HIX TUDOMANY wrote:
> >Eleg sokat gondolkodom az alabbi dolgon,
>
> >Egy objektumot szerintem akkor elonek kell tekinteni, ha ontudata van.
> >teljesen fuggetlenul attol milyen letforma.
Ugy gondolom, hogy az ontudat definialasa elott meg kellene
keresni a tudat definiciojat,annak is lehetoleg az
elemi (molekularis, atomi,
nukleonszeru...mindegy melyik hasonlatot valasztom),
tudatnak azaz
annak a tudatkriteriumnak a megnevezeset, ami a "sine qua
non"-ja annak, ami nelkul a tudat mar nem az. Velemenyem
szerint
ez az "e'ntudat". Azaz: az az allapot, amikor a lény mar
kepes arra, hogy ketfele ossza az univerzumot, az egyik resz
o sajat maga, a masik pedig "a tobbi" (komplementer resz,
kornyezet, vagy valamely masik szinonima). Ez szuksegszeru.
E felismeres nelkul nem tudna eletet fenntartani. A noveny a
kornyezetebol veszi fel a tapanyagot, (a gep pedig az
elektromos energiat).
> >(hozzateszem hogy tegyuk fel a szimulaciohoz eleg nagy teljesitmenyu
> >hardver allna rendelkezesunkre) ha a az objektum eleg bonyolult volna,
> >tegyuk fel
> >vetekedne a bonyolultsaga egy emberi csecsemovel, akkor annak is lennenek
> >szemelyisegi jogai. Hol az a hatar, ahonnan a tudat kezdodik?
> Ezt kellene tudnunk, hogy valaszoljunk.
De a helyuket valtoztatni tudo lenyek mar a
komplementert (kornyezetet) is meg tudjak kulonboztetni
aszerint, hogy jol erzik-e ott magukat, vagy sem. Mar az
egysejtuek is. Es ahol jol erzik magukat, oda torekednek,
ahol nem, onnan menekulnek. Lehet ilyen gepet kesziteni,
olyat is talan, amely megerzi a letet fenyegeto veszelyt, es
akkor vagy el tudja haritani, vagy nem, (utobbi esetben
esetleg kikapcsol, azaz "ongyilkos" lesz.
Dehat az allatvilag tele van ilyesmire kepes fajokkal, es
jelentos reszuket nemcsak megfosztjuk a letezesuktol, hanem
meg is esszuk oket.
Amirol a feltett kerdesben szo lehet az az emberi e'ntudat(
nem o:ntudat!).Jelenlegi ismereteim szerint ember az, aki
ivaros uton embertol szarmazik. (A klonozas - ha volna mar
ilyen az embernel is, meg nem biztos, hogy embernek
szamitana. Ahhoz torveny kellene.
Es itt vagyunk a lenyegnel. Szemelyisegi joga annak lehet,
akit a tarsadalom szemelynek minosit, torvenyileg. (Lehetnek
allatoknak is "ilyesfele jogai" pl. Indiaban a szent
teheneknek tobb joguk is lehetett, mint a pariaknak, sot a
Mekkai Kaba ko nagyobb "szemelyisegimvedelmet elvez ma is,
mint sok ember.)
Ami pedig az elettol valo megfosztast illeti, az maga
ugyan biologiai kategoria, de a minositese nem.Az ugyanis
mar tarsadalmi, moralis kategoria. Ugyebar a gyilkos, a
hoher (ahol meg van halalbuntetes) es a katona egyarant
eletet vesz el, de az egyik bunozo, a masik a kotelesseget
teljesito kozalkalmazott, a legutobb emlitett pedig hos.
> Kell e fajdalomerzet, es egyaltalan mi is az?
> Ez is kegyetlen nehez ugy.
Ha a tyukszemedre lepnek, megtudod.
> Hogyan bizonyithato, hogy a fizikai fajdalom valodi, vagy csak
> szimulacio?
Akar ez, akar amaz, a hatasa egyforma.
> A rovaroknak, vagy a macskaknak van tudatuk?
E'ntudatuk biztosan van. Es azt is tudjak, hogy mi jo
nekik, es mi rossz.
> Az eletoszton program? A tudatalatti parancsa?
Ez azt hiszem ket kulon dolog. Az elso a genetika, a masik
a pszychologia terulete.
> Automatizmus diktalja?
A ge'nek.
> Okvetlenul kell eletoszton?
Az e'lethez igen.
> Vagy csak a fajdalmat ismero lenyeknel szukseges,
> hogy ne kapcsoljak ki magukat, ha rosszak a kilatasok?
Valahogy fel kell minden lenynek ismernie, hogy mi jo neki
es mi nem. Ha nem tudja, kipusztul es a kerdes magatol
megoldodik.
> Mi az, hogy fajdalom?
Lasd fentebb. Komolyra forditva, a leny a kulvilagra
reagal, a fajdalom pedig annak a jelzese, hogy valami nem
jo, vagy a kornyezetben, vagy onmagan belul.
> ui: Ketelkedem, tehat vagyok.
E'n is.
> Elobb definiald nekunk az 'ontudat' fogalmat! Boritekolom,
> hogy nem fog menni legalabbis ellentmondasmentesen nem.
> Pl. kivalo magyar agykutato pszichiater, Banki M. Csaba
> irja egyik konyveben, hogy az u.n. ontudat -ami csak
> az ember sajatja- egy illuzio:
Valoban mas a tudat es mas az ontudat. Az elobbi
biologiai, az utobbi tarsadalompolitikai kategoria. (lasd:
identitas stb.)
> Annak, hogy a torveny kinek-minek az eletet vedi, pedig
> semmi_koze_a_tudomanyhoz.
De mennyire igy van.Kulonosen, ha tekintetbe vesszuk, hogy
mit mond errol a mindenkori torveny egy adott idoszakban
tobb helyen, vagy egy adott helyen, tobb idoszakban.
Udv. L'ang Pa'l
|
Kedves pc2 !
Ha leirnad hogy mit akarsz csinalni, talan akadna egy-ket ember aki tud segiten
i.
Nekem ugy tunik, hogy valami egyszeru problemad van, de meg az alapveto ismeret
eid
is hianyoznanak a megoldasahoz. A kemiai targyu kerdeseidet szivesen
megvalaszolnam, de attol tartok hogy semmire nem mennel a valasszal. Azert
probaljuk meg:
1. "ismerem az alkoholokat". Jo neked, ezt keves ember mondhatja el magarol. :)
(Ez csak humor volt)
2. Az 50%-os alkohol igen olcson, vizzel valo higitassal allithato elo a tomeny
alkoholbol, igy meg olcsobb is lesz a project.
3. Az etilalkohol oldja a fenyogyantat. Azt hogy a tobbi alkohol a tobbi gyanta
t
hogy oldja, olyasvalakitol kellene megkerdezni, aki ismeri az alkoholokat, ld.
1.pont. :)
4. Az etilalkoholnak is, meg a petroleternek is teljesen semleges a kemhatasa.
Az
etilalkoholt egeszen extrem korulmenyek kozt ugyan lehet sav-bazis reakcioba vi
nni,
de ezt ne probald meg, mert irhatsz a rec.pyrotechnics-be is, hogy "hogyan
vesztettem el kezem labam meg a borkemet a teljes fejemrol..."
5. A petroleter gyorsabban parolog mint az etilalkohol, tehat a petroleter
forrpontja ALACSONYABB, de a gyantaval valo osszefuggesben nem ertem a kerdest
sem.
6. Ha az egesz kerdesed arra megy ki, hogy vekony gyantareteggel vonjal be vala
mit,
akkor alkoholban oldjad fel a gyantat, kend be a cuccot (mi pl. nyomtatott
aramkoroknel hasznaltuk ezt a modszert) es vard meg amig raszarad.
Udv:
Istvan
|
