Olvastam a minap egy konyvet, ami emlitette az Aspect kiserletet. A
konyv szerint a tavolbahatas megfigyelese ugy ment, hogy kapcsolt
fotonparokat lovoldoztek elleniranyba majd az egyik fotonrol
eldontottek, hogy a polarizacioja bizonyos iranyu vagy sem, majd a
masik fotonrol is eldontottek egy polarizacios kerdest. Ugy allitottak 
fel a kiserleti elrendezest (sajnos a konyv nem ment bele
reszletekbe), hogy sem az elso, sem a masodik fotonnal a 'nem' 
valasznal nem tudtak meg, hogy mi volt az aktualis polarizacio es a 
tesztelt polarizacios irany a masodik fotonnal nem biztos, hogy az 
elsonel vizsgalttal egyezett meg.
Tovabbra is reszletek nelkul, de azt irja a munka, hogy a tavolhatas
bizonyitasa ezek utan ugy tortent, hogy kiszamoltak, hogy ha a
fotonpar a kibocsajtas pillanataban eldonti, hogy melyikuknek milyen a 
polarizacioja, akkor a statisztikus eloszlas a masodik fotonon mas
lesz, mint ha a fotonkettos kozos allapota teljesen hatarozatlan az
elso fotonon elkovetett meresig. 

Ha ez igaz, akkor a kovetkezo kerdest tennem fel:

Felallitunk egy fotonpar forrast valahol az urben. A es B megfigyelok
eltavolodnak tole ellentetes iranyban jo messzire. Ezek utan, ha A
uzenni akar B-nek a fenysebessegnel gyorsabban, akkor eleg annyit
tennie, hogy hol megmeri a fotonokat, hol meg nem. Ezek utan B az o
mereseinek statisztikai alapjan el tudja donteni, hogy A
befolyasolta-e a kozos allapotot a meressel vagy sem.

Tehat nem a meres *eredmenye* hordozza az informaciot B szamara, hanem 
A *meresenek tenye*. Ezt az Aspect kiserlet ertelmeben B meg tudja 
allapitani, megpedig 0 idovel A merese (vagy nem merese) utan,
pontosabban, annyi idovel, amennyi ahhoz kell, hogy statisztikailag
dontson. Mindenfele egyebek, szinkronizalt orak meg elozetes
megallapodas a jelkuldes idopontjarol, stb. benne lehet a dologban.

Bizvast hulyeseget irtam (mert akkor ez mar masnak is eszebe jutott
volna), de miert ?

Kosz,

Zoltan

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol) irta:

>En nagyon szkeptikusan olvastam (nehezen hiheto hogy standard CMOS
>technologiaval ilyen bonyolult mechanikus szerkezetet csinaljanak;
>a tukrocskek mechanikus felfuggesztese elkerulhetetlen anyagfaradassal
>jar -> kis elettartam; a tukrocskek rezegnek stb.)

Nem elkepzelhetetlen. Gondolj a hangszedok, hangszorok tekercsenek
kivezeteseire, vagy hogy a winchesterek milyen eszeveszett fejmozgast
vegeznek, megsem szakad le a kivezetes. Egyszer biztosan tonkremegy, de
fantasztikus a "faradasallosaguk".

Udv, Peter.

> Felado : Takacs Ferenc irta:

>Nagyon jol kifejtetted, hogy mennyire tavol van a tokeletestol a
>terhatasu zene.

No de uraim! Jo rendszeren a terhatas fantasztikusan jo, csak ugy
latszik Ti meg ilyet nem hallottatok. Elterjedt a "holografikus
terhatas" kifejezes, ami persze metafora, arra utal, hogy meg a melysegi
elhelyezkedes is jol eszlelheto.

>Az igy felvett anyag kizarolag fejhallgatoval ad kivalo terhatast,
>amely kar is tagadni, eleg kenyelmetlen viselet.

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem idegesitene, ha a fejem belsejeben
szolalna meg valami.

>A hangszoro hasznalata nagyon kenyelmes, es nyugodtan mozoghatsz,
>foroghatsz zenehallgatas kozben. Persze a helyvaltoztatas felboritja a
>terhatast,

Ez tenyleg mar nem ide valo, mert puszta allitasok allnak szemben
egymassal, de hat ha valaki tevedeseket ir csak reflektalni kell ra.
Szoval jo rendszeren majdnem mindenutt jo a terhatas. Meg akkor is, ha
direkt az egyik hangszoro elott ulsz. Legfeljebb egy oldalso szekrol
hallgatod az eredeti szinpadot. Ez persze nem jo hely, de innen
hallgatva is megmarad a szinpadi elhelyezkedes.

Persze ehhez jol felvett lemez is szuksegeltetik, ahol nem kutyultak
ossze a fazisokat "panoramazassal" es a fazisinformacio is atmegy. De
nagyon sok ilyen lemez van. Egyszeru bolti lemezek. A Varviso vezenyelte
Mesterdalnokokban [talan epp azert, mert helyszini Bayreuthi felvetel
[nem volt vagas, keveres stb.] olyan korus van, hogy kb. 120 fokban
faltol falig er, a hangszorokon kivulrol is szol! Teljesen egyenletesen
betolti elotted a teret, lehet figyelni kozottuk az egyes eltero hangu
enekesekre, mint ha az elso sorokbol hallanad.

>>Szoval a jo lemezeken rogzitett hang, es az elo eloadasok hangja is
>>gyakran a zajszint alatt van.

>Ezt a zeneben general pause-nak hivjak. Nehany dologgal nem art, ha
>tisztaban vagy.

Teljesen felreertettel. Ez nem generalpause. Itt jatszik a zenekar, es a
zaj mellett jol kiveheto, hogy mit.

>Es az sem veletlen, hogy elektromosan erositett koncerteken eddig csak olyan
>mikrofon erosites beallitassal talalkoztam, amely a maximumig, vagyis a
>begerjedes hataraig van felhuzva.
<Sokszor meg a hangszer sem fontos. Egyre gyakrabban
>keletkezik a zene midi keyboard-on valamilyen gepi hangminta
>felhasznalasaval. Szoval a zene nem ott van, ahol nehany eltevedt
>hangvadasz keresi.

Hat meg is oli mindket dolog a zenet. 8-))) Nem is hallgatok ilyeneket.

De a zene dinamikaja is lenyeges informacio. A Hungaroton gyartasu
hanglemezekre volt leginkabb jellemzo, felve attol, hogy a hazai rossz
lemezjatszokon majd ugrik a tu, nem mertek eleg nagy csucsszintet vagni,
ezzel parhuzamosan meg nem mertek eleg halk pianisszimokat sem vagni.
Emiatt a lemezeken fele akkora dinamika van rogzitve, mint a nyugati
gyartmanyuakon. Enekeseknek meg a pianisszimok szep kieneklese legalabb
akkora, ha nem nagyobb nehezseget okoz, mint a "belcanto". Legalabbis
egesz halkan enekelni kesobb sikerul megtanulniuk, mint hangosan.

Gyertek mar at a !

Udv, Peter.