Kedves Szabo Kalman,
Amit irtal, azzal nagyjabol egyetertek, de egyreszt nyilvan amikor a
realber szerinti indexalast irtal, akkor a nominalberre gondoltal,
es szerintem a mai Magyarorszagon a nominalberek lassabban emelked-
nek, mint az arak (azaz a realber csokken), tehat az inflacio szerin-
ti indexalas lenne "jobb", csak eppen akkor a nyugdijasok elobb-utobb
elhagynak a berbol es fizetesbol eloket. Ezert az elozo kormany he-
lyesen es kenyszerbol a nominalberhez indexalt es emellett a jelen-
legi is meg fog maradni helyesen es kenyszerbol.
Hidas Pal
|
Kalman,
azt irod:
>
> A fentieket kitunoen peldazza a nyugdij emelessel kapcsolatos
> herce-hurca. A jelenlegi torveny, amely a nyugdijak indexalasat
> szabalyozza az elozo parlament muve volt. Egyetlen part szavazott
> ellene az a FIDESZ volt. Ez a torveny egyebkent Europaban
> egyedul allo, amennyiben nem is az inflacio, hanem a realberek
> emelkedesenek mertekeben 100 %-os kompenzaciot ad a nyugdijasoknak.
> Magyarorszagnal lenyegesen jobb gazdasagi helyzetben levo orszagok
> is megelegszenek az inlacio alapjan valo indexalassal. Az MDF
Magyarorszagon a realberek evek ota csokkennek, ergo a
koltsegvetes jobban jar, ha a realberekhez igazitja a nyugdijakat,
mintha az inflaciohoz. Ahogy a gazdag orszagokban, ahol a realberek
novekednek, ott az inflaciohoz jobb kotni a nyugdijakat a
koltsegvetes szempontjabol.
Akos
|
Kedves Ka'lma'n!
Semmilyen u'j ado' bevezete'se sem fogadhato' el. Lehet racionaliza'lni
az ado'rendszert, korszeru"si'teni az ado'behajta'st, cso~kkentve az
ado'csala'st, de nem szabad emelni a terheket. A ko~ltse'gvete's ma'r i'gy is
elviselhetetlenu~l sok pe'nzt von el a gazdasa'gto'l. A kiada'sokat kell
cso~kkenteni, e's nem az ado'kat emelni.
Igaz az, hogy az alapi'tva'nyok e's a korma'nyzati appara'tus viszonylag
cseke'ly megtakari'ta'st tesz leheto"ve'. Nem igaz az, hogy csak 2-3 md. ment
az alapi'tva'nyokba - enne'l a Dunatv egyedu~l to~bbet kapott - ez csak az
az o~sszeg, amit az MDF a saja't alapi'tva'nyaiba si'bolt. Amie'rt itt
Ausztra'lia'ban pl. az MDF vezeto"i ko~zu~l azok, akik ebben e'rintettek -
miniszterelno~k, pe'nzu~gyminiszter, a ko~ltse'gvete'se'rt felelo"s
helyettese(i), ma's miniszterek akik erro"l tudtak, e's az e'rintett
alapi'tva'nyok vezeto"i - egy parlamenti vizsga'lo'bizottsa'g ele'
keru~lne'nek, azta'n bi'ro'sa'g ele', ve'gu~l to~bb e'vre bo~rto~nbe.
(Egy enne'l keve'sbe' egye'rtelmu" u~gye'rt keru~lt oda a volt fo"miniszter
Nyugat-Ausztra'lia'ban.) Azok az alapi'tva'nyok nem a ko~ltse'gvete's
deficitje miatt voltak botra'nyosak, hanem mert a ko~zpe'nzeket
(korma'ny)pa'rtce'lok finanszi'roza'sa'ra haszna'lta'k.
Nem igaz viszont, hogy a ko~ltse'gvete'si kiada'sok csak a szocia'lis
kiada'sok rova'sa'ra cso~kkentheto"k. To~bb 100 md megy el a gazda'lkodo'k
ta'mogata'sa'ra. Ez is cso~kkentheto". So"t: drasztikusan cso~kkentendo".
Ott a hadsereg. Tesse'k le'nyegesen cso~kkenteni. A fene'be a mig 29-kel.
A ta'rsadalombiztosi'ta's kiada'sait to~rve'ny szaba'lyozza. Ez persze
megva'ltoztathato', de eddig erre nem keru~lt sor. Be'kesi megpro'ba'lta nem
odaadni a nyugdi'jemele'st, de ve'gu~l bela'tta, nem teheti meg. Nemcsak a
politikai kocka'zat miatt, hanem fo"leg, mert a to~rve'ny ennek kifizete'se're
ko~telezi a ta'rsadalombiztosi'ta'st e's a ko~ltse'gvete'st. Ez a helyzet a
korma'ny sza'ma'ra o~ro~kse'g. Azt a 30 md-ot ez a korma'ny nem spo'rolhatta
meg.
Megspo'rolhatta volna esetleg az elo"zo", ha ma's ko~telezettse'geket e's
beve'teleket i'r elo" a ta'rsadalombiztosi'ta'snak, ha odaadja a to~rve'nyben
odai'ge'rt vagyont, e's olyan vagyont ad, aminek hozama is van, stb. De
az elo"zo" bekezde'sben me'g Te is ezt i'rtad. Akkor mie'rt varrod me'gis
Horne'k nyaka'ba EZT a deficitet?
Sokat azonban szerintem ro~vid ta'von nem lehet spo'rolni a
ta'rsadalombiztosi'ta'son. Vannak ma's szocia'lis kiada'sok, amiken igen,
de pont nem a ta'rsadalombiztosi'ta'son. A nyugdi'jak e'rdemben nem
cso~kkentheto"k, a jogosultsa'g pedig csak a korhata'r gyors felemele'se'vel
lehetne cso~kkentheto", ami viszont ke'ptelense'g. Ugyani'gy ro~vid ta'von az
ege'szse'gu~gy finanszi'roza'sa'nak egye'bke'nt nagyon szu~kse'ges reformja
sem cso~kkentene' a kiada'sokat. Lehet, hogy a'tmenetileg me'g no~velne' is.
Mindke't teru~leten e'geto"en szu~kse'g van reformra aze'rt, hogy legala'bb
majd to~bb e'v mu'lva javuljon a helyzet. (E's e'n azt gondolom, nagyon su'lyos
hiba volt, hogy a szakszervezetekre bi'zta'k a ta'rsadalombiztosi'ta'st, ezt
visszacsina'lni azonban nagyon nehe'z. E's a visszacsina'la'sra is csak egy
a'tfogo' reform kerete'ben lenne - sajnos cseke'ly - ese'ly.)
Egye'bke'nt mindenki tudta, hogy az idei ko~ltse'gvete's tele van akna'kkal.
A korma'ny le'nyegesen nagyobb ko~telezettse'get va'llalt, mint amennyi
beve'telt betervezett, e's rendszeresen u'gy va'llalta a ko~telezettse'geket,
hogy azok a ma'sodik fe'le'vben, vagy jo~vo"re jelentkezzenek. To~bb
elku~lo~ni'tett alapna'l ma'r a jo~vo" e'vi teljes betervezett pe'nzt is
elko~lto~tte'k a va'laszta'sok elo"tt. (E'pp eze'rt nem lenne szabad, hogy
to~mege'vel legyenek ilyen elku~lo~ni'tett alapok, mert a'ttekinthetetlenne'
e's manipula'lhato'va' teszik a ko~ltse'gvete's helyzete't,
ko~telezettse'geit.)
Ez nem jelenti az, hogy nekem tetszene az, ami most zajlik - a
po'tko~ltse'gvete'st sikeresen sze'tverte'k a lobbyk -, de az is igaz,
hogy ide'n ma'r igaza'bo'l keve's leheto"se'g volt a va'ltoztata'sra.
Sajnos u'gy ne'z ki, a jo~vo" e'vi ko~ltse'gvete's is ebek harmincadja'ra jut,
akkor pedig ke'sz, ve'ge ba'rmife'le gazdasa'gpolitika'nak.
Ko"ro~si Ga'bor
|
