Kedves Laszlo, 
abban teljesen igazad van (amennyire - kevesse - tudom), hogy Marx nem hasznalt
erkolcsi kategoriakat. De ezzel semmi problema, szerintem te is erted, hogy
mire akartam kilyukadni; de at is lehet fogalmazni. Mondjuk ugy, hogy Marxnak
fogalma sem volt a pszichologiarol (na ja, ha egyszer meg nem is volt akkor
feltalalva). Ugy gondolta, hogy az embert a kulso, fizikai, gazdasagi stb.
torvenyszerusegek iranyitjak, determinaljak, egyeb erok meg nem jatszanak
szerepet. Vagyis figyelmen kivul hagyta a belso mozgatoeroket, amik pedig
eppenseggel (legalabbis szerintem) sokkal fontosabbak, sot alapvetoek az
eletunk szempontjabol; kulonosen akkor uralkodnak rajtunk, ha nem is tudunk
roluk. 
Pe'ter

Kedves vitazok|

Mivel csak ritkan szoktam megnezni a VITA-t, es csak mas anyagaban, ezert
altalaban csak hetente tudok meg valamit arrol, ami itt folyik. Eppen ezert
a leveleim mindig is hasonlitottak valamifele turmixra, es ezert elozetesen
elnezest is kerek.

-Eloszor a tortenelem determinisztikussagarol szolo vitahoz szolnek hozza.
 Szerintem az, hogy mikor tekintjuk a tortenelmet determinisztikusnak,
 nem dontheto el csak eszervekkel. Vegyunk par peldat:
 -A teli palota ostroma elott egy oraval mar biztos volt, hogy az ostrom
  meg fog tortenni, nem? Ez azt jelenti, hogy ez esetben a tortenelem egy
  oraval elore mar meg volt hatarozva, legalabbis nagy vonalakban.
  Ez persze nem azt jelenti, hogy az is el volt dontve, hogy ki eli tul az
  ostromot, es ki milyen serulessel hal bele. Ebben az ertelemben viszont
  ot percre elore se volt eldontve semmi.
 -Okos emberek, megfelelo szimulacioval a pestis jellemzoibol kiszamitottak,
  hogy az emberek hany szazaleka esne aldozatul a betegsegnek egy
  modelltarsadalomban, es azon belul is milyen lenne a koreloszlas, stb.
  A modellezes kezdoparametereinek a kozepkori europa adatait hasznaltak,
  pl nepesseg, elelmezes, egyebek. A gep altal leirtak kiserteties egyezest
  mutattak a fennmaradt dokumentumokkal| Ezen a sikeren felbuzdulva a
  kutatok betaplaltak a gepbe a mai vilag parametereit, es az AIDS ismert
  jellemzoit. A gep persze adott valami joslast. Es bumm: peldaul a
  koreloszlas tokeletesen megfelelt a valosagnak| Egyebkent, ha jol emlekszem,
  a masina valami olyasmit dobott meg ki, hogy vedekezes es gyogyszerezes
  nelkul a betegseg a vilag nepessegenek talan 30 %-at lenne kepes megfertozni,
  aztan kihalna. (a 30% egyebkent nem biztos, a szamadatokkal mindig hadban
  alltam). A surun fertozott, elmaradott videkeken ez is kezd beteljesedni.
 -A sort meg lehetne folytatni a vegtelensegig. Szamomra ezek az esetek arra
  utalnak, hogy a tortenelemnek legalabbis egyes vonatkozasai erosen
  determinisztikusak, mig masokra csak annyit mondhatunk, hogy mi nem tudunk
  semmi meghatarozo szabalyossagot felfedezni. Into peldaul alljon itt a
  a kettosinga esete. Ennek a fizikai rendszernek a mozgasa elore kiszamithato,
  de bizonyos feltetelek mellett a mozgasok leirasai fraktalokat adnak.
  (egyebkent tudom, hogy a teli palotara alapozott pelda nem igazan meggyozo,
   hiszen egy ora ilyen esetben nem mindig elfogadhato. Inkabb olyan peldat
   kellett volna valasztanom, aminel az emberi dontesek megszuletese elott
   is jelezheto az esemeny. Aki ezzel foglalkozik, az valoszinu talal is
   megfelelot, azonban en csak egy fizikustanonc vagyok...)
-Abban a kerdesben, hogy ha a tortenelem determinisztikus, akkor mitol
 fugg a jovo, csak azt tudom mondani, hogy ha a feherek altal behurcolt
 idegen korokozok nem szoltak bele az ujvilag tortenelmebe, akkor nem tudom,
 meg mi szolt bele... Az persze igaz, hogy a feherek elobb-utobb leigaztak
 volna a kontinenst, de ezt a korokozok meggyorsitottak. Marpedig ez beleszolas
 volna, nem igaz?
-Akinek van kedve egy gondolatjatekra, az olvassa el Asimovank az Alapitvany-
 trilogiajat, es helyezkedjen bele egy kicsit a tortenetbe. Az olvasottak
 alapjan eleg logikusnak erezzuk az egyes teoriakat, alapteteleket ahhoz,
 hogy legalabb a regenybeli vilagban alkalmazhassuk oket. Akinek nem tetszik,
 hogy folyton regenyeket, regenyirokat hozok fel forraskent, az gondoljon
 arra, hogy Asimov peldaul igencsak muvelt ember volt, es muveinek nagy
 resze ismeretterjeszto volt. Egyebkent pedig egy jo regenynek az is
 alapfeltetele, hogy az iro legalabbis az alapoknak utanajarjon.
-Az ordoguzesrol csak annyit, hogy akit jobban erdekel a tema, az legalabbis
 olvassa el a "The exorcist" cimu muvet. Azonkivul, hogy horror, es nem
 szakkonyv, meglepoen jol abrazolja az ordoguzessel kapcsolatos dilemmak
 jo reszet. Ezek a dilemmak mind a mai napig ervenyesek, es nem valtoznak
 attol, hogy egyesek fanatikus konyhakeresztenysegukkel beleturnak.
 Az ilyen nem jobb, mint akar a legsotetebb babonak.
-Jezus gyogyitasairol nem tudok sokat mondani. De ha modernul gondolkodva
 fogjuk fel a dolgot, akor elobb-utobb meg kell allapitanunk, hogy tul sok
 mozgasserult 'betege' volt ahhoz, hogy mindegyik zavar psziches eredetu
 legyen. Es 'betegeinek' nagy resze minden atmenet nelkul gyogyult meg.
 Azt ugyan tudjuk, hogy a lelki folyamatok nagy resze pozitiv vagy negativ
 iranyban kihat a testi funkciokra, de ezek a hatasok nem szoktak megszunni
 pillanatrol pillanatra a lelki baj megszunte utan. Onkentelenul arra
 gondolunk, hogy itt valami nagyobb kulso ero jelent meg...

      Udvozlettel: Balogh Mihaly )