> Felado : Takacs Ferenc

> aranyai megegyeznenek. Ergo, Landau azonos elojelu toltesekre gondolt.

Nem konnyu bizonyitani, mire gondolhatott szegeny, de alig hinnem...   :-)

> Egyebkent ennek a szituacionak egy masik reprezentans peldaja a
> szupravezeto gyuruben keringo aram altal lebegtetett vasdarab (vagy
> magnes?). Gondolom mar te is lattad filmen ezt a kiserletet. Ha a
> gyuruben keringo elektronok sugaroznanak, akkor ilyen lebeges nem volna
> lehetseges, mivel az aram megszunne a sugarzas miatt.

A gyuruben a magneses ter fenntartasahoz nem kell nagy gyorsulas, 
mivel a gyuru sugara nagyon _nagy_ es a keringes sebessege
nagyon alacsony, pontosan nem tudom megtippelni, mert nem tudom,
az elektronok mekkora hanyada vesz reszt a szupravezetesben, de ha 
mondjuk 1 szazaleka,  akkor m/sec nagysagrendbe esik... Ilyen kis
keruleti sebesseg es cm-es sugar eseten a gyorsulas nagyon kicsi.
Amennyire emiatt sugarozni kell, nyilvan sugarzik is, kimutatni nem lenne 
egyszeru a rendkivul alacsony energia miatt.
Az elektron klasszikusan nagyon gyorsan keringene, a fenysebesseggel
osszemerheto sebesseggel, egy nagyon kis sugaru korpalyan. Emiatt
szamtalan nagysagrenddel nagyobb a gyorsulasa, es hasonloan az
lenne a sugarzasa is. 
Ennek alapjan ovatos becslessel is 10^15-szor hosszabb elettartamot
varnek a gyurure, mint egy vegyertekelektronra - ha elfogadnam a 
klasszikus modellt.

Erdekessegkent: a gyorsitogyurukben tenyleg faj a sugarzasi veszteseg,
ez az oka annak, hogy a gyorsulas csokkentese erdekeben kenytelenek
olyan nagy, 10 km-es tarologyuruket epiteni.

Udvozlettel
	Jozsef

Olah Sanyi levelére:

A szivárvány tkp. nem más, mint az eső után a levegőben még lebegő apró
vízcseppeken bekövetkező fényvisszaverődés, illetve fénytörés.
Ha megfigyelted, a szivárvány félkörét ha gondolatban körré egészíted ki, a
kör középpontja mindig a Nappal szemben helyezkedik el, sőt a kör is a
Nappal szemben levő ponttól meghatározott szögtávolságra van. Ezért van az,
hogy szivárványt nem láthatsz délben, amikor a Nap olyan magasan van, hogy
az ég ellenkező részén levő ponttól a megadott szögtávolságra hiába lenne
ilyen szivárványkör, azt nem látnád a horizont felett.
A szivárvány színei azért vannak, mert az apró gömbbe (a vízcseppe) mikor a
fény belép, mint két közeg határán törést szenved, és mint tudod, a
fénytörés különböző hullámhosszokon (vagyis színeken) más és más.
A szivárvány két íve azért van, mert a belső íven a fény a bejutás után a
gömb hátsó részéről visszaverődik, újra kilép, ez a belső ív. A külső ívben
viszont a fény kétszer "pattan" vissza a gömb felső felszínéről, mielőtt
újra kilépne a szemed irányába. Tehát ez a magyarázata a két körív
elhelyezkedésének és a "dupla" szivárványnak. Ha megfigyeled, a szivárvány
külső ívében a színek sorrendje pont fordítottja a belső ív
színsorrendjének: pont azért, mert a fény a külső gyűrűt alkotó
vízcseppekben "mégegyszer" visszaverődik.
Az, hogy pont a megadott szögtávolságra látható a szivárvány, szintén a
fénytöréssel, teljes visszaverődéssel és ehhez hasonlókkal van kapcsolatban.
Nyilván a víz-levegő határfelületre és a fény hullámhosszára vonatkozóan
csak szűk szögértékek jöhetnek szóba a teljes visszaverődéshez, különben a
fény nem verőde vissza a gömb hátsó felén, hanem kilépne ... nem látnánk
viszont.
Saját kérdés: olvastam valahol ún. neutrális pontokról az égen, amelyekből
az érkező fény polarizáltsága igen kicsiny, szemben a többi pontról
érkezőkkel. Tud valaki ezekről bővebbet?

Üdvözlettel: Molnár Péter

Sziasztok,

  Meg egy kicsit rontanek a kepen. A Fold nem sinen fut, hanem tehetetlensegi
palyan. Innentol kezdve ha 'bekapcsolsz' egy kulso homogen gravitaciot,
abbol semmit nem fogsz erezni, elvegre a Foldre is hat. Amit megerez az
ember:
- Az egyuttallo bolygok perturbaljak a palyat, amitol picit valtozhat az
  idojaras. Nem tudom, ez mekkora hatas. Valoszinuleg nagyon pici, de
  a legkor egy kaotikus rendszer (a fizika szempontjabol, nem koznapilag),
  igy nem tudom, lehet-e barmi hatasa.
- Az egyutallo bolygok vonzasanak inhomogen resze ar-apaly eroket kelt,
  ami valos ero lesz, viszont eltorpul a Hold, de meg a Nap ar-apaly
  eroi mellett (a Nap sokkal nagyobb, es kozelebb van -- nagyobb a
  gradiens). Az ar-apaly erok ingadozasa is nagyobb (Hold tavolsaga valtozik,
  Nap tavolsaga valtozik).

  Szoval nem artana, ha mielott valaki cikket ir olyanrol amihez nem ert,
besetalna a legkozelebbi gimnaziumba, es megkerdezne az illetekes szaktanart.

Gyula

Gyula irta:
> Emlekeim szerint a hosszu tavu erokifejtes alatt (Cooper teszt -- 
> 30 perc alatt 2 km melluszas vagy 3 km gyors) nem izzadtam, mig 
> par darab 30 mp alatti 50 m utan igen.

Ez mar csak igy szokott lenni... :) Amig az ember fut, uszik, 
addig 'uzemi homersekleten' tartja magat, majd mikor megall, 
leveri a viz. Visszaall a normal homersekletre. Persze ez csak 
egy teoria, de ugye ha azt vesszuk, hogy a sportban is letezik 
a bemelegites, akkor tenyleg letezik egy ilyen 'uzemi 
homerseklet' ...
Ha jol tevedek :)

Istvan irta:
> En meg sohasem tapasztaltam,hogy vizben izzadni lehet hacsak a 
> kerdeses testresz nem a levegoben volt

Vizben eleg nehez megallapitani, hogy izzadsz-e, vagy sem. Valahogy
ugy hangzik, mint ha azt mondanam, sotetben nem vetek arnyekot.
Szerintem a vizben is izzadunk, csak hat a kozeg termeszetenel fogva
ennek erzekelese kisse nehezebb.

Es kerdesem is lenne: En egy notorius izzado vagyok. Eleg, ha all
a levego, es 25 fok van. Masnak futnia kell 30 fokban, nekem meg
mar ilyenkor is gyongyozik a homlokom. Az elobb emlitett futaskor
pedig omlene a viz. Amikor pedig gyaloglok 10-20-30 percet,
megerkezeskor sokszor kerdezik: futottal? Eleg zavaro dolog ez
az izzadas. Viszont az erdekelne, hogy oruljek-e neki, mert hat
jo az anyagcserem, es mivel elenken reagal a szervezetem, hogutat
biztosan nem kapok, vagy ez valamifele betegseg? Es ha az, hogy
lehet kezelni? (Nem a Rexona reklamra gondolok :) )

Koszonettel:

CECE