Hello!



> Felado : Sas   '
> Rosa emlitette, hogy az elmeleti fizikaban letezik olyan, hogy egy

A tovabbiakbol ugy tunik, hogy ez a kiserleti fizikaban is igazolt...

> szubatomi reszecsket nagy sebesseggel utkoztetunk valamivel es meg
> tobb ugyanilyen reszecske jon letre. A gyakorlatban ez ugy nezne ki,
> hogy ha egy vekkerorat nekidobok a tablanak, akkor az ahelyett, hogy
> osszetorne, ot ugyanolyan ora pattan vissza rola.

A sebesseg a kulcsszo. Mivel az energia is anyag, ha valamit nagysebessegre
gyorsitunk, ezzel megnoveljuk a tomeget. Minel kozelebb
kerul a sebesseg c-hez (fenysebesseg), annal nagyobb a tomege, es
annal tobb dolog keletkezhet belole. De ezt mi magunk "tettuk bele"
a gyorsitas reven, ami ugye nincs ingyen. Szoval nem egy vekkerbol lesz
ot, hanem egy vekkerbol es az o nagy-nagy sebessegebol.

A reszecskefizika es a kozmologia ezen kivul is tartogat tanulsagos
szellemi ismereteket. Pl.

Iker-reszecskek:
Ha egy szubatomi folyamat reszecskepart hoz letre, es azok ellenkezo
iranyban szetrepulnek, az egyik vizsgalataval meg lehet allapitani, hogy mi
tortent a parjaval. Mint az emberi ikerparok, erzik egymas sorsat.
Ez szinte vegtelen, veszteseg nelkuli, idon feluli tavolbahatast feltetelez,
vagy valami melyebb, merhetetlen osszefuggest a vilag  szerkezeteben!

Diffrakcio: Ha egy reszecskenyalabot ket kozeli nyilasra iranyitunk,
a ket nyilason athalado reszecskek egymassal utkozo hullamfrontkent
szep diffrakcios kepet rajzolnak. Ez akkor is igy tortenik, ha egyesevel
eregetjuk a reszecskeinket. Mintha mindegyik reszecske egyszerre ket
lyukon bujna keresztul, vagy legalabbis tudna, hogy van egy masik lyuk
is, es sajat magaval interferal. A reszecske ismeri a kornyezete formajat.

Vakuum. A keleti bolcselet azt tanitja, hogy ez az anyagi vilag csupan
illuzio, a valosag ennel sokkal sulyosabb, bar lathatatlan.
A vakuum, ("uresseg") valojaban 94 _nagysagrenddel_ SURUBB es
NEHEZEBB, mint a muszerek altal vizsgalt anyagi vilag. Az
anyagreszecskek  szinte buborekkent usznak a vakuumban, oriasi
nyomasnak kiteve. A modern fizika es a filozofia sok regebben ismeretlen
oku jelenseget igyekszik a vakuum tulajdonsagaibol levezetni:
- tehetetlenseg (inercia), ellenallas a gyorsulassal szemben
- a negy kolcsonhatastipus (A Nagy Egyesites)
- relativisztikus tomegnovekedes (ld. vekkerorak ;-)...)
- Pszi-kepessegek az elolenyekben
- a vilagegyetem onteremtese
- A vilag, mint szubjektum: Egy szeretetteljes szuperleny allando jelenlete
minden letezoben.

A vilag minden porcikaja tartalmazza a teljes informaciot az egeszrol es
annak barmely mas reszerol. Ezert minden pillanatnyi donteshez eppen
elegendo  informacio all rendelkezesre, csak el kell tudni olvasni. Es mire
erre kepesekke valunk, felismerjuk, hogy  a vegtelen szeretet tengereben
elunk, es magunk is azt gyarapitjuk. Es minden pillanatban
felelossegteljes teremtes zajlik.

Az erdeklodoknek ajanlom az alabbi konyveket:
Laszlo Ervin (Filozofus, a Romai Klub es a Budapest Klub tagja):
  Kozmikus kapcsolatok
Paul Davies (Elmeleti fizikus): Isten gondolatai


> Negyezer embert vendegelt meg Jezus het kenyerbol es egy keves halbol.
> Es amikor mindenki jollakott, osszeszedtek a maradekot, het teli
> kosarral. Mi ez, ha nem szubatomi tobbszorozes? Vagy talan fejre allt
> a fizika es a matematika? Nektek mi a velemenyetek ???

Inkabb szammisztika es az Elet Kenyere, mint nyam-nyam. Krisztus, akinegyven na
pig
bojtolt, mielott munkahoz latott, kivaloan ismerte a testi
es szellemi taplalekok hatasat. Es inkabb tanitott, mint David Copperfield
mintaju attrakciokkal szorakoztatta a tomeget. A Gecsemane-kertben sem
me'rte ki maga't kilo'ra, amikor az o teste't, es az o ve're't ettek a
tanitvanyok.  Pedig eppen ilyen vad torzkepek keringtek a keresztenyekrol
a romai korban. A szimbolika mogott egyebkent az aldozat
elfogyasztasanak osi szerartasa van. Ezt Krisztus is tudta, es tudatosan
alkalmazta, hogy eltorolhesse az ember- es allataldozatok szertartasait,
es hogy uj, igazi, eredeti tartalommal toltse meg a szertartast. A lenyeget
utolso imajaban foglalja ossze. Eggye valik atyjaval, hogy eggye
valhassanak vele a tanitvanyai es a hivek. (Csillagok Haboruja:
de elgondolkoztatok mar azon, mit jelent, hogy Obi van Kenobi eggye valt
az Erovel?)

> Egy biztos, mondta Rosa, azzal a kepesseggel mindenki rendelkezik,
> hogy szeretetet adjon. Minel tobbet adsz belole, annal tobb lesz neked
> is. Hasznald ki, hogy erre mar kepes vagy!

Itt a hon ahitott nullponti energia! A szeretet maga a teremtes! A szeretetnem
ismer entropiat, "A szeretet soha el nem fogy." Es itt tenyleg a feje
tetejere all a fizika es a "jozan esz". Az onzes filozofiaja a karmaval
kiegeszitve: Azert adok, hogy nekem tobb legyen, s igy meg tobbet
adhassak. (Ha mastol elvenne'k, magamtol venne'k el...) S aki ezt nem
ertheti, mert materialista, racionalis es szkeptikus, nos, " konnyebb a
tevenek a tu" foka'n a'tbujni, ...".

> Rosa-nak ezuton is szeretnem megkoszonni, hogy lobogo faklyakent
> sok-sok szeretetet es hitet hozott nekunk.
>
> Egyre jobban: Sas

En is koszonom a gondolatebreszto levelet!

Zoli