Szijjasztok,
Jok ezek a kerdesek, legalabb tisztazhatjuk, hogy ki mit ert alattuk. Ime
az en ertelmezesem:
>Lenne nehany kerdesem:
> - Mi a hit?
A hit annak belso elmenyszeru megtapasztalasa, hogy van rajtunk kivul egy
olyan letezes, ami igazsagosabb (vagy jobb, teljesebb...) a jelenleginel.
Szerintem a vallasok valtozatossaganak ellenere is ez az alapja a vallasoknak.
> - Mi a bizonyossag?
Az ember ketfelekeppen jut el bizonyossaghoz. 1. Logikai
kovetkeztetesekkel, ervelessel, 2. a hit belso bizonyossaga altal.
> - Mi a ketto kapcsolata?
A ket dolog tobbe-kevesbe kizarja egymast, hiszen a hit bizonyossaga nem
erheto el logikai kovetkeztetesekkel (meg ha voltak olyanok, akik ezzel
probalkoztak, pl. Szt. Agoston). De a logikai kovetkeztetesek sohasem
kerulnek olyan kozel az emberhez, mint a belso megtapasztalas. Az ember
szenvedesenek szerintem eppen ez az alapja. ti. az, hogy a bizonyossag nem
no, hiaba no a tudasunk (ami szkepszishez vezet, viszont teljes
szkepticizmusban nem lehet elni). A vallas potolja azt, amit a tudas nem
adhat meg: a bizonyossagot.
> - Mennyire hit csupan a bizonyossag?
A kerdes jo, a platoni objektiv idealizmustol Barkley szolipszizmusaig
minden elofordul a filozofia tortenetben. Szerintem bizonyossag objektiv
ertelemben nincsen, mindenki maganak probal koordinata-rendszereket
talalni. (ajjaj, ez sulyos allitas, meg meggondolom)
> - Letezik-e objektiv valosag?
Szinten sok mindenkit lehetne itt emliteni, aki beleszolt ebbe a temaba, en
Kant episztemologiajat szimpatikusnak tartom: Vannak a magukbanvalo dolgok
(Ding-an-sich), ezeket az elme nem mint magukbanvalo dolgokat, hanem mint
jelensegeket eszlel. A mar bennunk levo fogalmak alakitjak az eszleletet,
nem pedig forditva: a targyak a fogalmakat. Tulajdonkeppen ez az angolszasz
empirizmus es a kartezianus racionalizmus szintetizalasa. A magukbanvalo
dolgok az objektiv valosag, de azokat kozvetlenul nem ismerhetjuk meg, csak
a fogalmainkon keresztul.
> - Ha letezik objektiv valosag, hogyan tudjuk eldonteni,
>hogy gondolataink az objektiv valosagot tukrozik-e,
>vagy pedig a mi belso modellunket a Vilagrol,
mely teljesen fuggetlen is lehet az objektiv valosagtol?
Ahogy az elobb is irtam, szerintem az ember letrehozza sajat vilagat, es
nem az objektiv valosagot kepezi le. (Azaz azt kepezi le a sajat
tapasztalatai, diszpozicioi, fogalmai alapjan, de ez nincsen mindig
osszhangban a vilaggal)
> - Letezik-e a Vilag?
Cogito ergo sum. Ez eleg eros ervnek tunik, egyelore nem is tudom, hogy hol
lehetne megtamadni. Ez ugyan nem feltetelezi a vilag letezeset, de az
enyemet igen.
> - Bebizonyithato-e a Vilag letezese?
Ha mi nem is, de az, ami elkepzel, almodik, stb. minket, annak leteznie kell.
> - Letezunk-e mi?
Divat volt ilyen kerdeseket foltenni regen, szerintem ezeket el kene
felejteni. Legyunk mar vegre biztosak abban, hogy vagyunk! Mindent meg
lehet kerdojelezni, ezt szerintem nem kene. Erdekes ez a kerdes
moralfilozofiai szempontbol, hiszen ha nem is letezem, akkor miert kaparunk
itt ezen a foldon (ami nincs is)?
> - Bebizonyithato-e letezesunk?
Emberi eszkozokkel nem bizonyithato, hiszen a bizonyitast sem mi hozzuk
letre, hanem valak(m)i almodja. Mas kerdes, hogy ha a bizonyitas valoban
bizonyitja a letezesunket, akkor maganak a bizonyitasnak is leteznie kell,
ami viszont egy objektiv "bizonyitas-letezot" feltetelez, ami rank
vonatkozik, tehat nekunk is letezni kell.
> - Mi a racionalis gondolkodas?
Mast jelent a filozofiaban es mast jelent a mindennapokban. (Erdekes modon
szerintem a ketto ellent is mond egymasnak) A filozofiaban a Descartesi
iranyzatot jelolik ezzel a szoval, a mindennapokban pedig azt, hogy az
ember a tapasztalataibol _logikailag_ kovetkezo dolgot tesz vagy nemtesz,
szoval hogy probalja az irracionalis dolgokat kizarni a gondolkodasabol.
> - Mennyire racionalis a racionalis gondolkodas, ha az alapok, amelyeket
>feltetelezunk, nem reszei az objektiv valosagnak?
A kartezianus racionalizmus nem nelkulozi az objektiv alapot, hiszen eppen
ez az alaptetele, hogy az emberben vannak elore "beegetett" fogalmak. ilyen
pl. Isten, josag, stb. Ha viszont empirizmust ertunk a racionalis
gondolkodason, akkor el kell, hogy vessuk, hogy az esz ilyen elore
beegetett fogalmakkal dolgozzon. Az empiristak azt mondjak, hogy az agy
kezdetben tabula rasa, a tapasztalat tolti fel. Viszont ez oda vezet, hogy
szamunkra az a vilag, amit tapasztalunk. Es mivel minden ember mast
tapasztal elete soran, mindenki vilaga mas es mas, ergo vagy nincs is
objektiv vilag, vagy nem ismerheto meg.
Tamas
|
Sziasztok!
magdi:
>szamomra a szinvonalat az jelenti, hogy tudok e elore jutni a mar meglevo
>kerdeseimben es keletkeznek-e ujabb kerdeseim, ehhez kepest a kovetkezo
>kerdesek lenyegesen ertelmesebbek.
Mar en is gondolkodtam, hogy mi lehet szamomra a szinvonal jelentese,
tartalma, fogalma * nyelveszeti megfontolasok nelkul *, de Magdi, azt
hiszem, ra talalt a lenyegere, ami az en felfogasomat, gondolkodasmodomat
illeti.
>>Lenne nehany kerdesem:
>> - Mi a hit?
>azt akartam irni, hogy bizonyossag hianya..nem nem vagyok benne biztos
hogy tenyleg igy gondolom-e
Sajnos nem tudok ket kulonbozo levelet egybefuzni, ezert csak ezekhez
a kerdesekhez szolnek hozza, de a tobbi kerdes is megfogott.
A hit nem mas - nekem - mint fogodzo, iranymutato, remenytado,
eletmegkonnyito, bar ezek nem igazan filozofiai kategoriak azt
hiszem ;:).
>> - Mi a bizonyossag?
>erre is irhatnam, hogy 2x2=4 de hat nem tudom ez Abszolutum e vagy csak
>ember alkotta abszolutum, hogy legyen mihez viszonyitani..
>remelem erre meg visszaterunk
A bizonyossag szemelyes, szubjektiv megtapasztalas, amit nem csak
erzekszerveimmel fogok fel, hanem at is elem. Ugyanakkor a viszonyitasban
is segit, amennyiben kozos. Egy folyamat eredmenye, melynek soran a
meggyozodes (hit?) kialakulasat segiti elo. A megtapasztalas
szubjektivitasa szubjektiv szurokon keresztul szubjektivva valik,igy
a kiindulo szubjektivitasnal is szubjektivebb lesz.
Tamas:
>ui.: mit szoltok az Orban/Horn fejlemenyekhez? Vagy csinaljunk egy
>POLITOLOGIA csatornat ezeknek a dolgoknak?
En nagyon vartam a vitat, hogy segitsen eldonteni a kerdes(eme)t. Nekem
tetszett, mert olyan dolgokrol beszelgettek, ami engem - es felteszem
jonehany embert - erdekelt es nem ragaszkodtak a * krealt * kerdesekhez,
amelyek engem felhaboritottak, barmennyire is ugymond hozzaertok
allitottak ossze oket. Szerintem sok folosleges volt koztuk es nem a
gyakorlati eletre, megoldasokra, egyaltalan a jovore vonatkoztak, az
elkovetkezendore utaltak, hanem a multon ragodtak.
Szerintem bele fer a filozofiaba a politologia, bar en nem ezt adnam
cimnek, mert annal gyarkorlatiasabb vagyok, hogy elvont dolgokat,
feszegessek a politika teruleterol.
|
