Amig az Ivan eloall valami javaslattal, de addig is
leirom az enyeimet.
Toth Gabornak igaza van: tenyleg elsosorban normativ utasitasokat
adjunk. (Civilizalt vita, nem a szemelyt, hanem az irast tamadni,
minel szelesebb koru nezeteknek hangot adni, nem szemelyt, hanem
irast zarni ki a SZALONbol, milyen temakorokben nem fogad a SZALON,
mas forumokon elhangzott velemenyekkel ott kell vitazni es nem a
SZALONban, a moderator lezarhat egy vitat, ha ugy erzi, hogy mar
nincs ertelme tovabb folytatni, de ezt be kell jelentenie, es az
erre valo esetleges reakcioknak helyt kell adnia stb.)
Meg kell viszont allapodnunk a moderator megvalasztasanak es
levaltasanak formai reszleteiben. Javaslom, hogy a moderatort
meghatarozott idore (3 honapra) valasszuk, egyszeru tobbseggel, de
minimum egy tucat szavazattal. A moderatort tetszoleges mennyisegben
lehessen ujravalasztani. Minden szavasra legyen legalabb egy het, es
minden kozben megjeleno SZALON szam tartalmazza a szavazasra valo
felhivast.
A moderator ellen bizalmatlansagi javaslatot lehessen beadnia 10
szemelynek. A bizalmatlansagi inditvanynak 'konstruktivnak' kell
lennie, azaz tartalmaznia kell egy ellenjeloltnek is a nevet, aki
vallalja, ha megvalasztjak. Ervenyes bizalmatlansagi inditvany utan
szavazas kovetkezik.
A moderatornak legyen joga atmeneti idore kijelolni egy
helyettest, ha eppen vizsgaznia kell, vagy egyeb elfoglaltsaga van.
Szerintem a moderatort ne terheljuk egyelore azzal, hogy
indokolja is meg az elutasitast. Nagyon sok ido. (Ezt kesobb esetleg
megvaltoztathatjuk. )
Legyen sor limit, de emeljuk fel 200 sorra.
Ki mit szol ?
Rona-Tas Akos
|
Tudtommal M.O.-n nem tervezik az alkotmany modositasat vagy uj
alkotmany kidolgozasat (legalabb is a kozeljovoben). Ennek azonban nem is
lenne tul sok ertelme, mivel az alkotmanymodositashoz 2/3-os tobbsegre lenne
szukseg, amit a kormanypartok nem tudnak biztositani. Az alkotmanybirosag
jatektere eppen az nehany szazalek, ami a kormanypartokat a 2/3-os tobbsegtol
elvalasztja. Az alkotmanybirosag donteset csak az alkotmany modositasaval
lehetne felulbiralni. Ezert eletkeptelen a Z.T.-torvenyjavaslat is. Az AB
alkotmanyellenesnek nyilvanitotta azt, hogy a politikai okokbol nem uldozott
gyilkossagok elevulesi idejet felfugesszek. Ez azt jelenti, hogy a
torvenyhozas csak ugy fogadtathatja el ezt a torvenyt, ha a fent emlitett elvet
az alkotmanyba foglalja. Hasonloan, mint ahogy azt a nemetek tettek 1969-ben,
amikor kimondtak, hogy a haborus bunok nem evulnek el. Az alkotmanymodositashoz
azonban a kormanypartok nem eleg erosek, ezt a politika nyelvere ugy lehetne
leforditani, hogy a valasztasokon bizalmat kaptak, de nem teljhatalmat a
torvenyhozasban.
Az utobbi ket temakor az MTV es akademia ugye mar kisse jobban
osszefugg egymassal. A televizio eseteben ket dolog all egymassal szemben.
Egyreszt a tajekoztatasi szabadsag, masreszt a penzugyi fegyelem. Amikor
szabadsag es fegyelem all egymassal szemben, az gyakran konfliktus vezet -:).
Az MTV beveteleinek joreszet a koltsegvetestol illetve a nezoktol kapja. Miutan
itt az adofizetok illetve TV-dij fizetok penzerol van szo termeszetes es fontos
is, hogy legyen egy olyan szerv, intezmeny, amely szigoruan ellenorzi ezeknek a
penzeknek a helyes felhasznalasat. Eleg itt csak Kornai (Janos) jotanacsaira
emlekeztetni, amelyet a gazdasagi rendszervaltast szorgalmazo ropirataban tett
kozze. A kerdes, hogy ki is legyen ez aki felelos modon sziven
viseli penzunk sorsat, de meg a gyanu arnyeka sem merul fel azzal
kapcsolatban, hogy barmilyen politikai erovel rokonszenvez. Ha lenne is ilyen
ember az meglehetosen gyorsan szembekerulne azokkal a politikai erokkel,
amelyek erdekeit serti tevekenysege. Ez tortent a TV uj elnokhelyettese
eseteben is. Erdemes azonban elgondolkozni azon, hogy valoban olyan
borzaszto modon tulpolitizalt lenne a televizio hazataja, vagy eppenseggel csak
egy rendhagyo musorszam tanui vagyunk.
Az MTV berkeiben egyaltalan nem ujkeletu dolog az erdekszovetsegek,
klikkek kozotti harc. Csakhogy mig ma a csatarozasok SZDSZ MDF vagy eppen
nepies urbanus jelmezben folynak, addig korabban Berecz es Pozsgai hivei furtak
egymast. Az erdekkozossegek kozotti harc poziciok megszerzeseert folyik. Ebben
a harcban talalnak szovetsegesre a politikai partokban. Ezert hangzik szamomra
kisse hamisan, mikor egy-egy megtort veteran belesirja a mikrofonba vagy eppen
szivszagato tortenetet ir arrol valamelyik (termeszetesen vagy nepeies vagy
urbanus) lapban, hogy kibirhatatlan legkor uralkodik a TV-ben es itt az ideje a
TV depolitizalasanak. A politikai mezben folyo csatarozas nem oka a TV-beli
allapotoknak, hanem kovetkezmenye. Az erdekszovetsegek legfobb torekvese, hogy
minnel nagyobb szeletet szakitsanak le mind a koltsegvetesi penzekbol mind az
adasidobol, az ehhez hasznalt eszkoz pedig szent. Az erdekszovetsegekre,
ismeretsegekre alapozott struktura nyilvanvaloan a regi rendszer termeke.
Hankiss pedig ezen nem tudott valtoztatni. Kudarcat ugy probalja leplezni, hogy
minden felelosseget a kormanypartokra probal attolni, es eloadassorozatot tart
az USA-ban a sajtoszabadsag megserteserol. Egy olyan kozonseg elott, amely az
altala ta'lalt dolgokat nemigen tudja ellenorizni, illetve vitapartner
hianyaban aligha fogja megismerni a masik fel allaspontjat. Igazi Made in
Hungary, ha valamit rosszul csinaltal, tuntesd fel azt, mint politikai
ellenfeleid cselveteset.
Es itt kellene nehany szot ejtenunk az MTA-rol. Ha valaki esetleg
olvasta a :
NATURE 1992 februar 20.-i szamaban megjelent cikket:
Christopher Anderson: Hungarian science confronts its past.
akkor nyilvan feltunt neki, hogy a (feltehetoleg) amerikai iro szerint az
MTA a magyar tudomanyos elet rendszervaltasanak egyik legnagyobb kerekkotoje.
Ez nem is csoda, hiszen a magyar akademia bizony rendkivuli modon kulonbozik
(az Elbatol nyugatra levo) europai tarsaitol. A rengeteg akademikus, akiket meg
ma is a sztalini korszakot idezo privilegiumok sora illet meg, a voros
szonyegek, fekete limuzinok, valamint az az egeszsegtelenul nagy gazdasagi es
politikai hatalom, amely az akademiat jellemzi, bizony inkabb egy szoc.-real
filmbe illik, mint egy Europa fele halado demokraciaba. Az akademia legfobb
strukturalis hibaja eppen az, mint az MTV-je. A kutatasi penzekert folyo harc
az erdekszovetsegek harca. Regota kialakult megcsontosodott hatalmi strukturan
belul folyik a harc az anyagi eszkozokert. Aztan, ha valaki megkaparintotta a
zsakmanyt kesobb mar senkinek sem tartozik feleloseggel arrol, hogy mire
hasznalta fel. Nem az eredmeny szamit, hanem az, hogy ki milyen pozicioban volt
az osztozkodasnal. Nem hiszem, hogy ebben a strukturaban a toresvonal a volt
parttagok es partonkivuliek kozott huzodna. A partonkivulieknek ugyanugy meg
voltak az erdekszovetsegeik, mint a parttagoknak, sot valoszinuleg meg
erosebbek voltak, mivel a parttagok az MSZMP "intezmenyesitett vedoszarnyai"
alatt voltak, szamukra viszont kizarolag a rokoni, barati viszony johetett
szoba, mint segitseg. Mas kerdes, hogy a kadari aranykorban az egyebkent nem
kommunista kutatok is kenytelenek voltak az MSZMP-nel keresni menedeket vagy
eppen munkasor egyenruhat olteni ahhoz, hogy megfelelo pozicioba keruljenek az
osztoskodasnal. (Lelkunkre igy ul(t) ez az kor, ahogy Jozsef Attila mondana).
Ezen a helyzeten csakis egy teljesitmeny kenyszerre alapulo uj struktura
segithet.
Egy tovabbi erdekes adat a cikkbol:bizonyos teruleteken a 20-30 eves
kutatok 30%-a dolgozik kulfoldon. Nagyon figyelemre melto, ti. pont a kulfoldon
tevekenykedo fiatalok azok, akik konnyen kivulrekedhetnek a jelenlegi
erdekszovetsegeken, hatalmi strukturan, ok azonban mar nem fognak azzal
foglalkozni, hogy politikai partok, szervezetek vedoszarnyai alatt keressenek
vedelmet, hanem egesz egyszeruen nem ternek vissza Magyarorszagra. Ez arra
figyelmeztet, hogy a jelenlegi stuktura (a nyitott hatarok kovetkezteben)
lenyegesen nagyobb kart okozhat ma, mint a mult rendszerben.
Szabo Kalman
|
