol? ...

Kedves Math,

mar megint az az atkozott kituntetett/nemkituntetett problema :). A
fenysebesseg es fenykup nem onkenyes dolog. Az elektrodinamika, a Lo-
rentz transzformacio minden eddig ismert esetben mukodott. Ez azt 
tartalmazza, hogy a fenysebesseg az a sebesseg, amit mindenki ugyan-
annyinak lat. Es ilyen sebesseg csak egy lehet. Ezt David Gyula egy-
szer nagyon szepen leirta itt. Ha azt tapasztaljuk, hogy a hang  is
ugyanakkora sebesseggel terjed - rendszerfuggetlenul, akkor nagy belso
inkonzisztenciat talaltunk, felul kell vizsgalni sokmindent. Megeshet,
de az ilyen sulyu allitasok komoly erveket kivannak...

udv -- kota jozsef

Nemeth Peter baratom kuldi e levelet:

"Kedves Naci!

Olvastam a leveledet, és nagyon meglepett, hogyan lehetseges az, hogy
ennyi sok levelvaltas utan meg mindig nem latod at a szanszkrit ABC-bol
kialakitott kodrendszer lenyeget. Eloszor azt gondoltam, talan nem eleg
ertheto a dolog, de aztan olvastam Tommyca válaszát, es az megnyugtatott,
hogy van olyan, aki kepes figyelmesen is olvasni.

Azt irod: "Az elozoekhez hasonloan nagy hirtelen en is kialakitottam egy
kodrendszert...". En nem hirtelenkednek ennyire, s talan akkor nem nyulnal
ekkorat melle.

Amit Te kialakitottal, az nem egy betukod, es nem egy rogzitett rendszer.
Ezt nem is erdemes tovabb taglalni.

Masok, szamara, akik hasonlo "figyelmesseggel" probalnak tudakozodni talan
meggyozonek tunhetnek a leveleid, de aki egy kicsit is megprobalja
megerteni a lenyeget, az nem fogja ennyiszer felreerteni. Azt persze nem
feltetelezem Rolad, hogy szanszandekkal tennel ilyet, mindossze
alaposabban kellene egy kicsit ertelmezni az olvasmanyelmenyeidet.

Mindezek ellenere az elkovetkezokben fogok ismertetni egy-ket
erdekesseget, amit a vedikus matematika nyujt szamunkra. Remelem lesznek
sokan, akik megertik majd.

Koszonom a figyelmedet.
Nemeth Peter"

Sziasztok !

Egyetlen szo kihagyasaval megiscsak ellentmondast okoztam
a #1153-ban, es ezzel agyoncsaptam az egesz mondanivalomat. 
Itt javitom:

A kolcsonhatasok c-vel terjednek, de a hatasok vagy jelek 
NEM ugyanazt az uthosszt jarjak be az egyik, ill. a masik 
iranyban - az altalunk megfigyelt mozgo rendszerben, 
eppen a c - minden mozgastol fuggetlen allandosaga miatt is.

(Ezeket az ugyeket mar regota animaciokkal kellene oktatni.)

Mindazonaltal tovabbra is foglalkoztat a gondolat,
hogy az Univerzum rendkivul apro pixelekbol all.
Ezen pixelek kozvetitik a kolcsonhatasokat.
Ahol pediglen anyag van,( es kornyeken) ott a pixel-foglaltsagok 
miatt idoosztasi gondok lepnek fel, melyek miatt minden anyagi 
folyamat relative lassubb. A mozgo objektumok helyezgetese 
(shift) is lekoti a pixelek (pixel-procik) feldolgozokapacitasat, 
es emiatt be kellett vezetni az idodilataciot.
Kisse kiforratlan meg a dolog, de hasznalhato szerintem.
En sem teremtenek materialis vilagot ha felkernenek. 
Inkabb univerzalis hardveren jatszadoznek. Nehany parametert pedig 
ugy allitanek be, hogy a megvalositott 3D-s _sprite_-ok torjek 
a kobakjukat - finomhangolas, vagy a vak veletlen eredmenyei ok ? 

Udv: zoli

Ma halaszthatatlanul kapalni kellett volna mennem, de megis
elodaztam, leven az alabbiak rendkivuli fontossaguak. 
Igaz, a sors ugy akarta, hogy ne lehessek vilagelso, hiszen
maris technikai problemak adodtak, melyek miatt e cikkem 
valoszinuleg keslekedve fog befutni - az ezt megelozo - mintegy 
bevezetoje utan.
A pixelvilagban a testek hosszusagkontrakcioja abbol adodik, hogy
a pixeleken atvonulo minden informacio elemi kesleltetest szenved. 
Merev test elmozditasakor a test elotti pixelek kesve
ertesulnek a test mas reszeinek mozgasallapotvaltozasarol.
A test gyorsulasa szuksegszeruen kontrakcioval kell egyuttjarjon, 
s ez a test vegpontjai kozti informacios szakadek miatt lep fel.
Ezzel szemben az egyenletesen mozgo testek mozgasat a pixelek gond 
nelkul kepesek koordinalni, informaciojat elorekuldeni a mozgas 
iranyaba eso tavolabbi pixeleknek. 
Jobb hijan feltetelezem, hogy a testek a legelemibb reszecskeik 
szintjen tovabbitododnak. (atadogatasok _vodor-lanc_ elven ) 
Minderre ugy jutottam, hogy megkisereltem ujszulott modjara
szemlelni a vilagot. Hatha a tomeg - a tehetetlenseg okat,
es magyarazatat megtalalhatjuk, ha elszakadunk attol a megrogzodestol,
mely szerint bizonyos ponton meg kell allnunk, merthogy mindenre nem 
kaphatunk magyarazatot. Hol az a pont ?
A tehetetlenseg tapasztalasa moge pixelek osszehangolhatatlanul
adogato tevekenyseget illesztettem lehetseges okkent es magyarazatul.
( Egy darab hungarocell lapocskat is helyezhetnenk olyan
korulmenyek koze, melyben alig mozdithatonak, majd hosszasan
tehetetlenul mozgonak mutatkozna. Ilyen kornyezet mestersegesen 
kialakithato lenne.)
A feny ill. altalaban az EM hullamok a legmagasabb prioritast 
kapjak a pixelekkel kikovezett uton a tovabbitasban, terjedesben.
Azok a pixelek azonban, melyek tovabbito kapacitasa reszben lekotott  
(anyag jelenlete ) a fenyt esetleg csak elteritve kepesek atengedni.
A fenynek  pixeleken atjutasara nincs konkret elgondolasom,
de asszem rendkivul rugalmas ez a modell ahhoz, hogy a 
tapasztalatokhoz konnyedem lehessen  igazitani.
Pl. ha felteszem, hogy a pixeleket iranyba kell allitania a fenynek, 
(mintha pixelenkent iranytuk beallasat kellene kivarnia) akkor 
ez okozza azt a terjedesi ido-veszteseget, mely a c-ben megallapitott
hatarsebesseget eredmenyezi.
A pixelekhez valamifele  polarizalodassal analog tulajdonsagot is
rendelhetnenk, feltetelezve, hogy iranyultsaguk szabad allapotban 
veletlenszeru, es esetleg statikus.
De gondolhatunk a pixelek ontevekeny aktivitasara is, miszerint 
folyamatosan szkennelik a kornyezetuket (akar veletlenszeruen a 
ter minden iranyaban), es az elorejelzett anyag, vagy az elore 
nem jelezheto feny iranyaba allva egyszercsak megtorpannak, ameddig
tovabbitasi feladatuk aktualis.
Ezen lehetosegek figyelembevetelevel felvetheto, hogy c
allandosaga inkabb csak statisztikai atlag.
A feny aberraciojarol:
Mozgo anyagok a pixelek tevekenyseget az utirany szerinti iranyba 
orientaljak, igy fenykibocsataskor a kibocsajto anyag
mozgatasaval foglalatoskodo - s ettol mintegy _beszukult_, 
korlatozott lehetosegekkel dolgozo pixelek a fenyt mar a 
a forrasanal csak iranyatol elte'ritve kepesek tovabbengedni.
Remelhetoleg e modell finomitgatasaval megbirkozhatunk az olyasfele 
problemak megoldasaval is,  mint pl. : Mikent fordulhat elo
a feny -  c-t sokszorosan meghalado sebessegu terjedese ?
Meg kell keresni az adott fizikai kiserletekben azt az eddig 
fel nem ismert momentumot, mely az amugy altalaban orientalatlan 
pixelek sorat elozetesen egyiranyba allitotta, s ezzel az 
atbocsajto-kepesseguk jelentos mertekben javult, azaz kesleltesuk 
csokkent.
Annyi minden klappol, hogy jobb ha atadom a koz javara es 
magam nem foglalkozom ezzel tovabb, mert - vagy tulbonyolitom, 
vagy elrontom, ahogy ez velem olykor megesik.
Eleg, ha csak csekely hibat is visz az ember egy amugy szep 
es igeretes hipotezisbe, maris pancsermunkanak minosul,
es tokeletlensege folytan hitelet veszitheti az egesz.
( Amiatt sem folytathatom, mert nincs ki kapalgasson helyettem.:)

Ebben nem volt se hit, se iranyito szellem, megis attol tartok 
idegen a fizikatol, mert arisztoteleszi - abban 
az ertelemben, hogy - vagy pillanatnyilag - vagy orokre rejtett,
kimutathatatlan mozgasban tarto mechanizmust feltetelez a vilaghoz.

Udv: zoli

Kedves Voland,

> Felado :  [Hungary]
> Megjegyzem, a hajomatrozos peldaddal nem ertem mit akartal demonstralni.

Azt probaltam megmutatni, hogy a definiciod:
Voland 1. torvenye :-)   : "Mozgo rendszerben lassabban mulik az ido."
nem jo ilyen egyszeru formaban, hiszen a matroz nem mozog, ul a kocsmaban,
megis a baratnoje oregszik jobban. Annak az aprosagnak, hogy neha gyorsulgat
kocsmastol egyutt, a jelek szerint nem tulajdonitasz jelentoseget, amolyan
inercialis kodositesnek tekinted, amire csak a specrelt nem igazan ertok
vetemednek, tudatlansaguk leplezese erdekeben...  :-)
[...]
Egyetertunk abban, hogy a newtoni, abszolut idovel rendelkezo, Galilei
relativitas elvet koveto terben teljes a szimmetria. Idodilatacio meg nincs,
meg a gondolata is ertelmetlen. Csak a mi teridonk nem ilyen.

> 1., az urhajos iker nem inercialis mozgast vegzett(ezert nem szimmetrikus
> a ket rendszer)
> 2., es ez a magyarazata az ikerparadoxonnak

Igen, ezt mondom en is.

> Ez ketsegkivul egy kenyelmes magyarazat, de a klasszikus ikerparadoxon nem
> beszel masrol, csak inercialis mozgasrol, amiben nem szerepel gyorsulas -
> az "ikerparadoxon" persze megis.

Nemnem. Maga a feladat nem beszelhet _csak_ inercialis mozgasrol, hiszen ugy
nem tud elmenni es visszajonni az iker. Beszelhet viszont inercialis
_szakaszokrol_.
A magyarazat valoban inercialis mozgasokrol beszel, de a gyorsulasi
szakaszokat termeszetesen erosen figyelembe veszi, ez kitunoen latszik
Horvath Pista rajzain, ahol a rajzolas szabalyai kozt ez szerepel. Ha a nem
inercialis mozgast vegzo szemszogebol probalja abrazolni a fenyvonalakat,
persze a szabalyokat betartva, mindjart latszik a problema... Lerajzolta,
elmagyarazta, nehez lenne erthetobben megfogalmazni.

> Ezzel szemben mondtam en azt, hogy az
> ikerparadoxon magyarazata nem ez, hanem az urutazast lebonyolito iker
> rendszereben fellepo idodilatacio, ami ugyanugy akkor is fellep, ha nem
> fordul vissza, ha vegig "inercialis" mozgast vegez. Vagyis az urhajos iker
> akkor is fiatalabb lesz mint foldi ikertestvere, ha sohasem fordul
> vissza(sohasem talalkoznak es olelkeznek ossze), hanem vegig inercialis
> mozgast vegez.

Ez nekem nem vilagos. Kellemetlen kerdesek vetodnek fel:
1. A te modelledben mi donti el, ki mozog, ki nem? Honnan tudja az
idodilatacio, kinel kell fellepnie?
2. Hogyan lehet eldonteni, ki a fiatalabb, ha nem talalkoznak tobbe?

Ugyanez reszletezve, hogy elkeruljem a felreertest:
1/a. Azt mondod, az urhajos iker valami modon abszolut fiatalabb lesz, meg
azt is mondod, a gyorsulas nem fontos. Ezt en ellentmondasosnak latom,
hiszen akkor mi az szerinted, ami kivalasztja az urhajost??? (A hajo? Es ha
a masik is egy hajoban lakik?)
1/b. Probalom megerteni a gondolatmenetedet. Nem megy. Valahogy
hallgatolagosan feltetelezed, hogy lehet tudni, melyik mozog, melyik nem.
(Ezt a mozgo fogalmat Voland 1. torvenye hasznalja) Megis, mintha nem hinnel
valamilyen abszolut allo referenciaban sem. A gyorsulast meg nem tartod tul
fontosnak.
Igy nem ertem, hogyan lehet tudni, mi mozog, mi nem (a definiciodban)?

> 1., nem lehet eldonteni, hogy az urhajos iker mozog a foldi ikerhez
> kepest, vagy forditva, a foldi iker mozog az urhajos ikerhez kepest, a
> ket rendszer ekvivalens es felcserelheto.
> 2., az "ikerparadoxon" magyarazata az, hogy az urhajos iker nem inercialis
> mozgast vegzett.
>
> Talan lathato a fenti ket allitasban a bibi. Ha a ket rendszer
> felcserelheto es ekvivalens, akkor ugyan mi alapjan dontjuk el, hogy
> eppen az urhajos iker vegzett nem inercialis mozgast? Ha az urhajos
> iker rendszerebol nezzuk, akkor eppenhogy a foldi iker vegzett nem
> inercialis mozgast, marpedig, ha ez - lenne -a magyarazata az
> ikerparadoxonnak, akkor, ebben az esetben, a foldi ikernek kellene 
> fiatalabbnak lennie a visszaerkezeskor, es igy, tenyleges paradoxon
> lenne a dologbol. Remelem vilagosabb lett az allaspontom.

Bizony, igy van ez, ha el akarod hanyagolni a gyorsulast. Nem teheted. Nem
kapsz jo eredmenyt, ha elhanyagolod. Van egy aszimmetria, es ezt az
aszimmetriat nem lehet megfogni anelkul, hogy gyorsulasrol beszelnenk...
A specrel alkalmazasanak, mint barmilyen mas modellnek, vannak szabalyai.
Nem arrol van szo, hogy specrelben nem lehet megoldani gyorsulast is
tartalmazo feladatokat. Dehogynem. Csak vannak szabalyok, amiket be kell
tartani. Nem tekinthetsz inerciarendszernek egy gyorsulo rendszert, mert az
szabalytalan alkalmazasa a specrelnek, es ha megteszed, hibas eredmenyt
fogsz kapni.
Tehat kovetned kell a helyes alkalmazas szabalyait, cserebe egyszeru
matematikat kapsz.

Altrelben kovetni tudod a tomegek hatasat is, nem kell kulon szabalyokat
betartanod gyorsulo, forgo stb rendszerekben. Cserebe bonyolult matematikat
kapsz, es valosagos csoda, ha meg tudod oldani az egyenleteket akar a
legegyszerubb esetekben. Joforman csak a szamitogepes kozelitesek jarhatoak.
Valamilyen fontosabb eset sikeres megoldasaval meg hires emberre lehet valni
(Kerr).

Udvozlettel, Jozsef

Voland irta:
> Ha a ket rendszer felcserelheto
> es ekvivalens, akkor ugyan mi alapjan dontjuk el, hogy eppen az urhajos iker
> vegzett nem inercialis mozgast? Ha az urhajos iker rendszerebol nezzuk,
> akkor eppenhogy a foldi iker vegzett nem inercialis mozgast, 

Kedves Voland,
Sajat magad ismetelgetese helyett, igen jo lenne, ha odafigyelnel, arra
amit masok irnak. Kota Joska mar megirta neked, hogy a megoldast az
altalanos relativitaselmelet adja.
Amennyiben nem vagy hajlando elfogadni a spec.relt. es ragaszkodsz
a logikadhoz, rendben. Nincs a logikaddal semmi gond. De ekkor mar
kileptel a spe.rel. kereteibol (hogy miert, arra jojj ra magad legy szives).
Ha pedig kileptel, akkor az azt leiro fizikai elmelethez kell fordulnod.
Ez pedig az altalanos relativitaselmelet. Ajanlanam figyelmedbe a Ladau
kettes kotetet. 

<<A vitat a magam reszerol lezartnak tekintem, annal is inkabb, mert a
lenyegben - ti. hogy nem kell visszaterni az urhajosnak ahhoz, hogy
osszezavarodjunk a dolgokon es (tevesen!) 'paradoxon!'-t kialtsunk - a
kezdet ota egyetertek veled.<<

Az, hogy ti ketten egyetertetek szep dolog. De a masik oldalon sajnos,
ott van fizikusok egesz generacioja, aki veletek ellentetes allasponton van.
Ez persze meg nem jelenti azt, hogy nekik lenne igazuk.
De az altalam javasolt strategia az, hogy legyetek oly kedvesek es olvassatok
el, hogy mit irtak ezek a fizikusok. Ez utan lehet csak oket cafolni.

irtad meg:
Ez az en problemam tehat, vagyis az, hogy a "b" definicio akkor is igaz, ha
nincs idodilatacio, ergo nem lehet az idodilatacio helyes definicioja. A ket
iker akkor is lelassultnak latja, meri egymast, ha a sajatidejuk egyebkent
teljesen szinkronban van, ha nincs idodilatacio! 

Erre is es arra, hogy ha a masik iker ered az egyik nyomaba, ahelyett
mint eddig, hogy az egyik ment volna vissza a masikhoz, valaszt kaphatsz a
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec11.html    alatt.
Mit szoltal a jpg-khez?

Sajnos ugy latom nem foglalkoztal azzal a keresemmel, hogy a fent talalhato
relativista oldalakat atolvasd. Pedig mi mar eleg sokat elolvastunk toled.
Kerlek nagyon roviden egy igen/nem erejeig jelezd lgy szives, hogy
hajlando vagy e Fercsiken kivul mas irodalmat is megtargyalni velunk.
Eddigi javaslatok voltak:
Einstein kiskonyve.
Landau 2.
a harmadikat nem irom ide, mert hulyen nezne ki a harom nev egymas alatt.

Egyebirant, koszonet Volandnak, Atronnak es Ferinek, mert hatasukra
vegre levettem Pauli, a polcomon porosodo Theory of Relativity kiskonyvet.
Annyira dicsertek mar, hogy ideje mar ugyis elolvasnom.
Pauli 20 evesen irta a konyvet, es a mai napig ezt tarjak a legjobbnak.

Arrol, hogy a fenysebesseg a vilagurben mas lenne mint c (azaz mi mozgunk az
eterhez kepest) a kovetkezot irja:
Eloszor Comstock mutatott ra a kettos csillagok problemajara, majd
De Sitter kimutatta, hogy ha a fenysebessegere a  (c+kv)  feltetelezest
tesszuk, akkor a meresek szerint  k<0.002 .

Ha keretik, akkor az idodilataciot beszkennelem es felteszem az oldalamra.
Egyelore csak egy rovid idezet:
The time dilatation gives rise to an apparent paradox which was already
mentioned in Einstein's first paper and later discussed in more detail
by Langevin, Laue and Lorentz.
Aki nem tud angolul az csak az figyelje meg, hogy Langevin, Laue es Lorentz
(Paulival egyutt) is a mi oldalunkon van.  ;-)

Horvath Pista

Kedves Math!

Barmilyen, a multat, elozo valasztasokat, nagymama szuletesi evet
beepito taktika eseten csak akkor tud neked Vago ur (vagy From 
kedveert Rozsagyuri) jelezni, ha az autora bo:ksz elsore. Te valahogy
(belekeverve a Szaturnusz holdjainak szamat es a relativitaselmeletbol
az ikerparadoxont) kiszamolod, hogy melyik jelenti azt, hogy az autonal
allsz. Ha Vago ur erre mutat, akkor 50% esellyel kell valtanod vagy
maradnod, ha a masikat, akkor 100% esellyel valtanod.

Persze lehet taktikazni, de csak akkor, ha megfeleloen sok jatekos van
elotted, es a musorvezeto tudja elore, hogy te milyen ajtoharmashoz erkezel.
Ekkor a kovetkezo lehet a taktika. Ha a jatekos az autora mutat, es ez utolag
ugye kiderul, akkor egy elore megbeszelt kod szerint meg lehet mutatni azt
ket ajtot, ami mogott biztos van auto (bal ketto vagy jobb ketto), ekkor neked
e ketto kozul kell valasztani, ha a musorvezeto a masikat valasztja, akkor
maradj ennel a valasztasnal, ha a harmadikat, akkor cserelj. Persze ehhez
kell legyen harom jatekos elotted (hogy jo esellyel legyen valaki, aki kapasbol
az autot valasztja elotted), es egyeztetett strategia a musorvezetovel.

Tibi

Hello Jozsi!
1.  >>>Ha Aldrin es Berci talalkoznak es osszehasonlitjak az oraikat, akkor
azonnal -- vagy rovid toprenges utan -- azonnal rajonnek, hogy gorbult
terben jarnak. Ha a fekete lyukat nem is latjak, pont az orak kulonbozo-
se fogja mutatni !<<<
Tehat mikor felpalyankent talalkoznak, mindig az lesz fiatalabb, aki az
ellipszispalya egitest feloli reszen jart, mert hiaba inercialis A es B is,
az egyik gorbebb teridoben mozgott szabadon esve. Ergo: inercialis rendszernel
is szamit a teridogorbulet.

2.  >>>Alan Shepard azert oregedett jobban mint a foldonmaradottak, mert o
inercialis palyan ment, mig a foldon levok nem. Alan Shepard nem erzett
gyorsulast, a foldon levok igen (csak mar hozzaszoktak :)).<<<
Tehat hiaba ment gorbe teridoben, mivel inercialis volt, oregebb lett. Ergo:
inercialis rendszernel nem szamit a teridogorbulet.

Ezt a ket allitast hogy lehet egy szemleleten belul ertelmezni?
udv, Sanyi

Hello Voland!
>>>A ket iker akkor is lelassultnak latja, meri egymast, ha a sajatidejuk
egyebkent
teljesen szinkronban van, ha nincs idodilatacio! <<<
Nem, mert lesz annyi eszuk, hogy a feny (mint ebben az esetben egyszeru
hullamjelenseg) terjedesi sebesseget figyelembe vegyek.

>>>Vagyis az urhajos iker akkor is fiatalabb lesz mint foldi ikertestvere, ha
sohasem fordul vissza(sohasem talalkoznak es olelkeznek ossze), hanem vegig
inercialis
mozgast vegez. <<<
Te aztan nehezen adod fel az abszolut ido fogalmat.
Mindket iker fiatalabbnak tapasztalja a masikat szimmetrikusan, de csak
valamilyen "kepzetes" ertelemben, mivel NINCS abszolut ido. Nemcsak tavolsag,
hanem ido is elvalasztja oket, mivel letezik egy hatarsebesseg. (Ami viszont
az idobol kovetkezik :) Ahhoz, hogy valamelyik tenyleg fiatalabb legyen,
gyorsulnia kell. Ezzel mar kituntetett lesz, mert a gyorsulas valahogy a
vilagegyetem osszes tomegehez kepest ertelmezheto, de erre mar nincs
szemleletem.

>>>Ha az urhajos iker rendszerebol nezzuk, akkor eppenhogy a foldi iker
vegzett nem inercialis mozgast, <<<
Ja, meg az egesz vilagegyetem. Ehelyett o inkabb gyorsulast erez.

udv, Sanyi

Hello Matyas!
>>>a relativitaselmeletben azert lehet az egyidejuseget a fennyel
definialni, mert ez a leggyorsabb sebesseg. de amint van nagyobb
sebesseg, telejsen onkenyes az egyidejuseget a fennyel definialni.<<<
A feny csak engedelmeskedik a teridonek, amiben NINCS abszolut ido. Balatonos
peldad is abszolut idoben jatszodik, pedig az mar 100 eve nincsen :)
A fenysebessegnel gyorsabb haladas lehetosege egyenlo a multba latogatas
lehetosegevel. Igaz, hogy a kvantumparadoxonoknal jol jonne.

udv, Sanyi

Koszonom a valaszokat. Par dologban felreertettek (nem csoda, nem ismerem 
azt a fogalomrendszert, amiben jol le lehetne irni amire gondolok)

Horvath Pista: "Nem nyert! Probald meg valoban elkepzelni, hogy kileptel a 
teridobol. A hatas nem fog terjedni semmivel."

Dehogy akarok en kilepni a teridobol! Az idoutazast az altalatok emlitett 
ket, elmeletileg egyelore nem kizarhato modszer valamelyikevel (Kerr-lyukak, 
fenynel nagyobb sebesseg) kepzelem el. 
Ellenben feltetelezek az ismert (t) mellett egy ujabb idodimenziot (T), amit 
kozvetlen modon nem tudunk eszlelni. Ebbol szemlelve terjed a hatas a mi 
terindonkben.

"Amit te irsz, az a parhuzamos vilag hipotezis lenne." 
Rokon, de nem az. Ehhez nem kell, hogy az idoutazo minden mozdulatatol 
gombamod szaporodjanak a letezo vilagok. En csak egyetlen vilagot tetelezek 
fel. Es van visszateres a sajat idobe - csak epp ott nem latszanak a multban 
tett valtoztatasok hatasai.

"Ha a multat megvaltoztatod egy terido pontban, akkor, hogy is mondjam.. 
"abban a pillanatban" megvaltozik a pont teljes jovobeli fenykupja." 

Ezt honnan tudhatjuk? Az "abban a pillanatban" ugyebar 't'-ben nem 
ertelmezheto, csak 'T'-ben. A jelenleg rendelkezesunkre allo ismeretek 
szerint elvileg sem tudhatjuk, mi tortenik 'most' a fenykup egy tavoli
pontjaban. Majd csak akkor, ha mi is bekerulunk annak a pontnak a 
fenykupjaba.

brendelm: "M egy vilagvonalat lat." 
Be kell vallanom, nem tudom, mi az a vilagvonal.

"az "ellentmondas terjedeserol" nem lehet beszelni. nincs megvaltozott 
allapot, es annak mozgasa. minden statikus." 

Momentan ilyen modellt hasznalnak a fizikusok, bizonyara mert nem 
tapasztaltak semmit, ami ennek ellentmondana. Biztos, hogy ez mar a 
vegleges, teljes modell? 
Apropo: A statikus allapotnak nem mondanak ellent a kvantumfizikai 
jelensegek?

-- 
_______________________________________________
Get your free email from http://www.graffiti.net

Sziasztok!

Tud valaki valami kozelebbit a $SUBJECT-rol?
pl.: hasznalhatosag, elfogadottsag, egyaltalan: van valami alapja, vagy
ez is csak humbug? Lehet ezt "hivatalosan" is muvelni?

Csak azert kerdezem, mert egy ilyen vizsgalatert gyanusan nagy osszeget
akartak kerni tolem (HUF-ban szamolva is otszamjegyu volt), es az 
ar hallatan kiujult a paranoiam... :-)

EIK & Udv!
-- 
Tibcsi(R) -